Szatmár és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-30 / 48. szám

SZATMÁR ^8 VIDÉKÉ. kicsiny volta miatt az ottani időzés is anyagi veszteséggel járt. Most a direktor Ungvár felé gravitál a a napokban helyettese s tit­kára Cakó Vilmos Ungvárt időzött s fölke­reste a sziuiigyi bizottság tugjait, hogy ná­luk az ungvári szinikorületnek Szaunáihoz való csatolása érdekében tájékozódjék 1 be­mutatta színtársulatának névsorát. Ungvárt eddig Palágyi Lajos színtársulata működött a legcsekélyebb érdeklődés mellett, úgy, hoffy “ miskolci direktor elhatározta, h’gy téh állomásán nyári színkört épit s hä az engedélyt megkapja, Ungvárra többé nem reflektál. Heves Béla ajánlata tehát a mis­kolci kerületi ülés határozatáig tárgytalan. Czakó Vilmos egyben fölkérte a szinügyi- bizottság tugjait, hogy a társulat egyik előadását Szatmáron tekintsék meg. — A tanító internátus már teljes szépségében bontakozik ki az állványok közül g az impozáns, hatalmas palota messze uralja a környéket, melyet lázas munka után sike- rfllt tető alá hoznia a Weszelovszky testvé­reknek, az uj palota építőinek. A fedél alatt álló nevelő intézet palotájának főnökét a ta­nítóság már megválasztotta s az interná'u-i igazgat ói állásra Neubauer Elemér helybeli áll. isk. igazgató-tanítót jelölte ki. Az inté­zet 1910 év szeptemberében fog nagy ün­nepségek közt átadatni rendeltetésének. — A függetlenségi párt állás­foglalása. A függetlenségi és 46-as párt vasárnap délelőtt tartott ülésén Csomay Imre elnök fölkérésére Kelemen Samu országgyű­lési képviselő nyilatkozott a függetlenségi párt kettészakadásáról. Beszéde folyamán többek között a következőket mondta: A párt válsága a bank kérdésben tört ki, de okai mélyebben fekvők. Eltérés volt a párt ta«jai között u gazdasági kérdések megva­lósításának módjára és jelentőségükről való fölfogásában. Ellentét volt a függetlenségi politika belső elvei és iránya tekintetében és szemben álltuk egymással a politikai kötelességekről való erkölcsi felfogásban. A gazdasági kérdésekről ICoseuthuak a pártja azt hirdeti, bogy a különbség közöttünk mindössze egy kalendáriumi dátum, amelynek megtartása most már lehetetlen. A kalen­dárium! megállapítástól nem tágíthatunk, mert hiszen közös butiknak szabadalma min­dig egy meghatározott napon fog lejárni. Aki tehát eleve azt hirdeti, kogy a bank felállítását ehhez kötni, nem lehet, leplezet­' lenül adja föl az önálló búnk dolgát. Lelki­ismeretünk dojgu, hogy elveink legy< nek, s elveink mellett ki is tartsunk « azokat megvalósítsuk. A beszédet nagy lelkesedés­sel fogadták. Majd Biky Károly ref. esperes és Qlatz József dr. ügyvéd biztosította a képviselőt a választók ezeretetéről, amelynek kifejezéseképp határozati javaslatot fogadtak el, apaelyben Kelemen Samu dr.-nuk bizalmat szuyaztak és változatlan ragaszkodásukról biztosították. — Hírek a tanáosból. A tanács megbízta a gazdasági tanácsost, hogy a Pannónia nagytermének akusztikája érdeké­ben a Bálint és Jámbor építészek által meg­jelölt terem és karzat fülkék elfüggönyözó- sével tegyen kísérletet s a próbákhoz hívja meg a mérnöki*hivutalon kívül Füredi Sán­dor s Grosz Ernő zeneiskolai tanárokat, valamint Ferenc Ágoston tanácsjegyzőt. — A tiszti főorvos jelentése szerint november hó első felében a város területén 2 difteritisz, 2 vörheny, 16 tífusz ás 1 trachoma inegbe­, tegülés fordult elő. Ezek közül 10 meggyó­gyult, 11 kezelés nlatt maradt.'— A pénz- ügyigazgatóság az uj házadó ügyből folyó- lag a belterület déli határát a Szamos folyó jobb parti vonalában állapította meg, a bel­területhez tartozó egy kilóméter távolság innen számítandó. A tanács azonban pgy határozott, hogy tekintettel arra, hogy a belterület határát az összefüggő építkezések túllépték, a kilométer távolság nem a Sza­mostól, hanem a majorok külső szélétől volna számítandó. Ily' értelemben felebbezett a tanács a pénzügyminisztériumhoz. — A • közvágóhidk és husvágási szabályrendelet a törvényhatósági állatorvostól s a kapitányi hivataltól visszakerült a tanácshoz, mely azt folytatólag a tiszti főügyész utján a szak- bizottsághoz e a közgyűléshez utalta. — A § tanács a város major udvarát a magán mér nek vizsgálatára december 4-re átengedte. — Az ecsedi lép lecsapoló társulatnak decem­ber 3-iki közgyűlésére a tanács a város kép­viseletében Dr Vajay Károly polgármestert küldötte ki. — Papp György és társai szat- márhegyi lakosok kérvényt intéztek a tanács­hoz, hogy adjon a I^egyre tflzi jepskendőt, Kiss Ántul és társai szatriaárhegyi lakosok pedig űz Uj hegyen közkút fúrása iránt ad­tak be kérvényt a tanácshoz. A tanács mindkét kérelmet a tűzoltó főparancsnoknak, illetve a mérnöki hivatalnak adta ki vélemé­nyezés végett. — Dr Bárczy {stván székes? fővárosi polgármester értesítette a tanápsot, hogy a magyarországi városok most meg­nyílt központi irodájának -vezetésével Vár- hidy Rajos székesfővárosi tiszviselőt hízta meg. — A tűzrendészed vizsgálat alkalmá­val kiküldött bizottság a zsinór padláson elhelyezett víztartó medence megtöltéséhez villamos motor beszerzését s a tűzoltó őrta­nvan külön színházi tűzjelző szerelését java- | eolta. A tanács a javaslatot kiadta vólemé- I nyezésre a villám világítási igazgatónak. — A szatmárvármegyei takarékpénztár mind- addig, míg a felső kereskedelmi iskola városi kezelésben lesz, évi 200 korona hozzájáru­lást ajánlott föl az iskola fentnrtási költsé- geihez. A tanács az áldozat készségárt kö- szünetét fejezte ki e a segély összegnek az iskola költségvetésébe való féltétele iránt intézkedett. — Fischer Herman fakarsskedő öt százalék engedmény mellett 600 öl fát kért a szentvóri főraktártól. Főerd!sz jelen­tése folytán tanács a kérelmet teljesítette, mivel az öt százalék engedmény már 100 ürméter fa vételénél kezdődik. — A tanács Imre Károlynak Dinyéskert 40 sz alatt uj lakóház építésére adott engedélyt. — A tanács fölhívta Fogarassy Sándor vállalkozó mérnököt, hogy a városi terület törzsköny­vezését 1909 dec. 31-ig fejezze be, hogy e munkálat azután az államépitészeti hivatal­hoz áttétessék. — A földmivelésügyi minisz­ter leiratot intézett a városhoz, melyben le­festi, hogy a tejtermékeknek helytelen és vigyázatlan gyári földolgozása miként terjeszti a tüdőgümőkórt. A tanács minél szélesebb körben való terjesztés végett kiadta a leiratot a kapitányi hivutalnak. — Vád alá helyezett jegyző. A kit*, törvényszék Putáky Ferenc fehérgyar­mati járásbirósági jegyzőt a fegyelmi vizs­gálat mellőzésével köztisztviselőhöz nem illő s közbotrányt okozó magaviseleté miatt vád alá helyezte s ügyében a tárgyalást decem­ber 4.-ére tűzte ki. A fegyelmi vizsgálatot mellőzték, mert Pataky az ellene emelt elég súlyos természetű vádakat beismerte s azok ellen nem védekezett. — A házbérjövedelem bevallása tárgyában a pénzügyigazgatóság hirdetményt bocsátott ki. E szerint a házbérvallomási ivek benyújtására az 1909. évi december hó 15-ig terjedő időt tűzte ki. Felhivatnak tehát a vallomásadásra kötelezettek, hogy a házbér­vallomási ivet pontosan és a valóságnak meg­felelő hűséggel töltsék ki s azt a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) legkésőb­ben december hó 15-ig nyújtsák be. A bevallás tárgyát a házak évi nyers bérjövedelme ké­pezi. Nyers jövedelemnek tekintendő együtt­véve mindaz, a mit a bérlő a bérlettárgy használata fejében a bevallás időpontjában ellenértékűi fizet, illetőleg teljesíteni tartozik. A felek a házbérvallomások beadásáról elis­mervényt kérhetnek. Aki vallomását a kitű­zött határidőben be nem adja, a kivetés során megállapított házbéradónak \ százalékát, ha pedig a részére szabályszerűen kézbesített és a vallomás benyújtására szóló felhívás véte­létől számított 6 nap alatt sem adja be vallomását, további 4 százalékát fizeti pótlék fejében. Ha a vallomásadásra kötelezett a a vallomási ivet a bérösszegnek heirása előtt íratja alá bérlőjével, annyiszor büntetendő 2—500 K-ig terjedő rendbírsággal, a hány bérlőjénél ezt elkövette. Hasonló rendbírság alá esik u bérlő is, ha a vallomási iv alá­írását elfogadható ok nélkül megtagadja. — A városi cselédközvetitő. Szat- már-Németi város cselédközvetitő intézete december 1-én a városházi mai helyiségéből a régi postaépület udvarán levő melléképü­letbe költözködik át. Hogy a város a cseléd- szerző felállításával minő égető szükségletet pótol, mutatja az is, hogy az országból több helyről kérték be az erre vonatkozó szabály­rendeletet. így legutóbb Nyíregyháza város képviselőtestülete határozta el, , hogy a mi szabályrendeletünk nyomán cselédszerző, és foglalkozást közvetítő intézett állít föl s kimondotta azt is, hogy uz intézet janaár 1-én kezdje meg működését. Gondoskodik a tanács arról is, bogy a helykereső cselédek, míg az intézetben tartózkodnak, olcsó étke­zést kaphassanak. Az intézetben a hely ke­reső cselédek, szállást is kapnak és pedig az első napra ingyen, a többi napokon, de leg­feljebb 8 napig naponként 20 fillérért. A szabályrendeletet, a szatmári szabályrendelet fölhasználásával, Bulla Jenő pénzügyi tu- nácsos készítette. — Baleset. A \Yeisz Zoltán tulaj­donát képező -Merkúr* nyomdában e hó 25 én Schuszter Géza gépmester egyik kar­ját a gép elkapta s bár a gépet azonnal megállították, Schuszter mégis erős zuzó- dást szenvedett. — Uj lap Caengerben. Csengerben „Csenger és Vidéke" címmel január 1-től Andrássy Jenő járási számellenőr szerkesz­tésében társadalmi lap indul meg. Mint lapvezérlő bizottság Domahidy Viktor, Luby Béla s Szuhányi Ferenc fognak szerepelni. A lapot a nagykárolyi Mauyák és Tóth cég adja ki. — Csalárd bukás. A kir. törvény­szék f. hó 22—24. napjain tárgyalta Jaka- bovits Márton és taai bűnügyét. Jukabovits- nak liszt- és vegyeskereskedése volt Szat- mávon. Az üzlet azonbau csődbe jutott. Ekkor tűnt ki, hogy Jakabovits nejének s apósának segítségével a hitelezőket több ezer korona erejéig megkárosította. A tör­vényszék ezért Jakabovitsot 8 hónapi bör­tönbüntetéssel, feleségét Kolb Helénát 8 napi fogházzal, Kolb Mayert pedig 6 havi bör­tönnel sújtotta. Jttkabovitsnnk 2 hónapot, melyet vizsgálati fogságban töltött, beszá­mították. A tárgyalásra közel 140 tanú volt beidézve. A bűnügyet Papp Endre biró elnöklete mellett tárgyalták. A vádat Jákó Sándor kir. ügyész képviselte, a vé­delmet Dr. Dénes Viktor, Dr. Szűcs Sándor látták el. Könyvszakértők Küszner Albert I Novák Lajos voltuk, — Ismeretterjesztő előadások. A szatmári kath. legényegyesület, az általános műveltség terjesztésére, tagjainak erkölosi s anyagi javára több vasárnapon át úgy az egyesületi .tagok, mint a nagyközönség szá­mára ismeretterjesztő előadásokat rendez a tél folyamán. Az eszme igen rokonszenves, s elismerést érdemel annak felvetéséért Ker­tész Pál az egylet agilis elnöke, ki ez isme­retterjesztő előadások rendezésével uj s rég­óta nélkülözött társadalmi munkára vállal­kozott s megnyernie sikerült oly önzetlen férfiakat, kiknek előudása a hallgatókra csak hasznos és kellemes lesz. A nagy közönség, de különösun az iparos osztály és ifjúság figyelmét ez utón is fölhívjuk az előadások meghallgatására, melynek műsorát a követ­kezőkben adjuk : 1. Megnyitó előadás (december 5-én) tartja: Bodnár Gáspár, az egyesület disz- elnöke. 2. dr. Wolkenberg Alajos, theologiai tanár: Karácsony ünnepének jelentősége, annak behatása a családra és a társadalomra. (December 19 ón.) 3. Hoffmann József, püspöki főelemi iskolai tanító: Az iparos a modern társa­dalomban. 4. dr. Schőbur Emil, főgimn&ziumi tanár: A természettudományok köréből. ‘ 5. dr. Uhl Károly, theologiai tanár: Az invizicióról. 6. dr. Kováts Gyula, tunitónőképzőin- tézeti igazgató: A római katakombákról (vetített képekkel.) 7. Székely Gyula, segédlelkész: A polgári családról. 8. dr. Bakkay Kálmán, főgiranáziutni tanár: A szociális kérdésről. 9. Szűcs János, eegédlelkész : Az üzleti szellem szerepe a kisiparosok életében. 10. Jaklovics György, tanítóképzőin - tózeti tanár: Néprajzi előadás. ' 11. Schwegler Fereno, tanitóképzőin- tézeti tanár; Természetrajzi előadás. 12. dr. Török István, kórházi orvos, tanár; Az egészségtan köréből. 13. Gazdag Lajos, főgimnáziumi tanár : Társadalmi és irodalmi viszonyok a szabad­ságharc leveretése után. 14. Varjas Endre, tanitónőképzőintézeti tanár: Közművelődésünk. Az előadások folyó évi december hó 5-én kezdődnek és karácsony és husvét ün­nepének kivételével minden vusárnap délután 5 órakor tartatnak a kath. legényegyesület helyiségében (Verbőczy-utca 8. szám.) Sza- valut , zene- és énekszámok követik az elő­adásokat. A programraot alkalomról-alka- lomra a helyi lapokban közölni fogjuk. Tagok számára belépti-dij nincs. Ülő­helyek minden egyes alkalomra külön-külön á 30 fillérért válthatók, állóhelyek nem tagoknak 20 fillérért. — Öngyilkos nyomdássleiny. Pusztay Irma a „Szabadsajtó* könyvnyomda alkalmazottja 16 éves leány, e hó 24-én d. u. a szerkesztőségi irodában forgópisztoly- lyal szíven lőtte magát s azonnal meghalt. Az irodában kivüle ekkor egy nőtisztviselő volt jelen, kitől engedélyt kért, hogy a kályha mellett időzhsssen. Mig rá egy percre eldördült a fegyver. Az előhívott ntentők már nem segíthettek s dr. Vajay Imre orvos is csak a beállott halált con6ta- tálta. Az alig 16 éves gyermek-leány érzé­keny természetű volt s családi körülményei, súrlódásai adták kezébe a fegyvert, mely kioltá ifjú életét. Hátrahagyott levelében feltűnő élelmességet s életuntságot árult el. Temetése pénteken d. u. ment végbe a Pe- réayi-utcai gyászháztól. Ravatalára a „Sza­mos" szerkesztősége s társnői koszorút he­lyeztek. — A nyirosaholyi halálos vere­kedés. Megírtuk, hogy Nyircsaholyban Alexa Gusztáv és Pál egy lakodalom után agyonverték ifj, Egri dános ottani jómódú gazdát. A négy letartóztatott Alexa ffu közül: Gusztávot és Istvánt védőjük köz­benjárása folytán szabadlábra helyezték. — Rabló ai országúton. Szarka János herendi földmivest, ki e hó 25-én Szatmárról hazafelé igyekezett, a herendi határhan egy 24 év körüli magas, széles alak támadta meg, majd kést szegezve rá, lövéssel fenyegette, ha pénzét át nem adja. Az ellenszegülő földmivest aztán leteperte, több helyt megszurta s 300 korona pénzét elrabolta, A rabló a sárközi erdőség felé futott s azóta nyoma veszett. A csendőrség a vakmerő utonállót erélyesen nyomozza. — Szerenosétlenség házépítésnél. Nem rég emlékeztünk meg arról a szeren­csétlenségről, mely a Kölosey s Vajay-utcák sarkán épülő emeletes háznál történt, szom­baton este ugyanott újabb baleset történt. Reb Mihály munkás az emeleten egy vas­sínen megszédült s mivel védő korlát nem volt, a járdára zuhant s súlyosan megsebe­sült.' A vassín megbillent s az alája támasz­tott létrát is ketté törve lezuhant a járdára. A létrán Drágus György kaakszentmártoni, Radvánazky József nagypeleBkei a Halper István erdődi illetőségű munkások dolgoz­tak, kik valamennyien erős sérülést szen­vedtek. A megnevezetteken kivül még két munkás sebesült meg kisebb mértékben. — P&rtgyttlés. A szatmármegyei függetlenségi 48-as párt tagjaihoz. Az or­szágos függetlenségi 48-as pirt kettévállása folytán nem maradhatunk tétlenül mi sei Megyei pártunk eddig hiven kitartott 40 év óta hirdetett és vallott elveink, program- .műnk mellett. A gazdasági önállóság első ~ követel­ménye a külön bank. E mellé állottak pár­tunk képviselői itt a megyében mindnyájan. Most rujtunk a sor, hogy nyilatkozzunk. Tájékoztatni kell a népet,' fel kell világo­sítani községi, párt vezetőségeinket. Csakúgy tarthatjuk meg befolyásunkat népünk felett ha oly párthűséggel, szilárdsággal visszük a függetlenségi lobogót előre, de sohse hátra, mint tettük azt eddig. E óéiból 1909. december 8-án reggel 10 óráru Szatmárra az Iparos olvasó-kör helyiségében tartandó pártgyülésre hívom meg a megyei függetlenségi párt összes tagjait, (a nagykárolyi kerület kivételével). Minden tagnak külön meghívót nem küldhetünk, de 'felhívjuk pártelnökeinket, hogy hassanak oda, miszerint gyűlésünkön minden községünk képviselve legyen legalább egy pár megbízottal, hogy otthon apostolai legyenek ügyünknek. Kelt Budapest, 1909. nov. 28-án. Hazafias üdvözlettel Luby Géza a me­gyei függetlenségi párt elnöke. — III-lk tánotanfolyam. A viga­dóban uz uj tánctanfolyam 27-én veszi kez­detét. Beiratkozni már lehet a lakásomon Petőfi-utca 13. sz. alatt és a Vigadóban a tanórák előtt este 5 órától. 10 óráig. Az uj délutáni tanfolyam 1910. év január 1-ével nyilik meg. Colon estélyek minden vusárnap fél 8 órai kezdettel tartatnak a Vigadó nagy­termében. Rád Ruben oki. táncmester. 1—4. — Eladó bor. Saját termésű finom ér- melléki ó és uj borok, kitűnő rácürmös ve­resbor buteliázva olcsón kapható. 50 literen felül jóval olcsóbb árou árusítom el. Cségónyi Károly, 2—4 _____________Zrínyi-utca 19. szám. Fe lelős szerkesztő: Dr. Fejes István. Főmuukatárs; Ruprecht Sándor. Laptulajdonos és kiadó: Morvái János. Bútorozott szoba kis szobával kiadó Eötvös-u. 4. sz. a. Hölgyek figyelmébe! Az olcsóságairól előnyösen ■ ismert ■ Fischer Antal selyem, kelme, szalag, csipke és ■ uői-divatáruházábau ■ Szatmár, a Pannónia mellett a nagy karácsonyi 0CCÄSSI0 ■ megkezdődött ■ december 31-ig besárélag 30°lo árlIÉipl Eladásra kerülnek Női ruhaszövetek, angol flanelok, barchetek, delinek, batistok, ruhavásznak, vászon, damast áruk, asztalnemüek, ágyteritők és paplanok. Óriási választék Selymek, csipke kelmék,csipkék, szalagok,bár­sonyok és mindennemű ruhudiszek, női fehér- neműek, jäger alsóruhák, harisnyák és a leg­jobb gyártmány u bőrkeztyükben.Színes antuca és fekete ernyők, női fűző különlegességekben. Vásárlási kötelezettség nélkül. Maradékok félárban. Selymek 29 krajcártól feljebb, i—&

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom