Szatmár és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-16 / 11. szám
8ZATMÁR ÍS VIDÉKÉ. beszéde volt. Utóbbit mint olyant, aki a színpadon mindig csak szépet é's bájosát produkál, már mindenki ismeri, Csotnay bátyánk szereplésát pedig legméltóbban talán úgy jellemezhetjük, bogy bár a színpadon játszott, meglátszott rajta, hogy hiszi és átérzi azt, amit mondott. Hiszen kire illenék jobban az öreg, busuló honvéd szerepe, mint ő reá?! Fél 6-kor végződött a sikerült ünnepély. * A szatmárnémeti-i kir. kath. főgymnu- siura Kazinczy öaképző köre is kegyelettől ünnepelte Március Idusát. A kör délelőtt 11 ómkor díszközgyűlést tartott. Itt az^ ifjúsági vegyeskar éneke után Tóth Ernő Petőfi „Nemzeti dal“-át szavalta nugy tűzzel és lelkesedéssel. Baranyi János ügyes zongorajátéka után Heringer Mihály hazafias érzéstől áthatott ünnepi beszédet tartott. Majd Farkas Imre „A vén cigány“ c. melodrámáját szavalta Sznplonczuy Pál Mensáros Zoltán zongornkisérete mellett. Ezután Barth Rezső elsznvulta Mure-ch Pál „ Március Idusa“ c. alkalmi költeményét. Nehány kuruc dal éneklése után az ünnepély véget ért. A református főgimnázium ifjúsága az intézet tornatermében tartotta mintegy 500 főnyi közönség előtt ünnepélyét. Mátray Lajos tunár szép megnyitója után, melyben | jelenvolt 48-as honvédeket üdvözölte, az ifjúsági énekkar adott elő Tar Károly tunár . vezetése alatt Kossuth nótákat. A Nemzeti dalt Göuczy Sándor szavalta el érces hangon, az ünnepi beszédet pedig Sátor Elemér tartotta, ifjú hévvel szólítva fel az ifjúságot, hogy uemes honszeretettel folytassák a márciusi ifjúság nagy munkáját. Mujd az ifjúsági zenekar adott elő Kondor Sándor betanítása után bnzafius nótákat Nugyon szép felolvasást turtott Gyöngyösy Gyula „Képek Petőfi életéből“ cimen, melyben a nagy költőnek nyomorgását, márc. 15-iki szereplését és halálát ecsetelvén megkapó hangon. A Szózat eléneklése zárta be a fényesen sikerült ünnepélyt. * A szatmári kir. kath. tanítóképző ifjúsága lelkesedéssel ünnepelte március Idusát. Mise után a Vörösmarty-önképzőkör gyűlés- termében jött össze az elöljáróság s a növendéksereg. Bodnár Alajos diszmagyarruhá- bun szavalta Petőfi Tulpru magyar !-ját, majd az ifj énekkar alkalmi éneket zengett. Ezután Gitling Ferenc tartott szépen kidolgozott ünnepi beszédet. Mánc József gyújtó hatással szavalta Ábrányi ódáját, végül az 1 énekkar a Kosuth indulóval fejezte be | szép ünnepet. * A zsidó tanuló ifjúság részére dr. Jordán Sándor főrabbi rendezett d. e. 11 órakor huzafíus istentiszteletet a Kossuth-Lajo9- utcai zsinagógában. Braun Mór kántor alkalmi zsoltárt énekelt, majd dr. Jordán Sándor főrubbi lépett a szószékre és az Énekek Énekéből kiindulva és az abban rejlő eszméhez hasonlitvu, lelkesedésről áthatott beszédben vázolta a márciusi eseményeket, azoknak áldásos hatását | zsidóságra s törhetetlen huzafiságru buzdította a zsidó ifjúságot. A király-ima elrecitálásával ért végét a hazafias istentisztelet, amelyen a város összes intézeteinek zsidó növendékei jelenvoltak. * A kuth. legény-egylet március 14.-én délután fél 5 órakor ülte meg a szabadság- harc emlékünnepét. Kertész Pál elnök lelkes és hazafias megnyitó a záró beszédet mondott; Tóth Ida és Szathmári István szép ulkulmi szavalatokat adtuk elő: az ifjúsági énekkar Jaklovics György tanár vezetése uluit gyújtó dalokat énekelt, mig Ferency János szerkesztő II. Rákóczi Ferencnek, a nagy fejedelemnek életéről és szabadság háborúiról olvasott. Ferency azért választotta ezt a tárgyat, mert a nemzet félelmetesen keveset tud Rákócziról. Öt a kor iránya miatt az iskolákban alig tanítják; a nagy közönség pedig egyáltulán nem talál könyvet, melyből megismerni tanulhatná. Ellenben a negyvennyolcas szabadságharc lefolyása eléggé ismeretes. Azért is szentelte ezt a napot a fölolvasó Rákóczi nagy, dicső és szent emlékezetének, mert ő nemcsak a magyar nemzet, hanem a világ ősz- szes szabadsághőseinek minden időben — ragyogó eszményképe marad! Színház. Az ember tragoediája. A közönség szokatlan érdeklődése mellett mutatta be Heves Béla „Az ember tragoediáját“ színházunkban. Valóban elismerést érdemel Heves Béla igazgató, hogy ily óriási áldozatok árán adatta elő Madách világhírű remekét. Az ember tragoediáját ezelőtt tizenhét évvel adták utoljára városunkban. Azóta voltak gyengébb és jobb színtársulataink azonban egyiknek sem volt módjában a darabot előadni. Heves igazgató művészi vállalkozását a legféuye— Mindennap délelőtt egy és fél, délután egy és fél órát engedek magának itt dolgozhatni, ezenfelül a cellába is mindennap friss kenyeret fog kapni és pedig duplázva — ott is dolgozhat. Nagy Pál csuk nézett Laucsikra. Hogy miért? szólt Laucsik — mert kend nem volt olyan rossz ember, hogy ettől a kis szórakozástól is megfosztanám hunéin . . . Nagy Pál várt, várt Laucsik hallgatott, végre megszólalt: — Hát csak uem hiszi kend, hogy hazug emberrel legyek együtt. Mert majdnem az én szobámban lesz kend. Érti hogy mit akarok ? Nagy Pál sóhajtott. — Ha legkevésbbé becsületbevágónak tartanám, ha beszélni fog, nem mondanám. — Hát .... hát nem fog becstelennek árulónak tartani a tek. ur, hu beszélni fogok ? O j. > — Epen nem. E9 ne gondolja kend, hogy ez a kis szoba nem így lesz, ha már beszélni fog. Ez igy lesz, mig meg nem szabadul. Nagy Pál sóvárogva nézett a kis fülkébe, megvaknrgatta a fejét, ki-kinyitotta a száját, de nem szólt. — Tudja mit öreg. Nem akarom ón magát erőszakolni. D? ha már felhivattum menjen he, dolgozzék valumit, például ott a „busuló juhászt próbálja meg. Másfél óra múlva vÍ98Zuviszik kendet. Laucsik el is távozott. Másfél óra múlva az őr bement az öregért. — Hol á tekintetes ur? — Elutazott. — Mikor jön haza ? — Nem tudom — Pedig úgy szerettem volna vele beszélni. — Ha reggel hazajön felvezetem kendet. * * * Reggel felvezették Nagy Pált. A kis fülkéből friss kenyér illat szélt ki. Az asztalon nagyon kis alakban, kenyérből formálva ott volt a Bu-uló juhász. Laucsik felvette. — Ejnye de szép -- szólt egészen őszintén — kend ügyes ember. Ezt a pici figurát szeretném megtartani. Ha kiszabadul kend, megalkuszuuk az árában. Jó? — Oh hisz nem ér az semmit. — Kend nem ért ahoz. De majd még másként Í9 csinálhatja ezt. Itt fognak állani a munkái, s meglátja hogy minden dicsérni fogja. ^ ' . . Mujd a homlokához emelte Liuc-ik a kezét. — Igaz biz. Még nem állapodtunk meg. A társak mind, mind itt vannak, csak az orgazdák nem. Sem éjjelein, sem nappalom e miatt. Bánt a lelkiismeret, hogy nem-e ártatlan embereket hozattam elő Kecskemétről, Nagykőrösről. De hát végre Í9 csuk ráfogok találni az igaziakra. — Azokat a bizonyos jó pénzű embereket godolja tek. Uram ? — Azokat a gazembereket, akik eltűrik azt, hogy helyettük tiz, húsz émbert vasra verve hozattak ide. — Vasra verve, ártatlanokat? — Mit tudóin én, hogy ártatlanok-e Kcndtek azt hiszik, hogy becsületesen járnak el azokkal szemben, ukik nyúzták keudteket? — Bizony igaz ... de hát, de hát . . . nem is kell ártatlanokat bántani. Isten neki,- megrhondom mindeniknek a valódi természet rajzát. Tessék csak Írni. Azokat az* ártatlanokat pedig tessen elereszteni. — Várjunk meg. Hátha imerős is lesz benne? Hát csak kezdje kend, mert letelik a szabadsága. 1 sebb siker koronázta. A szombati és* vaááiv? I nupi előadások zeuffolt nézőtér előtt gördültek le, méltó keretben a hires Eszterházy- féle díszletekkel. E díszletek oly gyönyörűek, művésziesek, illusió keltők, hogy ezek maguk is látványosság számba mennek. Az előadások minden várakozást felülmúltak. Gondos rendezés, a szereplők öntudatos játéka, a hatalmas diktiók értelmes tolmácsolása teljesen érvényre juttatták a remek mű minden szépségeit. A három főszerepet Sándor Julia (Éva), Szőcs András (Ádám) és Peterdy Sándor (Lucifer) játszották. Sándor Julia alakításával kellemes meglepetés ért bennünket. Értelmes, intelligens művésznő. Éva nehéz szerepének minden szépségét teljesen érvényre juttatta. Alakítása teljesen kifogástalau volt. Kár, hogy eddig mellőztetésben volt rész 3. Pedig úgy tudjuk, hogy ő a társulat hős\ . .. Adámot Szőcs András játszotta. Eleinte kis indispositióyul küzdött, később teljesen belejött a játékba s mindvégig megállta a helyét. Nagy érdem már maga a teljes szereptudás is. Lucifer kreálása Peterdy kezében volt. Kifogástalan, tökéletes művészetet produkált. A többi szereplők Somogyi, Sípos, mind nagyban járultak az est sikeréhez. * Zilahy Gyula a debreceni színház igazgatója 2 estén vendégszerepeit nálunk s ra- gyogtatta művészetét ; első estén Hayersan „Gyújtogató“ cimü színművét mutatta be. Igazán nein győztük bámulni sokoldalú, minden részletében gondosan kidolgozott művészi játékát. A hét különböző szerep felfogás, szin- és hung tekintetében annyira különböző volt, hogy úgyszólván hasonlatosságot felfedezni lehetetlen volt. Ez esti sikerét a csütörtökön bemutatott Tóth Kálmán „Király házasodik“ cimü vigjátékának Kopjai cubine alakítása múlta csak felül. Igazán fájdalommal veszünk búcsút kedves vendégünktől, kit mindkét estén a közönség igazi melegséggel ünnepelt. Csütörtökön a „Szentbernáti barátok“ cimü színművében mutatkozott be Loráud Ernő 0 nagyváradi színház tagja. Loránd nagyon rokonszenves megjelenésű színész ember. Szép sikerrel mutatta be a Pál barátot; játéka átgondolt és következetes volt. Jó volt még Sipos és Peterdi. Pénteken a Varázskcringőt „élveztük“ melodráma és néha operett formájában nem kis bosszúságára a jelenlevőknek. N-m hagyhatjuk szó nélkül azt a ta-* pintatlanságot, u uielyben ez estén részünk volt^ melyet azonban elkerülhettünk volna, ha Érczkövy rekedtségét előadás előtt közük a közönséggel. Sipos próbálta a Boda és Érczkövy számait énekelni persze a legnagyobb rettegéseink között. Tibor Lóri asszony finom játéka, gyönyörű hangja sokszorosan kárpótoltak a fentiekért. Bállá Mariska élénk, fürge pajzán volt, igazi vérbőli subrett. A második és harmadik felvonások oly fényesek voltak, mintha a két művésznő kárpótlást akart volna nyújtani a többi szereplők helyett. A füst. Holnapután csütörtökön kerül sünre itt másodszor Kaczér Ignác vigjátéka. Érdeklődéssel várjuk ezt az előadást már Csak azért is, mert a premieren a Verses- darab megkívánta betanulási idő rövidsége miatt, a szereplő színészek hiúidén jóakaró igyekezetük dacára sem tudták ennek az igazán érdekes és értékes darabnak minden szépségét és finomságát kellőképpen éivényre juttatni. .Úgy értesülünk, hogy a darab előadási jogának megszerzése iránt több színigazgató a szerzővel tárgyalásba bocsátkozott. Vendégszereplések. Ma és holnap este Lugosi Béla a debreceni színház tagja, legközelebb pedig Erdőssy Károly a szegedi színház volt tagja lépnek fel Az Ember tragoédiájánalc Luciferjében. — Ugyancsak ebben lép fel ismét Zilahy Gyula. Mind három fellépés iránt nugy az érdeklődés. Nyáray Antal — Miskolcon. Nyáray Autal az elmúlt napokban a miskolci színházban vendégszerepeit, ahol ezelőtt 18 évvel kezdte pályáját. A miskolci közönség nagy szeretettel ünnepelte a népszerű.,! művészt. Heti mÜSOr. 16.-ún, kedden: Ember tragédiája, drámai költemény. Páratlan. Gr. Eszterházy-féle díszlet. Lugos Béla a deb- receni színház• tagjának fellépte. 17.,én, szerdán: Ember tragédiája, drámai költemény. Páratlan. Lugos Béla a debneeni színház tagjának fellépte. 18.-án, csütörtökön: Füst verses vígjáték. Páros 19.-éil, pénteken: Komédiások, operette. Páratlan. Zónu. 20.-án szombaton: Szép gárdista, operette. táros. Újdonság. 21.-én, vasárnap d. ur: Szökött katona, népszínmű. Páratlun. Félhelyárak. 21.-én, vasárnap este: Szép gárdista, Operette. Újdonság. Farkas Edith alapítványi hölgy a kath. kaszinó estélyén. A kath. kaszinó március 14-őd, este 6 órakor u Cecil-egyesület nagy tétmétjén! igén szépen sikerült estélyt adott, melyen úri közönség zsuffolásig megtöltötte a termet. Az estélyen dr. Boromisza Tibor pü$, pök szintén megjelent. Kiséretében voltak Hehelein Károly és Pémp Antal prelétus- kanonokok» Szabó István prelátus, iroda- igazgató és Hámon Róbert titkár. Vele jött az alapítványi hölgy is, titkárja, Staffer Mici úrleány kiséretében. I. A grand kafféban, Szabolcska Mihály szövegére Révfy Gézától. Igen szépen adták elő az ezen alkalomra szervezett férfikarban Dörner István, Ferency János, Jak- lovics György (karmester), Kozma Sándor Márton Lázár, Mondilc Endre, Schwegler Ferenc és Székely Gyula. II. Tóth Mici urleány érzéssel és bájjal adott elő Tóth József tanártól egy val- lásostárgy u, szép darabot, mely mintegy bevezetőjét képezte az alapítványi hölgy előadásának. III. Hármas. Előadták : Menszáros Margit urleány zongorán, Pfalz Emil hegedűn és Schwegler Ferenc harmóuiuiuon. A szabatosan összetanult zenemű zajos tetszést aratott. IV. Az est fénypontja Farkas Edith alapítványi hölgy szabad előadása volt, aki a nőkérdésről választékos szavakban, behízelgő módon, .mágus szárnyalással, messze csengő hangon s az érzés közvetlensége é& elevenségével 40 percig beszélt. Alapgondolatai a következők voltak. Elítéli a helytelen irányba tévedt feminizmust; bizonyítja az általa képviselt nőkérdés létjogosultságát, melyet nem. a családi élet és uz anyaság elhárítása, hanem a természettől származott nőfelesleg, a férfiak kereseti pályáinak nyomorúságos fizetése, leginkább pedig a korunkban végbement gazdasági és kultnrválsdg hozott létre, melyek vnskény- Szerüsége. alatt a nők is kénytelenek akadémiai pályák után törekedni. Ismertette uztán az egyetemi uőhallgatók körét, a munkásnő- és cselédotthont, a börtönmisz- szíót, a nőtisztviselők és kereskedelmi nőalkalmazottak egyesülését, melyeket képzési, nevelési, ferkölcsnemesitő vagy oktatási célból, mind ők, a ' keresztéDy-sociulis irányban működő feministák alapítottuk s tartanak fönn. Buzdítja végül Szalmái* város hölgy- közönségét,- hogy ez intézményeket vagy azok némelyikét, itt is honosítsa ír meg. — Általános figyelem, hoszauturtó zajos tupt és tetszés kisérte az élvezetes és kedves előadást. V. A műsort Haller Ji-nő mesteri orgonajátéka zárta be. Apróságok. Március 15-öt az idén is megünnepeltük. Minden felé voltuk ünnepélyek. Irtunk, szavaltunk, énekeltünk, csupa hilzafius hangulat mindenütt, hunéin azért' az igazi lelkesedés mégis akkor tört ki, mikor felhangzott a nóta, hogy: Elment Julcsa a fonóba... Mert hiába, még március 15.-én is ez kell a magyarnak ! * Az öreg Papucstí, aki egész évboD felesége zshrnoki önkénye alatt szenved, március 15.-ón nagy nemzeti kokárdát tűz fel és este rendesen ott van h banketten. Ez az egyetlen nap, a mikor kimenője van. Tcg- nup este is >ott volt és a ezerbekrőf esvén szó, lelkes beszédben buzdította a mellette, ülőket, hogy induljanak n - szerbek ellen. — De rögtön induljunk! — szólt nagy meggondolással —• inert holnap már aligha mehetek ! * Folytatás a mellékleten.
