Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1908-04-14 / 16. szám

0KATXAR £S VIDÉKE. tovább Rákóczy Ferencz az ö álmait. Még élénk emlékezetünkben van az. a nagy diadalmenet, amelylyel a nemzet haza­hozta nagy fiát, amidőn a dicső fejedelem a haza szentelt földjébe visszatért közénk, hogy nagy szellemét itt árassza szét a mi lelkűnkbe és szivünkbe, hogy megerősít­sen bennünket további küzdelmünkben. Ennek a nemes hatása alatt határozta el Szatmárnémeti sz. kir. város közönsége és törvényhatósága, hogy a nagy férfiúnak képét ide fogja helyezni a közgyűlés ter­mébe, hogy itt álljon az ő nemes alakja előttünk és utódaink előtt, hogy lelki ere­jétől, hazafiságától és vallási buzgóságától merítsünk erőt a további küzdelemre. Mélyen t. díszközgyűlés! Itt állunk a leleplezés előtt; s midőn ezen a mai ha­zafias napon, amelyet Rákóczy Ferencz emlékének szentelünk, szivem teljes me­legével üdvözlöm a m. t. ünneplő közön­séget és midőn a mai diszközgyülést meg­nyitom, egyidejűleg átadom a szót az ün- nép szónokának. (Élénk éljenzés és taps.) Ezután Osváth Elemér fögimn. tanár, városi bizottsági tag mondotta el ünnepi beszédét. Emlékezés és remény, mondá a szónok, — más szavakkal múlt és jövendő. Csak annak a nemzetnek lehet remény­sége, tehát jövendője, amely múltjára, nagy alakjaira méltóan emlékezik. II. Rákóczy Ferencz korszakában nagyon szomorú volt a magyar nemzet sorsa. Elnyomatás alatt nyögött s meg volt fosztva jogaitól. „Szo­morú sírással sirhatsz magyar nemzet!“ — énekli égy akkori históriás ének. II. Rá­kóczy Ferencz volt az, aki vagyonát, bol­dogságát, szerelmét kockára téve, az el­nyomott magyar nemzet jogainak, szabad­ságának védelmére kelt s feláldozta a szent eszményekért mindenét, s készebb volt inkább a keserű számkivetés kenye­rét enni, semhogy eszméiből, törekvéseiből egy betűt is engedjen. Itt részletesen foglalkozik a szónok a nagy szabadságharc történetével s szí­nes képekben festi II. Rákóczy Ferencz harcait. Majd igy folytatja : Volt-e a magyar nemzetnek nagyobb hőse, önfeláldozóbb mártírja?! Kihez ha­sonlítsam; kit hasonlítsak hozzá? Itt áll törvényhatóságunk termében a magyarnép édesatyjának, Kossuth Lajosnak arcképe. Mindkettő, Rákóczy és Kossuth, éji ho mályt látott maga körül, látta, hogy a letűnt századok sötét rétegei alul alig pis­log már a magyar dicsőség. Mindkettő erőt érzett magában kimenteni a magyar dicsőséget az éji homályból. Mindkettő küzdelmének tragikus vége volt. A virá­gokkal tele hintett ut a Golgoinához ve­zetett, de eszméjük él, élni is fog, amíg magyar szív dobog e hazában! — Rég elhangzott a harci zaj. Nem szól már a tárogató úgy, mint akkor. A kuruc hősök csendesen pihennek. De Rá kóczy emléke a magyar vérben él és ott kiált; hiába csititod: lázad, hiába akarod elfojtani: felébred. Elér mindenüvé, mint az ég gyújtó villáma, mint az ég haragja, kísér mindenütt, mint az egy igaz Isten élő kijelentése és el nem hagy soha ! (Él­jenzés.) Félre a lepellel! (A lepelt eltávo litják a képről. Élénk éljenzés.) Itt áll előttünk a jóságos fejedelem. Il-ik Rákóczy Ferencz képe, a maga férfias, a maga daliás szépségében. Itt áll törvény hatóságunk termében örök tanujeléül, örök intéséül annak az igazságnak, hogy a nagy eszmék és eszmények kultusza ma­gának az Istenségnek a kultusza. Ideig- óráig megdobálhatja sárral a rágalom, megtagadhatja talán a gyáva megalkuvás, de meg nem semmisítheti soha. Nem! Mert a megváltás eszméje nemx emberi találmány, hanem az istenségnek egyenes beleavatkozása a nemzetek sorsának inté zésébe, s jaj annak a hatalomnak, amely útját próbálja állani; de még inkább jaj annak a népnek, amely arról önszántából mond le! (Úgy van! Úgy van 1) Magyar népem, valahányszor e helyre lépsz, ne feledd soha, hogy szent ez a hely, mint Istennek felszentelt temploma! (Éljenzés.) Végül a szónok azzal fejezi be beszé dét, hogy szálljon szivünkből és ajkunkról fohász az Istenhez, hogy áldja meg ezt a sokat szenvedett nemzetet, áldja meg a Rákóczy népét, de úgy áldja meg, ha nem lesz hűtlen soha Rákóczy emlékéhez! (Zajos éljenzés és taps.) Ezután dr. Vajay Károly polgár- mester a következő záró beszédet mon­dotta : Tekintetes törvényhatósági bizottság 1 Mély megilletődéssel állok fel; ami­dőn most már itt van közöttünk hű kép­mása utolsó nagy nemzeti fejedelmünknek; annak a fejedelemnek, aki hazájáért, a mi szeretett hazánkért mindazt, ami a földi életben kedves, feláldozta. Emlékezetünk­ben vannak még azon nagy nemzeti ün­nepnapok, amelyek nagy fejedelmünk és a vele együtt elbujdosott hű társak idegen­ben nyugvó hamvainak hazaszállítása alkal­mából lefolytak s amely ünnepségek kere­tében Szatmárnémeti sz. kir. városnak mint a Rákóczy korszaka egyik nevezetes városának megfelelő hely jutott és a disz kíséretben és a drága hamvak sírba téte­lénél tényleges rész vett. Ezen lefolyt nagy nemzeti ünnepnapoknak örök emlékezetéül határozta el a város közönsége,, hogy a nagy fejedelem arképét gyülésterme szá­mára megfesteti. (Éljenzés ) Indítványozom ezen alkalomból, hogy a mai díszközgyűlésnek egész lefolyása, az elhangzott beszédek jegyzőkönyveinkben örökittessenek meg. Indítványozom, hogy adassék kifejezés annak, hogy ez a mai ünnepély az 1906-ban lefolyt nagy nemzeti ünnepnek a mi részünkről záró ünnepe gyanánt és annak örök emlékezetére lett megtartva. Indítványozom, hogy adjon ki- j fejezésfa inai nemzedék annak, hogy ezen** arcképet azon tudattal és azon kötelezett­séggel adja át a késő utódoknak, hogy ezen arcképet, mint a nagy nemzeti feje­delem személyesitőjét, örök időn át szerető gondossággal és tisztelettel megőrizni haza- fiúi kötelességüknek tartják. Végül köszö­netét mondok Hegedűs László festőmű­vész urnák (éljenzés), aki tudását és haza- fiúi lelkesedését öntötte e képbe és indít­ványozom, hogy ezért neki a közgyűlés köszönetét szavazzon. (Éljenzés és helyeslés.) A díszközgyűlés az indítványokat elfogadván s a jegyzőkönyvet hitelesített­nek mondván ki, elnöklő dr. Falussy Árpád főispán a diszközgyülést berekesz­tette. Az utcai forgalomról. — Közön­ségünk az utóbbi időben különösen épen a legnagyobb forgalma vásári napokon, uzt a rósz szokást vette fél, hogy a gyalogjárón csoportosulva beszéli meg üzleti és egyéb ügyeit és sokszor oly tömegbe állanak együtt, hogy az utcai forgalmat szinte meg­akasztják. Az ilyen csoportosulások ellen ez ideig szép szóval hiába küzdött a- í't-nd- és csendőrség. Most aztán vege az ő türelmük­nek is. Rendőrfőkapitányunk — nagyon he­lyesen — a kihágás szabályrendelet értel­mében miden ilyen esetben megindít ja az eljárást é9 szigorúm megbírságolja a sza­bályrendelet ellen vétőket. A kézimunka, liáziipar és művészeti kiállítás. Már hetek óta foglalkozik társadal­munk azzal a nagyjelentőségű müipari s művészi eseménnyel, melynek szombattól kezdve egy héten át városunk a színhelye, A Lorántffy Zsuzsána Egy- 1 e t lelkes, önfeláldozó tagjainak páratlan ügybuzgalma szinte csodát müveit, a mi­kor alig pár hét leforgása alatt a kézi­munka, háziipar s művészi kiállítás esz­méjét valóra váltotta. A művészet az emberi szellem leg- magasztosabb revelációja volt minden időben. A legrégibb kor egyszerű gondol- kozásu fiai, kiknek leikéről még nem tö­rölte le az őszinte becsületesség himporát a tudás, ösztönszerü szükségből keresték mindenben a szépet. Ez az ösztön teremtette a művészetet a legelemibb alakjában még az . ősember­nél is. Már az ö legegyszerűbb alkotásain, eszközein, ruházatán kedte megteremteni a képzelemalkotta diszitményeket. Ezeket a diszitményeket az emberi szellem az idők folyamán tovább fejlesztette, és fej-, leszteni fogja mindenha. ,. A görög nép emelte aztán méltó he­lyére az embert, mint a teremtés koronját.. Már ők belátták,- hogy az emberi művelt­ség célja az élet kellemessé tétele, meg­szépítése. A képzőművészet aranykorában, az’ u. n. reneszánsz-korban is édes testvérként ölelte kebelére a művészét az iparművé,^ szetet. Csak az abszolutizmus jármába görnyedt, tehetetlen, cicomás kor kezdte lefokozni a müipart napszámos mesterséggé., Az általános - emberi eszmékért, jo­gokért, és szabadságért dúló harcok után pedig az önzés hajtotta az ‘ embereket hatalmába. A szépnek kultusza mindin­kább háttérbe szorult. Az utóbbi három évtized alatt óriásit haladt a műipar. ízlés dolgában elől áll a francia nemzet, de hatalmas verseny­társa az angol készítményei szolid tartós­ságával, s a német hóditó hatalmával. Hazánkban a kormány csak a két utolsó évtized alatt igyekezett a müipari oktatást fejleszteni. A társadalom azonban sajnos, még most sem siet segítségére. Pedig a társadalom ézerkezü tevékenysége nélkül az állam nem sokra mehet. Sőt, a társada­lom közönye,még a tpár fejlődés­nek indult müipart is megölheti. Épen ezért városunk társadalma nem lehet elég hálás a Lorántffy Zsuzsánna Egyletnek a kézimunka, háziipar és mű­vészi kiállítás rendezéséért. E nemes ügy érdekében kifejtett munkásságuk valóban megérdemli, hogy fáradozásaiknak meg- legyen a kívánt sikere. Itt a tizenkettedik óra, hogy társa­dalmunkat felverjük lethargiájából. Itt az ideje, hogy a mai túl nehéz megélhetési viszonyok nyomasztó hatása alatt nyissunk a kishivalalnok, kiskereskedő, az iparos és földművesek asszonyai, leányai számára égy könnyű szép és jövedelmező kereseti forrást. Mi első sorban földmivelő állam va­gyunk, de ipar, müipar nélkül még sem boldogulunk. Csak az akadályoktól nem kell visszaretteni. Sz.ilárd meggyőződéssel, vasakarallal kell haladnunk hazánk jövő boldogsága felé. S ez 'igazán csak a ma­gyar társadalom jóindulatán, a műveltség iránt való fogékonyságán fordul meg. Ha ezen a téren bizonyos fokig ha­ladunk, azután már a müiparosok neve­lése, a müipar fejlesztése sokkal könnyebb feladat. A ki ezt a kiállítást végig­nézte, legyen e nemes ügy igazi szószólója. Buzdítsa ismerőseit annak tömeges látogatására. Különösen menjenek el oda iparos leányaink, asszonyaink. Hadd lás­sák a szomszéd városok, Mára marossziget, Nagybánya, Debrecen, e téren mennyire túlszárnyaltak bennünket. S ha a kiállí­tott tárgyakat végigszemlélték, legyenek rajta, hogy egy női kézimunka ipariskola nálunk is felállítható legyen. A város ve­zetői ugyanis édes örömmel teszik meg ez irányban a szükséges lépéseket, csak lássák, hogy fáradozásaiknak meg lesz a kellő eredménye: lesz elegendő számú jelentkező tanuló. Nehéz napokat élünk. Épen azért ne az urhatnámság, hanem a komoly munka, a megélhetés könnyebbététele lebegjen asszonyaink, leányaink szemei előtt is. Tanuljanak a külföld iparos asszonyai s leányából, kik szívesebben mennek a gyárakba dolgozni, mint proletároskodni. De szóljunk végre a kiállítás meg­nyitásáról. Domahidy István a Lorántffy Zsuzsánna Egylet elnöke szép szavak­kal üdvözölte a vendégeket, kiállítókat s az egylet tagjait. Szives köszönetét mon­dott a kiállítás sikerének érdekében fára- dozóknak, első sorban is dr. Vájná Géza egyl. titkárnak. Általános helyeslés között fejtegette, hogy hazánk jövőjének fejlődé­sében nagy befolyása lesz a mű-, kézmű- s háziiparnak, annál is inkább, mert a szolid munkásságnak nemcsak anyagilag, de szellemileg és erkölcsileg is nagy a hordereje. A háziipar nemcsak kenyeret ád a családnak, de annak ízlését is elő­mozdítja, igy kihatással van a közműve­lődésre. Örömét fejezte ki a felett, hogy nemcsak a szomszédos, de a távoli váro­sok és megyék is eljöttek kézmü- s házi­iparaikat nekünk bemutatni. Végül üdvö­zölte dr. Falussy Árpádot, nemcsak mint e város és megye főispánját, hanem mint a kormány képviselőjét is. (Éljenzés.) Dr. Falussy Árpád főispán meg­köszönte az üdvözlést. Örömét fejezte ki a felett, hogy a földmivelésügyi kormány nevében ö nyithatja meg e szép kiállítást. Tolmácsolta a kormány háláját és köszö­netét a kiállítást rendező egyesületnek. Szép szavakkal fejtegette, hogy a sociális bajokat a társadalomnak kell orvosolni. A nemzetközi socializmus leküzdésére első sorban a magyar nőknek kell sorompóba állani. A Lorántffy Egylet megmutatta az utat, melyen haladni kell. Megmutatta a családoknak az erőforrást, melyből az élet nehéz küzdelmeiben erőt gyűjthetnek. Igaz, gyenge csemete ez ma, de terebélyes fa lesz, melynek árnyékában egy erős, h>- talmas Magyarország fog pihenni. A házi- s kézműipar a nemzetgazdaság egyik lét­alapja. Üdvözölte a megjelenteket, a ki­állítókat, áldás kért munkájukra, s megnyi­tódnak jelentette ki a kiállítást. Lelkes éljenzés hangzott fel a főispán beszéde után. Majd dr. Vajay Károly polgármester üdvözölte a vendegeket. Szív­ből kívánta, találják magukat jól e város vendégszerető falai között. Ezután dr. Vájná Géza titkár tette meg jelentését. Ebből kiemeljük a kővetkezőket: a kiállí­táson ii4 kiállító több mint 2000 tárgy- gyal vesz részt. Ezek között Máramaros, Bihar, Torontál megyék, Budapest, Deb­recen, K°'ozavár, Székelyudvarhely, Nagy-, bánya városok. Felolvasta Szterényi és Mezőssy államtitkárok levelét, melyben távolmaradásukat nagymérvű elfoglaltsá­gukkal. okolják meg. Végül H é d e r János nyt járásbiró, Máramaros vármegye iparfejlesztő bi­zottságának titkára kért szót. Köszönetét fejezte ki, hogy a kiállításra a Lorántffy egylet őket meghívta. Hosszasan vázolta, hogy a máramarosmegyei ínséges állapo­tokon mennyit segített a házi- s kézmü- iparfejlesztés. A látogatók figyelmébe aján­lotta a máramarosi iparcikkeket s kérte a jelenlevőket, tegyenek minél több megren­delést, hogy igy é nemes ügyei elősegítsék. A beszédek elhangzása után. dr. . Vájná Géza titkár végig kalauzolta a főispán s kíséretét a kiállításon.A nagy-,1 számú s igen előkelő közönség, melynek soraiban ott láttuk a megye és város leg­előkelőbb családjait, különösen azok hölgy­tagjait, kisebb csoportokra oszolva meg­indult a szép kiállítás megtekintésére. Délben barikét« volt a Pannónia kü­lön termében. Sajnos, helyszűke miatt nem sorol­hatjuk fel a kiállításon résztvevők neveit s az általuk kiállított tárgyakat. Ez kü lönb-m is nehéz feladat lenne, mert ott csaknem minden egyes kiállicott tárgy olyan szép, hogy azok elbírálása még a szakértő hölgyeknek is nagy munkát ad. .Mi azért csak ismételten annyit mondha­tunk, mindenki sajnálhatja, ki nem vesz magának egy kis időt s fáradságot e re­mek kis kiállítás megtekintésére. Ez kü­lönben is emberbaráti kötelessége városunk polgárainak, mert ha a kiállítás nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is jól sikerül, úgy ez buzdítás lesz a kiállítást - rendező egyletnek, hogy a megjelölt utón bátran haladhat előre, hatalmas táborrá fejlődik követőinek száma. Városi közgyűlés. Tegnap, hétfőn délután két. városi törvényhatósági közgyűlés volt, mindkettő dr.' Falu<sy Árpád főispán elnökletével.' Az első rendkívüli közgyűlés Volt s y. 4 órakor vette kezdetét. Ennek első tár­gyát a Teleky-u. 35. és 39. sz. telkek áll. iskolái célokra való megvétele képezte. Az első telek 7000 koronába kerül s aug. 1-én megy át a város birtokába; a másik 16000 koronába kerül s márciusban már birtokba is vétetett a tejek. Beterjeaztetett még a Szerdahelyi Ágoston-féle téteknek az uj posta épület céljából történt megvételéről szóló szerződés is. — A közgyűlés úgy az iskolai célokra szolgáló telkek megvételét, mint a Szerdahelyi telekre vonatkozó szer­ződést névszerinti szuvnzás utján 52 szóval 1 ellen jóváhagyta. A rendkívüli közgyűlést követte a ren­des havi közgyűlés. A rendes közgyűlés elé terjesztett polgármesteri jeientés tudomására hozza a közgyűlésnek, hogy a bikszádi vasút pénz­ügyeinek vezetését az á bank-csoport vette át, amely a szatinár-erdődi h. é. vasutat finanszírozta. Szép szavakkal parentálja el a jelentés néhai Kovács Leó ny. ezredest, -biz. tagot s indítványozza, hogy emléke jegyzőkönyvben örökittessék meg a u köz­gyűlés az elhunyt családjához részvét iratot intézzen. Indítványozza továbbá, hogy a közgyűlés Kossuth Ferenc keresk. minisz­tert, Popovics, Szterényi és Mezőssy állam­titkárokat a/ őket ért királyi kitüntetések alkalmából üdvözölje, hasonlókép Darányi minisztert 19 üdvözölje 10 éves miniszter­ségének jubileuma alkalmából, s a felirutok megszerkesztésével a tanácsot bízta meg. A közgyűlés a polgármesteri jelentést tudomásul vette, illetőleg a benne foglalt indítványokat elfogadta. Elhatározta továbbá a közgyűlés, hogy Kiszely Károlynak, a ki régebben a törvény- hatósági bizottság tagja volt, halála fölött szintén jegyzőkönyvi részvétét nyilvánítja. A keresk. miniszter a városhoz inté­zett leiratában a faipar-iskola céljára adott városi telken kivűl 35 ezer korona hozzájá­rulást kíván még az iskola céljaihoz, s nzt, hogy az iskola környéke kövezet, világítás, közlekedés szempontjából megfelelően ren- deztessék. A közgyűlés a miniszteri leirat értelmében intézkedett s a 35 ezer koronát «pSF1 Folytatás a mellékleten. A legszebb és legdivatosabb ^ színes és fekete Eutoucak a tavaszi és nyári idényre legjobban beszerezhetők drb. remek napernyő darabonként 5 Itas* A4- Oooaaló árban AU1 w m lesz eladva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom