Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1908-06-02 / 23. szám
flSATHÁB áa VIDÉKE. ros ünnepi képe. Az állomás épületét fenyőgirlandokkal, zászlókkal, címerekkel díszítették fel, mig az állomástól a vasút utcáig vezető utat fenyögalyakkal, vasúti jelzőtáblákkal, kis piros vasúti és nagy nemzetiszinü zászlókkal ékesített, zöldre festett sövény szegélyezte. A pályaudvar kijáratánál hatalmas és igen csinos kivitelű diadalkaput állítottak fel. Az utvo- nalmenii házak mind fel voltak lobogózva. Gyönyörű, verőfényes idő kedvezett az ünnepségnek, melyre már szerdán e^le igen sok vendég érkezett Nagykárolyba. A legtöbben azonban a csütörtök reggeli vonattal érkeztek. Városunkból dr. Vajay Károly polgármester vezetése alatt igen sok városi képviselő, — közöttük többen, Tankóczy Gyula főkapitány, Barthi Kálmán gazd. tanácsos s mások diszmagyar- ban. Tizenkét öreg 48 as honvéd. Csomay Imre, a szatmárnémeti függetlenségi és 48-as párt elnökének vezetésével pedig a párt harminc tagú küldöttsége érkezett. Magukkal vitték a város Rákóczy s a párt 48 iki vihartépte zászlóját és a koszo- . rukat is. A minisztert, az országgyűlési képviselőket, a fővárosi újságírókat s a kuruc ifjakat hozó külön vonat már fél 6 órakor berobogotl; a miniszter s kisérete azonban tovább pihentek kocsijaikban, csak háromnegyed 8 órakor hagyták el azokat. A miniszter „ kíséretében voltak : Gyapay Pál E^ztergommegye főispánja, Szent-Királyi Zoltán, Földes Béla, Szent- iványi Gábor, Kubik Gyula, Szatmári Mór, Kállay Tamás, Gáspár János, Markos Gyula, Luby Béla, Novák Dániel or- szággyülési képviselők. Varságh Géza, Pünkösdy Ferenc közúti kerületi felügyelő, Bafccsy Kornél a „Magyar Tudósító“, Jelfy Gyula a „Vasárnapi Újság“ kiküldöttei s Melha Armand vezetésével a kuruc ifjak. Ezidőre már teljesen megtelt a pályaudvar ünneplő közönséggel. Egymás után hajtattak ki a város előkelőségei. A 200 tagú lovas bandérium is elfoglalta helyét. Pont háromnegyed 8 órakor érkezett dr. Falussy Árpád főispán festői díszmagyarban. Kíséretében voltak Uosvay Aladár alispán, Debreczeni István polgár- mester, Péchy László főszolgabíró s mások. A no’abiliiások a miniszter szalonkocsija előtt állottak fel, mig dr. Falussy Árpád főispán bement a miniszter üdvözlésére. Nemsokára megjelent a szalonkocsi ajtajában Günther Antal igazságügyminiszter s kalaplevéve üdvözölte az őt lelkesen éljenző közönséget. Az éljenzés csil- lapu’ta után Debreczeni István polgármester üdvözölte a minisztert, mire Günther Antal igazságügy miniszter röviden válaszolt. Azután a miniszter a főispán kíséretében kocsira ült s a többi vendégekkel Kardosné visszahatotta fátyolát. Az államtitkár arcán a megdöbbenés árnyéka suhant át. Fürkésző tekintettel nézte a szép vonásokat, a melyek mintha régi emlékeket ébresztettek volna fel benne. — Régóta férjnél van ? — Tizenkét éve. — A leányneve? — Az vagyok, a kinek Méltóságod gondol: Vermes Ilona. — Lám, lám ... — mondá halk hangon az államtitkár, — nem akart feleségül hozzám jönni. Igaz, hogy akkor egészen kis hivatalnok voltam a tanfel- ügyelöségnél . . . — Nagyon sokszor gondoltam azóta Méltóságodra. De a jóságát nem akartam igénybe venni . . . Ma is abban a hiszem- ben voltam, hogy a minister ur elé kerülök és csak a véletlen . . . — A véletlen huncutkodoil, ugyebár ? Kardosné mosolygott. Ez a mosoly éles vonásban kirajzolta azt a ráncot, a mely a szeme szögletében addig rejtve maradt. Az államtitkár észrevette. —• A mi a kérését illeti, biztos ígéretet nem tehetek. Kór-három év múlva talán. A kérvényt mindenesetre hagyja itt... Azzal biccentett a fejével. Kardosné meghajtotta magát, zavarában alig találta meg a kilinc-et. Mikor a lépcsőházba ért, a karmantyújából kivette kis tükrét és belenézett. A szeme könybelábadt és az egyik köny csepp ráhullott a kis tükörre. Fehér Jenő. együtt a lobogódíszbe öltözött városba hajtatott. A hosszú kocsisort két oldalt mintegy 200 tagú lovas bandérium ki>érie Csata Gerzon népbanki tisztviselő vezetésével. — A menet a vármegyeházához vonult. Az utvona Iménti házak ablakaiból ünnepi ruhába öltözött nők s férfiik nézték végig a bevonulást. A járdákon pedig a tömeg kalaplevéve állt sorfalat. A minisztert s kíséretét, valamint a küldöttségek vezetőit s az újságírókat a vármegyeházán dr. Falussy Árpád főispán bájos neje fogadta. A bemutatkozás megtörténte után a főispán s neje fényes reggelit adtak vendégeik tiszteletére. Azon a miniszteren s a főispáni páron kívül mintegy 80-an vettek részt. A villásreRgeli a legkedélyesebb han gulatban folyt le. Tíz órakor járultak a miniszter elé a tisztelgő küldöttségek, melyek a várme- ház nagytermét teljesen megtölt.ötték. — Amint a miniszter a terembe lépett, szűnni nem akaró éljenzéssel fogadták. Gyönyörű képet mutatott, a hogy a küldöttségek elhelyezkedtek. Elől félkörben a főispánok, országgyűlési képviselők, polgármesterek, főjegyzők, tanácsosok díszmagyarban, azután a szatmári polgárok kuruc ruhában, majd a szatmári öreg 48-as honvédek. Elsőben Dr. Falussy Árpád főispán vezette a miniszter elé Szatmárvármegye és Szatmárnémeti sz. kir. város törvényhatóságának és a szomszédos vármegyéknek együttes küldöttségét. Majd Debreczeni Istyán polgármester a város közönsége, Adler Adolf dr. ügyvéd a nagykárolyi, Luby Géza orsz. képviselő a szatmármegyei függetlenségi és 48 as párt nevében üdvözölte Günther Antal minisztert, ki mindegyik beszédre szívélyes szavakkal válaszolt. Az ünnepség kimagasló főrésze maga a szoborleleplezés volt. A Kossuih-kert Ízlésesen volt díszítve. A szobor körüli hatalmas árbocokon a nemzetiszinü s' a város fehérkék lobogói lengtek. A szobor bal oldalán fenyőgalyakkal díszített sátor állott, mely egy széles emelvényben vég ződött. A sátor mellett egy kis tribünt állítottak fel, a kerten kivül egy hatalmas nagy tribün állott. A kertet elzárták, oda c*ak jeggyel lehetett bejutni. Tizenegy óra felé járt már az idő, a mikor megérkeztek Hajdú, Szabolcs, Bihar, Szatmárvármegye, Debrecen, Szatmárnémeti, Nyíregyháza, Zilált, Nagybánya és Felsőbánya festői díszmagyarba öltözött kiküldöttei, követve a vármegyék és városok koszoruthozó díszruhás hajdújából. A távolban nemsokára ezután zugó éljenzés hangzott fel. Pár pillanat s a sétány fai között feltűnik Günther Antal igazságügyminiszter alakja. Kíséretében vannak dr. Falussy Árpád főispán, Vay Gábor gróf, Szabolcsvármegye főispánja, Szent Királyi Zoltán vezetésével az or- szággyülési képviselők, Ilosvay Aladár alispán, Debreczeni István polgármester s Melha Armand vezetésével a kuruc ifjak. Miután a nolabilitások elhelyezkedtek a díszsátorban, előlépett Debreczeni István polgármester, a szoborbizottság elnöke s beszédet intézett a miniszterhez. Debreczeni István nagy tetszéssel fo gadott beszéde után Papp Béla lépett az emelvényre s igen szép emlékbeszédet mondott. Beszéde után a szoborról lehullott a lepel. A következő pillanatban látható lett Kossuth sz?p ércszobra. Riadó éljenzés moraja rázta meg a levegőtengert. Á férfiak leemelték kalapjaikat, a hölgyek zsebkendőiket lobogtatták. Felhangzott a magyarok gyönyörű imádságának a Hym- nusznak első melódiája. A szobor, mely Kallós Ede orszá- goshirü szobrász munkája, valóban sikerült alkotás. Méltó Kossuth Lajoshoz. A szobor élete delén ábrázolja. Kc&suthot, amint gondolataiban mélyen elmerengve, hazája sorsán aggódva tekint maga elé. Az éljenzés csillapulta után Dóczy József, pénzügyi titkár, az ismert nevű dalköltő lépett elő s szavalta el gyönyörű, hasonlatokban gazdag ódáját. A szavalat elhangzása után Günther Antal dr. igazságügyminiszter lépett a szó noki asztalhoz s a következő beszédet mondotta : — Kossuth Lajos fiának, Kossuth Ferer cznek üdvözletét hozom önöknek. (Zajos éljenzés.) Midőn itt, magam előtt látom ezt az ércszobrot, annak a férfiúnak ércsz.obrát, aki parlamenti átalakulásunkat megteremtette, előttem áll a múlt, ennek szerves folytatása, a jelen is. amelyben Őfelsége kormánya körében Kossuth Ferenci foglal helyet és azt hiszem, annak a műnek, amelyen munkálkodunk, folytatása lesz egy nagy jövő, amikor boldog király uralkodik boldog nemzet feléét ! Úgy legyen I (Zajos éljenzés és taps.) A miniszter beszéde után Ilosvay Aladár alispán átadta a szobrot Nagykároly polgármesterének megőrzés végett. A polgármester szép beszéde után a szobor megkoszorúzása következett; A képviselőház koszorúját Szentkirályi Zoltán orsz. képviselő, a főrendiház koszorúját Gróf Vay Gábor szabolcsme- gyei főispán, az orsz. függ. és 48-as párt nevében Földes Béla orsz. képviselő, Sza márvármegye közönségéét Ilosvay Aladár alispán. Szatmárnémeti sz. kir. városét dr Vajay Károly polgármester, a szatmári függ. és 48-as párt koszorúját Csomay Imre ügyvéd, pártelnök tette le a szó borra. A koszorúk elhelyezése után a je lenlevő közönség kalaplevéve elénekelte a Szózatot s aztán a minisztert s a kisé relében levőket zajosan éljenezve, szívé ben a feledhetetlen nap magasztos emlé kével, szép c-endhen szétoszlott. Délben 400 teriiékü díszebéd volt í Magyar Királyban. melyen szebbnél szebb felköszöntők hangzottak el. Ebéd u án Günther Antal miniszter dr. Falussy Árpád főispán s az ország- g) üjé$i képviselőd kíséretében a 3 óra gyorsvonathoz hajtatott. Távozásakor az ebéden jelenlévők felállással s hangos éljenzéssel üdvözölték a minisztert, ki a leg- szivélyesebben intézett búcsút a közön ségnek. Az állomáson aztán a gyorsvonat elindulása elölt dr. Falussy Árpád főispántól még egyszer a lehető legszivélye- sebben búcsúzott el. Ismételten hangoztatta, hogy a nagykárolyi Kossuth-szobor leleplezésének ünnepsége örökre feledhetetlenül kedves lesz neki, mert ilyen jól vidéken talán sohasem érezte magát. Nagy elismeréssel nyilatkozott a polgárság méltóságteljes magatartásáról s a nagy rendről, melyet e napon Nagykárolyban tapasztalt. Debreczeni Is’ván polgármestert fel is hatalmazta, hozza tudomására a nagyközönségnek a tapasztaltak feletti megelégedését. Az Uránia és a Szabad tanítás szervezése. 11. A szabad tanítás rendszerét az Uránia nemcsak elméletben állította föl, de fővárosi munkásgimnáziumában már életbe is léptette. Ami országszerte való elterjesztését illeti, ennek megvalósításában az Uránia első sorban a Szabad Lyceumokra, illetőleg a nyilvános előadásokat már életbeléptetett középfokú iskolák tanártestületeire számit. Igaz, hogy ná'unk a középfokú iskolák tanárai által rendezett nyilvános előadások, melyeket némely városban szabad lyceumi tanfolyamnak neveznek, még nem hatoltak be a munkások körébe. Az 1904/5-ik évben például 49 városban tartottak eféle előadásokat a középiskolai, néhol polgári iskolai tanárok. E városokban kivétel nélkül találni iparos ifjúsági egyesületeket is, de csak nagyon elvétve tapasztalható, hogy az előadásokat ezekben az egyesületekben tartanák. Azok színhelye néhol a városháza, rendesen valamelyik kaszinó, vagy polgári kör, leggyakrabban maga az iskola. Nincs ugyan kizárva, hogy az iskolákban tartott előadásokat itt-ott munkások is hallgathatták, igy például Debrecenben egyugyanazon időben négy külvárosi elemi iskolában volt párhuzamos előadás, amely elrendezés mindenesetre a munkásrétegek bevonására irányult, mind- azáltal kimondhatjuk mint végeredményt, hogy a szabad líceumok működése ez időszerint nem az iskolai tanilás nélkül maradt munkásosztály művelődési igényeit igyekszik kielégíteni, hanem a középosztálynak nyújt magasabb értékű szellemi szórakozást. Semmi sem kívánatosabb pedig, mint a tanárelöadások elé kbűzni azt a nemes célt, hogy jövőre a munkásosztál és erkölcsi színvonalának emelésé® gáljanak. E cél érdekében az Uránia u középfokú iskolák tanári testületéit jövőre előadásaik színhelyét ea vagy legalább részben helyezzék iparos ifjúsági egyesületekbe, ő olvasókörökbe, legényegyletekbe ésl kásgimnáziumi előadásokat ezekben] jék meg. Ahol nincs munkásifjusági egyj vagy ahol az ezekkel való összekfl nem várt akadályokba ütköznék, ] fiatal segédekkel való érintkezést a] rostanonciskola igazgatója utján I megtalálni, mint akinek leginkább® módjában a 3-ad osztályú, tehát fel dulás előtt .álló iparos fiukat az élj sokra figyelmeztetni. Ezek számára ej helyiséget adhat, hova a már felsza segédeket is behívhatja, amennyibe két mint a közelmúltbeli tanítványai! gyobbára személyesen ösmeri. Végül föltétlenül szükségesnek] az Uránia, hogy a munkásgimn megnyitásáról a helyhatóság fejei, rosi polgármesterék megfelelő módol tesittessenek, céljairól, jelentőségére jékoztassanak, és szerves iparos kép<^| lévén szó, a munkásgimnázium m támogatására megnyerettessenek. A v különben az Uránia is fog lépéseket taSj A mi a munkás gimnáziumi e'ű! sokat illeti, azok igen jelentéktele! mutatkoznak. Megfelelő helyiség átengedése, ffl sének, világításának és takarításának! tositásán kjvül ugyanis szükségesnek® tatkozik elsősorban egy vetitő készl beszerzése. Szükség esetében áz Urán! kölcsönzi ezt, de a po^ta költségek ! köJcsöndijak megtakarítása érdekében! nácsosabb, hogy minden munkásait! zium szerezzen be egy vetítőt és cs! képeket, meg a füzeteket rendelje me® Urániától. A képek köicsöndija előadáson! 1 korona. A füzetek ára darabon! 8—10 fillér. Egy előadás tehát 5—6 k! nába kerül, amiből azonban 30 százaié! meg lehet takarítani, ha a munkásgin! zium az Uránia egyesület tagjai sor! lép évi 10 korona tagdíjjal. RásdÁHt! Uránia tudományos havi folyóiratot! megkapja a rendes tag. Azonban ez a költség is mér>é hető mindjárt az első évben, mert a pasztalás az' bizonyítja, hogy a füzete! a hallgatók készséggel megveszik, sőt hol teljes ár-ukat is megadják. Ing kiosztani legfeljebb az . első, mutatv füzetet lelW, a többinek valami esek árát mindenesetre kell szabni, mert ember, amiért pénzt nem ad, azt ne becsüli rneg. A szabad tanításnak mindössze vidéki munkásgimnáziumra van szüksi hogy az ország fiatal nemzedékének zázaléka számára hozzáférhetővé „tégy középfokú oktatást. És az Uránia abban a helyzet van, hogy az óriási feladat megoldási már ma vállalkozhatik. Csak az érdé vidéki tényezők tegyék meg a megfel lépéseket, az Uránia az összes tanill eszközöket fokozatosan rendelkezésű bocsátja. Apróságok. Nagy beteg u püspökünk. Igaz és ml részvéttel beszél mindenki róla és általiul az óhaj, hogy a gondviselés adja visel egészségét. Ha a szeretet képes győzedil ineskedni az enyészeten, akkor biztosif mentve lesz, mert, nincs közöttünk senki, ki őt ne szeretné és ne. kívánná még sokái| szeretni.- — Micsoda? te nem voltál | Kossal ni szobor leleplezési ünnepélyén Nagykárolyt® — B írálom, én ilyen ünnepélyekre t® szeretek eljárni. El tudom tűrni a meluT és a sokféle kellemetlenséget, a mi vele! de az ilyenkor elhmgző hazafias beszédei különösen az utóbbi időben, a gyomrom bírj ti. * A tisztek fizetésének felemelése kél egy társaságbun az eszmecsere tárgyáT ugyancsak erősőseu pattog a választók sej* hogy ez már még sera járja. Folytatás a melléklete® ROTH SIMON nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t- vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást- ===j MEGÉRKEZTEK a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi schevraux és box bérből készült lei újabb divatu fekete és barna színű úri-, női- és gyermek-cl
