Szatmár és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-30 / 13. szám
Huszonhatodik évfolyam. 13-ik szám. Szatmár, 1909 március 30. A tanítók háza. Köztudomású dolog, hogy a szat- márvármegyei tanitók egy internátus felállítását határozták el városunkban, a melyben a tanitók gyermekei, illetve középiskolába járó fiai nyernének ellátást. A tervet lelkesedéssel fogadta a közönség és azoknak az érdemeknek némi elismeréseként, amelyek a tanítóság buzgó működéséből származnak, a társadalom minden rétege örömmel járult hozzá, hogy az megvalósuljon. Szatmár-Németi sz. kir. város törvényhatósága is hozzájárult azzal, hogy a Kossuth-kert háta megett lévő telkéből a megfelelő területet, a melynek értéke körülbelül 30 ezer korona, ingyen átengedte. Már a közgyűlésen is emelkedtek hangok a tekintetben, hogy az átengedett telek nem alkalmas a jelzett célra, részint mert távol esik a központtól, illetve az iskoláktól, részint pedig, mert egy kissé eldugott helyen van, már pedig kívánatos, hogy a tervezett nagyarányú épület olyan helyen legyen, ahol a városnak is díszére szolgáljon. Ilyenformán gondolkoznak most a tanitók is, akik kérvényt adtak be a városhoz, amelyben azt kérik, hogy a felajánlott helynél alkalmasabb helyet jelöljön ki és mint ilyet, az Attila-utcai Jánossi-féle telket hozzák javaslatba, a melynek értéke a felajánlott telek értékével majdnem egyforma. „Tény, hogy nagy áldozatot kérünk — mondják kérelmükben — a törvényhatóságtól, a mikor ezen telek megvásárlásáért és ideajándékozásáért esedezünk, de viszont figyelmet érdemel ama gazdasági előny, a mi a roo növendék beláthatatlan időkig való ellátása,' ruházkodása stb. révén a város iparos, kereskedő és más produktiv osztályai számára háramlik Mellettünk szól azon körülmény is, hogy 120000 koronát fektetünk csupán az építkezésbe, tehát díszesnek ígérkező, monumentális palotával ékesitenők a város eme előkelő utcáját. Bátorkodunk felemlíteni, hogy építkezési költségének egy része, államkölcsönből nyer fedezetet. Az engedélyezendő kölcsönösszeg nagysága pedig attól függ, hogy a birói becslés hogyan értékelheti az alapul szolgáló telket, tehát reánk nézve igen fontos, hogy konviktusunk ne harmadrendű mellékutcába helyeztessék.“ Ezek az érvek olyanok, melyeknek figyelembe vételét mellőzni lehetetlenség, s ha még hozzávesszük azt is. hogy . magának az épületnek értéke is más, ha az egyik, vagy a másik helyen lesz elhelyezve, teljesen indokoltnak tartjuk a tanitók kérését és bizonyára igy fogja azt tekinteni a közgyűlés is. Nem akarunk mi a kérelem mellett hangulatot csinálni, mert a tanítói karnak arra szüksége nincsen és különösen nincsen Szatmár-Németi város közönségénél, mely századok óta mindig lelkesen áldozott, ha népneve lési és általában kulturális célokról volt szó. Nem is hisszük, hogy talán Budapestet kivéve, volna az országban még egy város, mely a népnevelést erejéhez mérten nagyobb anyagi támogatásban részesítené. Szó sem lehet tehát róla, hogy a mikor a népnevelés lelkes katonái kopogtatnak, ne egyértelműig és örömmel szavazná meg a közgyűlés azt, amit tulajdonképen más formában már amúgy is megadott. Nem szükséges itt kapacitálni a törvényhatósági bizottsági tagokat, mert azok között nézeteltérés nincsen, a közgyűlésnek minden tagja átérzi az alkalomnak ünnepélyes voltát, mikor a legfontosabb nemzeti és hazafias munkát végző tanítóság áll előtte, mint kérő fél és várja kérelmének teljesítését. Magunkat tiszteljük meg, mikor nekik adunk I D. Támogassuk a Kossuth-Muzeumot!!! 1848-ra örökké visszaemlékezik a magyar. Nagy idők voltak azok és nagy emberek a megteremtői. — Áhítattal, kegyelettel kell tekiutenünk mindenre a mi arra az időre emlékeztet. Meg kell becsülnünk a nemzeti küzdelmünkből ránk marudt emléktárgyakat, amelyek egy szebb jövő kivívására serkentenek bennünket. És mi még sem adjuk meg ezen szent emléktárgyak leggazdagabb tárházának, a Kossuth-Muzeum- nak azt, a mi magas hivatásánál fogva megilletné. Hivatalos köreink nem teszik meg kötelességüket. A múltban Bánffy, Széli, Tisza sőt a Fejérváry kormány is támogatta a Kossuth-Muzeumot csak a mai nem tesz érdekében semmit. Ezért fordulunk a hazafias magyar társadalomhoz, amelybe egyedüli reményünket helyezzük, hogy a múzeum kiadványainak vásárlásával mentse meg a Kossuth Múzeumot. 10 korona eile nében megküldjük Heck János Rákóczi né cimü diszművét, melyből 20 koronás szalon kiadás is van. 100—150 koronáért megküld- jük a „Kossuth Lajos uzt izente“ ciniii hatalmas képet, mely 170 cm. szélességével és 130 cm. magasságúval a legnagyobb színes olajnyomat a kontinensen. A 100 koronás kép egyszerű keretű, a 150 koronás arasznyi széles, diszes arany keretben vun. Tárgya fenséges, kivitele ehhez méltó. Ezeket a kiadványokat rendeljék meg és a Kossuth-Muzeum, legértékesebb nemzeti gyűjteményünk meg lesz mentve, mely Bpest VIII. kér. Népsziuház-utca 23. szám alatt van. Színház. A múlt hét két estéjét az „Ember tragoediájá“-nak előadásai foglalták el. Ez alkalommal Lucifer szerepét Erdősy Károly játszotta, mint vendég. Miután a vendég művész szerződtetés céljából szerepelt, a következőkben ismertetjük : Természetes, nyugodt játéka, értelmes beszéde, mely soha sem dagadt, határozottan predestiuálják ily nagyobb szerepekre. öntudatos játékában önálló felfogást észleltünk, a kinek szerződtetése nagy nyereség volna a jövő évi színtársulatra. Mindkét előadás szépen sikerült. Szerdán a Cbepürágók című bohózatban mulatott a közönség és a társulat, csütörtök délután a Tatárjárás ment, estve pedig Mihályi Ernő vendég a Cigáuybáró címszerepét játszin, nagy művészettel gyönyörű hanggal és igazi melegséggel. Méltó társat talál /án Tibor Lóri Saffijábao, ki ez estén is gyönyörű haugjávul, szép játékával a saisonban egyik legszebb sikerét aratta. Pénteken a Szép Gárdistát játszották. Szombaton Szép Heléna örök ifjú zenéjében gyönyörködtünk; melyet Mihályi Ernő és Tibor Lóri nyújtottak nekünk. Mihályi kedves egyénisége, remek hangja magas nivóját biztosították az előadásnak. TÁUCA. Volt nekem... Irta : Sipos Zoltán. Volt nekem egy fehér hajú Barna arcú jó anyám, Aki drága, érző szivét Örökségül hagyta rátn I Aki minden esté-reggel Imát mondatott velem S órák hosszat átölelve Ölében volt a fejem. Aki jaj be sokszor intett * — „Kis fiacskáin, óvd magad I Igaz szívből, szerelemmel Szeretni ma nem szabad!“ És meg is fogadtam neki Gyermek észszel, sebtiben, Hogy sohaem fogok szeretni És nem bízom senkiben ! Hajhl De im, a végzet ujja Más irányt jelölt nekem 1 Óh bocsás meg jó anyám, bo«jy Fogadásom megszegem 1 Kincset érő örökséged: A szivemet dobtam el I És talán utána sorvad Ez a vérző, bus kebel! Óh bocsáss meg! Sírva kérlek ! Óh könyörgöm, — légy velem I Elrabolta örökségem Ez az átkos szerelem 1 A varieté reformja. A szórakozást kereső világban, a szó- rosan vett komoly műsoru színházak közönségétől eltekintve, sajátságos áramlat mutatkozik az utóbbi időben. Nemcsak, bogy a végletekig fölfokozódtak a közönség kívánalmai, de sokféleségükben nem tesznek kivételt helyiség, műfaj és szellem között, amit úgy kell érteni és egyszersmind . példákkal illusztrálni, hogy például az operettben mind nagyobb tér jut a közönség Ízlése folytán a k.abarészerü produkcióknak, orfeumi triíkköknek és egyéb, a varieté szin- padról kölcsönvett erősebb hatású eszközöknek, viszont a kabarékban a legpajkosabb és legpikáusabb kupiék között általános hatást és népszerűséget tud elérni egy-egy drá mai szám, s akik még az előbb harsogva nevettek a kabaré rakoncátlanságain, meg- hatottun és siró szemmel hallgatják végig például a Szirmay Albert gyönyörű Altató dalát. Orfeumok, amelyek ezelőtt csakis varieté 'számokkal dolgoztak, ma, ha boldogulni akarnak, apró operetteket és bohózatokat kénytelenek felvenni műsorukba. Előrelátható, sőt szükséges is volt tehát, hogy ebből az ötletszerű, félénken tapogutódzó és sokfelé elaprózott uj irányokból kialakuljon az uj varieté, amely mindenesetie nagy anyagi áldozatok árán és a legszakavatottabb vezetéssel egy céltudatos és szerves prograinmban egyesítse ezt a sokféle prog- rammot és művészi formában elégítse ki a nemcsak sokat, hanem sokféléi kívánó közönséget. Megelégedéssel látjuk, hogy a varieté reformját magyar vállalat teremtette meg, oly tökéletességgel, hogy ma már az egész kontinens mulató világában hire van. A budapesti Royal-Orfeumról van szó, ahol négyórás előadás keretében egyformán kielégítést találnak azok, akik a kacagtató bohózatokat kedvelik, vagy az izgalmas drámának hívei, azok, akiket dallamos énekszámok és tarka táncok mulattatnak,' a tréfás aktuálisok és Cíufondáros szatírák érdekelnek, sőt olyanok is, akik magasabb művészi élvezetet kedvelnek 1 A Vígszínház leghíresebb bohózatai nem vidámabbak, mint n falrengető kacagás között lejátszódó: „Pampou- lette éhes“, „A mutyi szoba“, „A hálószoba- lány“, az „Ágyról-ágyru“, a „Kisz-Kisz“, a „Julcsa úgy van...“ cimü kis bohózatok. A Royal Orfeum ragyogóan átalakított nézőtere valósággal gyógyhelye lehetne a moró- zus kedélybetegeknek ezekkel a pompás darabokkal. De. nem kevesebb kacagást kelt a „Hét mozija“ cimü karrikatürá-sorozat, amelyben Csattanó versek kísérete mellett sorra felvonulnak a közélet jelesei csípősen kifigurázva. É9 kacagásba fül a „Pesti színésznők“ cimü zenés élőkép-sorozat, a mely az országszerte hires és ünnepelt I primadonnákról hoz pajkos strófákat. Az | ellenkező véglet’ az idegfeszitően izgalmas dráma, a „Beregias“, amelynek lélekzetfojtó szenzációs jelenései/lázbu hozták egész Buda pestet. Jótékonyan enyhül meg ez az izgalom a világ legjobb négertáncosaiuak, a Jolly Boston’s-óknak, avagy a csodaszép Rosittának boszorkányos ügyességgel előadott táncmutatványain. A szem gyönyörűségei mellett, amelyek sorából még a „Monte- Carlo“ tündééi fényű ballettet és a Sorelle Kosmos táncmutatványait kell kiemelnünk, a fül sem szenved rövidséget: finom francia chansonok csendülnek fel a Les Darcos ajukán és Mario, a csodaénekes, a Fregoli- szerü elváltozásokkal énekli a Carmen, a Bajjazók és A csavargók fő áriáit. Akik a magyar zenét kedvelik, azoknak ritka gyönyörűséggel szolgál Varjas Antal, a cigánykirály, ukinek hegedűjén a leggyönyörűbb magyar nóták szólalnak meg és akinek „Úri prímása“ és „Cip cup“ nótája országszerte népszerű. — Akik a pajkos kuplékat szerelik, azok be nem tudnak telni a Solti Hermiu párját ritkító hunent nótáival, amelyek közül a „Spárgát“ és a „Szaniut“ mindennap percekig tartó tapsvihar követi. Aki pedig a művészi értelemben vett szépet keresi: az siessen a „Nimfa és a faun nászú“ jelenés látására, amelyben Burg- hardt tanár művésztársulata egy darab mythologiát elevenít meg klasszikus pózokban. Csak egy részét soroltuk fel azoknak a folyton változó szenzációknak, amelyek a Royal-Orfeumot az uj vezetés rövid hat hete alatt Budapest legnépszerűbb színpadává tették. A budapesti előkelő világ leg- zárkózottubb tagjai, akiket még sohasem láttak éjjeli mulatóhelyek nézőtéren, valósággal tódulnak a Royál-Orfeum előadásaira, ahol ízlés, nívó, gazdag eszközök és fenomenális attrakciók hirdetik az uj varieté diadalát. Az 1909. évi újdonságok figyelemre méltók.-— Elsőrendű gyapjúszöveteket ■ ■■■■ ■ = Weisz Gyulánál kaphatunk, Szatmár Deák-tér 21. Utólér keletien olcsó árak! pUft 7-16 Utolérhetetlen olcsó árak! Női costum m szövetek mm — nagy választékban.
