Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1908-08-25 / 35. szám

SZATMAR ES VIDÉKÉ. emelkedtek, a miniszteri döntés ered­ményével kiválólag elégedett bizto­sitó társaságoknak azonban eszük ágába sincs visszaemlékezni amaz ígéretükre, hogy a fővárost tűz­védelmi kiadásainak fedezésében saját jószántukból segíteni fogják. Pedig, hogy volna miből; hogy jutna, maradna is abból a fővárosnak, a vidéknek, de még a biztosító társa­ságoknak is, lássunk egy kis tatisz- tikát 1 A magyar statisztikai évkönyv­nek az 1906. évre feldolgozott ada­tai szerint Magyarországon (Horvát- Szlavonországot nem számítva) a tűzkár ellen biztosított 9470 millió 118 ezer korona érték után bizto­sítási dijakból befolyt 33 millió 50 ezer korona. Ezzel szemben az előfordult tűzkárokért kifizettetett tényleg 15 millió 238 ezer korona, mig haszonként a biztosítótársasá­gok zsebében maradt 17 millió 812 ezer korona; vagyis a befolyt biztosítási dijaknak 46.10°/0-a fizet­tetett ki kártérítés fejében, ellenben 53.90°/0-a megmaradt haszonképen. És ha a függő, tehát még tényleg ki nem fizetett 2 millió 316 ezer ko­rona kárt a már kifizetett kárösszeg­hez hozzá is csapjuk, még mindig 46.88%-ot tesz ki az a brutto-ha- szon, mely az 1906. évi tűzbiztosi- tási üzlet révén a biztositó társasá­gok markát ütötte. Valóban a szemérmetlenségnek a leghatványozottabb foka szükséges ahhoz, hogy ily kétségbe nem von­ható tényállás mellett a biztositó társaságok nem átalják alkalmilag időnkint világgá röpíteni azt az állí­tást, hogy t. i. a tűzbiztositási üzlet Magyarországon veszteséggel jár. Ilyen tulmerész állításokkal le­het ideig-óráig a világ szemébe port hinteni, a föld méhébe tiprott igaz­ságnak napfényre jutását késleltetni, ám a minek jönnie kell, az el is fog jönni, akárhogy ágaskodnak is ellene a biztositó társaságok. A magyar tűzoltó intézmény­nek törvényhozási utón való újjá­szervezése immár a küszöbön áll. Egyelőre csak még mi magunk, árvaságban sínylődő magyar tűzol­tók döngetjük a kaput, ám belülről már elhangzott az első biztató szó, még pedig a ma legilletékesebb férfiú ajkairól, kimondván, hogy a tűzoltó intézmény újjászervezésének kérdése hazánkban csakis a bizto­sitó társaságoknak tűzvédelmi cé­lokra leendő megadóztatásával old­ható meg. nap a legkövérebb ártányok egyike túrta a földet az igazgató lakása udvarán. Egy hét múlva ismét találkoztak. — No, direktor ur, bevált-e a kül­demény ? — Megjárja, — mondá a sopánko- dások nagymestere, — de az ur is olyan, mint a többi: három mázsás disznót igér és kétszáz kilencven fontos malacot küld. Egfy másik i színésznek modorává vált, hogy leghétköznapibb gondolatait is Shaksperei mondásokkal fejezte ki. Azon alul nem adta. Ha például vasárnap töl­tött káposztát nem ehetett, kész volt Lehárral felsáhajtani: Óh nyomor! Csípésed éles .... Ha a kellékes valami rekvizitumot nem hozott meg rendesen, othellói szavak­kal menydörgölt felé: Esküszöm, halhatatlan lelkem üdvére, Jobb lett volna vaknak születned, Mint semhogy engem ingerelj 1 (Folyt, kör.) És nekünk immáron nem soká kell a kaput döngetnünk, azt erős kéz fogja előttünk kinyitni, mert az ige testté lesz. Dr. Szily József, a budapesl önk. tűzoltó-testület parancsnoka. Apróságok. A pulidban, mint a lapok irjdk, nagy a vízhiány, s a mult héten e miatt oly erős volt a forrongás a lakosok között, hogy fel­keléstől lehetett tartani. — Furcsa nép az a túliján —- jegyezte meg valuki — még ha a borhiány miatt zúgolódnék, unnak értelme volna. * Vizsgára készül a diák, s a kertben sétálva gyűri befelé a tudományt, Egyezer csak megszólul mellette a napszámos, a ki a füvet kaszálja. — Urfikám, hát csakugyan igaz az, hogy a föld gömbölyű ? — Igaz biz az, János! — No ha igy van, akkor nagyon jó, hogy mi u tetején lakunk. * Áh alános a panasz az időjárásra, riiely a nyarat tökéletesen semmivé tette, A ki fürdőre ment, kiadta a sok péhzt, a nélkül,, hogy valamit élvezett volna. — Igazán borzasztó! — bosszankodik Bögre ur — egy hónapra abonáltam maga­mat az uszodába, s egyetlen egyszer tudtiim a Szamosban megfürödni! * — Közeledik az ősz, elmúlt Szent István napja, már a gólya is elment. — Dehogy ment, dehogy ment, — mondja busán egy atyafi — nekem ma reg­gel hozott egy kis bubát. * A jubileumi keresztről folyik egy tár­saságban heves eszmecsere. Szidják Weker- lét, mint a bokrot miatta, s vannak, akik abban bizakodnak, hogy nem akad olyan magyar tisztviselő, aki elfogadja és viselje. — Légy te csak nyugodt, — szólal meg egy elkeseredett 48 as, — mert ftíg akadni több is, mint kellene. Kossuth Fe­renc lesz az első, aki felteszi. | «IP — Készen vagytok már a csépléssel? — Hál’ Istennek, már szerencsésen túl vagyunk rajtu. Az éjazuka az összes termény elégett. — Bár már én is elmondhatnám ! Demeter. HÍREINK ä — A tűzoltó kongresszus után. Laptársaink kivétel nélkül a meleg szeretet és elragadtatás hangján Írnak a 14—17-én városunkban lezajlott tűzoltó kongresszusról. Érdekesnek tartjuk leközölni kivonatosan e lap közleményeket. A kolozsvári „Ellenzék­ből udjuk e részt: Kedves kötelességüknek, tartják a ko­lozsvári tűzoltók nyilvánosan kifejezni azt, hogy amit Szatmárváros közönsége a tűzol­tók kongresszusa alkalmával, a vendég- szeretett terén kifejtett, az beleillik az ezeregy éj meséibe. Ilyet Magyarországon kevés helyen tudnak produkálni. . Ehhez sziv is kell. Es Szatmáron ez volt. Nem le bet elég szines egy tudósitás, hogy azt a páratlan áldozatkészséget, mit a város kö­zönsége kifejtett, azt a szeretetreméltó ven­déglátó figyelmet, amit Szulmárváros höl­gyei tanúsítottak, kellőképen leírja. A magyar nyelv szegény arra, hogy szavakba foglalja az ezért járd méltó köszönetét. A kolozsvári tűzoltók Szatmárvárosá- nak, az önkéntes tűzoltóságnak s főleg Szatmár lelkes hölgyeinek szivük egész melegével fejezik ki hálájukat. A „Nyirvidék“ igy ir: Szatmárváros nagy elismerésre méltó módon gondoskodott az ország minden ré­széből összejött, ezrekre menő tűzoltó ven­dégek ellátásáról, azoknak szórakoztatásáról. A fogadtatás barátságos, meleg volt. Az elszállásolások oly mintaszerű rendben tör­téntek, bogy az érkezők várakozás nélkül juthattak el előre jelzett, minden lehető ké­nyelmet megadó szállásaikra. De ezzel még nem elégedett meg a város. Vasárnap 16-án délelőtt térzenével szerzett kellemes időtöl­tést vendégeinek, este pedig a nagy terü­letű, szép Kossuth-kertben, tűzi játékkal s tánccal egybekötött népünnepély kereté­ben igazi magyar barátsággal vendégelte meg őket. A harmadik napon kirándulások voltak. Bikszád. fürdőbe s Nagybányára külöir e célra rendelt vonatön itíent td a S/aUnúiTii összegyűlt idegenek töredéke. E kirándulá­sok vezetése és irányítású is Szatmdrról- történt, s igy azon kellemes, emlékek is, melyek ezen ügyesen rendezett kirándulások­ról fennmaradtuk, szintén a Szatmáriak vendégszeretetének köszönhető. A „Márumaros“ részletesen számol be az ünnepségről. Többek közt. ezeket Írja: Tűzoltóink a 14-én. d. u. 4 órakor induló vonuttul mentek Szutmárra, a hová ugyanaz nap esto 7 órakor érkeztek meg, a hol már altkor a megállapított programul szerint várta őket a szatmári önk. tűzoltó testület Tuiikóczi Gyula főkapitány parancs nők vezetése alatt s az előbb érkezett önkén­tes tűzoltó testületek. Innen zeneszó mellett vo.nultuk a városba, mely Iobogódís/.t öltött e fényesen ki volt- világítva. Különösen szép volt a 40 méter magas s néh Mesz- lényi Gyula püspök által épített tűzoltó őrtorony. 16-án d. u. a szatmári tűzoltóság mutatta be támadó gyakorlatát, a mely kü­lönösen szép volt. Este a Kossutli-kertben a nőegylet tagjai közreműködésével igazi magyaros vendégszeretettel megvendégelte a tűzoltókat és a dulárdistákut. 17-én kirándulások voltak Nbányáru, Székelyliidra, Bikszúdra etb. Hálásan és igaz elismeréssel kell e he­lyütt megemlékezni a rendezőségről, a mely minden lehetőt elkövetett, hogy a vendégek jól órezzók magukat. El is érte. A „Kis Várda és Vidéke“, a nagy- károlyi s nagybányai lapok szintén a meleg elismerés hangján emlékeznek meg a kongresszusi ünnepségekről. — A Széchenyi társulat igazgató választmánya uugu-ztus 13.-án dr. Falussy Árpád elnöklésével ülést turtott. melyen megjelentek dr. Vajay Károly ulelnök, Ma- darassy Dezső igazgató, Bodnár György al­igazgató, dr. Fcchtel János titkár, Faragó Ignác jegyző, Csőmny Imre, Ferenczy János, Jákó Mihály, Marosan Kornél, Nagy Lajos (Kisur), Szeőko Barna, Uruy Géza és Ve- réczy Antal választmányi tagok. I. Miután az elnök hosszasabban ismertette az országos kulturszövetséget és megalakulásának körül- ményeit, ubb.i öt évre tagul, évi 500 K díjjal a Szécbéuyi-társulat belépett, kimond­ván, hogy mindenkor keresni fogja a kap­csolatot a szövetséggel. E tárgynál az el­nöklő főispánunk a szövetség megalakítás a körül kifejtett sikeres tevékenységéért jegy­zőkönyvi köszönetét szavaztak. II. Az igaz­gatót megbizták, hogy a vármegyei sí gély- ből még tavalyról elmaradt 1960 K, vala­mint az idénre megszavazott 14960 K segély folyósítását a varmegyénél kérelmezze, ne­hogy n társulat vezetésében akadály álljon elő. III. Fel volt véve a tárgysorozatba az „Astru“ által állítólag Szatmárzsudányban tartandó gyűlés elleni állásfoglalás, de mivel e hir a szildgysomlyói kudarc után nem bizonyult v.ilónak, a tárgygyal érdemleges n nem is foglalkoztak. (Az Astra f. hó 30-ra ülést hivott össze Zsadánybu. Szerk.) IV. A szatmári őszi lóverseny alkalmából tartandó nagygyűlés tárgyait a következőkben álla­pították meg: 1. Elnöki megnyitó, dr. Boromissza Tibor püspök, tiszteletbeli elnök­től. 2. Ernlékbeszéd gróf Károlyi István fölött, dr. Falussy Árpád elnöktől. 3. Az újonnan alakult országos kulturszövetség fölkérendő szónokának beszéde. 4. Évi je­lentés. 5. Záró. E nagygyűlés előkészítésére és propagálására áz elnök vezetése alatt bizottságot küldtek ki, melynek tagjai: Bodnár György, Domahidy István, Faragó Ignác, dr. Fechtel János, Ferency János, Ilosvuy Aladár, berencei Kováts Jenő, Ma- darassy Dezső, Tunkóczi Gyula, Thurner Albert és dr. Vajay Károly, — Katonai kitüntetési Ö felsége augusztus 18.-án uralkodásának 60. évfor­dulója alkalmából százukra menő kitünteté­seket adományozott. Honvéd háziezredilnkben Foglár József alezredes, szatmári zászló- uljpuranc-nok a katonai érdemkeresztet, Mátyás László ezredkürtös pedig a koro­nás érdem keresztet kapta. — A debreceni csendőrkerület parancsnoka tolcsvai Nagy Gábor ezredes a Ferencz-Józsefrend tiszti keresztjét, Ács Géza szatmári járásőrmes­ter a koronás érdemkeresztét kapta. — Katonai kinevezések. A hon­véd Ludovika Akadémia és a hadapród is­kolák növendékei köz.zül ö felsége házi ezre- dünkhöz következőket nevelte ki. Hadnaggyá: Horváth Istvánt. Hadapród-tiszthelyette- sekké: Nagy Lajost, Kovács Ferencet és P a p o 1 c z y Andort. — A tiszántúli ref. püspökvá- l&BZtás eredményéről már megemlékeztünk, mely szerint u második választás DicsŐífy és Erőss közölt fog eldőlni, még pedig a legnagyobb valószínűség szerint Erőss Lajos győzelmével. Ugyanis Dicáőffy 161 egyház részéről 231, Erőss 222 egyház részéről 227 szavazatot kapott ; igy a pluralitástól elte­kintve, ő mellette nyilatkozott meg az egy­házak fokozott bizalma. Mint halljuk, Balt­hazar pártja ő hozzá csatlakozik. A választás szept. hó 2l.-re tűzetett ki. — Tanárválasztás. A felső keresk. iskolánál újonnan szervezett magyar-német nyelvi tanszékre a helybeli ref. főgimn. ta­nára, B e r k y Lajos • választatott meg hat. pályázó Íiöz-Ulv Az egyhangúlag megválasz­tott ifjú tunár iránt kifejezett bizalom méltó elismerése eddigi sikeres1 munkálkodásának. — Uj szaktanítók. B o d ni v A. és Juhász József helybeli tanítók a vas- és taipari szaktanból Kolozsváron dicséretes oklevelet nyertek. Lemondás. Láz i n Tivudar köz- igazgatási gyakornok, állásáról lemondott. — Esküvő. B a t t a Miklós olcsvui ref. lelkész ma veszi nőül Kovács Lajos panyolai lelkész leányát, Annát. — Halálozások. Nagy Jánosné sz. - Brunner Mária Nagy János városi adóhiva­tali főnök rí ej e folyó 1908 é vi augusztus 19. én d. e. 8 órakor életének 45-ik, bol­dog házasságának 24 ik évébín, hosszas szen­vedés után jobb létre szenderült. — Gobi Gábor; dr. Gobi Alajos kis fia élete 7 ik évében f. hó 20.-án délután 3 órakor Kas­sán váratlanul elhunyt. — Tornay Ju­liska életének 20 ik évében, folyó hó 18.-án elh ilálozott. — Kiss László fodrász ólete 24-ik, boldog házasságának 3-ik évében teg- nap bosszús szenvedés után elhunyt. — Köszönetnyilvánítás. Mindazok, akik megboldogult kedves feleségem halála feletti megmérketlen fájdalmamban akár Írásban, akár szóbelileg fejezték ki részvé­tüket s u megboldogult végtisztességen meg­jelenni szívesek voltak: ez utón is fogadják hálás köszönetemet. Nagy János. — Felfüggesztés. Az Ecsediláp le­csapoló és ármentcsitő társulat választmánya gróf Károlyi Gyula elnöklete alatt szombaton ülést tartott, melyen a Wieser Miklós .sza­kaszmérnök és Simkó A'adár iroduliszt kö­zött felmerült- incidens s az ezzel kapcsola­tosan megindítandó eljárást vitatták meg. Hosszas vita után a választmány hutározáti- lag kimondotta, hogy nevezett tisztviselők ellen a fegyelmi vizsgálatot megindította s őket állásaikból felfüggesztette. A vizsgálat vezetésével Péchy László, műszaki tanácsos, igazgató főmérnököt és dr. Farkas Antal ügyvéd, választmányi tagot bizták meg. — A. csatornázás és vízvezeték ügye. Dr. Vajay -Károly polgármester meg­hívta Varga József mérnököt, hogy a víz­vezeték ügyére vonatkozólag a kútfúrási programul megállapítása céljából végezzeu a helyszínen, tanulmányokat. A tanács pedig a vízvezeték és csatornázásra nézve a közgyű­lés legutóbbi határozatát kiadta az előkészítő bizottságnak, mely akkor fog először össze­ülni, mikor Varga József mérnök városunkba érkezik. — Vidéki városok segítsége. A belügyminiszter a vidéki városok képviselőit legközelebb ankétre hivja egybe, u vidéki vároeok anyagi segélyezése tárgyában. — Öngyilkosság. Tegnap reggel a Ko9‘utli-kcrtben egy pádon ültében Zsürger Imre joghallgató mellbe lőtte magát, a sé­rülés azonban, miután a golyó nemesebb részeket nem talált, nem halálos. A mentők beszállították a kórházba. Hogy mi volt tet­tének oka, az csak. ezután fog kiderülni. — Tűz. Vasárnap éjjel . Aranyos- Megyessn a Böszörményi Zsigmond tanyá­ján összehordott összes búzatermény, mely Láczay Zoltán bérlő tulajdona volt, teljesen elégett. A tűz gyújtogatásból származott, a mi abból állapítható meg, hogy egyszerre több helyen csapott fel a láng, s e miatt aztán oltásról szó sem lehetett. Megjegy­zendő, hogy már a múlt héten is kigyult egy kazal termény, a mely el is égett, de akkor a többi kazalt sikerült megmenteni. — Csendélet Nagy máj tényben. Mint nekünk Nugymajtényból jelentik, a f. hó 15.-én Nagybo!doga9szonykor tartani szo­kásos községi búcsú-ünnep, ismét véres ve­rekedéssel végződött. Pap József itteni korcs- inárosuál — kinek üzlete a hatóság csendes szemlélődése mellett, már évek óta hírhedt verekedések állandó csatateréül szolgál — Ilrusku János igen jóravaló, elendes visel­kedésű napszámos, itteni lakost, több, eddig még osak részben ismert egyén félboltra bicskazta, A csata áldozata — ki szemta­nuk állítása szerint egészen ártatlanul ke­rült bele a korcsmáros által állítólag még jobban szított ügybe — élet-halál között lebegve fekszik a nagy károlyi közkórházban, nagy nyomorban hagyva viasza teljesen sze­gény agg szülőit, kiknek egyetlen támaszuk, istápolójuk volt. Legfőbb ideje tehát, hogy az illetékes hatóság — Madarussy nagyká­Használt tankönyvek az összes iskolákba félárban, HUSZAR rajzeszközök, vonalzók, rajztömbök, füzetek, valamint, mindenféle papir-, iró-, rajz- és festőszerek a legolcsóbb árban kaphatók: ALADÁR könyv- ős papirkereskedésében Szatmár-Németi Deák-tér 9. sz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom