Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1908-03-10 / 11. szám
8ZATMÁB ÉS VIDÉKE. dés elfogadását, de egyben hangsúlyozza azt, hogy, ha Heves nem felel meg a követeléseknek, az uj kiegészített bizottság egy év után bontsa fel vele a szerződést- — A közgyűlés igy határozott. % Ezután több kisebb ügy nyert elintézést, nagyobb vita mindössze a faipariskola elhelyezése és több Teleky utcai telek megvétele tárgyában indult. E tárgyhoz a polgármester, dr. Gr 1 a t z József és P a p p Endre biz. tagok szólltak. Végül a közgyűlés többsége elfogadta a tanács javaslatát. Március 15. A Kölcsey-Kör a helybeli dalegyesületek s u színtársulat tagjainak szives közreműködésével a márciusi nagy idők emlékére a váróai színházban fél 11 órai kezdettel március 15.-éu hazufius ünnepélyt rendez. Az ünnepély műsora: 1. Himnusz, éneklik a férfidalegyesületek. 2. Petőfi: Nemzeti dal, szavulja Adám István. 3. Erkel F.: Bánkból) bordala énekli Rádvánvi Dezső, kiséri Saja Viktor. 4; Emlékbeszéd, mondja Thurner Albert. 5. Bokor: Kurucdalok, énekli Ti- hunyiné Koináromy Gizella úrasszony, Ideéri Saja Viktor. 6. Gaal: Magyar Golgotha, éneklik u férfidalegyesületek. 7. Kossuth búcsúja a magyar határon (élőkép) rendezi Báláéi Sáudor a színtársulat tagjaiból. 8. Szózat, énekli a közönség. — Helyiirak: Alsó- és középpáholy 4 K, felső páholy 3 K, támlásszék 1 K, körszék 70 f, zártszék 60 f, karzati ülőhely középen 40 f, oldalt 30 f, karzati állóhely 20 f. Jegyek előrevált hatók Lővy Miksa könyvkereskedésében. A közzenét Bunkó Vince zenekara hazafias szives- ségből teljesiti. A felső kereskedelmi iskola ifjúsága március 15.-én délután 5 órakor a „Kereskedő iljak köré“-nek Petőfi utcai dísztermében az alábbi progrummal tartja az emlékünnep !lyt: 1. Hymnus. 2. Nemzeti dal, szuvulja Heinrich Győző alsó oszt. tanuló. 3. Mi a haza? Ábrányi Emiltől, szavalja Kalocsai Irén a női keresk. tanfolyam növendéke. 4. Emlékbeszéd, tartja Kolb Lajos középső o. t. 5. Petőfi szobray melodráma; szavalja Bánk Jolán, zongorán kiséri Drá- gos Kornél női k. tani. növendéke. 6. Március 15., alkalmi színjáték egy felvonásban Pásztor Józseftől. Szereplők: öreg honvéd Schwartz Jenő köz. o. t., Sándor egyetemi hallgató — Lázár Dezső k. o. t., Ilonka — Gecsey Irma női k. t. növ. 7. Magyarok, esküdjünk I Ábrányi Emiltől, szavalja Schré- ter Sándor köz. o. t. 8. Kuruc dalok, énekli Margarétha Margit, zongorán kiséri Drágos Kornél női tanf. növ. 9. Szózat. Az ev. r e f. tanitónőképző intézet Tompa-Önképzőköre f. év március hó 15.-éu délelőtt 11 órukor | tornateremben hazafias ünnepet rendez, amelyre a t. szülőket és érdeklődőket ez utón hívja meg az Önképzőkör. A kir. katb. főgimnázium Kazinczy-Önképzőköre 1908 március hó 15-ikén d. e. fél 10 órukor a gimnázium tornatermében az 1848. évi március 15-iki események emlékére dLzgyűlést rendez és arra ez utón is meghívja | szülőket és érdeklődőket. Műsor: 1. Csatadal. Énekli az ifjúsági énekkar. 2 Nemzeti dal, Petőfi Sándortól. Szavalja: Bornemissza Miklós VIII. o. t. 3. Népdalok, Előadj| az ifjúsági énekkar. 4. Ünnepi beszéd. Irta és előadja Mán Zoltán VIII. o. t. 5. Huber Károly „Szózata.* Quurtetlben előadják: Banner Zoltán és Gönczy István VIII., Halász Sándor és Horváth Károly VII. o. t. 6. Március Idusán, alkalmi óda. Irta ’Jakab Sándor Vili. o. t. Szavalja Ilosvay Lajos. VII. o. t. 7. Az erdők madara Wallace-tól. Fuvolán előadja Ócsvár Rezső főgimn. tanár, kiséri az ifjúsági zenekar. 8. Petőfi szobra, melodráma. Irta Szopessy László, zenéjét szerezte, Kerner Jenő.. Mensáros Zoltán VI. o, jffi zon- gorakisérete mellett szavalja Banner. Zoltán VIII. o. t. 9. Induló. Előadja az ifjúsági zenekar. Az Erdőd i Társaskör az 1848- iki márciusi nagy napok 60. évfordulója alkalmával f. é. március hó 15.-én d. e. fél 10 órakor ünnepélyes isteni tisztelet ' után a következő műsorral emlékünnepélyt rendez. 1. „Hymnus.“ Énekli: fiuisk. énekkar. 2. Elnöki megnyitó. Tartja: Eötvös Róbert. 3. „Nemzeti dal.“ Szavalja: Both Lajos. 4. „Honfiúk vigyázzato k.“ Énekli: fi uisk. énekkar. 5. Emlékbeszéd. Tartja: Láng Ferenc esp. pléh. 6. Szavalut. Előadja: Kovács Pis- tuka. 7. „Talpra magyar.“ Énekli: fiuisk. énekkar. 8. „A rab.“ Szavulja: Telek István. 9. Zár zó. Tartja: dr. Pilisy István, a kerület orsz. gyűl. képviselője. 10. „Szózat.“ Énekli: fiuisk. énekkar. — Ünnepély után társas ebéd, melyre előjegyezni Erdődön a „Pannónia“ vendéglőben lehet. Szinház.. Szombaton és vasárnap Sámson, Bernstein Henrinek a „Tolvaj“ és „Baccarat“ szerzőjének mindvégig izgató, lebilincselő színmüve került színre. Ezt a darabot a szerző aligha irta tanítási célból, mert sok olyan trágár kifejezés van benne, melyek hallattára nemcsak a nők, de még a férfiak is el kell, hogy piruljanak, “hacsak egy pillanatra is. A harmadik felvonás végszavai a premieren határozottan megbotránkoztatták a közönséget. Burkoltan, labdacsok és ostyákban sok pikáns dolgot be lehet adni, el lehet nyelni, de olyan erős kitételeket bizony nein szabad használni. S ha már igy . van a szövegben, vagy piros plakáttal figyelmeztette volna erre az igazgató a közönséget, vágy enyhítette volna ezeket a trágárságokat. Hogy utóbbira a darab érdekében szükség volt, bejátták ezt maguk a szereplő színészek, kik már vasárnap este -válogatottabb, de még mindig erős kifejezéseket használtak. Éltől eltekintve Bernsteinnak ez a darabja is mesteri mű. Egy házaspár hibás alapra épített családi > boldogságának tragédiáját tárja elénk, egy izgalmas, jól alapozott, tökéletesen' felépített színmű keretében. Valóban e darabjában is ig,az életet varázsol az élet deszkáira. Brachard (Vidor) hangyaszorgalommal, vasakarattál óriási vagyont gyűjtött, igy teljesen á munka embere lett. Ez marad akkor is, a mikor szive szerelmét követve feleségül veszi gyerekkori ideálját, egy ( szegény marqúis leányát, Anne Mariét (Takács). Szívügyét azonban nem tudja összeegyeztetni a börze ügyekkel. Azt hiszi, felesége szerelmét csak azzal fokozza, ha minél több pénzzel elhalmozhatja. Vesztére teszi) mert az asszonynak szív kell; hőn szerető, önfeláldozó szív. Szerelmét rá akarja erőszakolni feleségére, pedig annak épen ellenkezőjét kellene tenni, az asszony szerelmét lassan, fokozatosan kellene megnyerni. Az asszonynak ez a kierőszakolt házasság amúgy sem tetszeti, mivel nem boldog: önfeledten dobja magát egy alkalommal, midőn férje elutazni akar, a házi barát Le Govani (Tihanyi) karjaiba, ki is őt egy éjjeli mulató helyre viszi. A férj azonban értesül neje hűtlenségéről, nem utazik el, hanem halálra keresi az asszonyt. Nem találja. Visszatér hát lakásukra s ott várja be. Éjfél után jön az asszony sebzett kézzel, mégtépdesett ruhában. — A férj faggatásaira bevallja, hol járt. Brachard bosszút forral, egyik szállodában szobát nyittat, oda hivatja a házi barátot s mig vele ebédel, börzei spekuláció által, erőszakosan, saját óriási vagyonának bukása árán áll bosszút részvényes társán, mert tudja ezzel sújtja, öt a legérzékenyebben. Szemére lobbantja minden bűnét, két kezével — a leglovagiasabb formában — intézi el a szóban forgó ügyet az éj lovagjával, aztán hazamegy az asszonyhoz búcsúzni. Angliába készül menni, uj életet fog kezdeni. Az asszpny, a mikor megtudja, hogy férje szerelméért feláldozta milliót, bocsánatért esedezik, s arra kéri, vigye magával, szívók szerelmének romjain uj életet fognak kezdeni. Az előadás — bár első estén a szereplők játékán meglátszott, hogy kevés próba volt a darabból, '— elég jó volt. Balázsi papa mint rendesen most sem tudta szerepét, igy mókáival próbálta a hatást fokozni, mi csak a szerep kárára volt. Takács Mariska és Vidor szépen játszották meg nehéz, idegölő szerepeiket. Jók voltak Verő Janka s G y ő r i is. Elég tűrhetően játszott U t i Gizella, visszatetszést keltett azonban az, hogy haját nem puderozta be; mostoha vagy talán pláné örökifjú mama.akart lenni? Hát kérem, a színpadon csak maradjunk korhüek. E helyen említjük meg, hogy utóbbi időben sok panasz hallatszott a közönség körében a nézőtéren tulhangosan társalgó és tornyos kalapot viselő színésznőkről, miért is felkérjük Thália papnőit, szíveskedjenek a jövőben az előadásokat csendben végignézni s kalapjaikat letenni. Ennyit bizonyára jogosan kérhet tőlük a fizető publikum, igy e figyelmeztetést sem vehetik zokon. Szaltnár laptársunk „Óriáskígyó“ cimü cikkére csak egy megjegyzésünk van: nevetséges dolog, ha a bolha köhög. Apróságok. Vasárnap délután meglátogattam egy Öreg bátyámat, a ki már a 8o-fk évet tapossa. Csupa panaszból állott ki. Nem tud aludni, az étvágya hiányzik, nincs semmi öröme az életben, jobb,is volna már meghalni. Hanem aztán csak úgy véletlenül a politi-káról esvén szó, egyszerre felélénkült, s még a mikor elbúcsúztam tőle, akkor is tűzzel magyarázta, miket kellene á kormánynak csinálni. A miből világosan látszik, hogy a politika a magyar emberrel mindent képes elfelejtetni, még az öregséget is. $ Meg van oldva a szinház-kérdés is, és 4>edig a legszebb egyetértéssel. A lapok közleményei után a publikum azt hitte, na lesz itt megint egy kis parázs veszekedés, tele is volt a karzat kiváncsi közönséggel, a mely nagy robajjal és csalódással távozott, mikor a közgyűlés Kelemen felszólalása után egyhangúlag hozzá járult, hogy Heves Béla legyen a színigazgató. — Ezért csakugyan nem volt érdemes ide jönni! — mondogatták nagy bosszankodással. * A . választásnál történt, hogy a szavazáskor valami hiba volt és e miatt újra kellett szavazni. — Milyen szerencse — mondja egy városatya -— hogy igy esett. Kettőnek Ígértem meg, s miután az egyikre már szavaztam, most legalább leszavazhatok a másikra is. * Most már el lehetünk készülve, hogy ezután Németivel sok bajunk lesz, mert akármiről fog szd esni, mindig elő fog állani, hogy azt neki adják. — Pedig hát ez nem helyes — mondom egyik polgártársnak — és eddig nem is vették olyan komolyan. — Vettük biz mi eddig is, csakhogy nem volt szónokunk, a ki helyettünk beszéljen, hanem most már az is akadt. * ; A polgármester jelentésében, de in- terpellátió folytán szóval is terjedelmesen nyilatkozott az uj adójavaslatról. — Én nem értem az egész adódolgot — mondja egy városatya. — Pedig nincs könnyebb valami — szól rá a szomszédja — mint az adót megérteni. Annyiból áll, hogy a kormány sokat akar, mi keveset akarunk, s a vége az, hogy fizetünk, mint a parancsolat. Demeter. EXREXXTK A rendőrtisztviselők fizetésének rendezése. Lapunk múlt számában ismertettük azt a mozgalmat, a melyet rendőrtisztviselőink indítottak fizetésük javítása, illetőleg rendezése iránt. Ismertettük memorandumukból azt a fizetés-rendezési tervezetet is, a mely szerint a rendezést óhajtanák. Most közöljük a memorandumból a tervezet indokolását. Tunkóczi Gyula főkapitány a tanácshoz ez ügyben már meg tétté az előterjesztést. Hisszük, hogy a tanács jóakarattal fogja e kérdést kezelni s a rendőrtisztvise--, lök jogos kivánalníait elősegíti. A fizetési tervezet indokolása: A főkapitányi állással járó fizetés, ti- kintettel a vezetése, alatt álló, legnagyobb, szabású közigazgatási .osztály teendőivel járó fontos terhek s kötelezettségek folytán a legexponáltabb helyzetére, méltán emelhető a javasolt 400- koronával, mert ezen állással a rendőrségnél a tisztviselői állás befejeződik, korpótléka pedig nincsen e nctaláni államosítás esetén fenti fizetési módozatokkal lenné átvéve a tisztikar többi tagjaival együtt. Az I-ső alkupitányi fizetés' azért emeltessék 900 koronával, mert a lakbér rendezés idején, mint főkapitányi helyettes, indokoltan kiemeltetett, s a ’ tanácsjegyzővel egyenrangba helyeztetett’, sőt kilátásba volt helyezve a betöltés-, előtt fizetésének fende- zése, doktorátussal rendelkezik s reprezentálnia kell, a mellett, hogy -ügyköre 'erkölcsileg és vagyoni lag a legfelelősségteljasebb, amennyiben a bűnügyi osztály, kihágási büntetéspénz kezelési és bt-hajJAsi osztály veze-' tője s az ezekből, valamint á talált és elkobzott tárgyakból befolyt pénzde őrzője, a mint ilyen egy rendőrtiszt közbejöttével 2 napidijas írnok, 2 polgári rendőr és 5 nyomozó csendőr működését közvetlen irányítja. A II-od és III ad alkapitányi fizetésnek 70Ö koronával való emelése indokolt,, mert kapitányi rangjuk mellett családjuk nagysága miatt a drágaságot erősen érzik. Az egyik szatmárbegyi kapitányi hivatal önálló hatáskörrel felruházott vezetője, a másik a katona és illetőségi osztály vezetője.' A rendőrfogalrnuzóknál figyelembe ve-, endő a 600—600 koronás emeléssel az, hogy ezen állásnál már a jogi képzettség előtérbe nyomul, s ezek közül fog a' jövőben kiegé-' szittetni'üresedés esetén az alkapitányi kar; az I. oszt. rendőrtisztnél és loVas rendőrtisztnél pedig régi szolgálatuk'és családos voltuk indokolja az 50Ö illetőleg 600 koronás emelést utóbbiét még az is, hogy a legutóbbi fizetés rendezésnél minden indokolás nélkül kisebb mértékben állapíttatott meg' fizetése^ A II. oszt: rendőrtisztek fizetése azért volna megjavítandó 500—500 koronával, mert ezek is mint referensek önállóan működnek s jelenlegi .fizetésük a kezelő személyzetépéi csak kevéssel (1Ó0 K) nagyobb. — A közigazgatási bizottság tegnap délelőtt. 10.órukor tartotta ülését dr. Fa- lussy Árpád főispán elnöklete alatt. Jelenvoltak: dr. Vajáy Károly, polgármester, Kőrösmezei Antal főjegyző, dr. Antal Sándor ti.-ztiiigyész, dr. Jégét Kálmán főorvos, Ferencz Ágoston tartácsjegyző, Plachy Gyula kir. pénzügyigazgató, Kuc^ó Károly műszáki tanácsos. Bodnár György kir. lanfelügyelő, dr. Fabó Zoltán kir. ügyész, Keller György állategészségi előadó és Korányi János, Uray Géza, Jákó Mihály, Jákó Sándpr, Uruy Gáspár, dr. Kelemen Samu, dr. Kéresztszeghy — Szeretsz, de én is szeretlek kimondhatatlanul, határtalanul. Szeretlek szivem minden dobbanásával, lelkem minden atomjával, agyam minden gondolatával. Szeretlek I De hogy is ne szeretné lek, hiszen te vagy az, ki visszaadtál az életnek, ki meggyógyítottad szivem fájó sebét, ki megtanítottál, hogy a múltban hamis bálvány előtt térdeltem. Igen, szeretlek! Te vagy, te lész mindenem! Igen. Benne vagy a levegőben, a hajnalpirban, a letűnő nap tüzsu- garában, a felkelő hold halvány fényében, a csillagok milliárdjaiban, a virágok kely- hében, a madarak dalában, a szellő suttogásában. Mindenütt, és mindenkor. Igenl Szeretlek attól a feledhetetlenül édes pillanattól kezdve, a midőn betegágyamon hosszas lázálmomból felébredve tündéralakod, parázskét szemed, piros két orcád, szögfekete hajkoronád megláttam. Ne félj I Annak a szívtelen, utálatos asszonynak, első hitvesemnek a képe rég ki van törölve a szivemből. A vele töltött pár év minden jó- és rossz emlékét egy szempillantásra elpusztította szép szemeidnek jóságos tekintete. Ellenállhatatlanul adtam át magam lényed bűvös varázsának. Ha gondolok is néha reá, s a fájó múltra, az csak olyan undoritó, kellemetlen érzés, mint a milyet egy-egy csúnya, lázas álom kelt az emberben s a melynek még az emlékétől is szabadulni kívánunk. — E vallomás.étel alatt még szorosabban ölelték át egymást, s egy egész csók - halmazzal pecsételték meg vallomásaikat, szerelmüket. — Köszönöm, köszönöm, hogy megnyugtattál. Látom, te jól tudsz szivemből, agysejteimből is olvasni. Nem tagadom, néha gondoltam én is arra, vájjon nem jön-e majd egy utálatos pillanat, melyben annak az asszonynak emléke megzavarja a mi üdvözítő boldogságunkat. — Ne félj, az ő emléke már jól el van temetve. S ha a múlt visszatér is egy futó pillanatra, az csak olyan, mint a halottaiból visszatérő árny kisértése, mint a bagoly huhogása, nincs mit félni tőle. y 1 j'g a szerelmesek saját bajaikkal tépelőd ek, hatalmas égiháboru közeledett. Az egész természet a lég nyommasztó hatása alatt görnyedezeit, a madarak rettegve szeldesték a levegőt. Hatalmas menydörgés remegtette meg a mindensé- get. A kénszinü, félelmetes fellegek mélyen alant úsztak és csaknem éjjeli sötétséget támasztottak. Csak a szünes-szüntelen. szerte cikázó villámok vakító fénye világított bele a sötét légbe. Ember, állat, növény remegett a természet félelmetes működésétől, — csak ők vették alig észre. Csoda ez? Hiszen az ő szívok vihara alighanem nagyobb volt a természet viharánál. Már pedig azok, kik mély lelki szorongattatást, éleiölö bánatot éreznek szívok, leikökben, azoknak feltétlenül vigaszul szolgál a természet vad tombolása,- mely sokszor túlhaladja a lelkek nyugtalan, gyötrelmes vergődését is. . Csak akkor lettek figyelmesek a természet félelmetes, vad játékára, amikor a vihar már teljes erővel megkezdte dühöngését. Vad haraggal tépdeste a hnalmas fák koronáit, meghajlásra kényszeritette á büszke tölgyeket, csörtetve tördelé a gyöngébbeket. Vad orditással sivitott végig a park pompázó virágágyain, kíméletlenül megtépázta a gyenge, hajlékony virágszálakat. Végre teljes valójában tört ki. A jéggel vegyes, hatalmas zápor játszi kedvvel csapdosta a verenda üvegablakait. Egyetlen szó, egyetlen sóhaj nélkül szorosan egymáshoz simulva nézte a szerelmes pár most már a természet e vad, fékezhetetlen háborgását, nagyszerű forradalmát. Szemlélődésükben az inas zavarta meg őket. Jelentette a leánynak, hogy atyja óh >jt beszélni velők. — Elértünk tehát életünk legválságosabb, egyben legmagaszfosabb fordulópontjához, — monda a kapitány. Legyünk erősek. Ha győzünk, sirigtartó boldogság lesz jutalmunk, ellenben ha Vesztünk, jaj a mi szegény sziveinknek.^ — Ne félj! Erősek leszünk. Győzni fogunk, mert győznünk kell I Megcsókolták egymást és beléptek Révdobossy dolgozószobájába.