Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1908-07-21 / 30. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETfflÉÍP. MEGJELEN MINDÉN KEDDEN. == AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: = Egész évre ... 6 kor. 1 Negyedévre 1 kér. 56 fill. Pel évre .... 3 > | Egyes szám ára 16 » Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: = Morvái János könyvnyomdája Eötvös-stcza 6-ik sz. start. = TTn'jTXFOIV'S ZJybJX : 78. A Szerkesztő lakása: Eötvős-utcza 19-ik szám.--------HIRDESSEK » o lap hioééhirslotihas o l«|nlo«áMi árok netted fMvMotaok. Nyüttér gannooá sora 10 HA.-------- Hirdetések díjjal elfiie fizetendők. Léghajón az örök béke felé. (Vy) A kit az emberi nem fejlődésének fázisai érdekelnek, annak figyelmét nem kerülheti ki, hogy a nyugat nemzetei micsoda nagy’ versengést fejtenek ki a kormányozható léghajó feltalálása körül. Filozófusok és szociológusok, a kik tisztában vannak az emberiség egyetemes fejlődésével, sőt még a materialista gondolkodók is egyet értenek abban,, hogy a kormányozható léghajó feltalálása, tehát a levegő meghódítása gyökeres átalakító hatással lesz az egész emberi társadalomra. Nem frázis az, a midőn költők és tudósok hirdetik, hogy a levegő meghódítása az örök békét vonja maga után. A levegő meghódításához most egy hatalmas lépéssel közeledtünk. Németországé a dicsőség ezen a téren. Zeppelin gróf léghajója, összehasonlíthatatlanul közelebb áll a tökéleteshez, mint az összes eddigi légjáró művek. Egyik legutóbbi felszállása alkalmával "Zeppelin gróf nyolc' órán keresztül volt a levegőben, megtett néhány száz kilométernyi utat, könnyedén kormányozta a léghajót, odament vele a hova akart, még szél ellenében is. Ezek után biztosítottnak látszott a huszonnégy órára tervezett felszállás sikere. És ez is megtörtént. Biztosra vehető, hogy a német állam segítségével az ilyen léghajó százai fognak készülni, keresztül-kasul járva a nagy légürt, hirdetve az emberi szellem diadalát, a mely immár bevette a levegő birodalmát is, a hol az ókor pogány népeinek hite szerint az istenek laktak. Ezek alapján bízvást mondhatjuk, hogy mi még, ha élünk még egy emberöltőre valót, meg fogjuk érni, hogy lesznek az államvasutak mintájára állami légutak is, s a kormányozható léghajókon a gyorsvonat kétszeres sebeségével fogunk repülni oda, a hova akarunk. Az összes sztratégák megegyeznek abban, hogy sem tengeri, sem szárazföldi hadseregek meg nem állhatnak olyan ellenséggel szemben, a melynek kormányozható hadiléghajói vannak. Mert egy ilyen léghajó is elég arra, hogy eljusson a legelsáncoltabb és legjobban megvédelmezettnek látszó tábor fölé és onnan szórja le a gyilkos bombák özönét, a mivel a legerősebb hadsereg is néhány óra alatt tönkre tehető. Ilyen ellenség ellen nem lehet háborút viselni.’ Az összes államot leszerelni lesznek kénytelenek a léghajók előtt. . Ezt megelőzőleg lesznek ugyan borzalmas léghajó ütközetek is, de hova-tovább be fog következni az az állapot, hogy sem katonai sem szárazföldi hadseregre szükség nem lesz, mert a háborúskodó népek sorsát a levegőben vívott ütközetek döntik el. Az utolsó háborút tehát az emberiség a levegőben fogja megvívni, Igaz, messze van még ez az idő, mi nem is fogjuk megérni. Mégis megnyugtató, sőt boldogító érzés támad az emberi kebelben arra a gondolatra, hogy el fog érkezni az idők teljessége, a mikor emberek százezrei nem fognak gyilkos szándékkal egymással szemben állani, a mikor az örök béke napja ragyog a föld felett és elűzi, hogy soha többé vissza ne jöjjön, a háború éjszakáját. Azok a milliók és milliárdok, a melyeket most a hadseregekre költenek a népek, a társadalom boldogitására, gazdasági és szociális intézményekre, most még meg sem álmodott nagystílű intézmények alapítására fordittatnak. Az örök béke az emberiség boldogságát jelenti. Szobrok. Pár hónappal ezelőtt leplezték le a főváros egyik legékesebb és legimpozánsabb efKlékfitűvét, a Vörösroarty-szobrot.’- Két esztendő óta alig volt vasárnap, melyen egy Kossúth-szobrot, vagy más históriai jelentőségű emlékművet ne adtak volna át a nyilvánosságnak. Két szempontból örvendetes ez u s/.oborfellendülés. Az egyik a hazafiul, a másik a művészeti. Az első különösen azért érdemel méltánylást, mert éppen mostanság áldoz a kegyelet a múltak dicsőségének, amikor a nemzetközi szociáldemokrácia és a materiálista tudomány végzetes csapásokat mér a tömeg hazafiui és nemzeti érzésére. Örvendetes és megnyugtató a tudat, hogy | magyar intelligencia bármily mohón szívja is fel | modern szociológusok g a materiálista | filozófusok tanait, mégis tud disztingválni és megbecsüli a maga magyarságát és hazája nagyságát. Az uj tanok nem tadták megmételyezni a lelkét b bár lépést tart a kor áramlásával, urnely sajnos, ismeretlen örvények felé ragad, thégis tisztelettel van u múlt trudiciói iránt, aminek legbiztosabb jele, hogy pénzt áldoz hazafias szobrokra. Nagy jelentőségűnek tartják a közönség művészi érdekének fejlesztése szempontjából is a sok uj szobrot. A főváros és a vidéki városok maradandó ékességet nyernek általuk, a nép tudomást szerez arról, hogy 8zobormüvészet is van, lát, tanul s gondolatköre kitágul. Csak egy baj van, az, hogy az uj szobrok között különösen a vidéken alig van egy-kettő, amely művészi szempontból figyelmet érdemel. Tiz olyan vidéki Koesuth szobrot is feltudnánk sorolni, amelyeket, ha meglátna a megdicsőült kormányzó, nem ismerne magára. Pajtáskodás és protekció érvényesült a szobrok meg- válogatása körül. Pedig a mi ifjú szobrász- generációnk oly tehetséges, hogy valóságos bűn a tehetségtelenek támogatása. Bűn annál is inkább, mert a hazafiui divattá vált szobormű velősektől egyúttal a nemzeti irányú művészet fellendülését várjuk. Apponyi Albert néhány hónap előtt egy fulmínáns beszédben hirdette a nemzeti irányú művészet szükséges és pártolásra méltó voltát, hirdette, hogy ennek a célnak az elérése érdekében nem szabad visszariadni az áldozatoktól. Nincs kedvezőbb alkalom a nemzeti irányú művészet inangurálására mint a jelenlegi, a mikor minden valamire való TÁRCA. Olyan a szeme... Olyan a szeme mint az éj Az ember belenézni fél — Vájjon mit rejt a mélyébe? Néha cikáznak villámok, Máskor, szelíd csillag ragyog Titokzatos örvényébe. Sötét-e, kék-e? vajh kitudja, Csalóka mint a tenger habja Színében folyton változik ; Alig figyeled, másnak látod Es elvagy veszve, ha csodálod, Ki belenéz elkárhozik. Ezer ördög kacag belőle Majd angyalok mosolyognak benne, Parancsoló, aztán szelid; Halálra sebez a nyilával Majd föléleszt egy sugarával, De — széjjel tépi álmaid. ____ Gulácsy Ilonka. Ké t sötét szárny. Irta: Cholnoky László. Nehéz, sűrű, magányos gondolataimból ott riadtam fel, hogy egyszer csak Bp^st egyik utcasarkán összecsapódtam Józsi bácsival, az arácsi kocsmárossal, aki otthon édes szülőföldemen tanúja volt minden letörésünknek és aki pontosan megtudta volna nevezni mind a két krajcárt. ami a zsebemben volt, — egy tizes- bankót nyomott a kezembe azzal, hogy a nagybátyám küldi. És Józsi bácsi csak félálmomban mondja : — Aztán a nyáron jöjjön is le hozzánk ! De bizonyosan! Majd meglátja, hogy én kigyógyitom. Maga beteg... — Biz’ én mindig ilyen halovány, ilyen nyeszlet voltam, Józsi bácsit — mondtam nevetve. — Nem az!... Az nem baj!... — felelte. — Maga szomorú 1 Bágyadt és koravén 1 Jöjjön csak el hozzám, jöjjön le a falura a virágok közé 1 Mosolyogtam, de magam is érezteni, hogy mosolygásom hazug és idétlen. — Ha most szomorú vagyok, Józsi bácsi, akkor ott lent, a virágok közt bizonyosan sirnék 1 | — Miért ? — Pontosan ugyanazért, a miért most mindjárt elkezdtem, ha még sokáig nyaggatl Ott hagytam szegény öreget. Nem néztem hátra, mégis egészen bizonyosan .tudom, hogy még sokáig nézett utánam és csóválta a fejét. Az ilyesmit meg lehet érezni. Most azután megint zavaros, határozatlan körvonalú dolgok következtek. Amiket átéltem, amiken keresztülmentem, azok valami bolondos, cifra, farsangi csoporttá egyesülve, keringenek körülöttem. És az őrjöngő forgatagban már nem tudom szét- különboztetni a szomorú és a vidám dolgokat. Egyre közelebb jutottam ahhoz az édesen bágyasztó, koporsószagu fél-élethez, amelyikben most élek és amelyikben a valóság már összefonódik az álommal. Ha reggel felébredek, nem tudom, megtörtént-e valóban, hogy valaha, rettenetesen régen, az apám, poharazgatás közben odaszólt nekem, rám nézve szelid, szomorú szemével: — No, igyál egyet te is, pajtikám ! Ne busulj, viselj még te is hosszú nadrágot 1 Nem tudom, megtörtént-e, vagy talán magam voltam és magam beszéltem ? Vagy csak úgy álmodtam az egészet? Nyirkos, ködös, hideg reggeleken remegve nyitom be a szomszéd-szoba ajtaját, hogy ott van-e az asszony, hogy ott vannak a lányok, az apró kis jószágok ? A feleségem, meg a két kis lányom? Nem csak álmodtam-e őket is? Én nem tudom, valóság-e az, ha néha elsötétül előttem minden ? Nem tudom valóság-e, de azt tisztán érzem, hogy olyankor két hatalmas, koromfekete szárny fedi el a szememet ... Rettenetes dolog volt idáig jutnom. Arra bizonyosan emlékszem. * * * * Már a Józsi bácsivali találkozásom alkalmával is nagyon csüggedt, közönyös és gyönge lehettem, mert már azzal is megtudtam vesztegetni magamat, hogy köszönőlevelet Írtam a nagybátyámnak. Bizonyosan, halálosan bizonyosan tudom, hogy nem ö küldte a pénzt, mégis megírtam a levelet. Sőt megtettem azt I gazságot is, hogy nem irtani meg neki a címemet, nehogy felelhessen. Akkor már ilyen áron is megtudtam nyugtatni magam. Azoknak az alakoknak egyike, akik egy-egy gondolatjelet képviselnek előlegezett nekrológomban, bizonyosan Neuge- bauer Viktor nevű miniszteri tanácsos volt a füszereskülsejü finánc-zseni. Enge- met sohasem ebben a legutóbbi minőségében érdekelt, mert éntűlem a finánciáliák mindig nagy messzeségben álltak, hanem abban a tekintetben, hogy ő vitt be az első hivatalomba, ahol utóbb ő lett az igazgatóm. Mint ilyen azután igazgatott. Igazgatta a maga főosztályát és mellékesen igazgatott engem is. És mivel igen erősen a lelkén viselte a sorsomat, olyan célirányosan igazgatott, hogy ötévi szolgálat után már egyáltalán nem volt különbség az ő szolgájának fizetése és az éu fizetésem közt. Áldja meg az Isten a derék, osztrák férfiút. Mert, amint mondta, mindezt saját érdekemben tette. Igen. És ez ,az elmélet az ö csodálatos, hatalmas agyvelejében fogant meg, ott is nőt nagygyá. Úgy van : ha valaki magáénak akarja vindikálni azt az elméletet, hogy az embert minél korábban kell beletaszi- tani a gyomromba, nyakig belenyomni a megalkuvásokba, mert úgy sokkal nagyobb és őszintébb lelkesedéssel tör előre, akkor az illető/ legyen meggyőződve, hogy valaki leleplezi. És hogy ez a valaki én legyek. Igen: én meg fogom mondani, hogy ez az ötlet karai Neugebauer Viktoré és nagyválasztéku cipőraktárát w ajánljuk a t. vévé közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlást forrást. —— Mir és léte FIGYELMEZTETÉS I! I WGF Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári __________ ___________________ i^É____________ áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatóki V,
