Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1908-01-28 / 5. szám

0SATHÁB Ín VIDÉKE. ott, éljen a nemzeti lélek, a ma­gyar érzés. (Úgy, van 1,Taps) Uraim 1 Ezt akarja a nemzet, ezt akarjuk mi ezzel a nemzeti társulattal. És jól ésik lelkemnek itt lesze­gezni, hogy a magyar nemzet e törek­vésében minden időben előljárt a ma­gyar földbirtokosság... a régi Magyarország nemessége. Lehetséges-e el is gondolni-, hogy ez máskép legyen? Lehetséges-e, hogy az a nemesség, az a középosztály, mely a történelem tanulsága szerint mindig a nemzeti gondolat hordozója, sőt martirja volt, mely ott küzdött legutóbb is alkotmányunk bástyáin a vármegyékben.... mondom, lehetséges volna-e, hogy ez az osztály elszakadna a néptől, a parasztságtól... mely vég­eredményében is maga a nemzet.. ? Lehetséges volna-e, hogy ez ez osztály ne akarná annak a népnek boldogságát, kultúráját, melyről a német kancellár, Bülow csak nem rég mondá: — Mindent lehet pótolni a ha­zában, de ha egyszer a parasztság, a nép elvérzik —- pótolhatatlan. Érezte is ezt a magyar közbirto­kosság ,és érzi ma is. Széchenyi tanítvá­nya, szellemének munkatársa, a közbir­tokos Kováts Lajos, kinek szellemét idé­zem most. Idézem, hogy az ő szellemével köszöntsem e 25 éves jubileum meSgyéjén derék főispánun­kat, ki e megye, e szép vármegye élén nehéz időkben megértvén: Széc­hényinek és a társulásnak nagy erejét, jelentőségét és soha égetőbb, szüksé­gesebb voltát, mint napjainkban ... ma­gasra emeli a társulat zászlaját, hogy az bátran, szabadon lengve, hirdesse újra ébredését, megifjodását. Éljen dr. Falussy Árpád főispánunk. (Taps.) — Manlicher az iskolában. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a hadügy­miniszterrel egyértelműen elhatározta, hogy a most folyó 1907—8. évi iskolai esztendőben tankerületenkint egy-egy intézetben köte­lezővé teszi az önként jelentkező növendé­kekre egész éven át a katonai kiképzést különös tekintettel a fegyverkezésre. Katonai kiképzésben részesülnek a kiválasztott és önként jelentkezett intézetek VII. és VIII. osztályú növendékei 8 az ezzel egyenlő rangú másnemű intézetek két felsőbb osztályú ta­nulói. A katonai kiképzés idejét úgy állapí­totta meg a miniszter, hogy az a kötelező játékdélutánok helyét fogja betölteni s azo­kat helyéttesiteni. Tehát hetenkint egyszer, délután 2—4 óráig. A kiképzés tartuma egy iskolai év. A téli idők alatt az iskola terü­letén történik a tanítás részint az udvaron, részint a tornateremben ; a tavaszi idő beáll­T A RC! ZA. Az utolsó levél Irta: Kürti Nándor. Ott öl az iróasztálánál I Kezében a toll, amellyel naponta tucatszámra gyár­totta a mechanikus, kereskedelmileg fogal­mazott leveleket. Régi bürokrata, gyors gondolkozást ember volt, aki lakonikus rövidséggel szokta hivatalos teendőit vé­gezni, de amellett hivatalnok-főt pontos munkaerőnek vallották. Furcsa, hogy ez a pedáns, gyors, le­velező, ma már a negyedik irópapirt morzsolja össze és vagdalja törmelékké a leveleket. Alapos thegfigyelés mellett észrevették hivát altársai, hogy a papirszeleteket gondo­san összerakta és elzárta Íróasztala fiókjába. , E problematikus viselkedés föltűnt Bükky Károly hivataltársainak, s töpreng­tek afelett, vájjon mi hozhatta ki flegmájá­ból ennyire kollegájukat. Azt tudhatták ugyan, hogy legény­kori cimboraságánák következményeként nem a legrendezettebb anyagi viszonyok közölt élt, házassága azonban önzetlen szere­lem megnyilatkozása volt, s igy boldog családi életett folytatott. A hitvataltársak maguk is küzdve az élet sajátságos és különböző terheivél, csakhamar napirendre tértek Bükky ide-., ges magaviseleté fölött.' Pedig ha csak sejtették volna, hogy milyen szétmarcangolt lélekkel, saját vé- ■ rének és szivének utólsó felpezsdülésével tával a katonai gyakorlótéren, illetve a ka­tonai lövölde területén. A r. k. főgiinnásiuiri- ban 111 ö s v a y Leó Lajos honvédhadnagy oktatja az ifjúságot | céllövészetben. EGYESÜLETI ÉLET. — Közgyűlés. A „Jótékony Nőegy­let“ f. bó 26.-an, vusárnap délután tartotta évi rendes közgyűlését, melyen \a hölgyek szép számmal jelentek meg. Az egyleti ügyek elintézése után Dr. F e c h t e 1 János e. főtitkár felolvasta titkári jelentését, amely az 1907. évről számolt be. B i k y Károly pénztáros a számadást nyújtotta be s a fel­mentvényt megkapta. Dr. Szűcs Sándor e. főjegyző méltatta az Egylet üdvös műkö­dését ésu titkári jelentésnek egész terjedelmé­ben jegyzőkönyvbe való iktatá-át indítvá­nyozta. Elfogadták. Ezután 40 uj vál. tagot választottuk 8 elhatározták, hogy utolsó farsang napján a Pannónia termeiben nagy Cabatet-estélyt rendeznek. — A Kölcsey-kör febr. 2-ikán matinét tart: 1. Erdössv Vilmos at felolvas; 2 Dietz Anna urleány énekel, Fogarassy Juliska zóngo- rán kiséri; 3. P i r k 1 e r Ernő sza­val ; 4. Fogarassy Juliska ur­leány zongorázik. — Felolvasó-estély. A katholiku­kuszinó tegnapelőtt, vasárnap délután 6 óra­kor a Cecil-egylet helyiségében felolvasó­estélyt tartott. A felolvasó-estélyen szép kö­zönség vett részt; megjelent az estélyen dr Bqromisza Tibor megyéspü-pök ur Öméltó­sága is több kanonok és udvari pip kísére­tében. A mű-ort Ferencz Ágoston, Kovács Jenő, Saja Viktor és Banner Ágoston he- gedü-quartettje nyitotta meg, Haydn egyik nagyobb szabású szimfóniájával, a közönség élénk tetszésétől kisérve. Ezután Bodnár Gáspár szentszéki ülnök felolvasása követke­zett. A feminizmusról, a nők jövő családi életéről, a közös konyháról és ’általában a női hivatásról tartott egy mindvégig érdekes és vonzó előadást. Mujd Alit Irén kisasszony szavalta ol szép sikerrel Mozart egyik nagy­becsű melodrámáját, dr, Gőbl Alajosné úrnő művészies zongorakisérete mellett. A műsort a Tájbert József által előadott „Loco“ cimü mulatságos és nevettető monológ fejezte be; az ügyes előadót a közönség zajosan meg­tapsolta. Műsor után a kuth. kaszinóban társas vacsora és hajnalig tartó tánc követ­kezett.- Felolvasás. Február hó 1-án este fél 9 órakor Zsolnai Ármin felső kereskedelmi iskolai tanár a „Kereskedő Ifjak Köre“ dísztermében felolvasást tart a „Gazdasági válságok­ról* *. Érdeklődőket szívesen látnak. — Gazdasági előadások. Á Szat­mar megyei Gazdasági Egyesület a Gazda­sági Egyesületek Országos Szövetségének kezdeményezésére, a kassai gazdasági aka­démiai tanárok közreműködésével febr, hó 8 án és 9-én Szatmáron, a városháza nagy tanácstermében gazdasági előadásokat rendez. Á gazda közönség saját érdekében cselekszik, ba e hasznos előadások iránt minél nagyobb érdeklődést fog tanúsítani. Áz előadások Íródott az a levél, akkor tudhatták és megérthették volna azt, hogy egy ilyen utólsó levél megfogalmazásához nemcsak kereskedelmi rcutin, intelligens felfogás, de rettentő lelki nyugalom is kell. És éppen az utólsóval nem dicseked­hetett Bükky. Lobbanékony természetű, ideális lé­lek volt, aki még hivatásában is meg­vetette a profán, kalmár gondolkodást... És az ideálista nem tudván felemel­kedni oda, a hová ambíciója, képzettsége és tudománya serkentette, megutálva azt a nyüzsgő, önző tömeget, amelyet a ter­mészet raegfejthetlen rejtélye „embernek“ keresztelt el, megvált az élettől, itthagyva egy fiatal özvegyet, és egy 5 éves szöszke: fejű babát. * És csodálatos, hogy ezt az embert, akit elföldeltfek, elhantoltak, hogy a fele­dés enyészetévé váljék, senki, de- senki sem Ítélte el végzetes cselekedetéért, mert az „utolsó levél“ legfényesebb bizonyíté­kát szolgáltatta annak, hogy pokoli lelki szenvedés és megfontolás után lépett e végzetes útra. A bürokratia sikamlós pályáján mint egy démon kisért a protekció. A .társadalom sok ferdeségei mellett ez egyike a legveszedelmesebb ragálynak, amely éppen oly kíméletlenül sz»di áldo­zatait, mint a pestis, csak azzal a különb­séggel, hogy áldozatai javarészt olyanok, kik tudásuk és sajátos* egyéniségüknél fogva jobb sorsra lettek volna érdemesek és a társadalom érzékeny vesztesége, hogy nem adatott alkalom arra, hogy hasznos­ságukat, kellő alakban érvényesíthessék. tervezete a következő: február hó 8-di, d. e. 9 —10. A gümőkór elleni védekezésről. Előadó : Bnduy Gyula gazdasági akadémiai tanár. IOt-TI. A tejszö-Vetkezetekről. (A tej­szövetkezetek közguzdasági fontossága, egyes tejszövetkezetek gyakorlati eredményének ismertetésé Az eredményekre befolyást gya­korló tényezők.) Előadó: Buday Gyula gazd. akad. tanár. 11—12. Az ipari növények — különösen u cukorrépa — termesztésének fontossága. Előadó : dr. Varga Kálmán gaz­dasági akad. tanár. D. u. 3—4. A gyümölcs­fák terméketlenségének okai, és a terméket­lenség elleni védekezés. Előadó: Uitz István ga/d. akad. főkertész. 4—ő. A szövetkezetek rő). Előadó: Szilassy Zoltán országgyűlési képviselő, a G. E Ö. Sz. titkára. Február hó 9-én. D. e. 9—10. A zöldségfélék nagy­ban való.'értékesítése. Flő«dó: Ujtz István gazd. akad. főkertész. 10—11. Az okszerű takarmányozásról. Előadó : Szabó István gazdasági akad. tanár. II—12. A fekáliák gyakorlati alkalmazása. Előadó: dr. Varga Kálmán gazd akad. tanár. D. u. 3—4. Hol, és minő körülmények között indokolt a tar­kamarha tenyésztésére való átmenet P Elő­adó: Szabó István gazd. akad. tanár. 4—5. Az okszerű trágyakezelésről. Előadó: dr. Vafgu Kálmán gazd. akad. tanár. — Felolvasó-estély. A nagy károlyi jjOltáregyesület“ január 26.-án a Polgári ka­szinóban szépen sikerült felolvasó-estélyt tar­tott. A dalkör hatásosan énekelte bevezeté­sül Méder „Hurangoznuk-imádkozzunk“ cimü -zerzem ‘nyét. Ezután Tóth József szat­mári képezdei tanár tartott szabad előadást, melyet a közönség lelkesen tapsolt meg. (Jtánna buga Tóth Micike kisasszony nagy sikerrel udott elő egy monológot: A hálás közönség szép csokorral és zugó tapssal honorálta a kis vendégművészuő élvezetes előadását. F i 1 e p Margit szépen énekéit. Vitek Károly kisérte művészi zongorajá­tékkal. Élénk tetszést aratott a M a da­ra s s y Istvánná Nemestótlii Szabó H dvig által irt’ csevegés, amelynek felolvasása után a dalkör éneke zárta be az estélyt.- Pótlás. A Lorántfiy Zsuzsánna- egyesület felolvasó estélyéről lapunk legutóbbi számában közölt tudósitásitásunkból véletle­nül kimaradt a Dietz AnDuska és Dietz Mariska szereplése, ügy Dietz Annuska szép énekével, mint Dietz Mariska művészi zongorákiséretévei nagy tetszést aratott. Szinház. Kedden a Salome és Pil­langó ki s a sstony cimü darabo­kat játszották, elég jól. * Szerdán Millöcker gyönyörű ze- néjü operettejét a Koldus diákot adták. Az előadás nem tartozott a job­bak közzé. Ami az egyes szereplőket illeti, elis* méréssé! emlékezünk tijeg Rátkainak kifogástalan játékáról. M á n y a i Aranka kedvetlen volt és ez meg is! látszott játékán, de elég kellemesen énekelt. Barna Andor sem volt ez este ügy dis- ponálva mint máskor, mindazonáltal a Radvány i val előadott nagy kettős­ben szép sikere volt. — Radványi éne­kével mpg voltunk elégedve, hanem öröm­Erröl tanúskodott Bükky utolsó levele is, a mely egy ideális lélek megnyilat­kozása volt. . * Nagyságos Uram I Az az esztelen szolgálati szabályzat tiltja, hogy magánúton a hivatalfőnököt levélileg fölkereshessük és hogy ennek dacára én mégis felkeresem, annak egy­szerű oka az, hogy én — aki megcsömör- löttem a hétköznapi veszŐdséggel járó kalmár élettel már túltettem magamat nemcsak a társadalmi, hanem a szolgálati formákon és szokásokon is. . Elvégre bizony nem mindennap fordul elő az, hogy egy pihenni vágyé*, még ifjan megöregedett lény felemeli tiltakozó szavát azokért az; önző társadalmi szokásokért, amelyek nap-nap után szedik áldozatait. Én felemelem szavamat azért, hogy nyíltan megmondjam, ámi utolsó óráimban szive­men fekszik. Félreismertek 1 Nem, nem ismertek félre, hisz’ nem is volt alkalmuk meg­figyelni, megismerni, oly kicsike porszem voltam önöknél. Egy évtized óta dolgozom, egy év­tized óta nap-nap után várom előlépteté­semet, hogy a mindennapi kenyér mellett családomnak néha néha kicsinyke meg lepetésekkel derült órákat is szerezzek. Miért ? .. . engedje meg nagyságos uram, megmondom az igazat: —L azért, mert én „nem állottam annak a képéhez“, a'kit örök időre megátkozva, hivatalom vezetőjének kell neveznem! Á protekció mindég hozott va­lakit, aki hivatva volt helyemet betölteni és én — mindég lejebb és lejebb tolatva, ntel látnék, ha az amolyan spanyol hidal- góéhöz hasonló merev járásról, erőltetett s az érthetőséget veszélyeztető hanghordo­zásról leszoknék. Andai elég ügyes volt. * Végre volt szerencsénk J a k a h f f y Jolán önágyságához is. Sokszor hallottuk, hogy jön vendégszerepelni, sőt a direktor ur titkaiba beavatott boldogok azt is hi- resztelték, hogy önagysága már szerződ­tetve van. Ezek után nein csoda, ha na­gyon kíváncsian vártuk fellépését. Gül- Babában, a Koldus gr ó f b a n és N e b á n ts virágban mutatkozott be. Érdekes megjelenése, temperamentu­mos játéka, szép tói let tjei igen, tetszet­tek, hangja azohban bizony nem eléggé erőteljes Güt Babában Tihanyt mint Mujkó ezúttal i,-> tanúbizonyságot tett sok­oldalú művészetéről. Dicséretet érdemel Korda is, ki kardalos létére a hirtelen megbetegedett Barna helyett ugrott be és szépen játszotta még Ali • Basát, Kar, ze­nekar és a rendezés már több kívánni valót hagytak magok után. * S z o m b a t o n egy igen érdekes és izgalmas angol darabnak volt a bemu­tató előadása., A.darab cime Raffles (Refls ós nem Rafsz, mint a hogy színé­szeink kiejtik. Az angolban ugyanis* nin­csen „a“.), az úri betörő. Szerzői Hormen és Presbrey. A főszereplő (Vidor) mint az álcim mutatja egy úri betörő, kit a darab második főszereplője egy Scher- lock Holmes féle úri defektiv (Balázsi) üldöz. Raffles igen jó családból származó, a legelőkelőbb körökbe járatos! fess ga­vallér, kinek mániája a lopás, s hogy a legügyesebb detektívek sem tudják elfogni, még merészebb lesz. Gaztetteit csak akkor szánja-bánja, s eltökéli, hogy jobb útra tér, a mikor egy előkelő és szép leánnyal ismer­kedik meg és halálosan szerelmes lesz bele. A darabnak cselekménye nem igen van. Magva az az érdekes hajsza, mely Raffles s a detektív között lefolyik. Váratlan és érdekfeszitő a befejezés is. A mikor Raf­flest szerencséje cserben hagyja, s elfogni akarják, a hátsó szobába ugrik üldözői elöl. Égy lövés dördül el. Mindenki azt hiszi, öngyilkos lett. Betörik az ajtót s mig keresik, egy nagy álló fali óra szekré-, nyén át elmenekül. Szökésének nem .csak a közönség, a szereplők, de még ellenfele, a detektív is örül. Az előadás nem teljesen kifogástalan ugyan, de elég jó volt. Tagadhatatlan, a színmű gárda jóval felelte áll az énekes gárdának. Az ensemble dicséretükre válik. A főérdem a V i d ö r é. Ez a fiatal, nagy- tehetségű színész napról-napra fejlődik, izmosodik. E darabban is teljes sikert aratott. Nehéz szerepének minden részletét kiaknázta s az úri betörőt megkedveltette a közönséggel. Ha igy halad, szép jövő vár reá. Joggal kért részt a sikerből Balázsi is. Nemcsak, szépen játszott, de ezúttal még szerepét is betanulta. A többi szereplők is mindannyian csak di­cséretet érdemelnek a szabatos, egybevágó, jól betanult előadásért. * Vasárnap délután ä T-o 1 v a j cimü francia drámát játszották félhelyárak mellett, telt ház előtt. A nöszerepel ez itt állok a mély örvény szélén s midőn e sorokat kézhez veszi, — az elnyelt, abban elmerültem. Ne sajnáljon 1' Az én pihenni; vágyó, idegzetemnek erre már nincs szüksége, á kik még szánalomra szorulnak, azok az én szegény hátramaradottjaim. Nyugdijuk nincsen, hisz hol is volna, magánhivatalnál ilyen luxus, elég- ha a gép robotol addig, ameddig bírja, aztán fel is ut, le is ut,, mehet, a merről jött, legfeljebb kijár egy kis kegyelem-abrak, emberi nyelven „kegydij“. Azért uram, mielőtt több áldozatát5 látná ennek az állapotnak, az én vérem legyen a tisztitó szer és cselekedjék em­bertársai érdekében. Az emberanyag ma még egy gép, a melynek absolul értékét vagy nem isme-, rik, vagy nem becsülik, mindkét esetben sok fájdalom, keserv és könny a szülöanyja., Most még csak egy család áll egy dísztelen sirhant körül, holnap már egy má­sik jajszó és egyik áldozat követiá másikat. Ne vádoljon e cselekedetemért meg­gondolatlansággal; erős küzdelem, sziv- szaggató huzakodás közepette hagyom itt azokat, a_kik szivemhez közel állának és e között Ön is .mint jóltevőm. szerepel. Az ég áldása önnel! Bükky Károly. •I* Mindennapi történet. Egygyel több, vagy kevesebb — nem számit és nem szá­míthat addig, ameddig ■ Az egész társada­lom, mint egytestűiét nem fog kezet, hogy megszabadítsa az emberiséget attól a ra­gálytól, amely thinden irányban pusztít, — és ez a „p r ö t e k c i ó“.

Next

/
Oldalképek
Tartalom