Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1908-08-04 / 32. szám
Huszonötödik évfolyam. ^ fíffii. i «un. i . i"™-- ‘ .......~ Jfj Szatmár, 1908 augusztus 4. 32-ik^szám. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. = AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: — Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 fill. Fél érre . . . . ». | Egyes szám ára 16 » Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közleményok, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: == Morvái János könyvnyomdája Eötvös-utcza 6-ik az. alatt = ■r n i .ttfoist-sziAja ; 7a. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. = HIRDETÉSEK == 0 lop kiadótiivatatában a legoteaákb árak mollett fölvétetnek. Nyüttér garmond sora 20 fillér. ■■■ ■ Hirdetések díjjal elfiie fizetendők. Vasúti politikánk Minden nemzetnek gazdasági érdeke, hogy az országot minél számosabb vasúti vonal, lehetőleg sok jó kocsiút hálózza be s minél több folyóját tegye hajózhatóvá Minél jobb egy- egy országban a közlekedés, annál inkább lendül abban az ipar s kereskedelem. Nyugat népei rég tisztában vannak ezzel, igy e célból minden lehetőt elkövettek. Sajnos, nekünk csak legfeljebb. 30—40 éve van módunkban ez irányban munkálkodni. Áldoztunk is annyit ez idő alatt közlekedési eszközeinkért, mint kevés más nemzet. Hogy egyebet ne mondjunk, itt van ami vármegyénk, mely 1885 óta a ' nagybányai, szilágysági, fehérgyarmati, erdődi, bikszádi és mátészalkai (2) vasutat létesitette s ez által Szat- máron és Nagykárolyban két hatalmas gócpontot szervezett. Fontos mindegyik vonal, de talán a legüdvösebb alkotás valamennyi között mégis a most megnyílt szatmár— mátészalkai, mert ez a megye egyik leggazdagabb, legmagyarabb községeit vonta be az ország vasúti hálózatába. E vidék lakossága régen érezte e vasút hiányát. Folyton sürgették is azt. Hogy előbb nem létesült, annak — mint oly sok mindennek — a pénzhiány volt az oka. Most is Szatmárnémeti sz. kir. város közönsége áldozatkészségének tudható be, hogy a lápiak óhaja teljesült. Ha Szatmár városa 300.000 koronával nem járul a TÁRCA. Reflexiók az íy vasút megnyitására. Már indulásra készen állott a különvonat ; a poiyautazás és potyabankettnek örvendő passasok már fel akartak szállni a vonatra, a mikor nagy ijjedten jelenti Marzsó főfelügyelőnek a mi közkedvelt állomás főnökünk, hogy veszélyban van a vonat s az utasok. — Mi az, mi az? — kérdik ijjedten a t. utasok. — HollÖsy mester fránya masinájával a mozdony elé állt — mondja Péchy bátyánk, — s nem tágít mig az uj vonatot s utasait gépében meg nem örökiti. így az „okosabb enged“ elvénél fogva mit volt mit tenni, mint az egész gyülekezetnek Hollósy mester gépének megadni magát. * Alig indult útnak, az Atilla-utcai átjárónál már is megállt a gözmasina. Most meg Hollósy ijjedt meg Isten igazában. Szentül az hitte, nagy ellenfele, volt mestere, Scherling tata állította meg a vonatot s ő is követeli a jussát. Hollósy pajtás megkönyebbülten lélegzett fel, a mikor értésült, hogy a város vasút építéséhez, úgy még ma sem robog Csengeren át a gőzmasina. Szatmár városa tudta kötelességét a múltban is mindenkor, tanúbizonyságát adta annak jelen alkalommal is. Nagy áldozat volt tőle ilyen magas összeget adni e vasut céljaira, mindazonáltal szívesen tette, mert jól tudja, hogy a kul.turintézmények létesítése a megye s városnak egyik -legfontosabb érdeke. E vasúttal azonban koránt sem teljes megyei vasúti hálózatunk. Ha az Avasban tényleg kőszénbányák létesülnek, ki kell építeni a Sz.-váralja— bikszádi vonalat. Pár év kérdése, hogy a bányai vonalat M.-Szigetig vigyék, a turmenti vasutat megépítsék. Egy évtized múlva alighanem szó lesz majd a Szalka—gyarmati vonalról s valószínű F.-Gyarmattól is tovább rakják a síneket. A Nagykároly— érendréd—margitai vonal már is -ki van mérv$ s kiépítése csak rövid idő kérdése. Ha ezek a vonalak mind kiépülnek, akkor lesz igazán kész megyei vasúti hálózatunk. Végül említésre méltó terv az is, Szatmár—Máté-Szalka—Nyíregyháza— Szerencs fővonal lesz. Hogy minő nagyfontosságu dolog lesz ez e megyére, ha vasúti hálózata teljes lesz, azt felesleges bővebben fejtegetnünk. Vajha már ott tartanánk 1 Sajnos, addig még sok viz foly le a Szamoson. legkedvesebb diszszónoka Fechtel városatya egyetlen pillantására fékezett a gőzparipa. * Lekésett a mi közkedvelt páterünk. De hát ő neki nem volt szabad semmi áron idehaza maradni, mert különben szégyent vallottunk volna a diszszónoklat terén. Igaz, hogy velünk volt két erős konkurense Dunay direktor és Bagosny fötisztelendö professzor, de hát ők még nem elég harcedzettek ezen a téren. Vetés szépei kitettek magukért. A sok szép virágszál egy egész kert virágot hozott magával.- Hát aztán, ha még azt is elárulom, hogy a szép hajadonok nemcsak a jegygyűrűdén, de még a gyűrűs bácsik sziveit is lángba hozták, — úgy nincs mit csodálni, hogy Pirchler Ernőt és Muhy doktorr csak többszöri erélyes felszólítás és ismételt vasúti füttyentés után lehetett az induló vonatra felcsalni. Óváriban is nagy volt az akadály s csak erős ígérgetések árán indulhattunk tovább. Itt Bányász Albert volt a merénylő. Nem akart addig bennünket tova engedni, mig meg nem Ígértük, hogy a menetrendben „Óvári“ alá oda kerül az ő világhírű „Óvári gyógyfürdő“-je is, * Erre a harmadik nagy ijjedtségre Gregersen barátunk jónak vélte kanapét és sört felszolgáltatni. A szatmár-mátészalkai vasut megnyitása. Pénteken délelőtt volt a szatmár- mátészalkai h. é. vasut megnyitása. A mü- tanrendőri bejárásra délelőtt I órakor gyülekeztek a szatmári állomáson a hivatalból kiküldőit s a meghívóit személyiségek. A kereskedelmi miniszter képviseletében Marzsó Károly vasúti és hajózási főfelügyelő kir. tanácsos jelent meg. Szat- márvármegye közigazgatási bizottságát dr. Falussy Árpád főispán és Kacsó Károly műszaki tanácsos, az áll. építészeti hivatal főnöke, — Szatmárvárosát dr. Vajay Károly polgármester, Kőrösmezey Antal főjegyző, dr. Antal László főügyész,' Erdélyi István főmérnök és Ferencz Ágoston t. tanácsos, — Szatmárvármegyét Mangu Béla tb. főjegyző, Luby Béla orsz. képviselő, Madarassy Dezső, Wagner István biz. tagok képviselték. Továbbá ott voltak Bicsinszky Vladimir debreceni h. üzletvezető, Mándy Bertalan forg. főnök, Berényi Károly máv. felügyelő, Haich Károly a szabolcsmegyei h. é. vasutak főfelügyelője, Joleschenszky Viktor az uj vasut igazgatója, Banner Antal máv. főmérnök, dr. Gregersen Endre vállalkozó, Strasser Miksa a vállalat főmérnöke, Balogh Jakab az uj vonal oszt. főmérnöke, Walkó Károly és Sztup- k>y Dénes oszt. mérnökök, Péchy László szatmári állomásfőnők, Nyárády László folyam főmérnök, dr. Egri Károly, Weisz Károly és Muhy Zsigmond máv. pályaorvosok, dr. Péchy László mátészalkai főszolgabíró, Bodnár György kir. tanfelügyelő, Redl Károly az osztr. magyar bank főnöke, Pethő György, dr. Fechtel János, dr. Veréczy Antal, Uray Károly városi biz. tagok, továbbá igen számosán városunkból. Csöndes, egykedvű dübörgéssel indult el V4 9 órakor áz állomásról a küBal kezünkben sonkás zsömlével, jobban egy pohár sörrel fogadtuk Csenger üdvözletét. A menetrend kiosztásakor egyik csengeri meny xske meg is jegyezte: — Inkább enni, inni adnának az urak, minthogy piros cédulákat osztogatnak 1 * Apropos 1 A menetrendről jut eszembe, hogy Tyúkod állomáson megszólított egy néni.-r- Há,t inán tessen mondani, ezzel a bilétával hányán mehetünk holnap Szat- márra ? * Pátyodon egy pár potyautas délibábot szeretett volna látni. Hogy a sör ártott meg nekik, vagy a vetési szép lányok szeme, — ők sem tudták megmondani. * Á szálkái fogadtatás mesébe illő fényes volt. Fátyolt reá. Úgy mondják, azért1 tüntettek a szal- kaiak otthon maradásukkal, mert Gregersen doktor fővállalkozó nem hívta meg őket a potyabenkettre. Azt persze elfeledték, hogy a város 300.000 koronája nélkül nem épült volna ki a vonal. Hja, tempóra mutantur. lönvonat. Az első állomás Vetés volt, hol a fálu nagy része várta a vonatot. A község szép úri leán>ai hatalmas virágfüzért tartottak kezükben s azzal diszitették fel a gőzgépet. Dr. Képessy László csengeri főszolgabíró üdvözölte Marzsó Károlyt a kereskedelmi miniszter képviselőjét, ki szép szavakkal köszönte meg az üdvözlést. Itt szállt a vonatra Szerdahelyi Ágoston várm. biz. tag. nagybirtokos. Óváriban a község népe zászlóerdő alatt várta a vonatot. A falu szép lányai sok szép koszorút helyeztek a lokomotivra. Csenger intelligenciája bandaszóval fogadta az érkezőket. Itt Szuhányi Ferenc volt orsz. képviselő üdvözölte Marzsó Károlyt, kinek tartalmas válaszát hangosan megéljenezte a szép számú közönség. Pátyodon Csaba Adorján szatmári főszolgabíró és Madarassy Gyula a Szamos jobbparti érdekeltség titkára, Porcsal- máu a Gyene család, Györteleken pedig Jékey Mór, Jékey Zsigmond, Jékey László és Kállay Ödön szolgabiró vártak a vonatra. Dr. Falussy Árpád főispán, minthogy a gróf Károlyi Istvánért mondott gyászmisén vett részt, Nagykárolyból egyenesen Mátészalkára utazott, s ott várta be a különvo; alot. Mátészalkán a jegyzőkönyv elkészítése után Gregersen pompás bankettet adott. A harmadik fogásnál felemelkedett dr. Falussy Árpád főispán s igen szép beszédben fejtegette, hogy erre a vasúti vonalra Csenger, Szalka és vidékének mily nagy szüksége volt. E vasut létesítése után most már e megye minden járásának van vasúti összeköttetése a megye központjával, Szatmárral. Beszéde végén Kossuth Ferenc kereskedelmi minisztert, mint a kinek atyai gondoskodása nélkül e vasut nem létesült volna, és Marzsó Károly vasúti és hajózási felügyelőt éltette. Vajay Károly polgármester azokat éltette, a kik közreműködésének e vasut Hogy az ebéd jól esett mindenkinek, annak legfőbb oka a kiéheztetés politikája volt. Délután 4 órakor ültünk asztalhoz, és a szó szoros értelmében egymás tányérjáról kapkodtuk el az ennivalót. .Szerencsénkre volt egy pár igazán szép diszszónoklás, igy sűrűn csengett a pohár. Sajnos nem sokáig koccingathattunk, mert 5 órakor Mándy bátyánk kiadta a jelszót: Indulás. Nem igen akartak indulni az emberek. Kérdezgették is egymástól: — Hát a pezsgővel mi lesz? Egyik élelmes mérnök azt kiáltotta erre: — A vonaton szervírozzák. Persze erre hamar az állomáson voltak per pedes apostolórum a pezsgőre szomjazó utasok. Hogy az utón vizet ittak, a krónika hűségéért azt is feljegyzem. * De nem úgy a károlyiak s buda- pestiak. Azok igazán pezsgőztek. * Befejezés. Egy kellemes nap kellemetlen emlékeivel gondolunk a szálkái vasut megnyitására. Az járt jól, aki itthon maradt. Nekem sem érdemes hát többet Írnom. Elég enyi is. ____Egy tiszteletbeli főkalaua. MG YJELíMEZTETÉS ! 11 WT Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron tevő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatóki
