Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1908-12-15 / 51. szám

SZATMAB ÉS VIDÉKÉ. Közgyűlés a polgármesteri jelen­tést dr. Kelemen Samu orsz. képvi­selőnk felszólalása után, ki a szék- helykérdésr.e vonatkozólag tett, álta­lános helyesléssel fogadott észrevétele­ket, tudomásul vette.. Ugyancsak tudomásul vette a belügyminiszter. I leiratát arról, hogy az 1906. évi zár- I számadást jóváhagyta, valamint a fő- I ispán jelentését, hogy a számon kérő I széket összehivta és megvizsgálta a magistiatus működését és mindent rendben talált. Dicsérettel kell konsta­tálni, hogy a jelenlegi főispán az első, aki a számonkérő széket összehivta, ö előtte ez soha sem történt. Tudomásul vette közgyűlés az igazoló választmány által beterjesztett virilesek névsorát és azt, hogy a III. kerületben Thurner Albert választatott meg bizottsági tagnak. Ez utóbbinál lelkes éljenzés is volt. A különböző bizottságok válasz­tásának eredménye, hogy változás csak annyi, hogy az uj bizottsági tagok is beválasztalak egyik-másik bizottságba, különben a régiek maradtak. Hozzájárult a polgármester indít­ványához, mely szerint a háziezred törzsének városunkba leendő áthelye­zése iránt kérvényezzünk, valamint a a szinügyi bizottság azon előterjeszté­séhez, hogy a szinház a következő 2évre is Heves Béla szinigazgatónak adassék. Az izr. statusquo egyház segély iránti kérelmét elutasította. A Hon­véd- és Csokonay-utcán egy-egy köz­kút fúrását elrendelte. Az avaBi erdei tűzifa árát waggononként 79 K-ban, s a városi raktárban ölenként 28 K- ban megállapította és a tisztviselők drágasági pótlékának fedezetét ki­mutatta. A Krasznay-féle lanka megvétele tárgyában a rendkívüli közgyűlést január 11-ére kitűzte. • Több kevésbé jelentős ügy letár- gyalása után Debrecen városnak a | „Ne terriere“ pápai bulla tárgyábar I küldött átiratát Heheléin Károly fel- I szólalása után, aki fejtegette, miszerint I a püspöki kar közbenjárása folytán a bulla sérelmes része Magyarországon még életbe nem lépett és remény van rá, hogy sikerül a püspöki karnak oda­hatni, hogy e rész egyáltalán életbe ne lépjen, a dolgok ilyen állása mel­lett, tehát nem volna helyes az ügyet, elmérgesiteni, elejtette és a helyett dr. Keresztszeghy Lajos indítványára egy olyan tartalmú feliratot fogadott el, a mely a kormányt arra hívja fel, hogy a maga részéről is hasson oda, hogy a püspöki kar közbenjárásának sikere legyen. Ezzel a közgyülésd. u. 5 órakor véget ért. 1). D. SZÍNHÁZ. / Az elmúlt színházi héten húrom pre­miere előadás volt színházunkban. Sietünk kijelenteni, hogy ez újdonságok mindegyike teljes sikert hozott a társulatnak. Itt említ­jük meg, hogy a szinügyi bizottság csütörtökön ülést tartott, melyet KőrÖsmezey Antal fő­jegyző, szinügyi bizottsági elnök vezetett.'' A szinügyi bizottság szigorú bírálat alá vette, a színi évad eddig lefolyt előadásait. A bi­zottság a társulat működése — különösen az operette-előadások felett — teljes meg1 elégedését nyilvánította, egyben a darabok ízléses kiállításáért, | kifogástalan rendezés­ért elismerést szavazott Heves direktornak. Ezután a szinügyi bizottság apróbb ügyek­kel foglalkozott. Örömmel jelentjük, hogy a tegnap délután megtartott városi közgyűlés a szin­ház bérletét, a következő két évre ismét Heves Bélának engedte át. Részletes beszámolónk az előadásodról itt következik: {Kedd.) Kedden este a Herbelin papa bohóságon mulatott volna a közönség, ha az .előadás jobb lett volna. A darab tartalma- is rossz. Se mese, »e szellem. Egy-két rossz viccből ven összetákolva. (Szerda;.) * * (Nagymama) A szerda, esti előadás egyike volt a legpompásabb előadásokuak. A címszerep Dr. Ferenöeyné Tibor Lóri ke­zeiben, vo|t, ami már maga több, mintha azt mondanék, hogy jó előadás volt. De Tibor Lóri nemcsak gyönyörűen énekelte a „Nagy­mama“ mesterkélt nehéz énekszámait, hanem oly művészettel játszotta' meg azt, hogy cso­dáltuk benne a tehetsége^, a színjátszás mű­vészetét, amelylyel a fiatal énekesnő a ()5 éves Szerémy grófnő szerepét bemutatta A közönség úgy el volt ragadtatva Tibor Lór játékától hogy egész este ünnepelte s többszn hívta a lámpák elé. Kedves partnere volt Bállá Mariska, ki szintén zajos tapsokat kapott. Szépen énekelt és bájosan jaszotr Kitűnő volt Herceg és Rónai. Grömöri Vilma Hajnal Ilonka, Sipos Zoltán, Somogyi tetszet­tek még a közönségnek. A díszletek nagyon szépek voltak. (Csütörtök.) A Nagymama ment másodszor alig tel ház előtt. A szereposztás ugyan az volt. (Péntek) (Tatárjárás.) Bakonyi Károly magyaj oselekményü darabja zsúfolt ház és remek összevágó előadásban ment. A szereplők egy­től egyig hivatásuk magaslatán állottak, legelői Ércköyyvel, , Tibor Lórival és Bállá Mariskával. Érckövy önmagát múlta félül. Igazi vérbeli huszárfőhadnagy volt. Különö­sen tetszett második felvonásbeli népdala, melyet érzéssel és szép hanggal énekelt meg. Tibor Lóri gyönyörű énekével és szép játé­kával méltán szolgált rá azokra az elismerő tapsokra, melyek . énekszámul utáu fölhang- zottak. Bállá pujzánul kedveskedő modorát lagyogtatte a kis önkéntes szerepében. Neki is szívesen tapsolt a hálás publikum. Ripiai kis szerepébe sók humort vitt bele. Somogyi aktuális kupiéival méltán sorakozott a sike-. rült est keretébe. {Szombat.) (Szerencse fia.y A legújabb magyar iro­dalom ritkán termel, olyan műalkotást, mint Drégely Gábor „Szerencse -fia“ cimü vig- játéka. A „Szerencse fia“ minden tekintetben elsőrangú darab. A fantázia erősen túlzott színeit használta a: szerző a darab meséjének megkonstruálásánál. Az, erős, rikító kontú­rokra azonban itt nincs szükség. - Annál in­kább szembetűnőbb mindaz, ami ebből a da­rabból a ma levegőjével, a ma életének mély érzékitett aktualitásával felénk sugárzik. Magyar levegőben, magyar földön játázódik j le á darab, magyar viszonyok közt, ahol bármelyik me’rész ember,' ki ismeri * *az érvé- nyésülés módjait, az érvényesülni tudás, útját, — j,8/.ubólegényből miniszter .luhét“, A ma társadalmának keretén belül játszódnak le | darab epizódjai. A bennünket 'körülvevő élet minden események A párvenü udvari- tani“ esős családja, | lekötelezett miniszter, a kép­viselő, a ki titkárjával ivarja politikui beszé­deit, | züllött zsentri, aki | Lipótváros ara­nyaiba szerelmes, a mandátum aién futkosó tőzséf, 8 korrupcióban utazó vicinális direk­tor és a könyvkiadó mind, mind a mai élet- ismert alakjai. Négy felvonáson vonul el az egész előttijpk. p ma mozgó fényképa. Ésa szédületes, szé|hátnos stréberség | mozgató rugója tíz eseményeknek. A darab morálja : A ma hazug társadalmában, nem á tehetség szerint boldogulnak az emberek, hanem érvé­nyesülési képességük, a szélhámos, felszínes, de tündöklő^ vakítóan szédítő magasságú tálentu-, mák szerint. Az előadó színészek ' gyönyörű munkát végeztek. Kitűnő rendezés, kitűnő, előadás és meglepően elegáns diszletezés. Fodor Oszkár öntudatos játékával eddigi leg­szebb sikerét aratta. Kendi Boriska a szokott jó volt. Aitner Ilka igazi lipótvárosi nagysá-' gos asszony vált. Rónai, Sipos, Erckövy, Pelerdy, Boda, Gömöri Vilma tudásuk leg­javát adták. A hosszú felvonásközök a közön­ségben nagy nyugtalanságot keltettek. Az előadás 11 óráig tartott. Vasárnap délután.) (Rab Mátyás.) j5ónii előadás. (Vasárnap este.) (Szerencse fitt-) Hasonló szereposztással és előadásban. ­Óh, szép, a gyönyörűségnek gyémán- tos ragyogása — az ártatlan gyermek szem is. A kékszemű gyermek olyan, mint a tavasz első pirkadásakor a tisztuló-viduló kék égboltozat, A nefelejts — első himpo- ros, virágzása percében. Az még gyermek tűd lenni a gyermekkel, aki megérti a gyermekszem beszédét. Csak aki ezekbe a szemekbe jól belenéz, az érti meg a lélek ébredését. A csudálkozást, mikor érteni kezd, az örömöt és bánatot, mikor érzel­mében a tudatosság első szikrája kipattan. A Vágyat, mely önzővé teszi, a rokon- szenvet, mely szociális érzésének első meg­nyilatkozása. Aki ezeket a jelenségeket meg nem figyeli, az sohasem juthat be — a gyermekek csudás világába. Az az élet egyik létező boldpgságától fosztja meg magát. Mily csudásak azok a kis szemek, mikor harmat csillog bennük, mely az anya első melegének hatása alatt felszá­rad. És mikor záporként ömlenek könnyei. De nyári záporként, mikor másik percben — kacérkodva szóródnak rajt a napsugarak. Láttátok-e aztán, mikor a bimbójából feslö leányka szemei egyszer csak idegesen nyugtalankodnak ? E nyugtalanságot ébre­dező szive okozza. S vettétek-e észre az ifjúvá vált fiúcskát, mikor szemében lelke kohójának első szikrái csillagként tünedeznek elénk? * • * A szem csudája — a könny is. Az ' anatómusok e csudát azzal magyarázzák meg, hogy az indulat képzettömege, mint energia .mozgásba hozza az izmokat, ide­geket. A nőknél — mondják — e hatás* leginkább és legelőbb a könnymirigyekre gyakoroltatik. Azért sírnak többet a nők, és könnyebben, mint — a férfiak. Nem puszta beszéd, de valóságos ér­zet, hogy a könny — könnyít. Azért mondja valaki, hogy a férfiak nem is, tudják talán, milyen megkönnyebbülés az a nőre nézve, hogy ha jól kisírhatja magát. Mert lélektani jelenség, hogy valamint nagy, mérhetlen boldogságunkban nem tudunk úgy örülni, mint elgondoltuk, mélységes bánatunkban is kiapadnak könnyeink. És ez a megfagyott könny okozza a — leg­nagyobb fájdalmat. A boldogságos Szűzről nem írja a szentirás, hogy sirt. Csak hogy a kereszt alatt állott. A nők sokat sirnak. De nem mindig van könnyeiknek igaz forrása. Erre céloz Hamlet nek anyjához inté­zet szava : Gyarlóság ! Asszony a neved ! Csák egy Rövid hó: még cipője sem szakadt él, Melyben atyám tetemét kikisérte — Niobe módjára könnyé váltva; s im Atyám öcscsévél egybékél — Egy hó alatt, még tettetett könnyeinek Kisírt szeméből él se tűnt sava----­S ő újra házas . . . (Hamlet—Rákosi fordítása■) , Eötvös is beszél Karthauziájá-hun olyan nőkről, kik férjük koporsójánál fuldokolva ontanak könnyeket és egy-két hó után, ha kezükbe kerül a szemfedő darab, melyet őrjöngő fájdalmukban tépnek emlékül : nem tudják, feledik; kinek hült szivét takarta. De vannak szent, tiszteletreméltó könnyek I Ezeket a mély, ,az igaz, az el- képzelhetlenül nagy, égő fájdalom szüli. Az aggódás, a reménység, a boldogság, a hit, a félelem, a gyermek iránt való rajongó szeretet. Ki nem ismeri Szent Monika köny- nyeit, melyeket Ágostonért sírt? Vannak a kacér nőnek is könnyei. A könnyelmű nő is sir. A dacos is. Az illúziók világában élő hölgy is. A meg­csalt nőnek megfagynak könnyei. Vannak női szemek, melyek csak azért sirnak, hogy aztán a férfiakat — kikacaghassák. A családi élet is gyűjti a könny-forrást. A szív megárad aztán, mint a folyó vize és olykor ki-kiönt. A férfi is sir. Láttatok-e már siró fér­fiút ? Nem gyáva anyámasszonyt. Hőst, bátrat, erőset, mint a százados tölgy. Én láttam. Fenségesen megrázó jelenet! v Óh, a ,férfi szemében ragyogó könny­cseppek százszorosán többet érnek a női szemek permetezésénél. Ami nagy és szép. — Írja egy lélekbúvár, ami erély és oda­adás, ami szilárdság és gyöngédség, ami óriási fájdalom és végtelen szeretet: min­den ott tündököljék, e gyémánlcsep- pekben. A férfikönny .Csalhatatlan bizonyos­sága a jó lélek minden fenségének. Ritka is a férfi könny és éppen ezért oly drága is azok előtt, kik érteni tudják. * * Hölgyeim és uraim ! Izleltetőnek adom ezt a szerény csevegést — a lélektan kö­réből. Lássák, ilyen száraz tudomány ez a S— lélektan. Hogy mezején még csevegni is lehet. Hát legközelebbi viszontlátásra, mikor majd : „A pletyka lélektanáról“ be-? szólgetünk. ' Heti műsor: dec. 15. Ördög Vígjáték. Páros’ bérlet ” (H-c. 16. Szókimondó asszonyság Díszelőadás a Boszniába tá­vozott katonák részére. BérletszOuet dec. 17. Koldusdiák > Operette.. Páratlai dec. 18, Magdolna Népdráma (Zóna. Páros dec. 19. DóllárkirálynŐ i Operette. (Először) Páratlan dec. 20. délután Czigány Népszínmű (Zóna.) . — j | dec. 20. este j Dollárkirálynő Operette. (Másodszor) Páros Mackó ú r. Irta: Lövik Károly. A gyermekkori benyomások a leg­erősebbek, talán a legmélyrehatóbbak az életben. Ha az ember higgadtan emlékezik vissza földi pályafutása első esztendeire, kezdetleges, de^világos , vonalakban meg­találja későbbi élete alapzátát s bár a tár­sadalom, Aj, művelődés, az okkereső gon­dolkodás sokat változtat jellemünkön, azé.rt mint férfiak, mint aggastyánok, ben- sőleg tulajdonképpen ugyanazok maradunk, a kik voltunk gyermekkorunkban, ugyan­azok a vezérlő lelki tulajdonságaink, ugyan­azok a hajlandóságaink. Igaz, hogy az ér­telem a gyerekkori kevésbbé öntudatos világ mellé egy másikat, talán ^szebbet, csillogóbbat, erősebbet épit, de a falak a gyerpieki élet alaprajzaira vezetnek vissza és bármennyire színesedjék, tökéle­tesedjék, fejlődjék jellemünk, az indító té­nyezők közt nagy szerep jut életünk 'első évei képzeteinek. Gőthe és Heine gyermekkorukról' szóló emlékirataiban leg világosabban látjuk é tétel kidomboródását. A gyermek Gőt- hében, Heinéban pontosan megtalálni ké­sőbbi életük jellegzetes vonásait, amaz erős, kemény karaktert, a ki a gyerek­szoba padlóját is súlyos léptekkel járja, emez álmodozó, rejtélyességré hajló, gúnyo­lódó, e mellett éles itéletü. A kisebb em­berek ifjúsága természetesen kjsebb arányú lesz, de: $z értelmes lélek mindenkiben korán1 nyilatkozik meg és mohón termeli a maga képzeteit, a melyek egyre sűrűbb és tarkább rajban lepik el gondolatvilágát. A ki a: gyermekeknek ir, mii vész kell hogy legyen. A mesék világát lo­gikus pilléreknek kell alátámaszlapiok; a nyelv egyszerűsége a nyelv szépségével párosuljon'; a világfölfogás kicsinyített mása legyen a nagy élelfbrgatagn^k, a mely távol az aprók országától, zug, ke­ring és emel föl,, vagy csap le. Születésünk révén az életre vagyunk rendeltetve : érthető, ha ösztöneink ez irány­ban korán mozdulnak meg. A gyermek épp úgy keresni fogja azt a levegőt, azt a harcot, azt a 'küzdelmet, a melyet mi felnőttek vívunk, a, hogy a fecske korán próbálgatja szárnyát, a ragadozó körmeit. Ha ferde, avagy éppen hamis világításban állitják elénk .azt, a mit gyermekkorunk­ban még megérteni,, mérlegelni nem tu­dunk, ezzel helytelen alapot adunk az egy­más hátán emelkedő képzeteknek s az életbe kilépve, tétován járunk a merőben idegen fogalmak, emberek között. A legjobb ifjúsági irók egyike Sebők Zsigmond, a kinek Mackó ur ját mint fel­nőttek is élvezettel olvashatjuk. A hogy Andersen, Defoe magát az életet viszi bele a kicsinyek országába, Sebők is meg­becsüli fiatal olvasóközönségét és a nagy világ tompított, de igaz színeiből szűri össze rendkívül mulatságos, tetszetős, a mellett tanulságos történeteit. Kiváló mé­Folytat&fl a mellékleten. ROTH Muir fa iéle nagy választékú cipőraktárát ajánljuk a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. == nX^EBKEZTEKü! az «szi és téli idényre megrendelt összes nri , női-és gyermek valódi chevro és box bőrből készült cipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben

Next

/
Oldalképek
Tartalom