Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1908-04-14 / 16. szám
0KATXAR £S VIDÉKE. tovább Rákóczy Ferencz az ö álmait. Még élénk emlékezetünkben van az. a nagy diadalmenet, amelylyel a nemzet hazahozta nagy fiát, amidőn a dicső fejedelem a haza szentelt földjébe visszatért közénk, hogy nagy szellemét itt árassza szét a mi lelkűnkbe és szivünkbe, hogy megerősítsen bennünket további küzdelmünkben. Ennek a nemes hatása alatt határozta el Szatmárnémeti sz. kir. város közönsége és törvényhatósága, hogy a nagy férfiúnak képét ide fogja helyezni a közgyűlés termébe, hogy itt álljon az ő nemes alakja előttünk és utódaink előtt, hogy lelki erejétől, hazafiságától és vallási buzgóságától merítsünk erőt a további küzdelemre. Mélyen t. díszközgyűlés! Itt állunk a leleplezés előtt; s midőn ezen a mai hazafias napon, amelyet Rákóczy Ferencz emlékének szentelünk, szivem teljes melegével üdvözlöm a m. t. ünneplő közönséget és midőn a mai diszközgyülést megnyitom, egyidejűleg átadom a szót az ün- nép szónokának. (Élénk éljenzés és taps.) Ezután Osváth Elemér fögimn. tanár, városi bizottsági tag mondotta el ünnepi beszédét. Emlékezés és remény, mondá a szónok, — más szavakkal múlt és jövendő. Csak annak a nemzetnek lehet reménysége, tehát jövendője, amely múltjára, nagy alakjaira méltóan emlékezik. II. Rákóczy Ferencz korszakában nagyon szomorú volt a magyar nemzet sorsa. Elnyomatás alatt nyögött s meg volt fosztva jogaitól. „Szomorú sírással sirhatsz magyar nemzet!“ — énekli égy akkori históriás ének. II. Rákóczy Ferencz volt az, aki vagyonát, boldogságát, szerelmét kockára téve, az elnyomott magyar nemzet jogainak, szabadságának védelmére kelt s feláldozta a szent eszményekért mindenét, s készebb volt inkább a keserű számkivetés kenyerét enni, semhogy eszméiből, törekvéseiből egy betűt is engedjen. Itt részletesen foglalkozik a szónok a nagy szabadságharc történetével s színes képekben festi II. Rákóczy Ferencz harcait. Majd igy folytatja : Volt-e a magyar nemzetnek nagyobb hőse, önfeláldozóbb mártírja?! Kihez hasonlítsam; kit hasonlítsak hozzá? Itt áll törvényhatóságunk termében a magyarnép édesatyjának, Kossuth Lajosnak arcképe. Mindkettő, Rákóczy és Kossuth, éji ho mályt látott maga körül, látta, hogy a letűnt századok sötét rétegei alul alig pislog már a magyar dicsőség. Mindkettő erőt érzett magában kimenteni a magyar dicsőséget az éji homályból. Mindkettő küzdelmének tragikus vége volt. A virágokkal tele hintett ut a Golgoinához vezetett, de eszméjük él, élni is fog, amíg magyar szív dobog e hazában! — Rég elhangzott a harci zaj. Nem szól már a tárogató úgy, mint akkor. A kuruc hősök csendesen pihennek. De Rá kóczy emléke a magyar vérben él és ott kiált; hiába csititod: lázad, hiába akarod elfojtani: felébred. Elér mindenüvé, mint az ég gyújtó villáma, mint az ég haragja, kísér mindenütt, mint az egy igaz Isten élő kijelentése és el nem hagy soha ! (Éljenzés.) Félre a lepellel! (A lepelt eltávo litják a képről. Élénk éljenzés.) Itt áll előttünk a jóságos fejedelem. Il-ik Rákóczy Ferencz képe, a maga férfias, a maga daliás szépségében. Itt áll törvény hatóságunk termében örök tanujeléül, örök intéséül annak az igazságnak, hogy a nagy eszmék és eszmények kultusza magának az Istenségnek a kultusza. Ideig- óráig megdobálhatja sárral a rágalom, megtagadhatja talán a gyáva megalkuvás, de meg nem semmisítheti soha. Nem! Mert a megváltás eszméje nemx emberi találmány, hanem az istenségnek egyenes beleavatkozása a nemzetek sorsának inté zésébe, s jaj annak a hatalomnak, amely útját próbálja állani; de még inkább jaj annak a népnek, amely arról önszántából mond le! (Úgy van! Úgy van 1) Magyar népem, valahányszor e helyre lépsz, ne feledd soha, hogy szent ez a hely, mint Istennek felszentelt temploma! (Éljenzés.) Végül a szónok azzal fejezi be beszé dét, hogy szálljon szivünkből és ajkunkról fohász az Istenhez, hogy áldja meg ezt a sokat szenvedett nemzetet, áldja meg a Rákóczy népét, de úgy áldja meg, ha nem lesz hűtlen soha Rákóczy emlékéhez! (Zajos éljenzés és taps.) Ezután dr. Vajay Károly polgár- mester a következő záró beszédet mondotta : Tekintetes törvényhatósági bizottság 1 Mély megilletődéssel állok fel; amidőn most már itt van közöttünk hű képmása utolsó nagy nemzeti fejedelmünknek; annak a fejedelemnek, aki hazájáért, a mi szeretett hazánkért mindazt, ami a földi életben kedves, feláldozta. Emlékezetünkben vannak még azon nagy nemzeti ünnepnapok, amelyek nagy fejedelmünk és a vele együtt elbujdosott hű társak idegenben nyugvó hamvainak hazaszállítása alkalmából lefolytak s amely ünnepségek keretében Szatmárnémeti sz. kir. városnak mint a Rákóczy korszaka egyik nevezetes városának megfelelő hely jutott és a disz kíséretben és a drága hamvak sírba tételénél tényleges rész vett. Ezen lefolyt nagy nemzeti ünnepnapoknak örök emlékezetéül határozta el a város közönsége,, hogy a nagy fejedelem arképét gyülésterme számára megfesteti. (Éljenzés ) Indítványozom ezen alkalomból, hogy a mai díszközgyűlésnek egész lefolyása, az elhangzott beszédek jegyzőkönyveinkben örökittessenek meg. Indítványozom, hogy adassék kifejezés annak, hogy ez a mai ünnepély az 1906-ban lefolyt nagy nemzeti ünnepnek a mi részünkről záró ünnepe gyanánt és annak örök emlékezetére lett megtartva. Indítványozom, hogy adjon ki- j fejezésfa inai nemzedék annak, hogy ezen** arcképet azon tudattal és azon kötelezettséggel adja át a késő utódoknak, hogy ezen arcképet, mint a nagy nemzeti fejedelem személyesitőjét, örök időn át szerető gondossággal és tisztelettel megőrizni haza- fiúi kötelességüknek tartják. Végül köszönetét mondok Hegedűs László festőművész urnák (éljenzés), aki tudását és haza- fiúi lelkesedését öntötte e képbe és indítványozom, hogy ezért neki a közgyűlés köszönetét szavazzon. (Éljenzés és helyeslés.) A díszközgyűlés az indítványokat elfogadván s a jegyzőkönyvet hitelesítettnek mondván ki, elnöklő dr. Falussy Árpád főispán a diszközgyülést berekesztette. Az utcai forgalomról. — Közönségünk az utóbbi időben különösen épen a legnagyobb forgalma vásári napokon, uzt a rósz szokást vette fél, hogy a gyalogjárón csoportosulva beszéli meg üzleti és egyéb ügyeit és sokszor oly tömegbe állanak együtt, hogy az utcai forgalmat szinte megakasztják. Az ilyen csoportosulások ellen ez ideig szép szóval hiába küzdött a- í't-nd- és csendőrség. Most aztán vege az ő türelmüknek is. Rendőrfőkapitányunk — nagyon helyesen — a kihágás szabályrendelet értelmében miden ilyen esetben megindít ja az eljárást é9 szigorúm megbírságolja a szabályrendelet ellen vétőket. A kézimunka, liáziipar és művészeti kiállítás. Már hetek óta foglalkozik társadalmunk azzal a nagyjelentőségű müipari s művészi eseménnyel, melynek szombattól kezdve egy héten át városunk a színhelye, A Lorántffy Zsuzsána Egy- 1 e t lelkes, önfeláldozó tagjainak páratlan ügybuzgalma szinte csodát müveit, a mikor alig pár hét leforgása alatt a kézimunka, háziipar s művészi kiállítás eszméjét valóra váltotta. A művészet az emberi szellem leg- magasztosabb revelációja volt minden időben. A legrégibb kor egyszerű gondol- kozásu fiai, kiknek leikéről még nem törölte le az őszinte becsületesség himporát a tudás, ösztönszerü szükségből keresték mindenben a szépet. Ez az ösztön teremtette a művészetet a legelemibb alakjában még az . ősembernél is. Már az ö legegyszerűbb alkotásain, eszközein, ruházatán kedte megteremteni a képzelemalkotta diszitményeket. Ezeket a diszitményeket az emberi szellem az idők folyamán tovább fejlesztette, és fej-, leszteni fogja mindenha. ,. A görög nép emelte aztán méltó helyére az embert, mint a teremtés koronját.. Már ők belátták,- hogy az emberi műveltség célja az élet kellemessé tétele, megszépítése. A képzőművészet aranykorában, az’ u. n. reneszánsz-korban is édes testvérként ölelte kebelére a művészét az iparművé,^ szetet. Csak az abszolutizmus jármába görnyedt, tehetetlen, cicomás kor kezdte lefokozni a müipart napszámos mesterséggé., Az általános - emberi eszmékért, jogokért, és szabadságért dúló harcok után pedig az önzés hajtotta az ‘ embereket hatalmába. A szépnek kultusza mindinkább háttérbe szorult. Az utóbbi három évtized alatt óriásit haladt a műipar. ízlés dolgában elől áll a francia nemzet, de hatalmas versenytársa az angol készítményei szolid tartósságával, s a német hóditó hatalmával. Hazánkban a kormány csak a két utolsó évtized alatt igyekezett a müipari oktatást fejleszteni. A társadalom azonban sajnos, még most sem siet segítségére. Pedig a társadalom ézerkezü tevékenysége nélkül az állam nem sokra mehet. Sőt, a társadalom közönye,még a tpár fejlődésnek indult müipart is megölheti. Épen ezért városunk társadalma nem lehet elég hálás a Lorántffy Zsuzsánna Egyletnek a kézimunka, háziipar és művészi kiállítás rendezéséért. E nemes ügy érdekében kifejtett munkásságuk valóban megérdemli, hogy fáradozásaiknak meg- legyen a kívánt sikere. Itt a tizenkettedik óra, hogy társadalmunkat felverjük lethargiájából. Itt az ideje, hogy a mai túl nehéz megélhetési viszonyok nyomasztó hatása alatt nyissunk a kishivalalnok, kiskereskedő, az iparos és földművesek asszonyai, leányai számára égy könnyű szép és jövedelmező kereseti forrást. Mi első sorban földmivelő állam vagyunk, de ipar, müipar nélkül még sem boldogulunk. Csak az akadályoktól nem kell visszaretteni. Sz.ilárd meggyőződéssel, vasakarallal kell haladnunk hazánk jövő boldogsága felé. S ez 'igazán csak a magyar társadalom jóindulatán, a műveltség iránt való fogékonyságán fordul meg. Ha ezen a téren bizonyos fokig haladunk, azután már a müiparosok nevelése, a müipar fejlesztése sokkal könnyebb feladat. A ki ezt a kiállítást végignézte, legyen e nemes ügy igazi szószólója. Buzdítsa ismerőseit annak tömeges látogatására. Különösen menjenek el oda iparos leányaink, asszonyaink. Hadd lássák a szomszéd városok, Mára marossziget, Nagybánya, Debrecen, e téren mennyire túlszárnyaltak bennünket. S ha a kiállított tárgyakat végigszemlélték, legyenek rajta, hogy egy női kézimunka ipariskola nálunk is felállítható legyen. A város vezetői ugyanis édes örömmel teszik meg ez irányban a szükséges lépéseket, csak lássák, hogy fáradozásaiknak meg lesz a kellő eredménye: lesz elegendő számú jelentkező tanuló. Nehéz napokat élünk. Épen azért ne az urhatnámság, hanem a komoly munka, a megélhetés könnyebbététele lebegjen asszonyaink, leányaink szemei előtt is. Tanuljanak a külföld iparos asszonyai s leányából, kik szívesebben mennek a gyárakba dolgozni, mint proletároskodni. De szóljunk végre a kiállítás megnyitásáról. Domahidy István a Lorántffy Zsuzsánna Egylet elnöke szép szavakkal üdvözölte a vendégeket, kiállítókat s az egylet tagjait. Szives köszönetét mondott a kiállítás sikerének érdekében fára- dozóknak, első sorban is dr. Vájná Géza egyl. titkárnak. Általános helyeslés között fejtegette, hogy hazánk jövőjének fejlődésében nagy befolyása lesz a mű-, kézmű- s háziiparnak, annál is inkább, mert a szolid munkásságnak nemcsak anyagilag, de szellemileg és erkölcsileg is nagy a hordereje. A háziipar nemcsak kenyeret ád a családnak, de annak ízlését is előmozdítja, igy kihatással van a közművelődésre. Örömét fejezte ki a felett, hogy nemcsak a szomszédos, de a távoli városok és megyék is eljöttek kézmü- s háziiparaikat nekünk bemutatni. Végül üdvözölte dr. Falussy Árpádot, nemcsak mint e város és megye főispánját, hanem mint a kormány képviselőjét is. (Éljenzés.) Dr. Falussy Árpád főispán megköszönte az üdvözlést. Örömét fejezte ki a felett, hogy a földmivelésügyi kormány nevében ö nyithatja meg e szép kiállítást. Tolmácsolta a kormány háláját és köszönetét a kiállítást rendező egyesületnek. Szép szavakkal fejtegette, hogy a sociális bajokat a társadalomnak kell orvosolni. A nemzetközi socializmus leküzdésére első sorban a magyar nőknek kell sorompóba állani. A Lorántffy Egylet megmutatta az utat, melyen haladni kell. Megmutatta a családoknak az erőforrást, melyből az élet nehéz küzdelmeiben erőt gyűjthetnek. Igaz, gyenge csemete ez ma, de terebélyes fa lesz, melynek árnyékában egy erős, h>- talmas Magyarország fog pihenni. A házi- s kézműipar a nemzetgazdaság egyik létalapja. Üdvözölte a megjelenteket, a kiállítókat, áldás kért munkájukra, s megnyitódnak jelentette ki a kiállítást. Lelkes éljenzés hangzott fel a főispán beszéde után. Majd dr. Vajay Károly polgármester üdvözölte a vendegeket. Szívből kívánta, találják magukat jól e város vendégszerető falai között. Ezután dr. Vájná Géza titkár tette meg jelentését. Ebből kiemeljük a kővetkezőket: a kiállításon ii4 kiállító több mint 2000 tárgy- gyal vesz részt. Ezek között Máramaros, Bihar, Torontál megyék, Budapest, Debrecen, K°'ozavár, Székelyudvarhely, Nagy-, bánya városok. Felolvasta Szterényi és Mezőssy államtitkárok levelét, melyben távolmaradásukat nagymérvű elfoglaltságukkal. okolják meg. Végül H é d e r János nyt járásbiró, Máramaros vármegye iparfejlesztő bizottságának titkára kért szót. Köszönetét fejezte ki, hogy a kiállításra a Lorántffy egylet őket meghívta. Hosszasan vázolta, hogy a máramarosmegyei ínséges állapotokon mennyit segített a házi- s kézmü- iparfejlesztés. A látogatók figyelmébe ajánlotta a máramarosi iparcikkeket s kérte a jelenlevőket, tegyenek minél több megrendelést, hogy igy é nemes ügyei elősegítsék. A beszédek elhangzása után. dr. . Vájná Géza titkár végig kalauzolta a főispán s kíséretét a kiállításon.A nagy-,1 számú s igen előkelő közönség, melynek soraiban ott láttuk a megye és város legelőkelőbb családjait, különösen azok hölgytagjait, kisebb csoportokra oszolva megindult a szép kiállítás megtekintésére. Délben barikét« volt a Pannónia külön termében. Sajnos, helyszűke miatt nem sorolhatjuk fel a kiállításon résztvevők neveit s az általuk kiállított tárgyakat. Ez kü lönb-m is nehéz feladat lenne, mert ott csaknem minden egyes kiállicott tárgy olyan szép, hogy azok elbírálása még a szakértő hölgyeknek is nagy munkát ad. .Mi azért csak ismételten annyit mondhatunk, mindenki sajnálhatja, ki nem vesz magának egy kis időt s fáradságot e remek kis kiállítás megtekintésére. Ez különben is emberbaráti kötelessége városunk polgárainak, mert ha a kiállítás nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is jól sikerül, úgy ez buzdítás lesz a kiállítást - rendező egyletnek, hogy a megjelölt utón bátran haladhat előre, hatalmas táborrá fejlődik követőinek száma. Városi közgyűlés. Tegnap, hétfőn délután két. városi törvényhatósági közgyűlés volt, mindkettő dr.' Falu<sy Árpád főispán elnökletével.' Az első rendkívüli közgyűlés Volt s y. 4 órakor vette kezdetét. Ennek első tárgyát a Teleky-u. 35. és 39. sz. telkek áll. iskolái célokra való megvétele képezte. Az első telek 7000 koronába kerül s aug. 1-én megy át a város birtokába; a másik 16000 koronába kerül s márciusban már birtokba is vétetett a tejek. Beterjeaztetett még a Szerdahelyi Ágoston-féle téteknek az uj posta épület céljából történt megvételéről szóló szerződés is. — A közgyűlés úgy az iskolai célokra szolgáló telkek megvételét, mint a Szerdahelyi telekre vonatkozó szerződést névszerinti szuvnzás utján 52 szóval 1 ellen jóváhagyta. A rendkívüli közgyűlést követte a rendes havi közgyűlés. A rendes közgyűlés elé terjesztett polgármesteri jeientés tudomására hozza a közgyűlésnek, hogy a bikszádi vasút pénzügyeinek vezetését az á bank-csoport vette át, amely a szatinár-erdődi h. é. vasutat finanszírozta. Szép szavakkal parentálja el a jelentés néhai Kovács Leó ny. ezredest, -biz. tagot s indítványozza, hogy emléke jegyzőkönyvben örökittessék meg a u közgyűlés az elhunyt családjához részvét iratot intézzen. Indítványozza továbbá, hogy a közgyűlés Kossuth Ferenc keresk. minisztert, Popovics, Szterényi és Mezőssy államtitkárokat a/ őket ért királyi kitüntetések alkalmából üdvözölje, hasonlókép Darányi minisztert 19 üdvözölje 10 éves miniszterségének jubileuma alkalmából, s a felirutok megszerkesztésével a tanácsot bízta meg. A közgyűlés a polgármesteri jelentést tudomásul vette, illetőleg a benne foglalt indítványokat elfogadta. Elhatározta továbbá a közgyűlés, hogy Kiszely Károlynak, a ki régebben a törvény- hatósági bizottság tagja volt, halála fölött szintén jegyzőkönyvi részvétét nyilvánítja. A keresk. miniszter a városhoz intézett leiratában a faipar-iskola céljára adott városi telken kivűl 35 ezer korona hozzájárulást kíván még az iskola céljaihoz, s nzt, hogy az iskola környéke kövezet, világítás, közlekedés szempontjából megfelelően ren- deztessék. A közgyűlés a miniszteri leirat értelmében intézkedett s a 35 ezer koronát «pSF1 Folytatás a mellékleten. A legszebb és legdivatosabb ^ színes és fekete Eutoucak a tavaszi és nyári idényre legjobban beszerezhetők drb. remek napernyő darabonként 5 Itas* A4- Oooaaló árban AU1 w m lesz eladva.
