Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1908-07-28 / 31. szám
HuszonCtOdfk évfolyam. 31-lk szám. Szatmár, 1908 julius 28. I %t"V I; "V V» "4Mb TÁRSADALMI, ISMKRETT ERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KíjpWQi 9(18 VU AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre . B& évre . . . 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 fill. . 3 » I Egyes szám ára 16 » Községek, községi jegyzőik ée néptanítók részéire egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ É8 KIADÓHIVATAL, kővé a lap szellemi részére vonatkozó közlemény«k, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: = Morvái Iá no* * könyvnyomdája Eötvös-utcza 6-ik sz. alatt = w=rr.T=YT=QJ<r-6Z^.alg : 78. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. HIRDETÉSEK o lop MaMMoataUtea a leyaioaébá árak aoltett fölvétetnek. Nyiáttér garmond sora 3D fillér.-------Hlrdotéaok díjjal előre fizetendők. —«-mm. jt É pítsünk vásárcsarnokot. Bartha Kálmán agilis gazdasági tanácsosunk a múlt évben felvetette a városi vásárcsarnok építésének üdvös eszméjét. Sajnos, javaslata a pusztában elhangzó szó volt. Csakhamar a feledés sötét fátyolét dobták Barthának erre a városunk jövő fejlődésére oly nagyfontosságu, közgazdasági, főleg pedig közegészségi szempontból határozottan elodázhatatlan tervére. Most, hogy újra járvány van városunkban s hogy a kormány törvényhozási utón szándékozik a kofák immár tűrhetetlen garázdálkodását megrend- szabályozni, — mi is felvetjük a vásár- csarnok építésének üdvös eszméjét. A modern városok berendezése semmi esetre sem nélkülözheti a vásárcsarnokot. Higiénikus és köztisztasági szempontból is szükség van mindenütt a vásárcsarnokra. A legtöbb nagy magyar város már belátta ezt és a legtöbb helyen tervbe vették vagy már meg is valósították a vásárcsarnokok intézményét. Ha valahol szükség van a vásár- csarnokija, úgy Szatmár bizonyára ebbe a kategóriába tartozik. A piacrendszer nálunk úgyszólván tűrhetetlen. Mert bár van a város központjában alkalmas tér, ahol a higiénikus és köztisztasági szempontok lehető betartásával a TÁRCA.- 1 A kis kiváncsi. Kiváncsi nép ez az asszonyfajta. A minap egy kis lányt csíptem1 rajta,. Odaállt a tükör elé s kérdi: — Mint állna a pörge bajusz néki ? Próbáljuk csak! — így felelek rája — Itt az enyém, nézzük, miképp állna? Nos tehát I — mond — tegye ide szépen, Illenék-e, adja csak, hadd nézem 1 Ki sem mondta, ajkán volt a bajszom, — Várjunk kissé, mondám, felragasztom. S amíg mézes ajkát szívta ajkam, Szemlehunyva pihent feje rajtam. Pompásan állt — mondám — ugy-e drága ? S képzeljék csak azt felelte rája, Hogy ő előbb elfeledte nézni, Tegyük fel még, akkor majd megnézi. jKincses Béla, vásárt lebonyolíthatják, ez még sem megfelelő, mert piacunk nincs kikövezve, s nincs vízvezetékünk, hogy a szemetet ne csak összeseperhessék, de az elárusító helyeket jól fellocsolják. így aztán a város egyetlen díszét képező főterünk, ahol egész nap kocsi kocsit ér, hol iskolásgyermekek tömegestől járnak, ahol a kereskedelem és ipar termelése szakadatlan sorú üzletekben van elhelyezve, melyet a vevőközönség a nap minden szakában elözönöl, ahol a korzó van, ott van nálunk a piac. Kevés város van az országban ahol olyan piszkos utcákat láthatna az ember, mint nálunk. Talán némelyik alföldi városban akad néha nyár idején ekkora piszok, de ott az ilyesmi a nyári időszakban elkerülhetetlen, mert a szálló porfelhők kilométerekre elrepítik a homokbuckák könnyű porát, homokját. De mi még ezeket a városokat_is lefőzzük. Nálunk minden időszakban piszkosak az utcák, kivéve a forgalmasabbakat, melyeket hetenkint egyszer felületesen sepernek. E felületességet nem lehet a vízvezeték és csatornázás hiányával megokolni. Főleg piszkos a piacterünk. Elvégre is nem lehet minden kofa mellé egy rendőrt állítani, a ki egyebet se csináljon, csak a köztisztasági paragrafusokra oktassa ki a szapora nyelvű asszonyságokat, akik a tojásos vagy a gyümölcsös kosár szalmáját, a A tűzoltó kongresszus előtt. — Tereferék. — Irta: Bodnár Gáspár. Már az igaz, hogy országos üggyé fújták fel azt a tervbe vett kakasviadalt. Egészen olyan tűzzel, amilyen a kakas természetnek megfelelő. Egyik fővárosi „Szövetkezés“ cimet viselő újság még kegyes is volt. Azt ajánlja, hogy a kakasviadal helyett csináljunk tüzet... A szatmári tűzoltók — úgymond — úgy is keveset látnák ilyet. Ez úgy van 1 Mert a szatmári tűzoltók megszokták látni mindent, ami tüzet csinál, nem úgy mint a budapesti tűzbiztonsági rendőrség, mely nem lát semmit. Azért csinálódnak aztán olyan Párizsi Bazár féle — tragikus illuminációk ... * * * Csípje meg a kakas azt a Foszvék Nándort. Mégis csak nagy mester. A kakasviadal eszméjének csak említésére is kavarodás támad az állatvédelemben, a sajtóban, az ország minden kaszinójában megbeszélés tárgyát teszi. Vasúton nem tud az ember utazni, hogy ha kédezik: — Hova tetszik utazni ? — Hova való? — Szatmárra! — Á Szatmári Ott lesz a hires kakas viadal... — Igen kérem, tűzoltó kongresszus. — Kongresszus, kongresszus. De a kakasviadal ? — Vájjon meg lesz-e ? — Hiszen ártatlan az egész... vajas kosár lapuját, fedőpapirosokat és mindenféle értékesíthetetlen szemetet az utcára szórnak ki. Amig a piac a főtéren lesz, addig állandó lesz a félművelt kelet utcamo- déllje. Addig tele a piac nyáron a legyek millióival, ételhulladékokkal, pa- cáldarabokkal és széttaposott dinnyehajakkal. Ezért kell a vásárcsarnok, ahol egy helyen megtalál minden élelmiszert a bevásárló. Könnyebb lesz igy az ellenőrzés is, az utcák tisztaságáért sem kell elborulni a benszülötteknek és nem fog enni a közönség utcai husáruló bódékra aggatott, legyek százezrei által sorra kóstolt húsokat. A vásárcsarnok mielőbbi létesítése fontos és elsőrendű érdeke magának a városnak. Ez elől nem lehet kitérni; mivel pedig a pótadó takarója is csak addig ér, mig fedezet van rá, tessék közéi égi takarékpénztárt létesíteni, annak jövedelméből a vásárcsarnokot fölépíteni. Lesznek bizonyára olyanok, kik iiz\ fogják mondani: ott van a vásár- csarnok jövedelme. Téves felfogás lenne ez. A helybérnek nagyon csekélynek szabad lenni, mert különben az élelmiszerek megint drágábbak lesznek, s ennek is újra csak a közönség inná meg a levét. Hanem igenis, tessék egyszer már — De kérem, miféle középkorú barbárság! És igy tovább. Végig hömpölyög a kakasviadal ügye az egész országon. És ime most sül ki a váló: Hogy soha se volt komoly szándék arra, hogy ezt a hiressé vállt viadalt valójában meg is cselekedjék. Nem akart az más lenni, mint egy hatalmas reklám a tűzoltó kongresszus érdekében. — A lapok nem igen törődnek a kongresszussal — aggódik a főparancsnok. — Reklámjaink nagy részét úgy látszik papírkosárba teszik. — Mit kellene tenni? — Megvan 1 Csak várj, holnapig. Még valakivel kell beszélnem. És „holnap“ azaz másnap megszületett a kakasviadal hullámverő mozgalma. Egyszerre megmozdulták a lapok. Fővárosiak és vidékiek. Tele voltak a kakasviadal hirelésével, a mit természetesen a tűzoltó kongresszus bevonása nélkül tenni nem lehetett. így van ez és nem máskép! Tessenek elhinni 1 Most azonban a kakasviadalom ügyből egy más ügy keletkezett... Viaakodás Foszvék Nándor és Kolb között. Ok tudvalevőleg tipikus tyák és kakas-tenyésztők városunkban. És ők (erről is értesült már az egész ország) perben valának bizonyos kakas látogatások ügyében. No igen, viaskodás támadt és talán per is lesz belőle, hogy a kakasviadal eszméje melyik „tenyészde“ tojásaiból kelt ki. Rossz nyelvek azt suttogják, hogy az a valaki, — akivel beszélni kellett — Kolb volna. a magánérdeket a közérdeknek alárendelni, a sok magánbank mellé egy városi bankot alapitani. A szilárd alapokon nyugvó bankoknak ez úgy sem fog ártani, a férgesei pedig hadd pusztuljanak. Hogy pedig ez ügy felett ne egy könnyen lehessen napirendre térni, a jövő havi városi közgyűlésen interpellálni fog egyik városi képiselő. —y> Munkásgimnáziumok szervező szabályzata. Lapunk f. évi 22-ik számában már részletesen foglalkoztunk a munkásgimnáziumok üdvös eszméjével s igyekeztünk kimutatni, milyen nagy kihatással lesz az a mai iparos nemzedékre. Most a munkásgimnázium szervező szabályzatát közöljük le, hogy azok, a kiket e nemes eszme érdekel, tiszta képet nyerjenek annak szervezéséről. I. Cél, feladat, eszközök. 1. §. A munkásgimnázium középiskolai tanitást pótló ismereteket terjeszt. Ahol a helyi viszonyok megengedik és szükségessé teszik, a főiskolai tanitást pótló előadások tartását is feladatai körébe vonja. 2. §. A munkásgimnázium általában a munkásosztály, kiváltképen pedig az iparos inasiskolát végzett és katonai szolgálat előtt álló fiatal segédek középiskolai irányú rendszeres tanításával foglalkozik. A kongresszuson külön biróság fogja megkísérlem — a békés kiegyeztetést. * • * De a’ már aztán nem tréfa, hogy a tűzoltó kongresszuson csaknem a „vízzel* van vagy legalább is lehetne bajunk. Az öreg, ami szőke Szamosunk duzzog. Akarom mondani dagad. A vidéken meg éppen félreverték a harangokat, de nem a tűz, hanem a viz mián. Hát lám, az elemek is hatással vannak egymásra, nemcsak az emberek. Háború az élet, az a természet is. * * • A kongresszus szintáján sokszor hivatkoztak a felhívások, buzditások a város jó hírnevére, becsületére és a többi. Helyes ...! Hát tegyünk is ki magunkért. Vágjuk ki a rezet...! Aggodalmunk azonban nem minden ok nélkül való ... Cukrázdánk például van elegáns, fővárosba is beillő. De péksüteményeink ? Kevés kivétellel kritikán alóliak. Pannóniánk olyan a Deák-tér épületei közt, mint egy szép hölgy. De sokat beszélnek róla. Nem a legjobb jel. Talán nem is érdemli. Bérkocsisaink a fordulóknál oly eszeveszetten hajtanak, hogy félő: az első élgázolást Ábris, az egyfogatu fogja megcselekedni. A mentőkocsi kivonul. Azt fogják mondani, hogy csináltuk — a látványosság mián — az esetet. Tele lesz vele a sajtó, hogy meges barbárságba estünk ... No de oda se’ neki, csak tüzesen, 1 bátran, férfiasán és minden sikerülni fog. RÖTH SIMON nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. EIGYEEMEZTETÉS! 11 MT Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók 1
