Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1908-07-28 / 31. szám

HuszonCtOdfk évfolyam. 31-lk szám. Szatmár, 1908 julius 28. I %t"V I; "V V» "4Mb TÁRSADALMI, ISMKRETT ERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KíjpWQi 9(18 VU AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre . B& évre . . . 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 fill. . 3 » I Egyes szám ára 16 » Községek, községi jegyzőik ée néptanítók részéire egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ É8 KIADÓHIVATAL, kővé a lap szellemi részére vonatkozó közlemény«k, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: = Morvái Iá no* * könyvnyomdája Eötvös-utcza 6-ik sz. alatt = w=rr.T=YT=QJ<r-6Z^.alg : 78. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. HIRDETÉSEK o lop MaMMoataUtea a leyaioaébá árak aoltett fölvétetnek. Nyiáttér garmond sora 3D fillér.-------Hlrdotéaok díjjal előre fizetendők. —«-mm. jt É pítsünk vásárcsarnokot. Bartha Kálmán agilis gazdasági tanácsosunk a múlt évben felvetette a városi vásárcsarnok építésének üdvös eszméjét. Sajnos, javaslata a pusztában elhangzó szó volt. Csakhamar a fele­dés sötét fátyolét dobták Barthának erre a városunk jövő fejlődésére oly nagyfontosságu, közgazdasági, főleg pe­dig közegészségi szempontból határo­zottan elodázhatatlan tervére. Most, hogy újra járvány van vá­rosunkban s hogy a kormány törvény­hozási utón szándékozik a kofák immár tűrhetetlen garázdálkodását megrend- szabályozni, — mi is felvetjük a vásár- csarnok építésének üdvös eszméjét. A modern városok berendezése semmi esetre sem nélkülözheti a vá­sárcsarnokot. Higiénikus és köztiszta­sági szempontból is szükség van min­denütt a vásárcsarnokra. A legtöbb nagy magyar város már belátta ezt és a legtöbb helyen tervbe vették vagy már meg is valósították a vásárcsarno­kok intézményét. Ha valahol szükség van a vásár- csarnokija, úgy Szatmár bizonyára ebbe a kategóriába tartozik. A piacrendszer nálunk úgyszólván tűrhetetlen. Mert bár van a város központjában alkal­mas tér, ahol a higiénikus és köztiszta­sági szempontok lehető betartásával a TÁRCA.- 1 A kis kiváncsi. Kiváncsi nép ez az asszonyfajta. A minap egy kis lányt csíptem1 rajta,. Odaállt a tükör elé s kérdi: — Mint állna a pörge bajusz néki ? Próbáljuk csak! — így felelek rája — Itt az enyém, nézzük, miképp állna? Nos tehát I — mond — tegye ide szépen, Illenék-e, adja csak, hadd nézem 1 Ki sem mondta, ajkán volt a bajszom, — Várjunk kissé, mondám, felragasztom. S amíg mézes ajkát szívta ajkam, Szemlehunyva pihent feje rajtam. Pompásan állt — mondám — ugy-e drága ? S képzeljék csak azt felelte rája, Hogy ő előbb elfeledte nézni, Tegyük fel még, akkor majd megnézi. jKincses Béla, vásárt lebonyolíthatják, ez még sem meg­felelő, mert piacunk nincs kikövezve, s nincs vízvezetékünk, hogy a szeme­tet ne csak összeseperhessék, de az el­árusító helyeket jól fellocsolják. így aztán a város egyetlen díszét képező főterünk, ahol egész nap kocsi kocsit ér, hol iskolásgyermekek tömegestől járnak, ahol a kereskedelem és ipar termelése szakadatlan sorú üzletekben van elhelyezve, melyet a vevőközönség a nap minden szakában elözönöl, ahol a korzó van, ott van nálunk a piac. Kevés város van az országban ahol olyan piszkos utcákat láthatna az ember, mint nálunk. Talán némelyik alföldi városban akad néha nyár ide­jén ekkora piszok, de ott az ilyesmi a nyári időszakban elkerülhetetlen, mert a szálló porfelhők kilométerekre elrepí­tik a homokbuckák könnyű porát, homokját. De mi még ezeket a városokat_is lefőzzük. Nálunk minden időszakban piszkosak az utcák, kivéve a forgalma­sabbakat, melyeket hetenkint egyszer fe­lületesen sepernek. E felületességet nem lehet a vízvezeték és csatornázás hiá­nyával megokolni. Főleg piszkos a piac­terünk. Elvégre is nem lehet minden kofa mellé egy rendőrt állítani, a ki egye­bet se csináljon, csak a köztisztasági paragrafusokra oktassa ki a szapora nyelvű asszonyságokat, akik a tojásos vagy a gyümölcsös kosár szalmáját, a A tűzoltó kongresszus előtt. — Tereferék. — Irta: Bodnár Gáspár. Már az igaz, hogy országos üggyé fújták fel azt a tervbe vett kakasviadalt. Egészen olyan tűzzel, amilyen a kakas természetnek megfelelő. Egyik fővárosi „Szövetkezés“ cimet viselő újság még ke­gyes is volt. Azt ajánlja, hogy a kakas­viadal helyett csináljunk tüzet... A szat­mári tűzoltók — úgymond — úgy is keveset látnák ilyet. Ez úgy van 1 Mert a szatmári tűz­oltók megszokták látni mindent, ami tüzet csinál, nem úgy mint a budapesti tűz­biztonsági rendőrség, mely nem lát semmit. Azért csinálódnak aztán olyan Párizsi Bazár féle — tragikus illuminációk ... * * * Csípje meg a kakas azt a Foszvék Nándort. Mégis csak nagy mester. A kakasviadal eszméjének csak említésére is kavarodás támad az állatvédelemben, a sajtóban, az ország minden kaszinójában megbeszélés tárgyát teszi. Vasúton nem tud az ember utazni, hogy ha kédezik: — Hova tetszik utazni ? — Hova való? — Szatmárra! — Á Szatmári Ott lesz a hires kakas viadal... — Igen kérem, tűzoltó kongresszus. — Kongresszus, kongresszus. De a kakasviadal ? — Vájjon meg lesz-e ? — Hiszen ártatlan az egész... vajas kosár lapuját, fedőpapirosokat és mindenféle értékesíthetetlen szemetet az utcára szórnak ki. Amig a piac a főtéren lesz, addig állandó lesz a félművelt kelet utcamo- déllje. Addig tele a piac nyáron a le­gyek millióival, ételhulladékokkal, pa- cáldarabokkal és széttaposott dinnye­hajakkal. Ezért kell a vásárcsarnok, ahol egy helyen megtalál minden élelmiszert a bevásárló. Könnyebb lesz igy az el­lenőrzés is, az utcák tisztaságáért sem kell elborulni a benszülötteknek és nem fog enni a közönség utcai husáruló bódékra aggatott, legyek százezrei által sorra kóstolt húsokat. A vásárcsarnok mielőbbi létesítése fontos és elsőrendű érdeke magának a városnak. Ez elől nem lehet kitérni; mivel pedig a pótadó takarója is csak addig ér, mig fedezet van rá, tessék köz­éi égi takarékpénztárt létesí­teni, annak jövedelméből a vásárcsarno­kot fölépíteni. Lesznek bizonyára olyanok, kik iiz\ fogják mondani: ott van a vásár- csarnok jövedelme. Téves felfogás lenne ez. A helybérnek nagyon csekélynek szabad lenni, mert különben az élelmi­szerek megint drágábbak lesznek, s en­nek is újra csak a közönség inná meg a levét. Hanem igenis, tessék egyszer már — De kérem, miféle középkorú barbárság! És igy tovább. Végig hömpölyög a kakasviadal ügye az egész országon. És ime most sül ki a váló: Hogy soha se volt komoly szándék arra, hogy ezt a hiressé vállt viadalt való­jában meg is cselekedjék. Nem akart az más lenni, mint egy ha­talmas reklám a tűzoltó kongresszus érdekében. — A lapok nem igen törődnek a kongresszussal — aggódik a főparancsnok. — Reklámjaink nagy részét úgy lát­szik papírkosárba teszik. — Mit kellene tenni? — Megvan 1 Csak várj, holnapig. Még valakivel kell beszélnem. És „holnap“ azaz másnap megszü­letett a kakasviadal hullámverő mozgalma. Egyszerre megmozdulták a lapok. Fővá­rosiak és vidékiek. Tele voltak a kakas­viadal hirelésével, a mit természetesen a tűzoltó kongresszus bevonása nélkül tenni nem lehetett. így van ez és nem máskép! Tesse­nek elhinni 1 Most azonban a kakasviadalom ügy­ből egy más ügy keletkezett... Viaakodás Foszvék Nándor és Kolb között. Ok tudvalevőleg tipikus tyák és kakas-tenyésztők városunkban. És ők (erről is értesült már az egész ország) perben valának bizonyos kakas látogatások ügyé­ben. No igen, viaskodás támadt és talán per is lesz belőle, hogy a kakasviadal esz­méje melyik „tenyészde“ tojásaiból kelt ki. Rossz nyelvek azt suttogják, hogy az a va­laki, — akivel beszélni kellett — Kolb volna. a magánérdeket a közérdeknek alá­rendelni, a sok magánbank mellé egy városi bankot alapitani. A szilárd ala­pokon nyugvó bankoknak ez úgy sem fog ártani, a férgesei pedig hadd pusztuljanak. Hogy pedig ez ügy felett ne egy könnyen lehessen napirendre térni, a jövő havi városi közgyűlésen interpel­lálni fog egyik városi képiselő. —y> Munkásgimnáziumok szer­vező szabályzata. Lapunk f. évi 22-ik számában már részletesen foglalkoztunk a munkásgimná­ziumok üdvös eszméjével s igyekeztünk kimutatni, milyen nagy kihatással lesz az a mai iparos nemzedékre. Most a munkásgimnázium szervező szabályzatát közöljük le, hogy azok, a kiket e nemes eszme érdekel, tiszta képet nyerjenek annak szervezéséről. I. Cél, feladat, eszközök. 1. §. A munkásgimnázium középisko­lai tanitást pótló ismereteket terjeszt. Ahol a helyi viszonyok megengedik és szükségessé teszik, a főiskolai tanitást pótló előadások tartását is feladatai kö­rébe vonja. 2. §. A munkásgimnázium általában a munkásosztály, kiváltképen pedig az iparos inasiskolát végzett és katonai szol­gálat előtt álló fiatal segédek középiskolai irányú rendszeres tanításával foglalkozik. A kongresszuson külön biróság fogja megkísérlem — a békés kiegyeztetést. * • * De a’ már aztán nem tréfa, hogy a tűzoltó kongresszuson csaknem a „vízzel* van vagy legalább is lehetne bajunk. Az öreg, ami szőke Szamosunk duzzog. Aka­rom mondani dagad. A vidéken meg ép­pen félreverték a harangokat, de nem a tűz, hanem a viz mián. Hát lám, az elemek is hatással vannak egymásra, nemcsak az emberek. Háború az élet, az a termé­szet is. * * • A kongresszus szintáján sokszor hi­vatkoztak a felhívások, buzditások a vá­ros jó hírnevére, becsületére és a többi. Helyes ...! Hát tegyünk is ki magunkért. Vág­juk ki a rezet...! Aggodalmunk azonban nem minden ok nélkül való ... Cukrázdánk például van elegáns, fő­városba is beillő. De péksüteményeink ? Kevés kivétellel kritikán alóliak. Pannó­niánk olyan a Deák-tér épületei közt, mint egy szép hölgy. De sokat beszélnek róla. Nem a legjobb jel. Talán nem is ér­demli. Bérkocsisaink a fordulóknál oly eszeveszetten hajtanak, hogy félő: az első élgázolást Ábris, az egyfogatu fogja meg­cselekedni. A mentőkocsi kivonul. Azt fogják mondani, hogy csináltuk — a lát­ványosság mián — az esetet. Tele lesz vele a sajtó, hogy meges barbárságba estünk ... No de oda se’ neki, csak tüzesen, 1 bátran, férfiasán és minden sikerülni fog. RÖTH SIMON nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. EIGYEEMEZTETÉS! 11 MT Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom