Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1908-06-09 / 24. szám

BZATMÁB ES VIDÉKE. mentes törzsrészvénye van a városnak; a hasznothajtó elsőbbségek pedig egy nagy urnák Tószegi Freund urnák képezik a tulajdonát. Nem vehettem fáradságot magamnak arra, hogy pontosan megtudjam, váljon fenti prioritások minő hasznot hajtanak? De egy többszörös milliomosról fel kell tennem, miszerint pénzét nem igen szokta rosszul elhelyezni 1 De igy szokott ez lenni, hogy a szegény ember a nincsetlenségével nin­csen megelégedve, a gazdag pedig a va­gyonával. Egy szóval mindenki többet szeretne bírni annál, mint a mije van. S ha megelégedettségről szó van úgy ez csak relative lehet: Rotschild sincs meg­elégedve egy miliárddal, de a szegény ember, kinek már 6 leánya van, nem igen kívánja a hetediket 1 A fenti elégedetlenség ösztönzi az embereket arra, hogy újabb forrásokat keressenek a jobban boldoguláshoz s ezen keresésnél, bizony nem ritkán rá se ügye­lünk arra, hogy mig magunknak hasznot keresünk, mennyi kárt okozunk másnak ? De kérdem én, hogy ki ütődik meg azon, ha a béka elnyeli a Jegyet ? vagy a békát bekapja a gólya? Hát valami különöst találunk-e abban, ha a vadász lepuffanija a gólyát ? Nemi A régi vasúti beszállítást jól meg­csinálták a talyigások; a talyigásokat ap­ránként megették Cukor és Szántó s most jön a nagyobb nyomor, mely elnyeli a megmaradt talyigásokat, Cukor és Szán­tót stb. Ez mindenesetre baj nekik, de kér­dés, hogy ez uj intézkedésben — a darab­áruk le- és feladásában a piac közepén — lesz-e, lehet-e öröme a nagy közönségnek ? De kiváltkép a kereskedőknek, mert hiszen a teheráru 99 százaléka kereskedőknek jön. Igen helyesen, mielőtt e kérdésben döntöttek volna, városunk polgármestere kérdést intézett és véleményt kért a ke­reskedő társulattól, mint a mely a saját érdekeit mégis csak kell, hogy ismerje, s a mennyiben a kereskedőkről tudjuk, hogy nem szeretik a számukra mutatkozó előnyt elszalasztani: feltehető volt, hogy kézzel- lábbal kapni fognak azon, hogy a helyze­tet a maguk javára kiaknázzák I Én, mint a köznek igénytelen mun­kása s mint ennek a kereskedő társulat­nak is tisztviselője hivatalból összehívtam a társulat választmányát s végig hallgat­tam az összes érveket, melyek kivétel nélkül a mellett szólották, hogy a darab­áruk fel- és leadását épen a tervbe vett Deáktéri elhelyezéssel, egyáltalán nem óhajt­ják. Hogy miért nem, itt közlöm a polgármester úrhoz intézett véleményt szószerint: Tekintetes Dr. Vajay Károly polgár- mester urnák, Helyben. Válaszolva 1669/I908. ein. sz. ma érkezett nagybecsű átiratára van szeren­csénk tudatni, hogy ma délután fél 6 órára összehívott választmányi ülésünkben be­ható tárgyalás alá vettük a darabáruk elő, nagy buzgalommal jegyezgeti, amint a lefülelt kompánia tagjai sorban, remegő hangon diktálják: •— Rózsa Boldizsár, kereskedő. — Hozenschlitz Mór, kereskedő. — Pocak Benő, mészáros. — Szendeffy Camill, hivatalnok. Korbák Vencel, fodrász. — Karbonár Jeán, végzett főpincér. Feljegyzik még a kávés és a pincé­rek neveit is, azután az asztalon talált pénzt, mintegy öt-hatszáz koronát mérgük­höz véve, nagy grandesszával távoznak. A pórul járt társaság egy szomorú bírósági tárgyalás előzetes tudatában, bá­natosan szétoszlik. Hajnali 3 óra. A keleti égen vékony, alig észrevehető rózsaszínű sáv húzódik végig. A rend éber őre szemeit dörzsölve, nagyot nyújtózik az utcasarkon és meg­elégedetten konstatálja: — Röggel vagyon. A Vasut-utcán végig két alak igyek­szik gyors léptekkel az állomás felé. Az egyik halkan oda szól társának > — No, ez jó geseft volt, a balekok úgy „bedültek“, mint a pinty. — Az ám — hagyja helyben amaz — de igyekezzünk. Jó lesz sürgősen elgő­zölögni, még mielőtt a rendőrség meg- neszelné a dolgot. Tabló! fel- és leadására szánt épület elhelyezésé­nek kérdését s véleményünket az alábbiak­ban adjuk. Darabáru alatt legtöbbször a 100 kg.-on felüli ládásárut is értve, a keres­kedőknek egészen mindegy, hogy a va­súttól kell-e behozatni az árut,- vagy egy közelebbi helyről, mihelyt átrakásról van szó a fuvarköltségben nagyon kicsi a kü­lönbség. Tehát itt előny nem mutatkozik. Ellenben a legtöbb kereskedő már eleve tiltakozik az ejlen, hogy a M. Á. V, fő­vonalán érkező árut onnan behozzák ; mert a beszállítás kevesebbe nem kerül; mert az áru felett a M. Á. V. raktárnál óhajt ' rendelkezni; mert gyakran megesik, hogy az árut nem lehet az érkezés napján el­raktározni s igy csekély raktárbér ellen teljes szavatosság mellett őriztetik az áru, s a kereskedő nincs rákényszerítve arra, hogy megfelelő hely hiányában kétszer kelljen az árut elraknia. Amennyiben pe­dig a nagy vasútról az átrakás a kis va­sútra s innen teherszekérre ingyen nem történhetik s mert az árunak előnyére nem válik a sokszori átrakás S— határo­zottan károsnak tartjuk magunkra nézve az áru leadásé*. Az elhelyezésre vonatkozólag pedig — ha már okvetlenül és akaratunk elle­nére akarnak raktárt építeni, — a Deák­térre való elhelyezés volna a lehető leg­szerencsétlenebb és soha nem reparálható hiba. Mert: 1. az elhelyezésre szükséges tér any- nyit foglalna el a piacból, hogy az a vá­sári forgalomra óriási hátrányt jelentene; 2. mert a naponként érkező darab­áruk átvételéhez szükséges teherszekér forgalom a piacnak több, mint negyed részét foglalná el; 3. a teherhordó állatok ott tartózko­dásával természetszerűleg felmerülő rondi- tás nemcsak esztétikailag volna ízléstelen, de az egész piac levegőjét — a mely ma sem kifogástalan — büzhödté tenné, meg- fertőztetné; 4. Szatmár-Németi város közönsége helyes forgalmi érzékkel, és óriási anyagi áldozattal tette szabaddá a Deák-teret és most az előbbi pontban elsorolt állandó épület emeléssel, minden formájából ki- vetkőztetné, az állatok állandó tartózkodá­sával megfertöztetné a levegőt, és alkal­mat szolgáltatna arra, hogy a dolog nél­küli csavargók, mintegy menedék helyet találjanak az épület környékén; 5. a Deáktéren való elhelyezés épen a kereskedők napi, de különösen vásári forgalmára volna igen kedvezőtlen, a mennyiben a fel- és lerakodó szekerek tábora, és azoknak különböző irányban való elvonulása súlyosan korlátozná a rendes kocsi forgalmat; 6. Ha már tervbe vétetett ilyen darabáru le- és feladási épület emelésé, annak okvetlenül olyan helyre kellene kerülnie, a hol az a forgalmat egyáltalán nem akadályozná. Szerintünk elég volna egy iroda és raktárhelyiség a Deák-térén pl. a Fehérházban, vagy a Plébánia épü­letében, vagy a Deák-tér közelében va­lahol, tisztán a darabáruk feladására. Ha pedig az áru leadás -— a mit egyáltalán nem óhajtjuk — a város érdekében el nem választható a feladástól, úgy az elhelye­zés kérdése szerintünk másként megold­ható nem volna, mint vagy az Iskola­közben, vagy az Árpád utcának Rákóczy- utcától északra, vagy Rákóczy-utcától délre a Széchényi-utca torkolatáig ter­jedő területen; 7. legyen szabad ez alkalommal — bármiként történnék a döntés az elhelye­zés kérdésében — annak a nézetünknek kifejezést adni, hogy a szatmár-erdődi vasútra a darabáru feladás ma szinte a lehetetlenséggel határos, s ezen szerintünk igen könnyen lehetne segíteni, ha a köz­úti vashidnál ezközöltetnék a feladás; 8. társulatunk mindem egyes tagja erősen el van határozva arra, hogy ha a város közgyűlése a legrosszabb esetben a Deák-tér mellett foglalna állást, törvény­adta jogából kifolyólag ezen határozatot meg fogja fellebbezni, s ha fellebbezése sikerre nem vezetne, fenn fogja tartani jogát arra, hogy minden áru küldemé­nyeit a MÁV. raktárból vegye át. Hálás köszönettel vettük Polgármes­ter urnák szives figyelmét,- társulatunk tagjai, mint érdekeltek iránt. Közdolgokat, közmegelégedésre csa­kis igy lehet elintézni! Szívességét ismé­telten köszönve a jövőre is kérve vagyunk kiváló tisztelettel Szatmár-Németi, 1908 junius 3­Szatmár-Németi kereskedelmi társulat. Páskuj Imre, elnök. Thurer Albert, titkár. Hirtelen kellett intézkednünk benne, mert ha több időnk leendett volna, bőveb­ben, részletesebben fejthettük volna ki véleményünket s találtunk volna több ar­gumentumot is arra, hogy miért nincs szükség, s legkevésbé a Deák-téfen, egy áru le- és feladási helyiségre. A nagy közönség — nem csupán a kereskedők — szempontjából arra is kell ügyelnünk, hogy a közegészségre ártal­masán ható dolgokat lehetőleg kiküszö­böljük. El sem tudom képzelni azt a fo­kozott rondaságot, azt a hatványra vagy köbre emelt bűzt, a mi e lerakodó hely nyomán okvetlenül támadna! De hiszen úgy tudom, hogy vannak a városnak köz­egészségi és köztisztasági szervei a városi orvosok, a főkapitány stb., meg lettek-e ezek kérdezve? S vállalnák-e a felelőssé­get az állandó fertőzéséért a levegőnek ? Egy másik szempont az Ízlés kér­dése. Évekkel ezelőtt szó volt a piac par­kozásáról. Akkor a piaci háztulajdonosok — tartva attól, hogy a piac forgalma a parkozott területtel korlátoztatnék — út­ját állották, s feláldozták a szépérzéket és jobb levegőt a haszonnak. Ezelőtt 6 évvel én voltam az, ki Dittler Ferenc műépí­tésszel a piac közepére terveztettem egy tűzoltó őrtornyot a hajléktalanná vált éber tűzoltóknak; mely alul bazár épüle­tekkel lett volna körülvéve s az amorti­sation kívül egy csinos, díszes épülettel gazdagította volna a várost minden töke befektetés nélkül s azonfelül tisztességes állandó évi jövedelmet biztosított volna a város pénztárának, azon a másik hasznon felül, hogy a tűzoltóság |a mainál különb, magasabb tornyot kapott volna, honnan a város minden pontja áttekinthető lett volna. Itt viszont a hasznot áldozták fel a szépérzéknek, mondván, hogy a Deák-tér főszépsége abban rejlik, hogy teljesen szabad. No már most a mi még feláldoz­ható, csak hadd hozzuk a Tószegi Freund ur oltárára: a kereskedőink érdekét, a piác szépségét, az anélkül is alig élvez­hető levegőt, a közegészséget, a köz­morált stb. A mi pedig a kereskedőket illeti, ne hivalkodjanak avval, hogy ők ismerik a forgalom feltételéit s áltálában a saját érdeküket! Dehogy I az észnek, a belátás­nak, az előrelátásnak minden bérlője és birtokosa ott ül a hol az o k t 1 o y 1 Apróságok. — Nem elég, hogy ilyen nagy a for­róság, most még abban is fő a fejem, hogyha az ünnepen is igy lesz, mit csinálok a ven­dégeimmel ? — Én már megoldtám a kérdést. Ing- ujban fogunk ebédelni és mezítláb s minden­kinek egy lavór jeges viz lesz a lába alatt. — Biz Istók, ezt én is megteszem ! * Zsörtölődnek a bankban a falusi atya­fival, ki csak kamatot akar fizetni, törlesz­teni pedig nem. — Instálom alásan — mentegeti ma­gát — hoztam biz én törlesztést is, de hogy olyan disznó meleg volt, betértem egy po­hár sörre s most már C9uk a kamatot tu­dom fizetni. * Bögre ur nagy dicsokedéssel újságolta pénteken, hogy a miként megmondta, azon- képen abonálta is magát a Pallag uszo­dájába. — S lássátok 1 az aneroid már esőre áll és ha csakugyan esni fog, azt egyedül nekem köszönhetitek! Megérdemelném, hogy szobrot kapjak 1 * Annyi bizonyos, hogy az elmúlt héten csak a forróság és az eső hiánya volt az állandó téma és érdekes volna egy csomóba összegyűjtve olvasni, amit az emberek erről beszéltek. — Higyjék meg — mondta egy el­lenzéki politikus — ennek is a nemzeti kor­mány az oka. Annyira belejött az emelésbe, hogy még a hőmérőben a higanyt is fel­emelte. Mindenkinek melege volt, hanem azért mégis legjobban izzadtak az érettségit tevő diákok. No de meg is volt az eredmény, mert valamennyi keresztül ment, amire va­laki azt jegyezte meg: — Ez már helyes dologi Nincs is an­nak semmi értelme, hogy ilyenkor buktassa­nak. Ha valaki nyolc évig nem tudott, at­tól nem lehet kívánni, hogy a végén tudós legyen. Demeter. HIRE IKK. A tűzoltó kongresszus meghívója. A magyar országos tűzoltó, szövetség a folyó évi nagygyűlés helyéül Szatmár- Németi szab. kir. városát, idejéül augusztus 14—17. napját jelölvén ki,’ 'ezen nagy­gyűlésre, midőn az országos szövetség­hez tartozó összes tűzoltó testületekét baj­társi szeretettel meghívjuk, kérjük, hogy úgy a nagygyűlésen, mint a versenyeken, valamint a kirándulásokon való részvételt legkésőbb julíus 20-ig bejelenteni szívesked­jenek. A nagygyűlés alkalmából összeállított tudnivalók felsorolásával tudomásul adjuk, hogy u szatmári iparos dalárd,a is ez alka­lommal tartja a környékbeli dalárdák bevo­násával 25 éves fennállásának jubileumát és a nagygyűlés zavartalan, sikeres rendezése érdekében későbbi jelentkezéseket el nem fogadunk. Miért is, midőn a társegyleteket szí­vesen hívjuk* meg a városunkban kitűzött nagygyűlésre, egyúttal kérjük, hogy az bzod vuló részvételt mielőbb bejelenteni szíves­kedjenek. » Szatmár-Németi, 1908 junius 7.-én. A szatmárnémeti önkéntes tűzoltó egye­sület parancsnoksága nevében T a n k ó c z i parancsnok, T h u r n e r titkár. A nagygyűlés program mja: Augusztus 14.-én érkezés. Este 7 órakor uz © érkező elnökségi tagok és társegyletek fo­gadása a vasútnál. Ezt követi az elszálláso­lás és az ismerkedési estély a Deáktéren e célra épített sátorban. Augusztus 15.-én d. e. 7—10-ig ver- senygyakorlat 8—10-ig a kiküldöttek iga­zolása, 10—11-ig elnökségi ülés, 11—12-ig választmányi ülés, 12 órától fél 1-ig az or­szágos tűzoltó segélyző pénztár közgyűlése. D.' u. 8—4-ig a Szatmárvármegyei szövetség alakuló gyűlése, 4—8-ig verseny-gyakorlat. Augusztus , 16.-án d. e. 8—:9-ig a jury ülése és kiküldöttek igazolása, 10—1-ig nagygyűlés. D. u. 1 órakor a vendég tűz­oltók és dalárdisták megvendégelése a vá­ros közönsége által a piactéren e célra épí­tett nagy sátorban. ■ D. u. 4—5-ig választ­mányi ülés, 5—6-ig a szatmári tűzoltóság támadó gyakorlata. Ugyanakkor népünne­pély a Kossnth-kertben, rendezi a szatmári jótékony nőegyesület, este pedig tűzijáték, melyet Emmerling Adolf Budapest székes- fővárosi tűzijátékszer gyáros rendez; ezt kö- vetőleg pedig táncmulatság a Kossuth-kerti kioszk tánchelyiségében és, a régi lövölde előtti téren. Augusztus 17.-én kirándulások: Bik- szádra, Szatmárhegyre, az erdődi várhoz. A kirándulások részleges prograininja a megjelent tűzoltó bajtársakkal és vendég dalárdistákkal külön fog közöltetni. Az iparos dalárda jubileumi ünnepélyének programmja: Augusztus 15.-én este az iparos da­lárda 25 éves jubileumára érkező .vendégek fogadása, fogadás után azok elszállásolása. Ugyanaznap este fél 9 órakor szerenád a zászlóanyának és védnöknőknek, mely után ismerkedési estély, melyre a vendég tűzoltó testületek szívesen fogadtatnak. Augusztus 16.-án reggel 9 órakor is­tenitisztelet a szatmári református templom­ban, utána díszközgyűlés, jó időben a refor­mátus gimnázium udvarán, rossz időben, a tornateremben. Gyűlés után déli T ómkor közebéd a tűzoltó congressus tagjaival. Ugyanaznap este 0 órakor hangver­seny a városi színházban. Tartják a helyi és vendégdulárdák. Hangverseny után tánc­mulatság a Kossuth kertben. Augusztus 17.-én közös kirándulás a Congressus tagjaival Bikezádra, Szatmár­hegyre és az erdődi várhoz. — Lapunk t. olvasóinak és munkatár­sainak boldog ünnepet kivánunkl — Lapunk jelen száma a közbeeső nagy ünnep miatt, két nappal előbb je- lent meg. RÖTH SIMON Mnár és ütő tail nagyválasztéku cipőraktárát ajánljak a-t. vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást, MEGÉRKEZTEK a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna szinü uri-, női-és gyermek-cipők I

Next

/
Oldalképek
Tartalom