Szatmár és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-16 / 46. szám
SZATMÁR ÉS VIDÉKE. legalább az áldoznt helyét a jövő számára megtarthassuk a esetleg kegyeletien kezek dulásaitól megőrizhessük. S ezt a rettenetes nemtörődömséget micsoda keserűséggel kellett végignéznie: nem, végigszenvednie annak a nagy, szent asszonynak, aki a hősök bőséhez fűzte élete sorsát viruló ifjúságától élete végéig. Micsoda kálváriajárás lehetett számára, midőn látta, hogy a nemzet kegyelete egykedvűen elfordul az adakozás perselyeitől, holott^ ő sohasem szüQt meg — férje emlékét őrizgetve — nemzete érdekében küzdeni* dolgozni, alkotói. Hol vun az a sokat emlegetett magyar áldozatkészség, ha most sem birt megnyilatkozni If Ezek a gondolatok támadtak föl vád- lólug lelkűnkben, midőn egy nemes kéz azon levelekre figyelmeztetett bennünket, amelyeket Oamjanichné aláírásával most küldözget szét az aradi bizottság. A hősök hősének imádott neje, az alkotó, nemzetéért szive szakndtáig buzgó magyar nagyasz- szonyok mintaképe, akit csak hódolatunk illetne, kérelemmel fordul a magyar nőkhöz, terjesszék ismerőseik körében azokat az egykoronás sorsjegyeket, amelyeknek árából talán összegyűl az aradi vesztőhely megváltásához még hiányzó pénzösszeg, hiszen csillogó ékszer, aütoinobil meg egyéb nagyru- becsült holmi kecsegteti a mindig nyereségre vágyókat. Magyar asszonyok! Ha volt lelkünk egy év óta végigjáratni Damjanich özvegyével a keserűségnek ama kálváriáját, le-gyen meg most bennünk az az erős szándék, hogy ennek a nagy asszonynak szavát nem engedjük a pusztában elhaló szóként elhangzani s megteszünk mindent u magunk körében, hogy a sorsjegyek egytől-egyig elfogyjanak s igy megszerezzük neki azt az örömet, hogy uz ige testté válhasson. Akinek volt valaha vágya, mely tündér színbe vontu leányálmait, mely asszonykorában megremegtette | szivét s verőfényessé tette napjait: óh az hallgasson annak az ezüstbaju, finomlelkü nőnek könyörgő szavára, akiuek egész életen át egy szent vágya volt: a vértanuk földjének megszerzése a magyar nemzet számára. Mi dicsőség volna a magyur nőkre, ha egy fönséges gondolatot, amelyet a férfiak nem bírtak megvalósítani, lelkesedéssel és kitartással valóra váltanuk. Magyar asszonyok, hallgassatok Damjanichné kérő szavára. SZÍNHÁZ. 1 ^i' < Hivatalnok urak. Egye fene a szocializmust. Nagy ereje, van, kétségtelen, sziklányi igazságokat görget a tömegek közé, de mégis csak célszerűbb vezércikkben dörögni róla, mint igy, színpadról. Hogy a tisztviselőnek sokkalta nyomorúságosabb a helyzete, mint a munkásnak : régi igazság s már csaknem szaklapnak való kesergési téma. Nem is ez, ami bennünket u fenyegették már a személy- és .vagyonbiztonságot, hogy Mihályi Gábor határszéli biztos megkeresésére szutmárvárosi és megyei nemzetőrök vonultak ki fékenturtá- sukra. A szatmári két század osztályparancsnoka, Gyene Károly, Aranyosmeggyes és Görbéd táján foglalt állást és már október 19.-én azt jelentette a tanácsnak, bogy emberei derekasan megfeleltek kötelességüknek. Szatmár más irányú tevékenysége a szabadságharc alatt a honvédség fölszerelésére irányult. A kor viszonyaihoz képest a városnak akkor fejlett ipara volt és itt rendelte meg a honvédelmi bizottméuy gyakran még a Maroson túl működő ezredek számára is a ruhát, lábbelit, csákót, tölténytáskát, nyerget; idő haladtával itt javíttatott ki elromlott fegyvereket. Volt tehát dolguk bőven a szabóknak, szűcsöknek, gombkötőknek, csizmadiáknak, cipészeknek, szíjgyártóknak, tímároknak és puskaműve- seknek. A megrendeléseket a honvédelmi bizottság fizette Kossuth-bankóval; de még igy is gyakran hónupokig adós maradt a szegény embereknek, kik éjét és napot Ö9szetéve dolgoztak. Előnyük mindössze az volt, hogy nem kellett kivonulniok nemzetőri szolgálatokra. (Folyt, köv.) Hivatalnok urakban megkopott. Ez csak miljő, amolyan drága és pompázó keret, miben egy emberpár fojtogatóan izgalmas drámája játszódik Je. Szó se róla, u keret remekbe készült, a miljőrajz igy a színpadról meglepő és uj s olyik helyen szinte gorldji erővel hat. A Hivatalnok uraknak épp ezéi’t „jeleuetek a fenékről“ is lehelne valamelyik alcíme. Ez a darab úgyis — még a neve is elárulja — tendencia-drámának készült.Keserű korrajznak, suhogó szatírának, vagy bércekre búgó riadónak; mindegy. Az igazi dráma azonban a darabban egyetlen emberpár sorsa, kinek nyakára szemünk láttára hurkolódik a kegyetlen és végzetes proletár-élet. Látunk egy családapát, kinek homlokán nap- ról-napra szaporodnak a gond, a szomorúság s az idegesség ráncai — csakhogy a családja homlokát annál simábbnak láthassa ; becsű* setes jellemű, nyílt gondolkodású embert, aki hamisít, sikkaszt, sőt öl is; önérzetes és erőteljes férfiút, uki előttünk rokkan meg saját lelkiismerete vádjaitól — s mi azért mégsem tartjuk őt bűnösnek, csak szerencsétlennek, aki kárhoztatva van reá, hogy egy nyavalygó rabszolga kaszt sajgató istrángját viselje. Es látunk egy asszonyt, ki még ma csacsogó és naiv mint egy kisgyerek, de már holnap megnyílnak előtte az élet förtelmei s ez a gyönge, tapasztalatlan és gyermeteg lelkű nő egyszerre tud. lát és megért mindent s a leika minden erejével küzdeni kezd férje bukása ellen. S mi visz- 9zu fojtott és fokozódó izgaloinmul lessük-az eredményt, a küzdelem végét, s amikor végre a férfi csakugyan elbukik, megtelünk lázongó keserűséggel és — hogy is mondjam csak — szocializmussal. És ezen a ponton olvad bele a kép a keretbe, itt találkozik u lelki tragikum a tendencia-drámával. A férfi — Barna —- szerepében Szilágyi Ernő mutatkozott be a szatmári közönségnek. Játékát természetesség, megértés, színező képesség és imponáló drámai erő jellemzik. Alakja szép, erős, arca kifejezésteljes, A feleség — René — szerepét Marko vita Margit játszotta igen helyes felfogással. A darab elején kedves és naiv, később csupa gyötrődés, izgalom, rémület és összegörnyedő fájdalom. Somogyi Róth bácsit alakította melég bonhomiával; dialektusa kissé túlzott. Maszkja kitűnő. Aitner Ilka igen jó anyaszinésznő, bár Vámosinéja itt-ott szertelen Hegyesi- Spitzné izü alakítás. Egy kevés mérséklet a hanglejtésben mindent helyre hozna. Herceg, Sipo9 a régiek. Jók voltak.-' Az ujuk közül megemlítjük Horváth Gyulát, aki Brohsert játszotta és Molnár Józsefet, ki egy bankfiut alakított igen élethűen. Körülbelül inegállapithujuk, hogy az idei drámai személyzet többet igér, mint amennyit eddigi elődjei nyújtottak. k. i. a A „Bőregér“. Hétfőn este mutatkozott be az operett társulat Strauss végtelen bájos darabjában a „Bőregér“-ben. A bemutatkozó előadásról szívesen emlékezünk meg. mert a tagok ki- tűnő előadást produkáltak. Nagy sikere volt Dénes Ellának az uj coloratur énekesnőnek s Burányi tenoristának. Énekszámaik igen jól sikerültek, mindketten még sok élvezetes estét fognak szerezni a szatmári publikumnak. H. Ballla Mariska sok bájjal s kedvvel játszott, nem külümben jó estéje volt Somogyinak is. A Nemes Bella s Salgó Anna által lejtett táncegyveleget megismételtették. * — Színházi műsor: Kedden „Elvált asszony“ újdonság (páros). Szerdán „Elvált asszony“ (páratlan). Csütörtökön „Kis pajtás“ vígjáték, újdonság (páros). Pénteken Zóna-előadás „Bob herceg“ operette (párat- lnn). Szombaton* Svihákok“ operette (páros). Vasárnap délután „Vará/skeringő“ operette, este harmadszor „Élvált asszony (páratlan). Előkészületen „Három feleség“ Lehár Ferenc operetteje (újdonság). — Újítás a jegyváltás körül. Heves Béla színigazgató lapunk utján is tudatja, hogy az egész heti előadásokra már hétfőtől kezdve kiválthatók a műsorban feltüntetett darabokra előre a jegyek. Előjegyzéseket nem fogadhat el ez okból a pénztár. A napi je| gyek ezentúl a nappali pénztárnál (azinhá/.i előcsarnok): inig az előre váltott jegyeket a színházi irodában (a régi helyen) adják ki. Kérelem Néhai DEÁK KÁLMÁN barátaihoz, tisztelőihez! Pár évvel ezelőtt meghalt kedves barátunk emlékét megörökítendő gyűjtést indítót tu m meg arcképének megfestésére. A kép immár nemsokára készen lesz, de a műnek árából még hiányzik egy bizonyos összeg. Bizalommal fordulok néhai kedves barátunk tisztelőihez, barátaihoz, hogy fenti célra szánt adományaikat mielőbb hozzam ju tatni szíveskedjenek. Ha a szükségesnél nagyobb Ö9szeg folyna be, azt a szegény gyermekek felruházására a Deák Kálmán asztaltársaságnak fogom átudni. Szatmár, 1909. november 16. Thurner Albert. HÍREINK. ■ -jHi ^ A szaru- és csontárugyár megnyitása. Fejlődő gyáriparunk egyik hathatós tényezője az uz ujgyár vállalat, melylyel szombat óta lett gazdagabb városunk, s mely úgy a ‘városi hatóság, mint a nagyközönség részéről a pártolást fokozott mértékben megérdemli. A szatmári szaru 8 csontárugyár r. t. megvásárolta a Fuchs és Klein féle gőzmalom telep mellett levő félbemaradt hatulmus épületet, melyet még néhai Gőbl Jakab kezdett építeni áruraktár létesítése céljából. j3.z előmunkálatok már hónapok óta folytak mig épitése s a gépek elhelyezése annyira előre hultidt hogy a gyárat szombaton délután 4 órakor meghívottak jelenlétében által adhatták rendeltetésének. A megnyitáson részt vettek a város képviseletében . Dr Vajay Károly polgár- mester, Ferenc Ágoston tanácsjegyző s Székely Endre r. fogalmazó, Uray iparfelügyelő, Werner Oszkár I. magy. ált. bizt. titkár Unger Ullmun Sándor 8 az igazgatóság tagjai. A gyár működését Bikfalvi Ernő gyárigazgató s az Erlangenből hozatott művezető mutatták be, melyet a megnyitáson jelen voltak élénk figyelemmel s érdeklődéssel kisértek. A • gyárigazgató érdeme, hogy végre a gyár üzembe hozható lett, ki szakavatott- 9ággal tevékeny részt vett a berendezés munkájában, kinek szakképzettségét a keresk. miniszter is elismerte, több ízben küldvén ki ily nemű gyárak külföldön való tanulmányozására. Az összes gépezetet egy 16 lóerejü gőzgép hajtja 3 közlő művön át, mely elsőben a hydralikus sajtót hajtja, a melyik a szarvat egyengeti, lapítja, azután van egy gép, mely a fésűnek a formáját üti ki, innen egyik része a duplir gépekhez jön, a melyek eredeti angol gépek s ezek még Ausztria Magyarországban ismeretlenek, különös előnye, hogy vele nagy anyugiuegta- karitás érhető el s tömeg árut állít elő. A fésűket azu'án u fűrészelő gépekhez készítik elő, melyek automatikusan s végtelen pon- iossággul működnek s nagyon elmés szerkezetűek. Mujd a fésűk a hegyező, gömbölyítő, maró, csiszoló és fényező korongokra kerülnek, a melyek igen szép szint és a teljesen husmentes szaru anyagnak szép desinjét adják. Az üzem nyers anyagul szarut és celluloidot használ. A vállalat egyelőre mintegy 5 évre van ellátva rendelésekkel s azokat konstun- tinápolyi, bécsi, prágai s budapesti ügynökei altul nyerte. Jelenleg foglalkozik a vállalat a török hadsereg részére bujonett fogantyúk szállításának kérdésével. A mint a külső jelekből következtetni lehet, a gyár Szatmár város egyik előkelő iparvállalata lesz. Igen praktikus újítás az is, hogy a vállalat munkásait nem szombaton, hanem kedden fizeti, melyuek előnyeit bővebben magyarázni is fölösleges. A munkások, melyeknek nagyobb része szatmári illetőségű, hétfőtől kezdve oktatásban részesülnek g igen jó munkás anyagnak ígérkeznek, annyira, hogy u gyár vezetősége elhatározta, hogy munkásait lehetőleg idegenből nem hozatja. A gyár negyven munkást foglalkoztat s naponként 2000 fésűt képes előállítani. Egyelőre n gyár fésügyártással foglalkozik, de később csutorát, gombot s enyvet is f0g készíteni. A vdllulut 100.000 korona alaptőkével létesült I elnöke Bakó Ignác, gyárigazgató Bikfulvy Ernő s igazg. tag, igazg. tagok: Dr. Benedek József, ifj. Freund Sámuel | Fuchs Bertalan. Felügyelő bizottság: Antal Lajos, Tankóczi Gyula s ifj. Reiter Mór. Az igazgatóság mindazokat, kik az üzem bemutatkozásánál részt -vettek, vendégéül látta szombat este a Pannónia külön termében 8- az ossz jövetelen mint egy 20 un jelentek meg. A kedélyes összejövetelen az első köszöntőt Dr. Vajay polgármester mon- dottu, sikert kívánva a vállalat működésére Bikfalvy Ernő a vállalat létrehozóit, Bikfalvy Albert Di. Kelemen Samu képviselőt éltette, kioek legfőbb része van abban, hogy hit hatős támogatásával a gépeket az államtól kieszközölte s a vállalatot tekintélyes subven- cióhoz jutatta. Pohár köszöntőt mondottak még Dr. Benedek, Fuchs, ' Szeőke Sándor Antal Lajos igazg. tagok. A kedélyes társaság Bunkó zenéje mellett együtt maradt u késő éjjeli órákig. A vállalatnak további működéséhez mi is sok sikert és szerencsét kívánunk ! # — A honvédség köréből. A király Csuuády Frigyest a 12 honvcdgyalogezrednél létszám felett vezetett és a pozsonyi IV. honvédkerületi parancsnokságnál rendszeresített tábornoki helyen beosztott ezredest a 73. houvédgyulogdandár parac-mokává kinevezte. — Királyi tanácsos. A király dr. Áldor Lajos kari-budi orvosnak a királyi tanácsosi címet díjmentesen adományozta. A kitüntetett orvos nágykárolyi születésű s kezelő orvosa volt Kossu h Ferenc kereskedelemügyi miniszternek. — Kinevezések. Az igazságügytninisz- ter Dr. Ambrózy Sándor szatmári kir. tszéki joggyakoinokot ugyanoda jegyzővé, Zeke Gyula dr. maroovásárhelyi kir. tszéki joggyakornokot ugyanazon törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. — Bírói és telekkönyvezetői vizsga. Dr. Zeke Gyula marosvásárhelyi joggyakornok e hó 13-án a biró.i vizsgát Budapesten jó sikerrel tette le. — S ighy László kir. tszéki hivatalnok a telekkönyvvezetői vizsgát a napokban'’sikerrel tette le a debreceni ítélőtáblánál. — Jegyző választás. A borsa vá laszuti körjegyzőségre 16 pályázó közül Erdős Jenő és Cservenká János (volt szatmári közös hadseregbeli hadnagy) egyenlő szavazatot, kapott. Sorshúzás utján Cservenka János lett ti jegyző. A választást több rendbeli szabálytalanság miatt megfeh bbezik. — Plébános helyettes. Az egyházul'gyei hatóság előbbi rendelkezését megváltoztatva a nagysomkuti plébánia ideiglenes vezetésével Páter Józ9i f volt hittanéi1 helyett Boschetti Andor áldozó papot bizta meg, ki a tanári pálya végzésétől egészségi okokból visszalépett. — Káplán-tanitó választás. A fehérgyarmati ref. egy ház-tanács az üresedésben levő káplán-tanitói állásra cs. Tóth Lajos ref. s. lelkészt választotta meg. — Áthelyezések az Irgalmasok- nál. Mihalik Benedek budapesti s Stettler Gáspár-szatmárnéinitii irgalmas rendi, alorvosok kölcsönösen áthelyeztettek. .— Áthelyezés. Neff György felmérési növendék a helybeli 2. sz. felmérési felügyelőségtől a budapesti háromszögelő hivatalhoz helyeztetett át. — Eskütétel. Bekő Ferenc az újonnan rendszeresitett mérnöki állóéra meírváo Jásztólt városi' mérnök hivatali esküjét tegnap tette le a tanács előtt. — Klintók jubileumához. Említettük, hogy az trdődi járás jegyzői kara mély meleg ünneplésben részesítette Klintók Ágoston oláhmeddesk körjegyzőt. A nágykárolyi pénzügyiguzgató meleg hungu levélben üdvözölte a jubilánst. Klintók Ágoston ugyanis tulán égyetlen- körjegyző | vármegyében kinek községében az év végén sem kincstári, sem vármegyei és körközségi tartozások, tekintetében egy fillér hátraléka sem szokott maradni. Az ünnepelt maradandó emlékéül A hölgyközönség „ j|^ * figyelmébe ? é Szabó Balázs úri és női fodrász értesíti a tn. t. hölgyközönséget, hogy lakását nov. hó 1 -töl üzlete mellé, Dr. Vajay Imre ur Deáktéri házába helyezte át. Ezzel azon kényelmet nyújtja a hölgyközönségnek, hogy hajbetét és egyéb hajpótlékokat a lakásán választhatják ki, sőt kedden, csütörtökön és szombatot) d. u 3-t.ól I óráig frizernö áll rendelkezésre, aki 1 K dijért próba fésülést eszközöl és megmutatja a hajbetétek elhelyezését. --- * - ____________• mi sztót falusi Szent 8 Forrásvizet. Sarattan Hűsítő ! Kapható minden fűszer üzletben, tssissi vendéglőben és kávéházban, kők® Jfitünő ßorviz!
