Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1908-02-18 / 8. szám
az országnak minden dolga, beteg az egész szervezet; mert az államólet boldogulása főként a közegészségügy mikénti állapotától van függővé téve. R-ndszerint azt a régi nótát halijuk az intéző köröktől, hogy megvalósítanánk mi mindent, de nincs rá fedezet. Nincs pénzünk. Mi erre csak azt válaszolhatjuk, hogyha csak azok az intézkedések, rendéletek, melyek ma nálunk papiroson léteznek, be lennének tartva, akkor is messze előbbre lennénk, mint ma vagyunk. Azt is hallhatjuk igen sokszor, hogy közönségünk indolens és legkevesebbet törődik a saját egészségével, mindenre ráér inkább, mint egészségére vigyázni. A hatósági közegeket félrevezeti, a fertőző megbetegedéseket eltitkolja, az erre vonatkozó rendeleteket nem tartja be stb. Szomorú igazság és tény, hogy ez igy van, de ennek nemcsak egyedül a közönség az oka. Tessék kioktatni a közönséget arra, hogy az a fertőző betegek kórháza nem hullaház, ahol sokkal több ragályos beteg gyógyult már meg, mint odahaza a lakásban. Az a fertőtlenítő inié-'et nem teszi tönkre a bútorokat, (mint azt még ma is sokan hiszik), hanem kellően kioktatott emberei mindig készséggel rendelkezésére állanak a közönségnek. Ha ezt mind tudni fogják a felek és elrettentő példaként előttük fog állani néha egy-egy eset, hogy a szomszédasszonyt vagy a komaasszonyt bizony keményen megbüntették, azért, mert kipuhatolták, hogy nála vörheny beteg volt és azt eltitkolta, avagy a fertőtlenítés elől eldugott egyes tárgyakat a padlásra, a szomszéd lakásába stb., akkor majd befogja látni a nagy közönség is, hogy nem szabad neki ez ellen a rendelet ellen sem véteni; aminthogy nem szabad a házi szemetet az utca közepére önteni, vagy' pl., amint másrészről este a padlásra lámpával nem szabad felmenni. Amire kivétel nélkül mindenkinek — legyen az nő vagy férfi, szegény vagy gazdag, pór vagy mágnás, egyedül álló vagy családos egyén, — okvetlenül szüksége van, mert nem tudhatja, hogy hol és mikor érheti őt is közvetve a veszély. Alkossuk meg igy az egészségörök hadseregét. Amely hadsereg, hogy minél hatalmasabb és kitartóbb legyen, mindnyájunknak legfőbb óhaját keli, hogy képezze. Küzdjünk mindnyájan és mindenütt mindnyájunk egészségéért, mert csak igy lehet nemzetünk, országunk hatalmas, gazdag, boldog és megelégedett. Az előttünk fekvő anyaghalmazból máris 'megállapíthatjuk, hogy városaink, községeink egészségügye a lehető legmostohább kezelés alatt sinlődik. Hány község van az országban, ahol pl. orvos nincs, azokat pedig igen könnyen, akár az ujjunkon is megszámlálhatjuk, ahol a védekezés legelemibb feltételeit, az elkülönönitást, a fertőtlenítést ma csak hírből ismerik s ösz- szetett kezekkel nézik, ha egy-egy öldöklő járványos betegség felüti a fejét s szedi áldozatait. Azon a kevés helyen pedig, ahol már valami fontosságot tulajdonítanak a fertőtlenítésnek, úgy látják el drága pénzen ezt a közszolgálatot, hogy munká* juk semmivel sem ér többet a „körösi szenteltvizénél. Nagyon téved az, aki azt hiszi, hogy a fertőtlenítéshez pl. sok pénz, készülék, vagy méregdrága vegyszer kell. Lehet kevés költséggel, sőt bizonyos esetekben teljesen költségmentesen is jó és alapos fertőtlenítést végrehajtani, ehhez azonban kellő tájékozottság és tiszta lelkiismeret kell. Mert, ha ez nincsen meg, akkor hiába dolgozik az a hatalmas egészségügyi gépezet, a törvényhozás, minisztérium, törvényhatóság, város, község illetékes tényezői; hiába hozzák meg az üdvösebbnél- üdvösebb rendeleteket és utasításokat, ha az a rendelet legtöbb helyen csak tudomásul vétetik "és ad-acta tétetik. Az élelmiszerek hamisítása a az azokkal való rut visszaélés és embertelen üzérkedés talán még sohasem kapott annyira lábra, mint a mai elviselhetetlen drágaság alatt. Elvétve néha találkozunk ugyan egy-egy enyhe bírságolással, az azonban csak egy csepp viz a tengerben; és semmi esetre sem állhat arányban azon betegek és halottak számával, kiket a fertőzött, tisztátalanul kezelt tej, vaj, kenyér, gyümölcs, húsfélék és mindenféle élelmiszerek rossz volta döntött az ágyba, vagy küldött a másvilágra. Ez. sem kerülne semmi külön kiadásba, mert az esetleges eljárási költség bőségesen megtérülne a birság pénzekből, a fennmaradt összegen pedig építtethetnénk egy-két szanatóriumot is. Legalább az elpusztult emberéletért emberéletet mentenénk meg ezáltal. Ha valaki hadmentességi diját nem fizeti meg, vagy nem jelentkezik a katonáéknál, érzékeny bírsággal sújtják, esetleg el is zárják. Aki kérvényére nem tesz bélyeget, 3—4-szeres bírságot fizet stb. Ez esetben nem menti az illetőt a törvény némtudás, miért mentse az éppen a legfontosabb kérdésben, ami százszor 82JLTMÁB ÉS VIDÉKE. előbbre való.-. mint akármelyik ? Igen 1 i A legszigorúbb bírságolástól sem szabad ! visszariadni ily esetekben, mert mindannyi* 1 szór nem tudhatjuk, hogy hány ember- ! élétről van szó. A birság alkalmazásánál j pedig legyünk igazságosak, hogy ne ér- | vényesülhessen itt a nálunk annyira divó protekció. Amerikában pl. New-York legelőkelőbb ügyvédjét csakúgy bekísérte az egészségőr, mert az Operaház előcsarnokába kiköpött, mint az utolsó csavargót. Merjük ezt mi is megcselekedni! Mindezek a dől y ok nem kerülnek egy fillér külön kiadásba sem ; tehát nem is kell rá fedezet. De, ha pénzbe kerülne s ha milliókat kellene rá költeni, még az esetben is megkellene valósítani azokat, első sorban mivel sokkal fontosabb ügy ez, mint akár a hadsereg vagy a földmü- velés-ügye, mert mihaszna, ha milliókat költünk hadseregünkre s nem lesz egy egészséges katonánk, úgyszintén az sem sokat fog érni, ha a földmivelés avagy ipar fejlesztésére áldo/unk milliókat, de nem lesz egy egészséges földművesünk Vagy egy munkaképes iparosunk sem. A színházi kérdés. A „Szatmár-Németi“ legutóbbi számában dr. Nagy Barna ur „A színház ügy“ címen a színházi kérdésekről elmélkedik. E közleményre legyen szabad néhány megjegyzést tennünk. Dr. Nagy Barna ur azokkal a né- metii városi képviselőkkel próbál gúnyolódni, akik a múltkori közgyűlésen a szin- ügyí bizottság javaslata ellen szavaztak. Vájjon mondhat-e dr. Nagy Barna ur helyes bírálatot a más véleményére, mikor éppen neki nem volt állandó véleménye, m>-rt egyik évben Krémer mellett, azután ellene, majd megint mellette foglalt állást? Utóvégre is azoknak a németi képviselőknek, ha nem is bírnak olyan inielli genciával, mint dr. Nagy Barna ur, véleménye és maguktartása határozottabb, mert a közhangulatot látva, évröl-évre megmaradtak elvük mellett. Azt mondja dr. Nagy Barna ur, hogy Krémer elejtésével a város pagy kockázatnak lett kitéve. Ez lehet, de csak akkor, ha a szinügyi bizottság jó direktorral nem szerződik és jövőre sem teszi meg ellenőrző kötelességeit. Másképpen szó sem lehet kockázatról. Azt méltó/tátik írni továbbá cikkíró ( ur, hogy a szinügyi bizottság lesz a bűnbak minden időben, ha az uj direktor nem tudná az igényeket kielégiteni, „a jelenlegi szinügyi bizottságban tehát nincs meg a bizalom. Ebbul le kell vonni a következményeket, át kell engedni helyűket azoknak, akik a város érdekeit ez. irányban nagyobb megelégedésre törekszenek vinni, nehogy a jövőben a felelősségtől szabaduljanak. Ha sikert érnek el, legyen az érdem is az ellenzéké.“ Nagyon helyes. A szinügyi bizottság jelenlegi alakjában tovább nem vezetheti a szinügyeket, tehát engedje át a vezetést az ellenzéknek. Az ellenzék bizonyára fogja tudni kötelességét. De tessék leg- elsösorban a vezetésnek, az intézkedésnek legfontosabb jogát is átengedni: a színigazgató választást. Mert hogy a jelenlegi bizottság válasszon direktort s mikor a kocka ezzel el van vetve, akkor folytassa a továbbiakat az uj bizottság s viselje a felelősséget is: no hát ez absurd, igazságtalan dolog volna. Verő. MULATSÁGOK. A Deák Kálmán Asztaltársaság vasárnap esti balja egy minden tekintetben sikerült, hangulatos mulatság volt. A kik ott voltuk, azok igazán elmondhatták, hogy olyan jól csak nagyon ritkán lehet mulatni, mint azon az estén. A mulatságnak annyi sok intim, kedves epizódja volt, hogy ha az ember lelkiismeretesen akarna referálni a bálról,' nehány hasábot lehetne összeírni. Sajnos ezt nem tehetjük meg, igy csak is annyit említünk meg, hogy a négyest legalább negyven pár táncolta, s hogy reggel hat órakor még ugyancsak ujrázták a legszebb, legtűzesebb táncot: a csárdást. A tiszta jövedelem meghaladja a 200 koronát. • < * * Határozottan állítjuk, hogy az idei farsang legszebb s leglátogatottabb mulatsága az izr. nők filléregylete bálja volt A fesztelen jókedv üde lebellete Jeugte át ez estén a Paunonia tánctermét. A jelenlevőket'valami szokatlan poetik-us, varáz»os hangulat kerítette hatalmába, s tartotta fogva egész estén át. Óriási közönség gyűlt egybe az ízléses csínnal díszített terembe a karzat is teljesen betöltötte egy csomó szép leány és asszony. Ott láttuk dr. ■ F a 1 u s sy Árpád főispánt, di‘. K « 1 e m e n Samu orszgy. képviselőt, dr. Vajay -Károly polgármestert, T a n k ó c z i Gyula Tőkapitányt, dr. A n t u 1 Sándor I főügyészt, Bariba Kálmán gazd 'tanácsost. Nagyon sokan vettek részt nemcsak a környékbeliek, de még távol vidékiek - is.. A pujzánságig menő jókedv volt e mulatság karukteris/ti- kuma, s a sok szépasszony és leány a vonzó ereje. Ez a mulatság hacsak egy estére is valóban tavaszt varázsolt a tél közepébe, '.fiatalos kedvet még az élet viharaiban megkeményedett szivekbe is. Az édes gyönyörűség, az ábrándos álmodozás feledhetetlenül édes emlékével távozott e mulatságról min den ki. Mig a fiatalság á terem közepén lejtette a M a g y a r y testvérek andalító zené jére a bájos bosztont, az ábrándozó négyest és a tüzes csárdást, addig a nem táncoló apák, mamák, nénik és bácsik az ízléses • pezsgős és teás sátrakban szórakoztak. A mulatság tiszta jövedelme meghaladja a 2500 koronát. A mulatságon je.lenvoltak : Asszonyok: dr Antal Sándorné, Bárány Samuné, dr Benedek Samuné, dr Erdélyi Miksáné, Fuchs Bertalanné, Földes Sándorné, Fried Dezfoié (Kis-Szekeres). Fried Samuné, dr Heller Gyuláné, , dr Kelemen Samuné, Krassó Miksáné, Klein Vilmo'sné, Klein Miksáné, Klein Józsefnél (Miskolc), Klein Zsigmondné (Tiszadada), Kóródi Mihályné, Mendel Göttliebné, Med- gyesy Ferencoé, dr. özv. cs. Mayér Józsefné, cs. Mayer Károlyné, - cs.' Mayer Samuné, C9. Mayer Sándorné, Rozenfeid Miksáné, R icz Béláné, Rohlich Samuné, Rótb Gézáné, Rooz Samuné, Rooz Gyuláné, Reiter Adolfné, Radó Bertalanné, . Reiter Jakabné, özv. Rozenfeid Hermanné, dr Rácz Endréné, dr Steinberger Samuné (Mátészalka), Spiegel Ferencné, Schreiber Ferencné, Szatmári Adolfné, dr Weisz Adolfné, Wei9z Jónásáé (Heves). Leányok: Bárány Tekla, Deutsch Piroska, Fuchs Anna (Nyírbátor), Klein R gina, Krausz Adél (Hu-zt), Klein Irénke (Miskolc), Klein Erzsiké (Ti zadada), Kausz Margit (Makó), Klaber Frida (Sopron),' Link Anna (Bp'est), Mendel Rella, Mendel Ella, Mendel Erzsiké, cs. Mayer Irma, cs. Mayer Margit, Rooz Klára (S. A. 'Ujhely), Roth Margit (Oluiütz), R-titer Rózsi, Rozen- feld Er/.si (Debrecen). Scbvurtz Irénke. A karzaton voltak : Asszonyok: Asztalos Sándorné, Bettelheim Adolfné, dr. Biró Elemérné, Bródi Vilmosné, Balogh Ignácné. dr Borgida I Lujosné, Befcr Miklósáé; Emerrch Tivadnrné, özv. dr. Fischer Mónié (Munkács), Frankéi Zsigmondné (Ura), Galgóczy Jenőné, G'nt^ Antalné, Gábor Áronná, Hu-zar Aladárné, dr Kölcsey Ferencné, Klein Andorné, dr ! Kiss Ferencné, Kovács Ábruhámné, Lőwin- ger Józsefné, Lővingerné Weisz Berta, Márkus Mártonná, Márkus Jenőné, Márkus Zoltánná, Netter Kálmánná, Pataki Hen- rikné, Rooz Mihályné, Rozenfeid Sándorné, Róth Simonná, Schréter Adolfné, dr Török Istvánué, Unger Ullmanh Sándorné, Unger Istvánné, dr Vajay Károlyné, dr Weisz Károlyné, Weisz Etel, Weisz Gyuláné, Vajda Mihályné. Leányok: Deutsch Bella, Emerich Ella, Frankel Irénke, Frankel Ella, Grosz- tuann Sárika, Kölcsey Cella, Kovács Katica, Lőwinger Teruska, Markoviéi Aranka, Paskuj Veronka, Reiter Irma, Steinberger Juliska, Vajay Irénke, Vajay Milike, Haller Irma és Józsika, Weisz Margit, Weisz Giza, Weisz Etelka. * Vasúti táncestéig. A folyó hó 22.-én a Pannónia dísztermében rendezendő vasutas táncestély iránt a társadalom min- -den rétegében oly mérvű érdeklődés mutat* kozik, hogy e táncestély a farsang egyik legjobbau sikerült mulatságának Ígérkezik. Dr. F a 1 u s s y Árpád főispán, Dr. K e- lemen Samu képviselő, Dr. V a j a y Károly polgármester és úgy a vidék, mint a város számos notabilitásn megjelenésüket családjaikkal együtt biztosan megígérték, úgyszintén Bor o m j s z’ a Tibor püspök ,i& kilátásba helyezte eljövetelét..— A rendező bizottság küldöttsége múlt héten Debrecenben az Üzlet vezetőség fejénél és Vezetőinél tisztelgett, akik, valamint a hi vatalnoki kar nagy számban ígérték meg megjelenésüket. A nagy érdeklődés foly- táu a karzati jegyek már majdnem mind elkeltek. A rendezőség megfeszített erővel dolgozik, hogy a mulatság minden tekintetben megfeleljen é nagy arányú érdeklődésnek, igy többek között a tánc. rendet oly ízléses alakban állította ki, hogy eredeti, külső alakja - meglepetésszerűen fog hatni és a hölgy közönségnek nagy örömet fog szerezui. A rendezői jelvények szintén az alkalomnak megfelelő alakban lesznek kiállítva 8 velük a meghívón fel nem sórolt és a város közönsége köréből feLzóllitott rendezőknek is fog kedveskedni. A bálbi- zottság ezúton kéri a közönséget, hogy a bálon korán jelenjék meg, mert tekintettel a műsor terjedelmes voltára a hangverseny pontban 8 órakor veszi kezdetét. Színház. .Szerdán Offenbach bájos operettéje „O r p h e u s a p o k o l b a n“ ke^ rüit színre telt ház előtt. Jó Volt a második és negyedik felvonás. De a díszletek egy felvonásban sem voltak Jók. Ringy- rongy felhők lebegtek az Olympuson s holmi mázolványokból állott a negyedik felvonás diszléte. , Rátkai ügyesén játszottá nieg Jupiter szerepét, jó volt Koníáromy G., Barna A., Radványi. Andai csinó$ és ügyes kis Ámor volt, de ha már jó tulajdonságait elismerjük, meg kell mondanunk azt is, hogy újabban tulságba viszi a kedveskedést, folyton a fogsorát ragyogtál ja és napról-.napra jobban — selypít; Csütörtökön a „M e g v á.|tás“-t játszották, p é n t,ek e n pedig, telt h^z előtt, „Bernát“-ot félhelyárakkal. . Szombaton és vasárnap Strausz egyik legszebb zenéjü operettjét, a ,Bőregé r“-t adták, ne<n. remélt jó előadásban. Nem’ azt akarjuk ezzel mondani, mintha semmi kifogásolni valónk nem lenne, hanem azt, hogy az idei Operette előadások közzül ez határozottan kimagaslott. A női főszerepek egyikét Adél szobaleányt szombaton K o m á r o m y Gizi, vasárnap Haller Irma kreálta. Tehetségük, ének művészetük, pajzán játékuk minden atomját felhasználták a siker érdekéb n. Tetszettek ís mindenkinek, igy lelkes tapsokban sem volt hiány. A többi szereplők is igyekeztek a sikerhez hozzájárulni s hogy ez egyikmásiknak nem sikerült, nem a buzgalom, hanem a tehetség hiánya volt áz. oka. Vasárnap délután lelt ház előtt Herczeg Ferenc „D é r i n é I f j a s s z o n y “ című darabját adták félhelyárakkal. Hétfőn este az „Ördög“ került színre zónában, telt ház előtt. Apróságok. Az, elmúlt ■ napokban történt halálesetek folytán sok szó esik a hirtelen háláló zásról, s az általános vélemény a mellett vau, hogy az a legszebb halál, mert uz ember fonódén fajdalom nélkül - válik meg az élettől. , ' / . —s Ez már igaz — jegyezte meg Bögre ur — magúm is ilyet óhajtok, csakhogy minél későbben. * A III - ik temetkezési - társulat vasárnapi közgyűlésén - lelkesen ünnepelték Pa- lády Lajost ubból az alkalomból, hogy a jegyzői tisztet 30 év óta - tölti be. »Volt viharos éljenzés, elismerő beszéd, amire az ünnepelt válaszolt. —- No ha ezt más mondaná — súgj** egy polgártárs a szomszédjának — én el nem hinném. Olyan fiatalnuk néz ki, hogy szinte hihetetlen, hogy már 30 éves jegyző volna. * A szinügyi bizottság legközelebbi ülésén úgy határozott, hogy a színházat Heves Béla marosvásárhelyi igazgatónak adta ki. Persze ezt a döntést sokan kifogásolják, s különösen á Polgár-pártiak. Pedig a bizottság egész helyesen fogta fel a kérdést, mert a közgyűlésen tapasztalt heves, .támadások után csakis Hevest hozhatta javaslatba. * ~,v\\ A napokban megszólít egy úri ember és hivatkozva arra, hogy már más városokban is alakítják a szalutáló egyesületeket, hasonló mozgalom megindítására igyekezett rábeszélni. — Nincs arra seiiimi szükség — mon- dóm az illetőnek — hiszen annyi Mindenfélét emeltünk a múltban, emelünk a jelenben és emelni • fogunk á jövőben,' hogy az már nem teszi boldogabbá a magyart, ha a kalapját nem kell emelnie. Sőt- csak emelje, mert ez az ő rendeltetései * Mikszáth Kálmán a 90 éves Görgey' ről irt égy,szép tárcacikket az „Az Újság“ vasárnapi számábiin, amelyből különösen az ragadta meg a figyelmemet, hogy az öreg ur, inig vele beszélgetett, öt virzsiniát szívott el egymásután., —1 Hallod ezt asszony ? — olvasom a feleségemnek — ugy-e, hogy a virzsiniától nem romlik el az ember gyomra? — Igen. ám.— úválaszolja ő r— csakhogy az igazi tábornok volt! Demeter. — Országon tanácskozás. A városi tanács a vidéki városoknak Budapesten, f. hó 26.-án az uj adótörvény tárgyában tartandó országos tanácskozására dr. Vajay Káfoly polgármestert, Nórák Lajos fő- számvévőt és F e.r e n óz Ágoston tanács; jegyzőt küldte ki.
