Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1908-09-29 / 40. szám

ifjúság kéről, szálom fogja a leikiiletet és a családdal egyetemben a szép ér­zék, az erkölcsi érzék harmóniája közt készíti, a társadalmi életre. Bár a legtöbb illendőségi aktus üres forma­ságnak látszik első pillanatra, de az angol tudja, érti, hogy a következe­tességgel megépített formába fog el­helyezkedni- a lélek tartalma. Mint ahogy a művész csak szerencsés for­mában tudja megjeleniteni az eszmét. Ott nem annyira a tanulók, tanárok, felügyelők őrködnek az illendőségen. Hiszen ezeket sokszor könnyen ki- játszta a gyermeki találékonyság. De a család és iskola. És aztán eredmény­kép ? Maguk a növendékek közös ér­zéke, önérzete, érzéke biztosítják, hogy se a közillemen, se az erkölcsön közöt­tük hiba, kihágás ne «történjék. Áz életben aztán ez a szellem még job­ban kifejlődik. A jó, tudatosan ne­velni tudó családok szellemében. És nálunk? Bizony egészen máskép van a dolog. Sok-sok család az iskolai neve­lésnek kerékkötője. Mondjátok meg an­nak a tanítónak, hogy tanítson és másra ne legyen gondja. Mi köze az iskolának a színházhoz? Mit ügyel az a tanár, hogy mit tesz, cselekszik az a diák otthon, az utcán? Csak tanul­jon. Jól feleljen. Az érettségi bizonyít­vány, diploma, ez a beszéd. A többi üres formaság. Szamárság. A gyerek forrjon ki a maga erejéből ... És igy to­vább. (Pedig érdekes és nem minden cél nélkül való dolog lenne stbit to­vább is konkrét alakban folytatni.) Ám mindezeknek következménye az a diferencia, az a bántó léhaság, az a könnyelmű gondolkozás, az élet­nek illúziókra épített kártya várai, melyek aztán az élet színpadján egy lehelletre összeomlanak. A lóverseny. (Saját tudósitónktól.) Szatmár, 1908 szept. 27. A szatmármegyei gazdasági egyesület szombaton és vasárnap tartotta meg szoká­sos évi ügető és táv lóversenyét, melyről bátran mondhatjuk, hogy egy kevéssé sem maradt mögötte az előző évi lóversenyeknek. Szombaton volt az ügető kocsiverseny, melyről szintén alábbiakban számolhatunk be. Az ügető verseny. Szombaton délután tartották meg az ügetőversenyt. Indult nyolc fogat és pedig i.): Szerdahelyi Ágoston, Kovács Miklós, Kerényi Béla, Kovács Sándor, Kállay Sza­tiszta, értelmes világa, eszménye, törek­vése szoros rokonságban van az enyimmel. Az emberek tuoatjából való fölemelkedés vágya mindkettőnknél ugyanaz ; magamat magában vélem feltalálni sokszor és még­is . . . mégis . . . egy kapocs hiányzik, mi az Elsbeth ? Bennem meglátta maga Stefi azokat az erőket, melyeket magában érzett és hasonló vagy nagyobb becsvágyat a maga természete nem tűr meg. Féltékeny arra, hogy más több legyen magánál, hogy másból maga átvegyen valamit. Ezért vette vissza Paulettet is, ő gyöngébb ... Ez a hiányzó kapocs. . . A szomorúságot éreztük leszállani közénk, hidegséget, erőtlenséget: hiába küzdenénk e látható ellenség ellen, bár­mennyire összeforrott legyen lelkivilágunk, az a hiányzó kapocs fájni fog. — Reánk sötétedett az este, s a komor gondolatok közül Paulette vidor beköszöntése zavart ki. * Tavaszszal haza jöttem Magyaror­szágba. Stefi és Paulette gyakran felkeres­tek leveleikkel s a leányok ellentétes egyénisége leveleikben még óbban kije- gecesedett. Eljövetelem után a nyolcadik hónapban kaptam Stefi utolsó levelét: Édes Elsbeth! Látott a szürkeségből idomtalan szörnyeket, viperákat kikelve, ráte- kerözni testünkre ? Érezte a lüszurások mérgét, mely úgy hull lelkünkre, mint rostán át a homok? —Ugy-e tudja már, SZATHTAR E8 VIDÉKÉ. bolcsnak két fogata,. Galgóczy István haj­totta, továbbá Domahidy Elemér atnerikai ügető paripái 500 méter térhátránnyal és Kende György fogata. Az első dijat nyerte Kovács Miklós, a másodikat Domahidy Elemér és á harmadikat Kende György fogata. A lóverseny délután két órakor kez­dődött. A versenyt a mezőgazdák versenye nyitotta meg. Indult hét ló. Első lett Szalontai Mihály, Piroskája, második Laky Lajos Szöcskéje, harmadik Szabó Ferenc Csillagja. Az első dija 40 kor., másodiké 20 kor. és a harmadik dija 10 kor. II. Sikverseny. Indult négy ló. Első lett Horváth József Bajrnetere, második Hagelin H. huszárszázados, Frannaja Gróf Merveldt Fétisé lovagolta Gróf Vay hadnagy. Az első dij 800 kor., a másodiké 200 kor., a har­madiké 100 kor. III. Tenyészverseny. Indult hat ló. Első lett Kállay Szabolcs Gyöngyöm-e, második Galgóczy István Lolája lovagolta Horváth József, harmadik Isaak Elemér Legenye lova lovagolta Skoff hadnagy. — Első dija 700 kor., másodiké 200 kor., harmadiké 100 kor. Akadályverseny. Ebben cspán két ló indult. Első lett Gróf Mérvéit Good for Nothing-ja, második Bogáreny huszárhadnagy Dormusa. Első dija 800 kor., másodiké 200 korona. V. Hölgyekdija. (V adász verseny.) Indult hat lovas. Első lett Kállay Sza­bolcs Prédája, második Galgóczy István Lolája, harmadik Nagy György Djelmája, melyet Streicher Lipót lovagolt. Első dija 200 kor. értékű tisztelet-dij, másodiké 100 kor., a harmadiké 50 kor. értékíi tiszteletdij. VI. Gátverseny. Indult három ló. Első Hagelin H. százados Hasokarle-je, második Bogáthy Miklós hadnagy Dormus-a, harmadik Amb­ros hadnagy Isotta-ja lovagolta Skoff hadn. A lóverseny délután 5 órakor véget ért. Apróságok. Az esküdtszéki tárgyalások alkalmából találkozom egy vidéki ismerősömmel, aki, mint esküdt, be volt idézve. Iszonyúan bosz- szankodott, hogy amikor neki mostanában tenger a dolga, itt kell tölteni az idejéttétlenül. — Barátom! — fakadt ki indulatosan — és az egész csak abból áll, hogy azok a betyár avasiak felvonulnak ! Ha az Avas nem volna, az esküdtszéknek dolga sem ak-adna ! * Az egészségügyi bizottság a kolera hírére ülést tartott, hogy a szükséges intéz­kedéseket megtárgyalja. Másnap a folyókák az egész városban ki voltak meszelve. Vulu- hányszor valami járvány fenyeget, ez mindig megtörténik s a közönség erről tudja, hogy a bizottság ülésezett. # hogy az egyedüliség réme fenyeget, hogy Paulette nincs többé, — elment szó nélkül. Egy délután meglepetésül nehány, szál ibolyát hoztam számára s amint be-' nyitottam szobánkba, az ibolyát ledobtam a földre és eltapostam ; az ajtó mögül hiányzott a kofferja. Váriam, hogy visz- szajön és elmondja őszintén, . . . nem jött. Á hollandfiatalemberre gondoltam, — de nem ő volt, hanem — a doktor I Azóta beteg vagyok, Elsbeth. Te­herként nyügződik reám az élet s nem merek az emberek szemeibe nézni mír, honnan az árulás ördögeit vélem sötét­leni. E magányos kinzó órákban Ma­gyarországra gondolok, ahol Elsbeth él, Elsbeth, aki nincs itt, hogy szeretetével, bölcseségével megnyugvást hozna lel- kembe. Valamivel talán öregbedett tapasz taltságom, valamivel ismét erősebbnek kell lennem, hogy telkemet megóvjam a kavarodó, kétes értékű élet hullámai­tól. Úgy tetszik némelykor, hogy örvé­nyek, beláthatatlan mélységek szélén járok, ahonnan kétkedés, meghasonlás szívódik fel testembe. Lassankint beár­nyékolja telkemet a csüggedés homálya,1 az egyhangúság üt tanyát körülöttem s elfogult szívvel hallgatom a távoli zaka­toló élet visszaverődő tompa moraját, mely elnyeri, magába olvasztja a bűnös minden büntetését, az álmodó minden álmát . . . Bögre ur vasárnap feleihelődötl és ki­ment a lóversenyre, este aztán a kaszinóban nagy társuság előtt mesélgelte, a miket tapasztalt. — Már hiszen — mondtu befejezésül — dzsentri ide,dzsentri bda,deaztel kell ismerni, hogy azok a hűk pompásan lovagolnak 1 '. * A piac áthelyezése mozgásba hozta a kedélyeket és van nagy kupucitálás minden­felé, hogy az előbni állapot megmaradjon. Engem is felkértek, hojzy ha majd a köz­gyűlésen szóba kerül, ellene legyek a főka­pitány intézkedésének. — Nagyon sajnálom -f- mondottam'az illetőknek — de nem tehetem, mert a fele­ségemmel gyűlne inog a bnjom. 0 ugyanis kitűnőnek találja, hogy a piac a szomszéd­ságunkba került. * Tegnap Samu bácsit is kikisértük a temetőbe. Egy kedves alak távozott el vele, azon ritka emberek egyike, a kinek talán soha nem volt ellensége s aki maga sem haragudott soha senkire. Öreg honvéd társai ott lépkedtek koporsója mellett, azok eljöt­tek valamennyien, de u városból sok sok olyan ember hiányzott, akinek ott lenni kötelessége lett volna. Pedig hát azt uz időt, a mit u kegyeletnek áldozunk, sohasem lehet mondani elveszettnek. Demeter. HIEEI1TK. Dr. Fekete Sámuel. Szatinár-Németi szabad királyi város közönségét szombaton e hó 27-én nagy csapás érte. Meghalt egyik leg­régibb, köztiszteletben álló polgára dr. Fekete Sámuel nyugalmazott várm. tiszti főorvos. Dr. Fekete Sámuel 1823-ban született, tehát 85 éves volt. Mint fiatal orvosnövendék a nagy márciusi napokban 1848-ban élénk részt vett a márciusi ifjak Petőfi, Jókai, Vasvári ntb. mozgalmaiban. Mindannyinak barátja és bajtársa volt. A szabadságharc kitörésekor dr. Fekete Sámuel is kardott kötött s. majd a csatatéren mint küzdő fél, majd pedig mint orvos vett részt főhadnagyi rang­gal. A forradalom leverése után Bécsbe o ment, hol orvosi diplomát szerezve hazajött és keresett orvossá lett a megyének. Nemsokára tiszti főorvosa lett a . megyének és mint ilyen tevé­keny részt vett a vármegye úgy poli­tikai, mint társadalmi életében. Halá­lát kiterjedt rokonság gyászolja. A napi élelmi piac ügye. Az érdekeltek nyilatkozata. A deáktéri kereskedők ős a piaci kal­márok között nem kis mozgalmat keltett a h itóság azon intézkedése, hogy a napi élelmi piac a Deák térről áthelyeztetett. Ebben az ügyben Tunkóczi Gyula főkapitány az érde­kelt kereskedőket magához hivatta és külön- killőn meghallgatta észrevételeiket a dologra nézve. Különöapn a füazerkereskedők, Hor­váth Sándor, Somlay Elemér és Mere Ist­ván fejezték ki aggodalmaikat, kiknek be­vételük állítólag lényegesen kevesbedett az áthelyezés folytán. Ezután Paskuj Imre és Wem Albert kereskedők hallgattattak meg, akiknek az az álláspontja, hogy nemcsak célszerű a piac kihelyezése, hanem köztisztasági és köz­egészségügyi szempontból kívánatos is. Kivá natos még azért, mert a piaci, illetve Deák­téri lakás- és üzletbérek ma már oly magasra rúgtak, hogy czinte nevetséges az egyes házi­urak túlkapása a lakás és üzletbérekre nézve. Ez is egy súlyos argumentum a piac decen­tralizálása mellett. A meghallgatott ipartársulati elnökök közül okos és józan érvekkel indokolt állás­pontja Katona Imrének volt, mely szerint a város egészséges fejlődése feltétlenül meg­kívánja, hogy a hatóság ne csak egy pontra, de az egész város területére egyforma fi­gyelemmel legyen. A főkapitány ma délelőtt a kofákat is meghallgatta, ök szintén nincsenek meg­elégedve az uj intézkedéssel és kérik a régi állapót visszaállitását, Mint értesülünk a legközelebbi napokban a Deák-téri háztulaj­donosok véleményét kéri a főkapitány. . — Kinevezés. Szlávik Leó, gróf Ká­rolyi uradalmi kasznár a napokban — ugyan csuk a gróf Károlyi uradalomban . r-f tiszt­tartónak neveztetett ki. — Áthelyezés. A v. és k. miniszter Veszprémi Dezső kir. kath. főgimn. »anárt saját kérelmére a pozsonyi kir. kath. főgim­náziumhoz helyezte at. ^ — Uray Endre, Uray Karoly kir. járátbiró fiú, a bucin p éti kereskedelmi aka­démián a záróvizsgát kitüntetéssel tette le. Gratulálunk ! V- Esküvő. Lázin Tivadar atyai föld - birtokos, szombaton délután esküdött örök hűséget Kanizsay Etelkának Kanizsay Imre és Ináncsy Etelka leányának P. Dnróczon. — Sohrubsole Vilmos Szatmáron. Érdekes vendége volt tegnap és tegnap előtt városunknak. Schrubsole Vilmos a hires magyarbarát angol újságíró érkezett hozzánk György Endre volt földmivelésügyi miniszter társaságában. Schrubsole, ki már nyolc-tiz nap óta György Endre péterfalvi birtokán tartózkodik, a lóversenyen valamint az ezzel kapcsolatos mulatságon is részt vett. Végignézte műkedvelőink szinielőadását, melyről nagyon elismerően nyilatkozott. — A nagy károlyi színházból. Innen-onnan két hete, hogy Heves Béla a szatmári színi kerület igaz­gatója tartja előadásait Nagykároly­ban. Mint a nagykárolyi lapokból olvassuk, a közönség dacára a ki­tünően összeállított repertoirnak, nem jár színházba. A lapok elragadtatással referálnak az első rendű társulatról, a /nüvészi niveauon álló előadásokról, a pazar díszletekről, érthetetlen tehát a nagykárolyi publikum magatartása. A fiatal direktor óriási apparátussal vonult be a városba és napról-napra üres ház előtt gördülnek fel a függö­nyök. Szomorú dolog ez nemcsak az ambiciózus direktorra, de magára a városra is nem valami kedvező vilá­got vet. Ezért bizony kár volt a nagy subventiós szinházat felépíteni, tán jobb lett volna az összeget más kulturcélra,— tán iskola építésre for­dítani ... — Felolvasás katonák számára. A szatmári honvéd altisztek körében De Sgardelly Caesar hadnagy folyó hó 25-én érdekes felolvasást tartott, az altiszti állás tekintélyéről. Az altisztek nagy érdeklődés­sel várták De Sgardelly hadnagy előadását jól tudva, hogy e törekvő és kiváló képzett­ségű katona tiszt, kinek a katonai szak- irodalom terén elismert neve Van, minden tekintetben tanulságos előadást fog tartani. A felolvasást nagy tetszéssel és lelkesedéssel fogadták a honvéd altisztek, kiknek önér­zetet és büszkeséget csepegtetett szivébe. De Sgardelly hadnagy a tél folyamán még több fololvasást fog tartani. — A vármegyéből. Szatmárvár- raegye törvényhatósági bizottsága f. évi ok­tóber hó 8-án tartja őszi rendes közgyűlését, a melyen a vármegye 1909. évi költségve­tése fog megállapittatni. A kibocsátott érte­sítés szerint a következő pótadók kivetése szándékohatik : 1. Egy negyed százalék vm. tisztviselői nyugdíjalapra. 2. Háromnegyed százalék közművelődési célokra. 3. Egy fél százalék helyiérdekű vasutak segélyezésére eddig felvett kölcsön törlesztésére. 4. Egy fél százalék különféle célokra felvett 700000 koronás kölcsön törlesztésére. — A jótékony nőegylet előadása a színházban. A szatmári jótékony nő­egylet vasárnap este a városi színházban elő­adást tartott. Az előadáson,'■melyen leg­kiválóbb műkedvelőink veitek részt, fényesen sikerült. Úgy az előadott színdarabok, vala­mint a többi számok művészi nivón állottak és az előkelő díszes közönség, mely zsúfolásig megtöltötte a színházat, észre sem vette, hogy a programúiból két szám kimaradt, mert a szereplők az utolsó percekben vissza­léptek. — A színházi páholybérlők figyel­mébe. Heves Béla színigazgató ma váro­sunkba érkezett, hogy a legközelebbi színi évadra a páholy bérlőkkel érintkezésbe lép­jen. Az igazgató úgy a délelőtt, valamint a délutáni órákban a színházi irodában talál­ható. — Hivatalos órák változása. A helybeli kir, adóhivatalnál a hivatalos órák 1908. október 1-től további intézkedésig hét­köznapokon d. e. 8—12-ig, délután 2—6-ig, vasár--és ünnepnapokon d e. 8—11-ig tar­tatnak. aljak Kész angol VAJDA a legelegánsabb és legjobb szabással, Flanell,szövet, selyem, csipke blouzok. Kész pongyolák, gyermek ruhgk nagy választékban, gyermek alsó tricot minden nagyságban és jutányos árakért kaphatók . és TÁRSA divatüzletében Szatmár, Deák-tér 10-ik szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom