Szatmár és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-14 / 37. szám
/Huszonhatodik éfolyam. 37-ik szám. Szatmár, 1909 szeptember 14. Városunk iskolái és az élet. — Befejező közlemény. — Irta: Bodnár Gáspár. Egy tekintélyes fővárosi napi lap vezető cikkelyében papírra veti „Szeptemberi gondolat11-jait És azt Írja, hogy bizonyos humorral szokta olvasni, mikor laptársaik — ilyenkor azon keseregnek, hogy nálunk Magyarországon mily kevesen tudják magukat iparra és kereskedelemre szánni. Mit mondjunk tehát? — veti fel a kérdést. Adjátok gyermekeiteket ipari vagy kereskedői pályára? Nem mondjuk! Előbb ipart és kereskedelmet kell teremteni. Hát én tisztelettel hajlom meg ama lap tekintélye előtt. De szoktam önállóan is gondolkodni. A nyájösztönt önállóságra való törekvés, megfigyelés, analizálás, összehasonlítások és össze- tevésekkel irtogattam egész életemen át egyéniségemből. így most is kénytelen vagyok nem humorral ugyan, de sajnálkozással konstatálni, hogy nevezett lap erősen beleesett a cirkulus viciozusba, megbotlott a logika kérlelhetetlen következtetése előtt. Uraim, az ipart és kereskedelmet nem lehet megcsinálni erős, szakavatott, rátermett, úgyszólván született kereskedők és iparosok nélkül. S ha Magyarországon arra várnak, hogy legyen előbb ipar és kereskedelem, majd azután keresi csak az ifjú nemzedék a produktiv pályát: akkor a nemzetnek soha sem lesz kereskedelme és ipara. Itt van a mi váfosunk. Élő bizonyság arra nézve, hogy mikor itt a múltban volt egy . erős, megbízható, szakavatott iparos osztály, volt ipar is, melynek gyümölcseként előttünk állottak a legtekintélyesebb, módosabb polgárok. Az iparos műhelyekben szerzett vagyonból emelkedett egy egész uj- nemzedék a tudományos, a latainer, a hivatalnoki pályára. Ebből a keresetből képezte magát-a nő világ is és lett részese az intelligens osztálynak. S mert mi bőven el voltunk látva az iskolák különféle nemeivel: az történt, hogy a legtekintélyesebb iparos műhelyeknek nem maradit utóda. A legerősebb, életrevalóbb gyökérből alig sarjadzott egy-egy uj hajtás. Az iparos műhelyekbe a nemzedék selejtes része került, a szó eredeti jelentésében szolgának, pesztrának, mindennek csak nem kiképezhető vagy képzett iparosnak. így természetesen — szélmalomharc volt az, amit a bekövetkezett nehéz és mostoha idők sorakozásával az iparért, kereskedelemért tettünk- Tett a kormányzat sírba dobott sub- venciókkal és tett a társadalom társadalmi munkával. Hogy nálunk az ipar és kereskedelem oly lassan, oly csigamódra -indult, haladt: nagyrésze volt és van abban, hogy nem volt a megfelelő és okvetlen szükséges elemünk hozzá. Csak mikor ráléptünk a helyesebb ösvényre, mikor a képzés utján értelmet, öntudatot, Önállóságot öntegettek a kereskedelmi és iparos iskolák, a gyakorlati életnek megfelelőbb műhelyek állításával: akkor vesszük észre, hogy igenis ott kezd élénkebb piac létesülni, ahol képzett, megbízható és talpraesett, szolid iparosok telepednek le. A képzett, szolid kereskedő, a megbízható, szakavatott iparos majd mindenütt közönséget, tehát ipart és kereskedelmet teremt. Sem a kormányzat, sem a sub- venciók tengere, sem az újságcikkek özöne nem fog ipart teremteni. Ipart és kereskedelmet közönség és kereskedő, iparos — együttesen — teremthet. Példa reá* ami városunk. ™AfiöT nem egy fiatal, derék, szorgalmas, takarékos, jövedelmét megbecsülni tudó kereskedő és iparos mindenkitől meglepő piacot, tért vivnak ki maguknak. Ha ezek arra várnak, mint azt a fővárosi vezércikkező kontemplálja, hogy elébb legyen kereskedelem és ipar, aztán léptek volna pályájukra, bizony hogy bepenészedett volna a fiatalságuk, akár a vén leányoknak — a pártájuk. A szakavatott, becsületes, józan, szolgálatkész, ízléssel rendelkező kereskedő és iparos közönséget nevel igenis és piacot teremt. Es megfordítva. Mindezekből láthatjuk tehát, hogy bizony nem humorizálni való óhajtása az a nemzetnek, hogy adják a gyermeket szülőik a produktiv pályára is. Ám hogy az erre való léphetés- nek meg van a maga feltétele is, azt tagadni nem lehet. Szatmárnak egyik sajátos vonása, hogy mindig és mindenben felülről kezdi — magasról nézi a jövendőt. Szereti a cirádákat, a külsőségeket. Kimerem mondani, hogy elébb szállotta meg a nagyvárosi gondolatnak, tetszelgésnek mámora, mint az alapozó, jövendőt biztos pillérekre építő meggondol tság. így történt az is, hogy mig felsőbb iskoláinknak tulbőségében vagyunk, addig ma sincs polgári fiisko- lánk, amel}' iskolában kellene megkezdődnie a kereskedő és iparos pályára való képzésnek. És amely iskola nagyon megritkitotta volna a két gimnázium tultömöttségét és kedvet ad vala a nyelv és magasabb képzésre szorított, kényszeritett ifjúságnak — a kereskedő és iparos pályára. Városi közgyűlés Törvényhatósági bizottságunk tegnap délután 3 órai kezdettel tartotta meg szeptember havi rendes közgyűlését. A közgyűlésen dr. Falussy Árpád főispán elnökölt. A polgármesteri havi jelentés a múlt hóról a következőkben számol be. Tekintetes Törvényhatósági Bizottsági Közgyűlés! Törvényhatóságunk állapotára s intézkedéseimre vonatkozó havi jelentésemet az 1886. évi XX. t.-c. 73. §-n, poutja értelmében a következőkben terjesztem elő: Városunk önkormányzati és közigazgatási ügyei általában a törvények és szabályoknak megfelelőleg intóztettek g az ügyek elintézésében és kezelésében akadályok, nehézségek és összeütközések nem fordultak elő. Ami intézkedéseimet illeti, tisztelettel bejelentem a Törvényhatósági bizottságnak, *hogy a közkórházi igazgató főorvos és a közkórházi bizottság javuslata alapján a közkórházi gondnoki állást ideiglenesen Dőry László városi Írnokkal töltöttem be oly feltétellel,' Kog^y véglegesítése iránt egy év elmúltával a közkórházi igazgató főorvos előterjesztésére fogok intézkedni. Egyúttal bejelentem azt is, hogy a városi árvaszékhez Dőry László helyére Kovács Gusztáv adó- végrehajtót helyettesítettem, aki lábbuja miatt külső szolgálatra nem alkalmazható, ellenben irodai teendőkre igen hasznos munkaerőnek bizonyult. Eként a helyettesítés a tisztviselői létszámból történvén, kérem az állás végleges betöltését az előfordulható eshetőségekre való tekintettel Dőry László véglegesítéséig elhalasztani és intézkedésemet jóváhagyni. A törvényhatósági városok polgármestereinek értekezlete e hó 9-én ment végbe Kassán. Az értekezletek lefolyását a hírlapok közölték s igy nem mondok uj dolgot u törvényhatósági közgyűlésnek, midőn megemlítem, hogy az értekezletnek két legfontosabb megállapodása a városi bankkérdésre és a tisztviselői fízetésrendezésre, illetőleg a városoknak az állami funkciókért való re- kompenzációjára vonatkozott. Általános volt a meggyőződés, hogy ezen utóbbi kérdés megoldását indokolatlanul halogatja a kormány. Minthogy azonban a folyó évi állami költségvetésben kétmillió korona elő volt irányozva a városok re kompenzációjára, természetes, hogy a váro- Bok arra feltétlenül számítottak s a legtöbb város épugy a mienk, erre alapította a fize- tésrendezést, és épen most lenne uz ideje annak, hogy a részesedés arányát megtudják, mivel minden város most állítja össze jövő évi költségelőirányzatát. Éhez képest az értekezlet tnemorándu- mot intézett a kormányhoz a annak személyes átadásával Brólly Tivadar pozsonyi polgármester, értekezleti elnököt bizta meg. Épen ma vettem Sopron város átiratát, amelylyel a városi segély folyósítása iránt a belügyminisztériumhoz, a pénzügyminisztériumhoz és a miniszterelnök úrhoz intézett feliratát pártolás végett megküldi. Indítványozom, hogy méltóztassék a felirathoz csatlakozni és a segélyt megsürgetni. A fentebb említett városi bankügy tanulmányozására és előkészítésére a polgármesteri értekezlet bizottságot küldött ki. Nem mulaszthatom el bejelenteni a T. közgyűlésnek az avasi erdő kitermelése körül támadt bonyodalmakat, amelyeknek előidézője kizárólag a kitermelő vállalat. A várossal kötött szerződés mellett, úgy látszik nem találta meg a maga számítását és most oly térre ragadtatta magát ahonnan nehéz lesz békés utón visszatérni. A kaució kiegészítési fölhívásnak a vállalat nem tett eleget. Azután azzal a képtelen kifogással állott elő, hogy a város által a Kiszely-féle erdőségen kivül szerzett avasi erdőterületeket nem tartozik át venni, mert azok alku tárgyát nem képezték a azok csakis az ő megtévesztésével kerültek a szerződésbe. A városi tanács ismételt erélyes felhívására aztán egy. meggondolatlan sértő levélben válaszolt, amelyre a tanács néni tehetett egyebet, mint hogy a büntető bíróságnál keresett megtorlást. Az erdő kitermelő bizottságnak sziutén előterjesztettem az esetet, amely azt tudomásul vette g a tanács eljárását helyeselte. A további fejlemények elé azzal a bizalommal nézünk, hogy a város érdekeit minden eshetőséggel szemben sikerül megvédelmezni, miután a város a kitermelő vállalattal szemben mindenben helyesen és a szerződés alapján járt el s felszámolás esetére is biztosítva van károsodás ellen, mert hubár | vállalat nem_is egészítette ki óvadékát, a turvölgyi vasúiban oly becses beruházást bírunk, ami onnan el nem vihető s ami a város közönségét teljesen kárpótolhatja. A vízvezeték és csatornázás ügyében ezúttal részletesebb jelentést nem tehetek, mivel épen holnapra tűztem ki a vízvezetéki bizottság gyűlését, amelynek tárgyát a tervezésre hirdetendő pályázat ügyében leérkezett belügyminiszteri leirat fogja képezni. A bizottság megáilapodásuihoz képest fogjuk aztán fölterjesztésünket megtenni arról, hogy miért vált szükségessé a Szamosvölgyét feltárni a vizszerzés céljából, és hogy tulajdonképen a tervezési pályázat nem azt jelenti, hogy a város közönsége elejti a föld.— mivelésügyi m. kir. minisztérium közegész- ségi mérnöki osztálya által 12 év előtt készített terveket, sőt egyenesen azokat kívánja a mai viszonyokhoz képest átalakítani és a pályázat egyik feltétele egyenesen kijelenti, hogy a minisztérium által készített tervek a pályázni szándékozóknak rendelkezésére állanak és ajánlataik megtételénél ezen tervek felhasználására egyenesen felhivatnak. Ezen ügy tovább fejlesztésére a legrövidebb utat fogom választani s minden eszközt felhasználok arra, hogy mielőbb megoldáshoz juttassam a kérdést, egyben megnyugtatom a t. közgyűlést, hogy az előkészítő munkálatok nem szünetelnek s a próba szivattyúzás folyamatban van. Á helyőrség szaporítása érdekében szükséges lépések megtételére nyert felhatalmazás folytán illetékes helyen közbenjár- tum s megfelelő tájékozást nyertem a további eljárásra nézve. A többek közt azon felvilágosítást nyertem, hogy a városok közt nagy a versengés a csapatok elhelyezése körül s egymást múlják felül ajánlataikban. Amennyiben tehát Szatmár városának közönségében meg van a hajlandóság, hogy a bérszabásszerü térítési dijak ellenében I-ső osztályú laktanyákat építsen, a helyőrség szaporítás iránti kérelem eldöntésére kedvező loune, ha a város közönsége ajánlatában bizonyos előíMOYEIjMEZTETÉS ! *! MT Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók.
