Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1908-02-04 / 6. szám
Huszonötödik évfolyam. 6-ik szám. Szatmár, 190Q ibruár 4 TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A becsület. Mi a becsület? Egy istenség, mely a gyarló emberben lakozik. — Élet, melyet a halál sem olthat ki. Tavasz, mely nem ismeri a halálát, a telet. Terebélyes, nemes fa, melynek üde, zöld koronája, a forró nyári nap sugarai ellen árnyékot, menedéket, gyümölcse pedig élvezetet nyújt. Ám fúrja meg valaki a fát, levelei elsárgulnak, elvesztik üde, zöld szinöket, lehullanak. A fa elpusztul, csupán csak a száraz, égnek álló faroncs marad meg, intő jeléül annak, hogy ott élet is volt. Az ember legszentebb kincse a becsület. Oly kincs ez, melynek össze kell forrva lenni egyéniségünkkel, eszünkkel, szivünkkel. Ha valaki 'elvesztette becsületét, tönkre van téve, mint a megfúrt fa. Becsület nélkül nincs élet, csak tengődés. Él ugyan az ember, de olyan, mint a tetszhalott. Minden jellemes, tisztességes, nemesen gondolkozó, társadalmilag számba vehető urnák, becsületesnek kell lenni — s becsületét féltékenyen kell őrizni Nem a ruha teszi az embert és a becsületet, hanem megfordítva. A sze gény ember épp oly féltékenyen Őrzi — talán egyetlen kincsét — becsüle tét, mint a gazdag; a magas állású épugy, mint az a szegény napdijas És ez helyesen is van igy, mert különben a felfuvalkodott, vagyonos ur képes lenne megvetéssel sújtani a szegényt; a magas állású az alacsonyabb TÁRCSA. Berlini levél. Irta: Lengyel Endre dr. Berlin, 1908. január 27 Lázban ég egész Berlin. Ma van a német császár születés napja. Már napok óta készülődnek hozzá Napok óta diszitik a házakat örökzöldéi fenyőgalyakkal, virág-gyrlandokkal. Teg nap már a lobogók is megjelentek imitt amott. Ma reggel már teljes ünnepi disz ben pompázik az egész város. Amerre csak ellát a szem, lobogó, lobogó mellett A német birodalmi, a porosz s a Hohen zollerb császári család lobogója váltakozva hirdetik a mai nap ünnepi jelentőségét A főutakon valóságos panorámáj látható a virágokkal, keleti szőnyegekkel földiszitett erkélyeknek. A város szivében a Friedrichstrasse, Unter den Linden, Leipzigerstrassén ember ember hátán to long. Az omnibuszok, amelyek ugyancsak föl vannak lobogózva, alig győzik szálli tani ternérdek utasaikat a császári palota elé, a hol már minden talpalatnyi hely el van foglalva. Várják a császárt. Min denki látni akarja. . Az eső lassan permetezve hullik alá Csúnya, nedves, ködös az idő s az embe rangfokozatban állót. így lesz a becsü- et egyetlen kötelék, mely a legkülön- Dözőbb társadalmi és vagyoni állásuakát , gymáshoz hasonlóvá, egyenlőkké teszi. A becsület alapja a tisztességes, éddhetlen előélet. Ä jellem oly megnyilatkozása, mely kikerül, visszautasít mindent, ami a tisztességgel ellenkezik; megtagadja mindenkitől az érintkezést, íiről tudja, hogy a tisztesség, a beeshet követelményeinek nem felel meg. Ha tehát valaki becsületét bármi módon elveszítette, vonja le tettéből a ionzekvenciát; vonuljon vissza a társadalomtól, mert ha nem, úgy a társadalom vonul vissza tőle, megszakítva vele minden érintkezést. De helyesen is, mert az ilyen emberek úgy sem érdemelnek egyebet, mint a megvetést. Vannak azonban társadalmunknak még egy másik, ezekhez hasonló férgei, kikre hasonló sors vár: ezek a rágalmazók, a pletykázók. Becsületes ember sohasem rágalmaz, nem gyanúsít, mert ismeri a kiejtett szó súlyát. Ha másról valami szabálytalanságot hall, utánna jár a dolognak, mert nem akar a rágalmazás bűnébe esni; átérzi mily rosszul esnék neki is, ha alaptalanul hurcolnák meg; de meg jól tudja, hogy gavallérhoz, úrhoz, becsületes emberhez nem méltó az emberszóllás. Vannak aztán olyanok, kik valóságos kéjjel keresik az alkalmat, hogy jellemes, derék, becsületes emberekbe belekössenek s a vádaskodásból igen sokszor magoknak hasznot hajtsanak avagy a saját hibáikat, bűneiket ártatlanok vérével mossák le vagy legalább is megpróbálják lemosni. Persze, ha kisül turpisságuk, úgy rájok száll vissza a sár, a piszok. A társadalom ezen rétege, annak csak szégyene; mert a legnagyobb hitványság kell ahhoz, ha valakit azért akarunk meghurcolni, hogy magunkat a hínárból kimentsük. Ez valósággal a szellemi orgyilkosság cisérlete. Az ilyen emberek hasonlítanak a régi francia világ bosszúálló rek ezrei, mitsem törődve az idővel türelemmel várnak tovább. Végre megjelenik az udvari fogat, viszi a császárt a templomba. Felragyognak az arcok, a férfiak kalapjaikat, a nők zsebkendőiket lobogtatják a császár felé s hatalmas „hoch“ kiáltások reszkettetik meg a levegőt Eljő az est. Most kezdődik az igazi látványosság. Kigyulnak a lámpák. A főutakon az ablakok mind ki vannak világitva. Egy-egy középületen, a nagyobb Hoteleken (Bauer, Viktoria) a szines vil lamos lámpákból combinált császári korona tündéri fényben ragyog. A kirakatokban a szászár mellszobra látható virágokkal földiszitve. Itt-ott görögtüzek égnek. Valóságos fényárban úszik egész Berlin. így néz ki az utca ünnepe. Annál még nagyobb és fényesebb a hivatalos ünnepség. Előbb ünnepi! istentisztelet, majd az üdvözlőket fogadja' a császár az udvar ! az egész diplomatia jelenlétében. Követ kezik a kitüntetések osztogatása. Zászló szentelés. Ünnepi lakoma. Végül este a; operában díszelőadás a császár és az egész udvar jelenlétében. Igazán szép és fenséges látvány hogyan ünnepli ez a nép szeretett császár jának születésnapját, hogyan lelkesedik mily őszinte rajongással veszi körül ez a csendes, komoly, munkás nemzet hatalmá nak megszemélyesítőjét! , alakjaihoz, kik ellenségeik mását viaszból kifaragva, meggyalázó szavak kíséretében szurkálták. Az ilyen individuumokat kérlelhet- len szigorral kell a társadalomnak kidobni, mert ezek eszményileg sohasem voltak a becsületes emberek között. Ha zivatar dühöng, rémes nézni äz ég csatornáját; ha elvonul a ferge- teg, felfrissül minden s nem panaszkodunk a felett, hogy a villám egy-két fát megsemmisített. TÖRVÉNYSZÉK. A sikkasztó adót&rnok bűnügyének főtárgyalása. Hétfő, febr. 3. Városszerte nagy volt az érdeklődés a P a p p Gyula bűnügyének tárgyalása iránt, minthogy azonban azt nem az esküdtszéki nagyteremben, hanem a Il-ik számú kis teremben tartották meg, igy mindössze circa harminc emberből álló közönség hallgatta végig a tárgyalást. Elnök: Pap Endre törv. biró, dr. N -e flft‘0 t h 1 József előadó; dr. F ü 1. é s s y Árpád szavazó biró. ügyész: P a p p Szil- viusz, védőügyvéd dr. T a n ó d y Endre, a pénzügyigazgatóságot Hegedűs Ferenc p. ü. titkár képviseli. Szakértő : V a n y e k József p. ü. számvizsgáló. Elnök a tárgyalást d. e. 9 órakor megnyitja, a vádlottat bevezetni rendeli. Papp Gyula egy szuronyos börtönőr kíséretében jelenik meg. Arcát zsebkendőjével takarja el, nagyon meg van hatva, szemei a megbánás és szégyen könyeivel telve, felindulásán alig tud uralkodni, megtörtén foglal helyet a vádlottak padján. S S ez a rajongó szeretet nemcsak ez ünnepélyes alkalommal, de napról napra megnyilatkozik a császár iránt. Napról-napra ezrével áll a nép déltájban a császári palota előtt. Ekkor váltja föl egymást a palota őrség s ekkor jön haza a császár a délelőtti automobilsétájáról, amelyre rendesen vagy felsége» nejét vagy az egyik fiát viszi magával. Hófehér, hatalmas automobilja messziről felismerhető. Kicsiny zászló lobog rajta az uralkodó családi címerével s a kürtjének sajátos hangja van. Mindenki tudja: jön a császár! Büszkén üdvözlik hatalmas urukat, a ki kedvesen mosolyogva fogadja köszöntésüket. De még a^.-császárnál is népszerűbb legidősebb fia Frigyes Vilmos a trónörökös, a ki VyaWán megjelenik a nép között és szerzettel időzf közöttük* Kedvességéről, udvariasságáról és szdretetre- méltóságáról egész meséket regélnek, j Egy ilyen kedves, kjesi történetet fogott jmost elmondani. Minden év január 18.-án van a III. Frigyes Vilmos által alapított rendjelünnepély (ordensfest), a mely itt a legnagyobb udvari ünnepségek közzé tartozik. E napon osztogatja t. i. a császár a legnagyobb katonai és polgári kitüntetéseket s ugyancsak e napon hagyományos szokás szerint tizenkét polgár, a város és a környék veteránjai, a császárhoz ebédre hivatalosak. Elnök felolvasta a beidézett tanuk és szakértők neveit, kik mindannyian jelen lévén, elrendelte a szakértő megesketését. Ennek megtörténte után következett a vádlott kihallgatása, kit a törvényszék a btk. 462. § 2. pontjába ütköző sikkasztás vádjával vádol, s a 13694 korona 60 fillér hiány megfizetésére kiván kötelezni. V á d 1 o t t remegő, alig hallható hangon előadja, hogy 57 éves, r. kath. val- lásu, nős, 6 gyermek atyja. Beismeri, hogy bűnös. Röviden igy mondja el a sikkasztás esetét. 1903-ban 300 koronát vett ki a hivatalos pénzből. Mikor már az ellenőrzés következményeitől tartott, vissza akarta tenni a hiányzó összeget, de mástól nem akart kölcsön kérni, elhatározta tehát, hogy a tekercsekbe aranyak helyett 10 illetőleg 20 filléreseket tesz. így a hiányt nem fedezték föl. Látva, hogy manipulációja sikerült, a hivatalos pénzből többször sikkasztott. A hiány folyton nőtt és hogy ezt elpalástolja, az Ez év január 18.-án történt, hogy az udvari ebéd alkalmával a tizenkét polgár közül az egyik, egy öreg tanitó, ebéd után kiteríti nagy, piros zsebkendőjét s cukrot, almát, narancsot pakol bele a császár asztaláról az otthoniaknak. Mikor azonban távozni készül, remegő kezeiből kiesik a csomag s széthull a tartalma. Az öreg nagy zavarban van, de még nagyobb a zavara, mikor az egész udvar ámulatára odamegy hozzá a trónörökös és segit összeszedni a földön szétszóródott édességet, miközben szeretettel érdeklődik az öreg családja iránt s szívélyes üdvözletét küldi az otthoniaknak. A császár büszkén és szeretettel mosolyog a fiára! Hogyne lehetne ezt a császárt, és ezt a trónörököst szeretni ?! Gyönyörűség ezl; az ünneplést, ezt a rajongó szeretetet látni és halllani még az idegennek, nekünk magyaroknak is s önkéntelenül is eszünkbeí jut, miért nincs ez nálunk is igy?!...!. Miért vagyunk mi az egyetlen nemzet, a melynek nincs alkalma és módja hozzá, hogy igy ünnepelje, hogy ilyen szeretettel vegye körül szeretett uralkodóját és családját, mikor egy nemzet sincs, a mely az uralkodója iránt mindenkor érzett törhetetlen hűség és ioyalitás tekintetében kiáltaná a versenyt a magyarral! nagyválasztéku cipőraktárát ajánljak a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. — JL rrii r ■ 1 -X u n 1 ■a 1 » as a M ai HU riGYELMEZTETES!!! Az előre haladott téli idény miatt, a még raktáron levő téli áruk az eddigi áraknál jóval olcsóbban szerezhetők be.
