Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1908-04-07 / 15. szám
BZATMAR SS VIDÉKÉ. emlékiratot jövő hó folyamán százas küldöttség nyújtja át a kormánynak s a koa liciós pártoknak. Pári2si levél. — Irta: Dr. Lengyel Endre. — Párizs, 1908 márc. 27. i Már második hónapja itt vagyok Párizsban s igy módomban lesz talán tanulmányutam e pontjáról is valami érdekes leírással szolgálni. Csak azt nem tudom eldönteni, hogy miről is Írjak, annyi szépei és érdekes dolgot láttam és hallottam. Irjak-e Párizs megkapó külső szépségeiről, nyílegyenes, széles „avenne“-iről, gyönyörű szép parkjairól, mozgalmas „boulevard“-jairól, monumentális épületeiről, a melyek mind-mind nyilt lapjaiul szolgálnak egy világhódító, nagy nemzet dicsőségteljes történelmének. Irjak-e rengeteg műkincset és drágaságot tartalmazó múzeumairól, a melyek az egész világ művészetének leggazdagabb forrásai, avagy irjak-e Párizsról, mint az , összes tudományok központjáról, a hova a világ minden pontjáról összesereglenek az emberek tanulni. Egyetemeinek több, mint negyvenezer hallgatója van s egy egész negyedben, a hires „Quartier Latin“- ' ben úgyszólván csak egyetemi hallgató lakik. Irjak-e végül arról a fényűzésről és gazdaságról, a melyet a felső körökben, avagy arról az Ízlésről, a melyet úgy az úri, mint az egyszerűbb körökben látni és tapasztalni lehet. Mind-mind olyan tárgyak, a melyekről egy levél szűk keretében még fogai mat alkotó képet is adni lehetetlen. Iukább a mulató Párisról fogok Írni, hisz' az egész világ igy ismeri ezt a várost, a melynek több, mint száz szinháza, orpheuma és egyébb mulatóhelye van, nem számítva azt a rengeteg sok kis kávéházat, a melyben egy csésze kávét vagy egy pohár sört elfogyasztva zene és ének mellett szórakozik az egyszerűbb nép. A legelőkelőbb színházak között is a legelső helyet foglalja el az Opera. Ez különben az egész világ legelső dalszínháza; kisebb ugyan, mint a milánói scala, de sokkal nagyobb fényűzéssel és kényelemmel van megépítve. Dicsére válik halhatatlan építőmesterének, Garn ier-nek. Kitűnő előadásai, páratlanul elegáns közönsége méltó a színházhoz. Műsora felöleli a legszebb operákat. A dalszínházak között utánna következik azOpera-comique, a Gaité s a Trianon-Lyrique, mindannyian elsőrangú személyzettel és kitűnő zenekarral. A drámai színházak között legelői áll a Theatre-Francais vagy más néven Comédie-Francaise, a mely viszont egész Párizs és igy a világ legelőkelőbb, legjobb drámai szinháza. Maga az épület már kissé régi, talán a mi pesti nemzeti színházunkkal lehetne összehasonlítani; de az előadása páratlan! Olyan a személyzet összjátéka, hogy bámulatra ragadja az embert; művészetük A temetés roppant volt és nagyszerű, Százezernél több volt ott a kesergő. S a fájdalmas hangulatot csak 'fokozza a természet részvétele: a nap alkonya, a felhős ég sírása, mely részt kér a szegény nemzet keservéből: A nap akkor alkonyodott, És az egész magyar nép mind vérben volt, Mintha sírt volna még az ég maga is, Hogy nem lesz már a földön egy magyar is. Nem csoda, hogy teljes reménytelenség, csüggedés szállja meg a sziveket. Hisz a nemzeten elkövetett kegyetlenséget a jóságos Isten is. elnézi s a fájó szivet nem vigasztalhatja egyéb, mint egy mély sir, hová egy nemzet készül le- szállni boszulatlanul s honnan nincs többé feltámadás: És te mégis, jóságos Isten, nézted, E szép hazát eltemetni engedted, Egy mély sírba, hol nincs feltámadás — Te is pajtás, magadnak egy olyat áss. S jött a-borzasztó rémuralom, amelyet reménytelenül, vérző szívvel tűrt a magyar. Csak Kossuth volt az, aki — agitálva idegenben nemzete érdekében — nem tudta hinni, hogy hiába volt a titáni harc, hiába annyi dicsőség, annyi édes ábránd.......; De mikor a kiegyezést megkötötték, Kossuth lelkét is reménytelenség szállotta meg; hogy most már csakugyan vége van minden reményének : Kossuth Lajos levelet irt, Hogy a történtekről' vett hírt, De nem tartja ö elégnek, Amit adtak a nemzetnek. * * * igazán feledteti velünk, hogy színházban | vagyunk. Jelenleg Capus „Les deux | hommes“ cimü darabját adják elő nap-nap I mellett kitűnő »ikerrel. Méltó társa e színháznak a Theatre National de L’odeon. Úgy is nevezi magát „Second Theatre Francais.“ Jelenleg „Pierre Loti“- nak egy bájos, szerelmes darabja van benne műsoron, különösen fiatal leányoknak való darab. Címe Ramuntscho/ Egy ügyes zeneszerő zenét is irt hozzá, amely még bájosabb a darabnál is. Kiváló és elsőrendű színház még a V anderille, amelynek állandó darabja: „Nu dirorce“ — »Égy válás.“ Régi és mégis mindig uj probléma! A francia törvényhozásban ép most volt actuális, most képezte nagy vita tár gyát. Briand a sociáldemokrata igazság- ügyminisZter a szabadházasság hive egy törvényjavaslattal lepte meg a képviselőházat, amely szerint, ha a házasfelek három évig külön élnek, ez elég ok arra, hogy bármelyik fél kérhesse a házasság fölbontását. A törvényt úgy az alsó, mint a fel- sőház megszavazta. Ezt ostorozza Paul Bourget az „Nu dirorce“ szerzője, kimutatva a válás káros következményeit első sorban a gyermekek szempontjából. A Gymnase Capus egy uj darab ját adja most elő „Qui perdgagné“, — „Aki vészit, az nyer“ címmel. Élénk színekkel és meglepő hűséggel rajzolja le a szerző a könnyelmű párizsiak életét. Azután következnek még a Théatre- Réjane —, Théatre Sarah-Bernhardt —, Porte-Saint-Martin — Renaissance és még egy egész sora a kitűnő szinházáknak, mind elsőrendű személyzettel és reper- toir-ral. A Mont martre cabaretjeit és orpheu- mait hosszú volna fölsorolni 1 Szóval lehet mulatni Párizsban úgy, mint sehol a világon. De specialitásai még a mulató Párizsnak a népünnepélyek. Julius i4—16-ikán van a legnagyobb nemzeti ünnepély. A Bastille bevételének évfordulója. Az utcákon fölállított görög- tüz fényével világított sátrakban zene mellett táncol és mulat Párizs népe. Érdekes még a „mardi-gras“, húshagyó kedd és a „mi-careme“ böjt közepének ünnepe; jeléül annak, hogy itt a nagy böjt alatt sem nyugszik Carrieval- hercegé. Az utóbbi különben tegnap volt s ép azért talá l nem lesz érdektelen, ha röviden megemlékezem róla. A demokrata Párizs mulat ezen az ünnepen. Általános munkaszünet. Egész Párizs künn van az utcán s már reggeltől kezdve azzal mulatja magát a nép, hogy teleszórja egymást confettivel. Az igazi ünnep délután kezdődik. Ekkor vannak a fölvonulások. Párizs minden negyede kiválasztja a munkásleányok közzül a legszebbet. Ezek a királynék, akik fényesen, virágokkal, szalagokkal földíszitett hintókon udvarhölgyeiktől, zenészek, lovasok s óriási nép'ö- meg által kisérve, végigvonulnak Párizs utcáin. A kiegyezés békét és rendet teremtett az országban, de a szivek mélyén ott lappang a sajgó fájdalom. Nem tudjuk feledni a gyászos múltat: a 13 vértanút s kik rabláncot s vértanuságot szenvedtek a magyar szabadságért. Hisz sok dolog van vele közvetlen vonatkozásban: Szabadságharcunk dicsőségének s gyászának közvetlen szemtanúi: dicső 48-as honvé- deink, szabadságharcunk dalai, énekei s szent koronánk viselője, koronás királyunk.. . Sokáig vártuk, egyre várta a nép, hogy visszajö olasz segítséggel, hogy újra fennen lobogtatja a szabadság zászlaját s újra megfujják költőink a Riadót, a büszke Arany trombitát... Szennyes az én ingem, Szennyes az én ruhám is. Majd hoz Kossuth tisztát, Türr Pista meg puskát, Éljen Garibaldi! De hiába! Most már nem él: nemzeti nagyjaink közt pihen, de áldott eip- léke élni fog közöttünk s örökké ragyogó csillagként fog tündökölni szerető nemzete előtt. Mélyen tisztelt Uraim és Hölgyeim 1 Ezekben akartam bemutatni szabad ságharcunk költészetének érdekes és értékes virágait, melyeknek szabadságtól áradó illatát mindenki élvezheti, aki e nagy idők történetét csak felületesen is ismeri s mindnyájan bámulattal tanulmányozhatunk; mert e költészet híven tükrözi vissza annak a nemzedéknek lelkét, melyben igen nagy érzések szörnyű vjharja zúg, a megsértett önérzet haragja' tombol s a szabadságért való rajongó küzdelem szenvedélye lobog bámulatra méltó erővel, Ilyen királyné van 20. Ez a húsz királyné most ismét kiválasztja maga közzül a legszebbet ez a „Királynék-király- néja“: „reine des reines.“ .Miután a menet végigvonult Párizs nagy boulevárdjain a köztársaság elnökének lakása elé megy, ahova a „királynék- királynéja“ ebédre hivatalos. A köztársaság elnöke az állami méltóságok kíséretében fogadja, beszédet tart, s miután homlokon csókolta egy brillián- sokkal ékített karpereccel ajándékozza meg. Ez-alatt az utca tovább mulat. Ember, ember hátán tolong s -kacagva szórja egymásra a confettit. Estére már bokán felül járnak mindenütt a confettiben. Színház. Az elmúlt hét három estélyén Kom- lóssi Emma régi s kedves ismerősünk vendégszerepeit. Az ő hangjáról és művészetéről szinte feleslegesnek tartjuk részletesebb kritikát írni, elragadtatással beszél arról úgyis mindenki, akinek szerencséje volt öt látni, hallani* benne gyönyörködni. A közönség mind a három estén lelkes óvációban részesítette. Itt említjük meg, hogy Krémer kérelmére, a szinügyi bizottság az idei színi évadot f. hó 30-ig meghosszabbította. $ Heti műsor: Kedden „Nagymama“, vígjáték 3 felvonásban. Szerdán „Szép Heléna“ Operette, Barna Andor jutalomjátéka. Csütörtökön „Bíboros“ színmű. Pénteken „Varázskeringő“ . operetté, zóna. Szombaton „Tatárjárás“ operette. Vasárnap délután „Egy katona története“ színmű, zóna; este „Tatárjárás“ operette. Apróságok. A gyermeknapi gyűjtésről arra megy haza egyik nőegyleti tag, hogy a férje a fiát alaposan elnadrágolta. Az Istenért 1 legalább ma ne bántottad volna, mikor a gyermeknapokat ünnepeljük ! — De épen ma van helyén, hogy még férfikorában is ‘-szébe jussanak a gyermek-napok 1 * Szombaton és vasárnap ment végbe a zeneiskola hangversenye. Nagyon szépen sikerült, a tanárok büszkék lehetnek az,eredményre. Hátha még szép csendben hallgathattuk volna, de fájdalom/ a közönség azt hiszi, hogy a hangverseny a legalkalmasabb hely, a hol magát kedvére kibeszélheti. Nem ártana egy tanszéket felállítani, ahol úgy a serdülő, mint a felnőtt közönség oktatást nyerne, hogyan kell a hangversenyen viselkedni. A Barkóczy' ügyben legérdekesebb Apponyi azon kijelentése, hogy a tanácsos ur uem ukart tüntetni, ezt Ő maga mondta. Eszembe jut erről, hogy a mikor egy társaságban valakiről majdnem egyhangú volt a vélemény, hogy nem kóser ember, a társaság egyik tagja komolyan megszólal: híven kifejezte az agyongyötört nemzet vészkiáltásait,, a végsőkig menő elszántságot, melynek hatása alatt a haza és függetlenség nagy neveit hordozva lázas szívben, hangoztatva lázas ajkon, rohantak vészbe és halálba, nem ismerve mást, mint a boszút és szabadságot! S az osztrák a rémuralom alatt mindent elkövetett, hogy e dicső korszaknak még emléke se maradjon fel: szabadság- harcunk költészetének termékeit elkobozták, íróit halálra, rabláncra Ítélték, a köz és magánlevéltárak ajtáit elzárták a kutatás elől, hogy e dicső korszakkal se az élet, se a tudomány, se a2 iskola ne foglal kozhassék. Valósággal eltemették a Kossuth-szabadságharcot emlékeivel, költészetével együtt, mért . . , , mert akkor folyt a- vér ..... .. ... . . . a szabadságért folyt az, a boszuért lángolt fel az Égre elnyomóink fejére. Hadd folyjon a jövőben is, ha veszélybeú a Haza. a Szabadság, azzal szerezték e Hont őseink, azzal kell fentartanunk s ha el kell vesznünk, borítsa vérünk tengere, vjharozzék leve göje s támasszon zivatart, rettentő vérzivatart, mely tova száguld még egyszer a Lajtháiól á Kárpátok keleti határáig s rombolja szét a gátakat, frissítse az ereket, újítsa meg a nemzeti életet s rémes dörgésével rettentse meg az ellenünk támadókat s jusson eszünkbe a nóta, Kossuth apánk nótája: .... Ha még egyszer azt üzeqi, Mindnyájunknak el kell menni I Éljen a Haza Ml — Pedig az illető' becsülot-s ember. — Honnan állíthatsz ilyet? — föl1? mednek rá a többiek. '— A legbiztosabb, forrásból, tőle magától hallottam. * Egyik helyi lap hozza azok névsorát, akik a Pázmány konviktusra adakoztak. ' A névsorban egyik udakozó N. N..-szatmári ügyvéd 200 K-vkl szerepei. Miután több ki» váncsi ember már kérdezte tőlem, nem én rejtőzöm-e N. N. alatt, az ismeretlen uda.- kozó érdekében is ezennel kijelentem, hogy az Dem én vagyok. Adni azonban én is fogok, mert az intézmény megérdemli. * Most már magúm is' kezdem hinni, hogy az önálló bank csakugyan megleezen, kivált hu hozzáértő szukérlóket fognak meghallgatni. Riporterünk sorba felkereste városunk azon egyéneit, akik hébe-korba bank- adással is foglalkoznak, s valamennyien odanyilatkoztak, hogy csak az önálló banknak van értelme, a mUtyi-bnnk szorultságból megjárja, de jóra sose vezet. A véleményeket felküldtük a bizottsághoz. Demeter. HÍR EI2TK. A gyermeknap.*) Schlézingeréknél nagy a rumli, A fut kosás, lótás-futás. Mig végre megjeleli egy néni, Az arcán ül a szaktudás. A kezében egy nagy csomag Van... És benne sók rejtélyes ügy... A mire szükség akkor van Csak, Ha pattanni készül a rügy. A tudós nénit varva-várják . .. Az apa képe meghatott... És kékre-zöldre válva kérdi: Tariunk-e ma gyermeknapot? Az ifjú férj becses nejével Sétál a korzón délelőtt. Séta 'közben sokszor megállnak Egy-egy szép kirakat előtt. A gyermeknap ismert plakátját Elolvassák hejh! annyiszor. Pirul az asszony és 4 férfi Ünnepélyesen, súgva szól: Óh, mondja, édes, mondja, drága, Hát való-e az állapot..: Mához egy évre. ugy-e, akkor Mi is tartunk gyermeknapot ? A jellemszinész levelet kap, Amelyben egy szép névtelen,- Sértő jelzőt vág a szemébe.’ Egy durva szót: „jellemtelen“. — A bíróságnál bepöröltem, Hogy ön megcsalt... gólyára bizott.'.. És aztán hűséget szegett. A jellemszinész arca halvány, Hogy elolvasta u lapot. . . És nyög: hejh-haj! mért is rendeztem Tavajy én is gyermeknapot. Aiglon. — A gyermeknap. A könnyeket - letörölni csak önfeláldozó nemes lelkek sze» retete képes. Ilyen nagy Szeretet' sugárzik ki az Orsz. Gyermekvédő Liga önfeláldozó működéséből is. Szebb, nemesebb cselekedet talán .alig képzelhető, mint. a senki gyerme- ' keit gondozásba venui, felnevelni. Az or- . szágbun körülbelől százezer koronát gyűjtöttek a lelkes nők a senki gyermekei' javára.- Egyedül Budapesten 70 ezer korona fplyt be. S valljuk meg, kissé erőszakosai). Mert a főváros egyes pontjain u nők lelkesedése , határozottan túllépte a határt. S kiket zsaroltuk a legjobban? A szegény hivatalnokokat, polgárokat. Olvastunk egyes mágnások adományairól, de sajnos azok korántsem voltak arányban a polgárok fillére/.reivel. -; Hisszük azonbaü a Liga mágnás tagjui a jövőben módját- találják, hogy dúsgazdag főuraink,. főpapjaink, pénzembereink adó- ' manyai többet nyomjanak a latba. De a Liga ne csak ezt tartsa kötelességének. Ha .. azt akarja, hogy munkája teljes -legyen, úgy szervezni kell a nővédelmet, küzdeni kell az erkölcstelen újságok és irodalmi termékek ; ellen. Mert mi tagadás/itt vun a baj gyökere. V — A kézimunka kiállítás iránt nemcsak városunkban, de á' megyében is szokatlanul nagy az érdeklődés. Már eddig is annyi tárgyat küldtek a kiállítók, hogy a Pannónia nagyterme alighanem kicsi lesz . azok befogadására. A kiállítás fényét ehaeli uz is, hogy azon rajztanárunk is kiállítják festményeiket, rajzaikat. A kiállítást április 11.-én d. e. fél 11 órakor nyitja meg dr. F a 1 u s 8 y Árpád főispán, esetleg a fölfl- mivelésügyi államtitkár. Részvételüket már bejelentették a szomszédos törvényhatóságok' fő- és alispánjai s u vidék közönsége is nagy számmal ígérkezik ez alkalomra. A kiállítás termében minden délután 5-től A miskolci „Ellenzékiből.
