Szatmár és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-19 / 42. szám
Szatmár, 1909 október 19. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. -«AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: B^sz évre ... * kor. I Negyedévre 1 kor. 50 fül. F0 évre . . . . 3 » [ Egyes szám ára 16 » Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, kővé a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: = Mérvéi Jinee kinyvnyomdája EStves-etcze 6-ik az. alatt. = 'i’v^ vvqit-sz A ; tb. K Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. « HIRDETÉSEK = e lap hjaéOrHrtalékM a lepeieaéM Irak Mellett Átvétetnek. Nyttttér ganaond tora 20 Altér.------Hirdetések díjjal #16 te fizetendők. =«■ Városi közgyűlés. Kettő is volt. Egy rendkívüli, a mely a szentvéri farnktár kibővítése céljából szükséges területekre kötött szerződések elfogadása tárgyában határozott, egyhangúlag megbízván polgármestert a szerződések aláírásával, és a rendes, a mely a szüret miatt maradt egy héttel későbbre.. Ugyanaz a hitelesítő küldöttség rendeltetett ki itt is, mint az előbbinél, minek megtörténte után olvastatott a polgármesteri havi jelentés: Tekintetes Törvényhatósági bizottsági •« » 1 • I » o O közgyűlés I Törvényhatóságunk állupotáról s intéz kedéseimről az 1880. évi XXI. t.-c. 73. §.n. pontja értelmében havi jelentésemet a következőleg terjesztem elő : Városunk önkormányzati és közigazgatási ügyei általában a törvények és szabályoknak megfelelöleg intézteitek s az ügyek elintézésében és kezelésében akadályok nehézségek és összeütközések nem fordultak elő. Kötelességszerüleg bejelentem a T. Törvényhatósági bizottságnak, hogy az 1909. évi t.-c. és uz ennek alupján kibocsátott 77.000/1909. sz. m kir. pénzügyminiszteri rendelet értelmében városunkban is megindult a hazudó kutuszter-összeirási munkálat. Az összeírást saját közegeinkkel végeztetjük a kir. pénziigyiguxgutóság állandó felügyelete és ellenőrzése mellett. Remélhetőleg olyan eredménnyel fog a munkálat végződni, hogy városunknak általános házbér adó alá vonása elkerülhető lesz s legfeljebb a legtöbb bérhelyiséggel biró I. kerületre állupit- ják meg az ált. házbéradó kötelezettséget. Megjegyzem egyúttal, hogy az idézett törvény által | városra ruházott uj feladatok némi költséggel is járnak, amennyiben a .jelzett munkálatokhoz egy kisegítő munkaadót kellett egyelőre 1910. junuár 1-ig alkalmaznom, azonfelül a házadé kataszteri ivek és térképek elhelyezésére helyiségről kellett gondoskodni. E célból a városi adóhivatal helyiségeit eggyel bőviteni kellett, umi a kapitányi hivatalnak a posta épületbe való kiköltöztetésével kapcsolatban véletlenül nehézség nélkül megoldást nyert. Krassó Miksa bizottsági tagnak egy*^ falepároló és egy gyufagyár fölállítására vonatkozó indítványát a napokban volt szerencsém | törvényhatósági bizottság T. tagjaival közölni. A két indítvány érdemes u legkomolyabb megfontolásra. A vegyi gyár és gyufagyár nz indítványhoz csatolt költségvetés szerint évi 200—200 ezer kerona jövedelmet biztosíthat a városnak. S a mai viszonyok közt, amidőn városi takarékok felállítása, városi iparvállalatok létesítése mindenütt napirenden van s uj közgazdasági irányt jelölnek a községi és városi éleiben, szerencsés gondolatnak kell kijelentenem Krassó Miksa biz. tag fölvetett eszméjét, ütni megvalósulás esetén szinte anyagi áldozatok és rázkódások nélkül segíthetik ke- resztül városunkat a küszöbön álló nagy feladatok megoldásán. Tehát a magam részéről is a legmelegebben ujánlom az indítványt a T. bizottság tagjainak figyelmébe kérve, hogy azzal jó- akurólag foglalkozni szíveskedjenek. Méltóz- tassanak a közölt kis füzet tartalmával megismerkedni, hogy az ügy legközelebbi szabályszerű tárgyalásánál kellő tájékozással tanácskozhassunk és dönthessünk felette. A mérnöki hivatal újjászervezéséről és ezzel együtt az építési és lakhatási engedély dijakról alkotott azubályrendeletek végre felsőbb jóváhagyást nyertek. Időnyerés céljából az október 2-án turtott rendkívüli közgyűlésen hirdettettük ki e szabályrendeleteket, amelyeknek életbeléptetése iránt a városi tanács azóta a megfelelő intézkedéseket megtette. Szükségesnek látom azonban megjegyezni, hogy a közönség tájékoztatása céljából a tanács a jóváhagyott szabályrendeletek hírlapi közzétételét is elrendelte és a szabály életbeléptetésének folyományaként kimondta, hogy a november hó 1. után beérkező építési és lakhatási engedélyek iránti kérelmek benyújtásakor az engedély dij lefizetése is. igazolandó s hogy a lakhatási engedélyek után a szubályszerü dij fizetendő akkor is, ha az építési engedély a szabályrendelet élet- beléptetése előtt adatott ki. A kezelésre nézve pedig netaláni sza bálytalanságok, visszaélések és tévedések megelőzése végett s az ellenőrzés megbízhatósága szempontjából úgy intézkedett a tanács, hogy az építési és lakhatási engedélyek ezután a mérnöki hivatalban mutatandók be,, ahol azokról nyilvántartást fognak vezetni, ott nyomban a bemutatáskor kiszámítják s a kérvényre följegyzik a befizetendő dijat is, amelyet a pénztárban be kell fizetni s a kérvény a pénztári nyugtával együtt lesz a városi tanácshoz benyújtandó. Végül jelentem, hogy a Nagy inéit. Vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur a szatmar-németi felső kereskedelmi iskola részére u végleges nyilvánossági jogot megadta, egyúttal tudatta a város közönségével, hogy az iskola szervezeti, és tanárainak szolgálati.és fizetési szabályzatait a belügyminiszter úrral egyetértőén jóváhagyólag tudomásul vette. Az erre vonatkozó leirat október 16-án érkezett le, ennélfogva még nem kerülhetett tárgyalás alá. A városi tunács az iskola igazgatóságával együtt a szükséges további intézkedéseket mielőbb megfogja tenni. A jelentés felolvasása után, melyet közgyűlés tudomásul vett, felszólalt dr. Kelemen Samu képviselő és hivatkozással arra, hogy időközben nyilván* valóvá lett a r. kath fögymnázium és a helybeli jezsuiták között létrejött szerződés kormányi jóváhagyása, holott ö a múlt havi közgyűlésen azt jelentette be, miszerint a közoktatásügyi miniszter neki személyesen megígérte hogy a szerződést jóváhagyni nem fogja, maga igazolására és a miniszter mentségére felolvassa annak hozzá intézett következő levelét: Tisztelt barátom! Utóbbi beszélgetésünk folytán függőben tartottam a szatmári kir. kath. fő- gymnasium építkezésének ügyét és elővettem az actákat gondos áttanulmányozás céljából. Ez a tanulmány első sorban annak megállapítására vezetett, hogy már Júniusban döntöttem, mert már akkori kelettel felhatalmaztam a főgymn. igazgatót, hogy a Hám-féle telek megvétele iránt a szerződést megkösse, a mi — ezen direct utasításom folytán meg is történt. Megvallom, hogy erre a tényre, mikor veled beszélgetni szerencsém volt, absolute nem emlékeztem. Most azonban igen nehéz volna, hogy önmagamat dementál- jam, hogy egy utasításomra kötött szerződéstől, melynek egyetlen részlete ellen sem tehetek kifogást, a jóváhagyást megvonjam. Éhez járul, hogy a megyés püspök egy újabb fölterjesztésében a legnagyobb határozottsággal ellenzi az István- téri megoldást és nyomatékosan állást foglal a Hám-convictus telkén való építkezés mellett, mely valóban a tanulók közel Yj részét képező különböző conviotorok- nak legközelebb fekszik. Én nagyon szerettem volna a kérdést a város kívánságainak is figyelembevételéTÁRCA. <»aoairii »Beszámoló. Irta: Marosán János. Pottyoudi országgy. képviselő ur gondolt egy nagyot és merészet. Elhatározta magában, hogy miután alig van már követ, aki beszámolót ne mondott volna, tanácsos volua neki is lerándulni Nagykecegre, a kerület metropolisába és „szeretett“ választó polgártársainak valamelyes beszámolót tartani. Erre annál is inkább el kellett magát határoznia már, mert a ciklus vége fenyegetően közeledett, aztán az a képviselőség fránya mesterség : ha beleizeledik az ember, nein szívesen válnu meg tőle. Ha nem találna Pottyondi ur a kerületbe lerándulni, hát még megtörténhetnék az a furcsa eset, hogy ellenjelöltet állítanak és ő könnyen „volt“ honatyává válhatik. Ez hatott. Pottyondi tehát végleg elhatározta magát a beszámolóra. — Beszámolni, beszámolni — morfondírozott magában Pottyondi — könnyű azt mondani, de mi a veszekedett gutáról számoljak be, vagy lel A t. Házba nem igen jártam az igaz, de ennek magyarázatát is tudom adni. Nem szeretem a sok szót, beszédet mikor úgy is tudom, hogy száz, sőt ezer szónak is egy a vége. Aztán ezt az utolsó szót is az elnök magának vindikálja: „ezzel a mai gyűlést berekeeztem.“ De meg nagy hive vagyok ama igazságnak, hogy „hallgatni arany, beszélni ezüst“ így én, ha a t. Házban meg-megfordultam .az arany- párton voltam, hallgattam nagy bölcseu, ebben nyilvánult az én tudományom. Az igaz, hogy mégis sokszor felakartam szólalni, de oly irigyek ma még a t. honatyák is, hogy mindig más mondta el azt, amit én akartam elmondani, én azonban soha sem tudtam elmondani azt, amit más akart elmondani. Lássak csak a politikánkkal, hogy állunk ? No persze jó is volna, ba minden képviselő politizálna, hát a választó polgár mit csinálna? Én ugyan nem politizálok, nekem minden politika egyforma : politika-politika, az a fő, hogy jó egészség, jó bor legyen bőven a hazában, a politika majd magától jön. No de az ördögbe is, utóvégre is beszámolót kell turtani, de halvány sejtelmem sincs, hogy miről ? Ab, nem csinálok a fejemből kalendáriumot: jó lesz a nagykecegieknek, ha tulajdonképen arról számolok be, a miről tulajdonképen nem tudok beszámolni. Erre Pottyondi ur, mint akinek rendben van a szénája leült és a következő leve- velet irta a pártelnöknek. Tisztelt Elnök ur! Kedves Barátom! (Elfelejtette, hogy perte-e az elnökkel vagy nem ?) „Az a szoros kapocs, mely engem és drága kerületemet összefűzi, az a testvéri szeretet, mellyel kerületem minden választó polgárához rugaszkodom, továbbá az a lelkiismeretes érdek, melyet kerületem minden ügye-baja iránt kifejtettem indít arra, hogy szeretett válusztóim előtt legközelebbi beszámolómat a magasabb politikáról megtartsam. Kérem a gyűlést egybehívni f. hó 18 ára. Ezek után maradok a t. elnök urnák, kedves barátomnak, a kedves feleségének, minden választó polgártársamnak, szeretett feleségeiknek I minden gyerekeiknek bü, szerető, ragaszkodó polgártársuk és országg) ülési képviselőjük : Pottyondi Pál, úgyis mint a nagykecegi orszgy. képviselő választó kerület követe.“ Azután elővett egy borítékot, melyre □ agy ákum-bákum betűkkel reáfirkantotta a címet: T. c. Fokos István pártelnök s barátom uramnak Nagykeceg. A levél rendeltetési helyére jutott. A kitűzött 18-a már veszedelmes módon közeledett, Potyondi ur pedig még sehogy sem állt a beszámolójával. Robog u vonat Nagykeceg felé, viszi könnyű terhét, Pottyondit. Megérkeznek Nagykecegre is. Pottyondi izgatottan siet a kupé ajtajához s azon töri | fejét, hogy és mint váluszol majd az üdvözlő beszédekre. — Nagykeceg egy perc I — hangzik a kalauz dörgedelmes hangja. Pottyondi a vasúti kocsi ajtajából kinéz, egyetlen hang, egyetlen éljenzés, egyetlen egy szál ember nem sok, ennyi sem volt a nagykecegi állomáson. — Mi ez ? Lehetséges volna ? Tünődö- zött Pottyondi uram. Mikor tünődözéséből Pottyondi felócsult, csak akkor vette észre, hogy a kis vicinális az állomásról elindult. Ez nagy hiba volt, mert a kis vicinális magával vitte a képviselő urnák a kerületébe hozott ajándékait De hát ezen segíteni már nem igen lehetett. Gondolt ugyan arra, hogy ismerve a vicinálisok köztudomásúvá vált lassúságát, utána iramodik és ba utóléri lekapja pakkjait, de később erről a kéjes gondolatról mégis csak lemondott. Vakarta is a füle tövét bosszúságában, de biz nem segíthetett rajta. Bandukolva, gondolkodva ballagott a faluba. — Ebből aligha nem baj lesz, mondogatta magában útközben. Mit mond vájjon majd a biróné, Csuráné, Kovácsné és a többi ? Hm. hm ebből aligha nem baj lesz. Amint a községhez közeledett a falu végén nagy néptömeget vett észre. — Ah tehát itt várnak az én szeretett választóim — gondold — szép, igazán szép és kellemes ez a ragaszkodás és szeretet, mellyel vannuk irántam ezek a nagykecegiek. De ni ni mit látok ottan, mintha férfi-ember kevés volna közöttük. Sőt mi több, nem is igen látok férfit... csupa nő, csupa asz- szony. Vájjon mit jelentsen ez... ej hu ebből aligha nem baj lesz... — Isten hozta nagyságos és tekintetes követ ur — szónokolt Csuráné — hát csak így magánosán, egyedül, könnyedén, pak- kocska nélkül ? Hát a Máli lányom selyem viganója hol maradt, he, mi ? — Hát az én drágalatos férjem taj- tékpipájo hol van? Hát azért volt kendnek a főkortese he, mi? Ezeket Botosné szónokolta a követ urnák. — Hát az én fiam kutya — heveskenagyválasztéku cipőraktárát ajánljak a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. == MEűÉBKEZTEK !!! az őszi ős téli idényre megrendelt összes úri-, női és gyei rock valódi ebevro és box bőrből készült cipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben