Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1908-11-10 / 46. szám

A

SZATMÁR ÉS VIDÉKE.

olyan tégla hiány állana be, a mi megakaszthatja a megkezdett munkálatokat.

Ha a felvetett eszme helyesléssel találkozik a törvényhatóság részéről, úgy azon leszek, hogy az ügy kellően elkészítve, mielőbb tárgyalásra kerüljön.

Meg kell emlékeznem a Szatmárvár- megyei Széchényi Társulatnak október hó 25-én városunkban tartott jubiláns ünnepélyéről, a mely kiemelkedő eseményt képez városunk kulturális életében.

Őszinte köszönet illeti meg Széli Kálmán Ő nagyméltóságát és a főispán ur ö méltóságát, a ki fáradhatlan buzgalommal dolgozott nemcsak az ünnepély előkészítésén, hanem annak rendezésében is tevékeny részt vett, miáltal biztosította azt a fényes szép sikert, a mi'az ünnepélynek szint és tartalmat adott s ami azt őrökre emlékezetessé tette.

Végül van szerencsém jelenteni, hogy a tiszántúli ref. egyházkerület püspöksége meghívta a város közönségét november hó 16-án néhai Kiss Áron volt püspök emlékezetére rendezendő gyászünnepélyére és Erőss Lajos megválasztott püspök november 17-én Debrecenben tartandó beiktatására. E megtisztelő meghívás folytán részt fogok venni az ünnepélyeken a törvényhatóság képviseletében, egyszersmind kérem a bizottság azon tagjait, akik ezen ünnepélyekre elmenni óhajtanak, hogy hozzám csatlakozni szíveskedjenek.

Közgyűlés a jelentést tudomásul vette. Elfogadta Mátrai Lajos indítványát a mátészalkai vasútnál helyesebb menetrend és egy harmadik vonat beállítása és dr. Weisz Sándor indítványát a tisztviselők fizetésének rendezése tárgyában.

A III-ik kerületben az Osváth Elemér halálával megüresedett bizottsági tagsági hely betöltésére a választást nov. 2g.-ére kitűzte s a szavazatszedő küldöttséget következőleg alakította meg: Elnök: Csomay Imre; h. elnök: Kató Antal; jegyző: dr. Pap Zoltán; h. jegyző: dr. Pirkler Ernő.

Fogarassy Sándor részére a postapalota építéséért járó első kereseti összeget, 28631 koronát kiutalta s a kereskedelmi miniszter leirata folytán kimondta, hogy a palotát légfűtésre és pala-fedéllel építi és az ezzel felmerülő 4275 K. 19 fill, többlet-kiadást viseli.

A vadászati jogot a legtöbbet Ígérő dr. Lengyel Alajosnak évi 2810 K-ért bérbe adta.

Tudomásul vette, hogy a Széche- nyi-Társulat ünnepélyének költsége 1278 K. 46 fill, volt s az összeget kiutalta. Beleegyezett, hogy a r. kath. plébánia földjeiből kisajátított területért befolyt 3200 K. a káptalani pénztárban helyeztessék el gyümölcsözés végett.

Á reklám első és legrégibb eszköze a kikiáltás, melytől nevét is kapta. A reklám kifejezés a clamare, kiáltani szóból eíed. A legkezdetlegesebb műveltségű népek küldönceikkel, vagy tüzekkel terjesztik híreiket.-Futárokat és hírnököket találunk a régi egyiptomiaknál, kiktől ezt az intézményi a zsidók is átvették. A görögöknél szintén meg voltak a hírnökök s á mythologia szolgáltat erre nézve adatot. Merkur ugyanis Venus parancsából hiherdeti a nép között, hogy jutalomban részesül az, aki a megszökött Psychet elfogja, vagy nyomára tud vezetni. A kikiáltás a mai napig is megmaradt, különösen vásáros bódék előtt hallhatjuk most is s egyes házalók kiáltásai nálunk is ismeretesek. Ilyenek az üveges és drótos tótok, ineszet, szenet, szilvát stb. árulók.

Egy másik eszköze volt a reklámnak, a cégér. Az áruk természetben való kirakása mellett cégéreket már az ókor kereskedői is használtak, ép úgy, mint a régi egyptomiak, a görögök és a rómaiak. Pompeji és Herkulanum romjainak ásatása alkalmával egész falakat találtak, melyek reklám célokat szolgáltak. HerkuLnumban pl. egy pajzsot, melyen Ámor látható, amint egy pár női cipőt tart magasra. Pompejiben pedig egy táblát a következő felírással: Vándor, menj innen a 12-ik toronyig, ott van Sarinus borpíncéje. Nézz be, Isten veled! Minden iparnak megvolt

Több, más kevésbé jelentős tárgy és a hatósági átiratok elintézése és egy gyógyszerész oklevél kihirdetése után főispán a közgyűlést fél 5 órakor berekesztette.

Z>.

SZÍNHÁZ.

Lassanként szokunk, melegszünk bele a színházi életbe. Ismét egy hét szini-törtc- netéről kell számot adnunk. Most már szélesebb perspektíva nyílik, jobban kiformálódnak az alakok. Közelebb jutottunk egy lépéssel ahhoz, hogy határozott véleményt kockáztathassunk meg. A hét sziuireferádája a következő :

(Kedd.)

(Eleven ördög.) Fél ház előtt játszották. Sállá Mariska kreáltu a czimszerepet a tőle megszokott és mindég kedves temperantum- mal és kellemesen csengő hanggal. Mellette Szécsi Emma aratott megérdemelt tapsokat és kellemes várakozással nézünk további szereplése elé, csak mintha nem érezné ma gát teljesen otthon a színpadon. .£To/roa£Ilonka helyett, aki beteget jelentett, Kendi Boris ka ugrott be. A hirtelen szereplőváltozás egyáltalán nem volt észrevehető az összjátékon. Herczeg ét Somogyi szintén hozzájárultak a sikerhez, hogy azonban ez áltasánosságban nem valami excellens volt, oka a kissé erőltetett darab s az, hogy szép zeneszám is csak kevés van benne.

(Szerda.)

{Nincs élvámolni válója?) Modern francia darab. Piros szinlapos. Uj átültetés. Magáról a darabról egyebet nem írhatunk, elvégre lapunkat nem akarjuk eszközül felhasználni annak a közvetítésére, amitől még a direktor is óvja a féltett elemeket. Tehát csak a játékkal foglalkozunk. Es itt azzal kell kezdenünk, hogy ez volt az első teljesen minden irányban kifogástalan előadás. A rendezés, a jelenetezés gördülékenysége, a szereplők elevensége, ügybuzgalma, ugyszól ván maga vezette volna sikerre az előadást, még ha nem is emelnők ki egyenkénti az est sikerének injcenirozóit. A nők közül rlső sorban Gömöri Vilma zárta meglepő sikerrel az estét, egy kokott jókedvét, bohém életét mintázván igazi élethüséggel, mig Ajtner, Kendi, szintén nem kis résszel járultak hozzá az összhatás emeléséhez. A férfiak közül Fodor-nnk volt legnehezebb,, de legsikerültebb alakítása, ki mögött nem messze maradt Somogyi. Talán Peterdi hibáztatható kissé, mint aki ebbe a szerepkörbe teljesen idegennek látszik. Rónai megszokott ügyességével mutatkozott be.

{Csütörtök.)

{Nincs elvámolni valója?) Reprise.

(Péntek.)

{Rab Mátyás.) A zónaelőadások hálás publikumának zsúfolt háza előtt lolyt a Rab

a saját jelvénye s ebből fejlődtek azután a középkorban a céhek cimerei.

E jelvények mellett a fali reklámmal, a plakáttal is találkozunk az ókorban. Rómában is ismerték a hirdető táblát s ott albumnak nevezték. Középületek falait mezőkre osztották, melyekbe változatos hirdetéseket festettek fekete és piros színekkel. A középkorban különösen a városháza bejáratait s a templomajtókat használták erre.

Jóval fiatalabb a hirdetésnek mai nap legelterjedtebb módja: az újsághirdetés. Természetes, hogy csakis az újsággal fejlődhetett ki, ez pedig a nyomtatás feltalálásával veszi kezdetét. Az első újságok a XV. században keletkeztek, ezekben azonban hirdetések még nem voltak. Amennyire ismeretes, az első újság, mely hirdetéseket hozott, 1633 szeptember i-én jelent meg Párisban, nagyobb kiterjedést az újsághirdetés tulajdonképen csak 1870. óta nyert.

Bármilyen módon tötrénjék is a reklámozás, ha annak reális alapja vaD, nem csak hogy nem erkölcstelen cselekedet, hanem a mai nagy forgalom és verseuy mellett határozottan szükséges. Erkölcstelenné és üldözendővé csak akkor válik, ha nélkülözi a reális alapot, a szolidságot, a mire különben előbb-utóbb úgy is rájönnek.

Mi magyarok e téren még hátra va gyünk. Nálunk még sokan vallják azt az

Mátyás péntek esti előadása. Zajos sikert arattak ez estén Tibor Lóri és Sállá Muriska. Kiváló alakítást produkált ezúttal is Rónai Imre.

(Szombat.)

(Csókkirály.) Sztojanovics Jenő és Orbán Dezső eredeti magyar regényes daljátéka került szombaton este zsúfolt ház előtt beinutatóru. Dacára az óriási reklámnak, mely a darab fővárosi premiérjét megelőzte és követte, nem maradt felszínen. Kevés cselekmény és még kevesebb zene van benne, két-három melódiával. A cimszerejiet Sállá Mariska játszotta meleg temperamentummal és zajos sikerrel. Partnere — Évike — Szécsi Emma volt. Á királynét Tibor Lóri játszotta és énekelte gyönyörűen. Szándékosan mondjuk hogy játszotta, mert ő koloratur-énekesnő volta dacára meg is játszotta szerepét, aminőt persze eddig a mi színházunkban nem igen láttunk. Gyönyörű kosztümjei közfeltünést keltettek. Erckövy Károly a szokott jó volt, nem mondhatjuk ezt az,onban Somogyi (Don Bombadillas varázsló) alakításáról. Elénk feltűnést keltett Sándor Júliának, a társulat hősnőjének — egy udvarhölgy szerepe. Csodáljuk a kitűnő rendezőtől, hogy ily elsőrendű drámai szerepkört betöltő művésznőnek ily szerepet oszt ki, mit akármelyik karhölgy bátran eljátszhatott volna. Rónay Imre már kedvence a szatmári publikumnak, aktuális kupiéival zajos tapsokat kapott.

{Vasárnap délután.)

{Piros bugyélláris.) Régi, kedves Blaha- darubunk telt ház előtt ment Sállá Mariska és IErckövy jelentős sikerével. Bulla nagyon bájos, eleven volt.

, (Vasárnap este.)

{Csókkirály.) Reprise.

{Hétfő.)

{Nebántsvirág.) Hervé régi, agyonjátszott, de még mindig vonzó operettje került hétfő este előadásra. Zóna előadás. Zsúfolt ház és rengeteg taps az előadóknak. Sállá Mariska, Herceg és Rónai arattak zajos és megérdemelt tapsokat. Jó volt Sipos Zoltán mint ripacsszinigazgató is.

Heti műsor:

nov. 10

Nincs el vámolni valója? Bohózat.

Páratlan

bérlet

nov. 11.

Gyermek. (Színmű.)

Páros

nov. 12.

Aranyvirág (Operette.).

Páratlan

nov. 13.

János vitéz. (Operette.)

Páros

nov. 14.

VeC9ey hangversenye

nov. 15. délután

Méltóságos csizmadia. Bohózat. (Zóna.)

—

nov. 15. este

Bohémszerelem.

Operette.

Páros

előbb is említett elvet, hogy „jó bornak nem kell cégér.“ Igen, ez az elv állhatott akkor, midőn egy város korcsmáinak számát öt ujjainkon megszámlálhattuk, midőn a termelés és fogyasztás egy bizonyos szűk határra szorult, de ma mikor korcsma korcsma hátán, midőn a bor országos és és világforgalmi cikk, ez avult nézet nem tarthatja > fenn tovább magát, különben maga ihatja meg a gazdája. Nagyon természetes, hogy ez nemcsak a bornál, hanem minden más árucikknél is úgy van.

Lám a reklámcsinálás művészetében mennyire ügyes a nő !

Vagy vajjón az ő cifra köpenyével, virágos kalapjával, kecses szoknyájával, rizsporozott hajával és arcával stb. stb. nem-e egy reklámot akar csapni magának ?- Ezek mind azt kiáltják, a mint. Tols- toj a Kreuzer sonatájában mondja: nézzetek fiuk reám, vegyetek el engem fele- ségül, jól jártok!

Sokan vagyunk s egy-egy ember elvész e nagy tömegben, nem veszik észre, ezért lármáznia, dobolnia kell, hogy meglássák!

Es tényleg lármáznak is az emberek eleget. Kereskedő,, iparos, ügyyéd, orvos, iskola stb. mind-mind kiabál és - kínálhatja portékáját és ha kezünkbe veszünk egy napi lapot, alig találunk benne egyebet hirdetéseknél, reklámnál.

(Folyt, köv.)

Apróságok.

— Praktikus gondolat, hogy amikor olyan színdarabot adnak, a melyet leányok teljességgel meg nem nézhetnek, | szinlapot- vörös papirra nyomják.

— Miért praktikus ?

— Mert az ember rögtön tudja, hogy no most érdemes szinházba menni.

Lapunk fővárosi tudósitója a kúriai határozat kihirdetése után felkereste Polónyit és megkérdezte tőle, hogy mit fog most csinálni.

— Visszavonom a panaszt — szólt méltóságteljesen — miután • most már nincs ok u további huzuvonára. En elégtételt kaptam uz esküdtektől, Lengyel Zoltán a cvtriá- tól, az ügy tehát a lovagiasság szabályai szerint befejezettnek tekinthető. Csak nem

ettem kefét, hogy élűiről kezdjem.

*

A tegnapi közgyűlés az avasi erdőeladási ügyben egyhangúlag kimondta, hogy a szerződést fentartja, mert az előnyös a városra nézve. A városatyák fogvacogva hallgatták a terjedelmes határozati javaslatot, miután a közgyűlési, terem nem volt befűtve, nem lévén egy szál tűzifa sem a városházán.

— Jól né/ünk ki — dörmögte egyik polgártárs — egy egész erdőt adunk el, s

még sincs annyi fánk, hogy befütheseünk. *

Csztálysorsjegyet ajánlgat az ügynök, valakinek, de az nem akar lépre menni.

— Nem veszek, mert nincs szerencsém. Megpróbáltam már Kiest, Hechtet, Törököt, Gaedickét, Benkőt, egyiken sem nyertem.

— Nem is csodálkozom kérem, mert csakis a Dörge sorsjegyei biztosak, ezt tessék megpróbálni.

A III-ik kerületben megindult a korteskedés a gombumódru szaporodó jelöltek érdekében. Tunódi Bandi öcsém is egyik jelölt, s mint régi városatyától, tőlem kérdezett egyet-mást a kerület szokásairól.

— Éri, barátom, nem ismerem az ottani viszonyokat, de annyit hallottam, hogy választáskor inni is szoktak, a szivart pedig még uz is megkívánja, u ki különben nem dohányos.

*

— Tugja ön a Széchenyi-Társulatnak ?

— Nem vagyok.

— Szégyelje magát!

Demeter.

HÍREINK.

NOVEMBER 1.

Elzengte most november egykor A lantján minden troubadur:

»Miért születtem én lakónak!

Miért nem lettem háziúr! ?«

Mily szívvel tudnék steigerolni S házbért emelni egyre fd.\

Miért nem születtem háziurnák,

Kiről a partáj énekel.

Ha lenne házam egy parányi,

Akkor lennék én hej’ nagy legény,;

Ha toliam nyomán »Nyugta« jönne S nem holmi cifra költemény.

Nem lombzizergistől fakadna Bennem az őszi hangulat,

Bank-nóta hangján énekelném A dalt, mely éltet s üdvöt ad.

Zsür.

— A Széchenyi-Társulat uj alapító tagjai. Lapunk utóbbi számában leközöltük a Széchenyi-Társulat uj alapitó tagjait, most az uj tagok teljes névsorát közöljük: Horváth Bertulun Szutmár, Kende Zsigmond Istvándi és Mándy Géza Vállaj 200—'200 kor.; dr. Antal Sándor Szatmár, dr. Böszörményi Emil Szatmár, Bosszin József Szatmár, Bodoky Gyula Börvely, Biky Károly Szatmár, id. Császy Bálint Mikola, Cholnoky Imre Szatmár, Jékey Zsigmond Géberjén, Komoróczy Jenő Csenger, dr. Kádár Ambrus Szatmár, Kovács Gergely Szatmár, Krassó Miksa Szatmár, Márkus

Folytatás a mellékleten.

A Kolozsvári „Kristály“ Gázmosó

és Vegytisztitó

mos, tisztit fehérneműeket és felsőruhákat a legszebb kivitelben, gyorsan előnyös árak ellenében. Tiz koronát meghaladó megbízások bérmentve küldetnek vissza.

„KRISTÁLY“ Gőzmosó Gyár, Kolozsvár, Pályaudvar.

hKHI hhh