Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1908-06-16 / 25. szám

8ZATMAR lás VIDÉKE.

Kedve3 gyermekek, hogy elejét vegyük, hogy megakadályozzuk a drága magyar föld madarainak pusztulását, tnár tavaly megfogadtuk ünnepélyesen, hogy madarainkat soha többé nem bántjuk, azokat mindenkinek pártfogásába ajánljuk, továbbá, hogy a télen nálunk maradókat etetjük s fészekodvakat akasztunk ki számukra. Súlyos, nehéz fogadás volt ez, de ösmerve minden jó iránt fogékony lelke- teket s tudva azt, hogy a magyar tiu adott szavát meg is tartja, biztos vagyok benne, hogy közületek éneklő madarat vásottságból senki meg nem fogott, senki meg nem ölt, hanem at Ínség keserves napjaiban könyörületes szívvel megetette s aki ezt közületek meg is tette, az a madarat bizonyosan meg is szerette, mert etetés közben megösmerkedett életmódjával, szokásaival, gyönyörködött kevességé- ben, minden mozdulatában, szivünkhöz szóló csicsergésében. Azért kedves gyermekek, hogy még jobban megszeressétek a madarat, egy néhánynak leirom az életmódját.

Itt Van mindjárt a kis kenderike I Egyszerű barnaszinü kis madár, nagyon hasonlít a legveszedelmesebb madárhoz, a könyörtelenül irtani való verébhez. De mennyi kedvesség van benne! Eredj ki édes gyermekem a bokrok közé, a gyümölcsösbe vagy a hüs erdőszélre s már április elején, midőn a legelső barátságos napsugár végig csókolja s melegével felébreszti a fagyos földet s a kikelet legelső virágait, már ott láthatod ághegyen ülve a him kenderikét, amint vigan csicseregve hirdeti mindenkinek, aki tudni akarja, hogy fűből, fából, gyökérből, mohából nagy gonddal épített kis fészkében 5—6 tojás van s azokból nemsokára 5—6 éhes fióka fog kikelni. Bezzeg lesz ám akkor nagy munka 1 öt, hat éhes fiókát nehéz kielégíteni, pedig a kenderike kedves gyermekek kétszer, olykor háromszor költ. Fészkét hol akácfára, hol felfutó növények sűrűjébe vagy bokrokba rakja, inkább alacsonyon, mint n agasan. A tojó épen 13 nap alatt költi ki tojásait. A kenderike dudvamagvakkal él s igy hajt hasznot, de megjegyzendő, hogy az olajtartalmú növényekre p. o. a repcére is rá jár s ekkor némi kárt is tehet, de könnyen elriasztható. Szeretnünk kell a kenderikét azért is, mert télen nálunk marad és csak nagyon csikorgó időben vonul kissé melegebb tájakra. Télen magától értetődik, hogy tápláléka a gaz, a dudva magvaiból telik. Éneke erőteljes, kellemes, fuvolaszerü, szóval legjobb éneklőink közé tartozik.

Ki ne ösmerné legalább híréből a madarak királyát, a csalafinta kis ökörszemet? Hazánknak, de egész Európának legkisebb madara e vörhenyeges, rövid farkincáju csepp kis jószág. Sűrűségekben,

„d* objets d’ art“ » a francia—angol gépek, hajók és vasutak kiállítása.

Mindjárt itt meg kell emlékeznem, ha csak néhány szóval is a londoni magyar kiállításról.

Van itt Londonban egy részvénytársaság, amely kiállítások rendezésével foglalkozik. Évről-évre más és más ország gazdasági és ipari termékeit állítja ki azon célzattal, hogy azokat a külfölddel megismertesse.

Tavaly előtt Ausztria, a múlt évben a Balkán államok, az idén Magyarország került sorra.

A kiállítás igen szép helyen van. Maga a kiállítás területe igen csinosan és ügyesen van rendezve és kiépítve; a kiállított tárgyakról azonban — tisztelet a kivételeknek, — kevés jót mondhatok.

Különösen a mezőgazdasági kiállítás, amelynek épen a leggazdagabbnak kellene lenni, nagyon szegény.

Mindegy 1 Ez is valami 1 A fődolog az, hogy megismernek és beszélnek rólunk magyarokról, mint Ausztriától különálló államról.

• S hogy ennek milyen nagy a hord- ereje, elég ha annyit említek, hogy itt Angliában az emberek sok szépet hallottak — még a jobb körökben is — a csodás fekvésű, gyönyörű szép Budapestről, „amely Bécs után a legszebb városa Ausztriának.“

Elszomorodva hallom, de büszke ön tudattal igazítom helyre, hogy az a gyönyörű szép város ott a zugó Duna két partján Magyarország fővárosa!

bokorzatokban, sövényekben, de legszívesebben az erdő friss vágásaiban tartózkodik, ott a hol a levágott fa rakásban fekszik. Hozzá hasonló eleven, bujkáló madarat nem ösmerünk. Mindig csak pillanatokra látható, farkincáját szorgalmasan mártogatja s a következő pillanatban már végigsiklott a legsűrűbb bozótban, vetekedve az egérrel, ezért a magyar nép helyenként tüskebujkálónak is nevezi. Fészkét letört, levágott ágak, gyökerek közé rakja ' száraz lombból, ágacskákból, bélése persze a legfinomabb toliból Való E csepp madár 6—8 szeplős tojást tojik, évente kétszer is költ. Táplálékát leginkább pókok, hernyók, aprö rovarok, legyek stb. teszik. Elgondolhatjátok kedves gyermekek, hogy egy pár ökörszem 16 fiókájával egy esztendőben mekkora pusztítást visz véghez az ártalmas bogár Ságban. Télen is nálunk marad, de énekével felülmúlja a kenderikét, pompás hangja megközelíti a kanári madár hangját. Magától értetődik, hogy e fürge jószágban csak gyönyörködnünk szabad, bántanunk nem, örüljünk, ha kertünk surü sövényében megtelepedett.

Bemutatom kedves gyermekeim a füsti fecskét is, azt a madarat, .melyet mindenki ösmer, melyet nálunk még a kőszivü rossz ember sem bánt! Ugy-e, hogy tudjátok róla, hogy oly gyoráan repülni egy madarunk sem tud mint ő, s ugyanazért egy madarunk se fogdos össze annyi legyei s apró rovart mint ő, de azt is tudjátok róla, hogy kevés oly madarunk van, mely annyira megbarátkozott volna az emberrel, mint épen ö. Mint érdekes ritkaságot megemlítem, hogy sárfészkét olykor nem az eresz alá rakja, hanem rendes szokásától eltérően fák ágai, vagy felfutó növények indái közé. Fészke ilyenkor hasonlít a pinty fészekhez, csakhogy sárból való. A fecske kétszer is költ. Fiókáit rendkívül nagy gonddal eteti. Megfigyelték, hogy egy fecskepár reggeli 4 órától esti 9 óráig 538 szór hozott jó falatot fiainak, legsűrűbben, 62-szer esti 7 és 8 óra között. A magyar népnek a fecske kedvenc madara. Legkitűnőbb költőink p. o. Arany János, Tompa Mihály, Tóth Kálmán, Petőfi Sándor sok szép verset Írtak a fecskéről. A magyar ember a fecskét Isten madárkájának nevezi s nem veti le a fecskét, mert a babona szerint, tehene véres, tejet adna. Mindenki tudja, hogy tengeren túli útjára ősszel tér s mindenki tudja közületek, hogy ez útjában az olaszok százeZriveí fogdossák össze s viszik a piacra. Hozzánk nagy örömünkre április 4—5 között tér meg s keresi fel régi fészkét.

(Folyt, köv.)

Apróságok.

— Hová mentek az idén fürdőre?

— Én itthon maradok, csak a feleségem fog elmenni, de hogy hová, azt nem tudom, miután még nem értekezett az orvossal.

— Hiszen akkor még az sem bizonyos, hátha az orvos azt fogja mondani, hogy fürdőre mennie egyáltalán nőm szükséges.

— Barátom, ha te ilyen eshetőséget elképzelsz, akkor te nem ismered a feleségemet.

*

— Apuka, mi az a gyógyíthatatlan betegség ?

— Ä melyik halállal végződik. — De hiszen az élet is azzal végződik.

— Hát, gyermekem, az sem egyéb.

*

A közgyűlés nem akart belemenni, hogy a vasút a Deák-téren indóházat építsen. Boszankodnuk is a vezérférfiak a kereskedőkre, u miért n tervnek ellene mondottak, holott az volt a legerősebb argumentum, hogy mennyire elő fogja mozdítani a kereskedők érdekét ez az újítás. Le is vették a napirendről egyelőre. Hátha egy kis puhitássul sikerülni fog mujd őket más meggyőződésre téríteni. Az okoskodás eléggé praktikus, mert hiszen ma olyan világot élünk, a mikor az efajta változásokon még csak meg se ülődnek.

* 1

Arra a hírre, hogy egy uj pénzintézet vun alakulóban, sok ember bizalommal néz a' jövőbe, különösen pedig azok, a kik' a régieknél már kivették részüket a hitelt illetőleg. . ______I

— Be okos ember volt — mondja egy váltógazda — a kinek ez a jó gondolata támadt. Hanem helyes lett volna mindjárt kettőt alapítani, had boldogulhatott volna mindenki.

*

Beszélgettem | leendő bank egyik lelkes hívével az alapítás nehézségeiről,, i mondtam neki, hogy képzelem, milyen fáradtságba kerülhetett, inig a részvények jegyezve lettek.

— Gyerekjáték az egész — mondta ő — a legnehezebb munka volt az uj banknak nevet találni L

*

B' derék -volna, ha az uj 20 koros nasokból vagy 100 darabot kapnék.

— Én megelégednék kevesebbel is, sőt azt sem bánnám, hu nem- is uj, hanem csak régi volna.

— Igazad van, hiszen nokünk a régi is uj volna.

Demeter.

HÍREINK

—- Városi közgyűlés. E hó 8 ika

mint közgyűlési nap — a püukösdi ünnepekre esvén, — a rendes havi közgyűlést 11.-ón csütörtökön tartotta meg városunk törvényhatósága Dr. F a 1 u s s y -Árpád főispán elnöklésével. A polgármesteri jelentés megemlékezett az uj közkórházra enger délyezett államsegélyről, a mérnöki hivatal újjászervezéséről, a kir. kath. főgimn. jelen légi épületének megvételéről, a kir. adóhivatal behelyezéséről, a posta palota építési ügyéről. Örömét fejezi ki a megyóspüspök egészségi állapotának jobbra fordultáról, Kiss Áron superitenden9 s CLváth Elemér biz. tag. elhalálozásáról résztvevőleg emlékszik meg s indítványára -közgyűlés elhatározta, hogy emléküket a közgyűlés jegyzőkönyvében megörökítik. A szatuiárhegyi g. k. lelkész i állásra Bá9thy László gencsi lelkész választatott meg 34 szavazattal Marosán János rákosterebosi lelkész 22 s Brankován Sándor arad-simándi lelkész 2 szavazatával szemben. Az ápril hóról elő- és leirt áLlam- adó után a községi pót'adót elő- és leírták. Az egyetemet kérelmező, debreceni küldöttségben való részvételre fölkérték Dr. Fa- lussy Árpád főispánt, Dr. Kelemen Samu orsz. képviselőt s Dr. Vujuy Károly polgár- mestert. A deák-téri felvételi épület s a németi . fnrdulós gazdálkodás ügyét Dr. Kelemen Samu s Búrt ha Kálmán indítványaira u napirendről levették. Az iparos tnnonc iskolában a közismereti tunitók óradiját 80 K-ról 100 K-ra emelték. A szatmár-- máté9zalkai vasútra fölveendő 195.000 K kölcsönre nézve a polgáridester a Wallon szegény és árva tartalékalap igénybe vételét javusolta s azt a közgyűlés Fethő György felszólalására u polgármester meg-r nyugtató válasza után elfogadta. Elfogadta a közgyűlés a rendészeti szakbizottság telek- rendezési ügyében tett javaslatát, tudomásul vette u föladó reform, orsz. közigazgatási bank létesítése s a rendőrség államosítása ügyére vonatkozó hatósági átiratokat s a kért szabadságidőket engedélyezte. Rendes havi közgyűlés előtt rendkívüli közgyűlés volt, melyen névszerinti szavazással elfogadták az avasi fatermékek raktározására megszerzett másíélhold terület adásvételi szerződését.

— Kanonokok beigtatása. Ma kedden délelőtt volt Soltész Imre kál- mándi plébánosnak és R a t k 0 v s z k i Pál kir. kath. főgimnáziumi igazgatónak tiszteletbeli kanonokká való beigtatása. A királyi adojnányleveleket dr. Ratkovszki Soma szentszéki ülnök, theológiai tanár olvasta fel, mely után a kinevezettek letették a köteles hitvallást H e h e 1 e i n Károly pápai praelátus kanonok kezeibe, melynek végeztével szép beszédben méltatta a Lét kitüntetett férfiú egyházi és tanügyi érdemeit.- A beigtatás végeztével Te Deum volt. A szép és emlékezetes ünnepségen a kebelbeli papságból és a kir. katholikus főgimnázium tanárikarából számosán voltak jelen. Délben á kitüntetett kanonokok tiszteletére Hehe- loin Károly praelátus kanonok gazdag terítékű ebédet adott, amelyen számos felkö- szöulő hangzott el.

m uj tanítónő. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kőrösmezei Teréz okleveles tanítónőt a kültelki állami elemi iskolához tanítónőnek nevezte ki.

— Az ügyvédi kamara köréből.

A szatmárnémeti ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Léiig Gusztáv ügyvédet, Erdőd- székhelyijei az ügyvédek lajtromába 1908 évi március 11. napjától kezdődő joghatályba] bejegyezte; dr. Szabó Aurél ügyvéd, volt szatmári lakost — más kamara területére történt elköltözése folytán — az ügyvédek névjegyzékéből kitörölte; dr. Nyilván Aurél ügyvéd, volt nagysomkuti lakos ügyvédi irodáját a kamara területén Szinér- váruljára 1608 évi április 2.-án helyezte át, dr. losonci Nagy Géza, dr. Ambrózy Sándor és dr. Dénes Viktor ügyvédeket, Szatmárnémeti székhelylyel, az ügyvédek lajstromába bejegyezte; Yenglácsek István ügyvéd, volt s'zi- nérváraljai lakost folyó évi május 26-ik napján történt elhalálozása következtében az ügyvédek lajstromából kitörölte és irodája részére gondnokul Losonczy Attila szinér- váraljai ügyvédet rendelte ki.

— A kir. kath. főgimn. ifjúsága

f. hó 14-ikén vasárnap d. u. 5 órakor az iskola udvarán nyilvános torna-üúnepólyt tartott. E szép és mindvégig'érdekes tornavizsga sok nézőt csalt ki, amely mindvégig nagy figyelemmel Ó9 érdeklődéssel szemlélte az ifjak versenyét a kölólmászásbau,.n bakkés magasugrásban, de figyelmét leginkább lekötötte, a rúddal való magas ugrásban, való verseny, amelyben az ifjak valóban nugy tökéletességre teltek s/ért. Szép eredményt mutatott fel az ifjúság a tömeges gyakorlutokbun: u rend- és szabadgyakorlatokban s n korláton való tornázásban. Élvezettel néztük az ujonnon behozott svéd tor- n ázást is (a svéd szabadgyakorlatokat), a melynek általános testedző voltáról mindenki meggyőződhetett. Általában dicséretet érdemel a tanulók komoly igyekezete 09. a gyakorlatokban elért ügyessége, amelynek fejlesztésében nagy része van Erdélyi Imre és Papp Aurél tornatanárok odaadó bnzgósá- gánuk. A torna ilyen tanításának valóban nagy nevelő hatása van az ifjúságra, hisz tudjuk nagyon jól, hogy a lelki munkássá-, gok fejlődése és azok használata egészséges és minden részében kif°jlődött testet igényel (mens sana in corpore sano), már púiig a test szerveinek egyenként való és összhangzó fejlesztósét és kiképzését nagyon előmozdítják a tornagyakorlatok s igy jótékonyan mozdítják elő a szellemi kiképzést is. Dicséretet érdemel tehát a gimn. tanárikarának az az igyekvéee, amelynél fogva ilyen kiválóan sikerült tornaünnepélyek' Tartásával a testi uevelés fontosságát méltóképen feltüntetni és ezáltal a nagy kultuszminiszter nemes intenciójának megfelelni' törekszik; .— A versenyben nyertesek, névsora: kötélmászásban : Cserszky Eleméi*, Schi Ili István, Győry Béla,-Stark Ágoston, Pongó Zoltán, Bimbach Ferenc, Fazekas Sándor, Nagy Árpád, Heffler József, Kacz Ignác, Jeremiás Nándor, GalilíVr Gyula, Gyetkó Mihály, Murinc.-ák Gyula, Antka Mihály, Petruska Antal, Molnár János, Kamenszky Viktor. ^— Magas táv- és rúdugrásban: Gripp Ferenc, Lichtmán Dezső, Bdrdoly Lajos, Kin- csesi Endre, Gruber László, Tóth Kálmán, Bárdoly Sándor, Bállá Mór, Benyóvszky István, Skapinyik Jenő, Lengyel Mihály, Ilosvay Lajos, Lassú Imre, Zádránszky F.renc, Banner Zoltán. ■ • „ .

— Művészeti iskola városunkban. A művészi nevelés hivatott tényezői, a szatmári középiskolák rajztanárai Öcs vár Rezső, Papp Aurél, Hatvani Béla s Kiszely Árpád ez év őszén művészeti iskolát óhajtanak nyitni, a melynek tagja lehet mindenki; a kinek hajlama, tehetsége és érzéke van az iparművészet, valamelyik ága iránt. Ez iskolákban 4 4 hónapos tanfolyamokon a rajzolás, festészet a művészi kézi munkák és ipari tárgyak tervezését tanítanák. Lelkesedéssel üdvözöljük a rokonszenves művész gárda vállalkozását, mely városunkat igyekszik bevonni a művészeiket fejlesztő s pártoló . városok sorába. Kik az ügy iránt, az iskola tervei iránt érdeklődnek, ajánljuk megszerzésre Papp Aurélunk az iskola tervét ismertető kis füzetét, mely a szerzőnél é9 a könyvkereskedésekben dij nélkül kapható. A szép eszme iránt város szerte nagy lelkesedés tapasztalható s igy hisszük, hogy az eszme munkásainak fáradozását siker fogja koronázni.

— A Bzatmármegyei gazdasági egyesület választmánya K e n de Zsigmond cs. és kir. kamarás, mint uj elnök vezetésével juniu3 9.-én tartotta első ülését amelyen Poszvék Nándor titkár, tekintettel .az egyesületnek a fogyasztási szövetkezettel szemben elfoglalt ellentétes álláspontjára, hivataláról írásban lemondott s kérte magát

MEGÉRKEZTEK a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből készült let újabb divatu fekete és barna szinü uri-, női-és gyermek-cipők;