Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1908-06-09 / 24. szám

BZATMÁB ES VIDÉKE.

mentes törzsrészvénye van a városnak; a hasznothajtó elsőbbségek pedig egy nagy urnák Tószegi Freund urnák képezik a tulajdonát.

Nem vehettem fáradságot magamnak arra, hogy pontosan megtudjam, váljon fenti prioritások minő hasznot hajtanak? De egy többszörös milliomosról fel kell tennem, miszerint pénzét nem igen szokta rosszul elhelyezni 1

De igy szokott ez lenni, hogy a szegény ember a nincsetlenségével nincsen megelégedve, a gazdag pedig a vagyonával. Egy szóval mindenki többet szeretne bírni annál, mint a mije van. S ha megelégedettségről szó van úgy ez csak relative lehet: Rotschild sincs megelégedve egy miliárddal, de a szegény ember, kinek már 6 leánya van, nem igen kívánja a hetediket 1

A fenti elégedetlenség ösztönzi az embereket arra, hogy újabb forrásokat keressenek a jobban boldoguláshoz s ezen keresésnél, bizony nem ritkán rá se ügyelünk arra, hogy mig magunknak hasznot keresünk, mennyi kárt okozunk másnak ? De kérdem én, hogy ki ütődik meg azon, ha a béka elnyeli a Jegyet ? vagy a békát bekapja a gólya? Hát valami különöst találunk-e abban, ha a vadász lepuffanija a gólyát ? Nemi

A régi vasúti beszállítást jól megcsinálták a talyigások; a talyigásokat apránként megették Cukor és Szántó s most jön a nagyobb nyomor, mely elnyeli a megmaradt talyigásokat, Cukor és Szántót stb.

Ez mindenesetre baj nekik, de kérdés, hogy ez uj intézkedésben — a darabáruk le- és feladásában a piac közepén — lesz-e, lehet-e öröme a nagy közönségnek ? De kiváltkép a kereskedőknek, mert hiszen a teheráru 99 százaléka kereskedőknek jön.

Igen helyesen, mielőtt e kérdésben döntöttek volna, városunk polgármestere kérdést intézett és véleményt kért a kereskedő társulattól, mint a mely a saját érdekeit mégis csak kell, hogy ismerje, s a mennyiben a kereskedőkről tudjuk, hogy nem szeretik a számukra mutatkozó előnyt elszalasztani: feltehető volt, hogy kézzel- lábbal kapni fognak azon, hogy a helyzetet a maguk javára kiaknázzák I

Én, mint a köznek igénytelen munkása s mint ennek a kereskedő társulatnak is tisztviselője hivatalból összehívtam a társulat választmányát s végig hallgattam az összes érveket, melyek kivétel nélkül a mellett szólották, hogy a darabáruk fel- és leadását épen a tervbe vett Deáktéri elhelyezéssel, egyáltalán nem óhajtják. Hogy miért nem, itt közlöm a polgármester úrhoz intézett véleményt szószerint:

Tekintetes Dr. Vajay Károly polgár- mester urnák, Helyben.

Válaszolva 1669/I908. ein. sz. ma érkezett nagybecsű átiratára van szerencsénk tudatni, hogy ma délután fél 6 órára összehívott választmányi ülésünkben beható tárgyalás alá vettük a darabáruk

elő, nagy buzgalommal jegyezgeti, amint a lefülelt kompánia tagjai sorban, remegő hangon diktálják:

•— Rózsa Boldizsár, kereskedő.

— Hozenschlitz Mór, kereskedő.

— Pocak Benő, mészáros.

— Szendeffy Camill, hivatalnok.

Korbák Vencel, fodrász.

— Karbonár Jeán, végzett főpincér.

Feljegyzik még a kávés és a pincérek neveit is, azután az asztalon talált pénzt, mintegy öt-hatszáz koronát mérgükhöz véve, nagy grandesszával távoznak.

A pórul járt társaság egy szomorú bírósági tárgyalás előzetes tudatában, bánatosan szétoszlik.

Hajnali 3 óra. A keleti égen vékony, alig észrevehető rózsaszínű sáv húzódik végig. A rend éber őre szemeit dörzsölve, nagyot nyújtózik az utcasarkon és megelégedetten konstatálja:

— Röggel vagyon.

A Vasut-utcán végig két alak igyekszik gyors léptekkel az állomás felé.

Az egyik halkan oda szól társának >

— No, ez jó geseft volt, a balekok úgy „bedültek“, mint a pinty.

— Az ám — hagyja helyben amaz — de igyekezzünk. Jó lesz sürgősen elgőzölögni, még mielőtt a rendőrség meg- neszelné a dolgot.

Tabló!

fel- és leadására szánt épület elhelyezésének kérdését s véleményünket az alábbiakban adjuk.

Darabáru alatt legtöbbször a 100 kg.-on felüli ládásárut is értve, a kereskedőknek egészen mindegy, hogy a vasúttól kell-e behozatni az árut,- vagy egy közelebbi helyről, mihelyt átrakásról van szó a fuvarköltségben nagyon kicsi a különbség. Tehát itt előny nem mutatkozik. Ellenben a legtöbb kereskedő már eleve tiltakozik az ejlen, hogy a M. Á. V, fővonalán érkező árut onnan behozzák ; mert a beszállítás kevesebbe nem kerül; mert az áru felett a M. Á. V. raktárnál óhajt ' rendelkezni; mert gyakran megesik, hogy az árut nem lehet az érkezés napján elraktározni s igy csekély raktárbér ellen teljes szavatosság mellett őriztetik az áru, s a kereskedő nincs rákényszerítve arra, hogy megfelelő hely hiányában kétszer kelljen az árut elraknia. Amennyiben pedig a nagy vasútról az átrakás a kis vasútra s innen teherszekérre ingyen nem történhetik s mert az árunak előnyére nem válik a sokszori átrakás S— határozottan károsnak tartjuk magunkra nézve az áru leadásé*.

Az elhelyezésre vonatkozólag pedig — ha már okvetlenül és akaratunk ellenére akarnak raktárt építeni, — a Deáktérre való elhelyezés volna a lehető legszerencsétlenebb és soha nem reparálható hiba. Mert:

1. az elhelyezésre szükséges tér any- nyit foglalna el a piacból, hogy az a vásári forgalomra óriási hátrányt jelentene;

2. mert a naponként érkező darabáruk átvételéhez szükséges teherszekér forgalom a piacnak több, mint negyed részét foglalná el;

3. a teherhordó állatok ott tartózkodásával természetszerűleg felmerülő rondi- tás nemcsak esztétikailag volna ízléstelen, de az egész piac levegőjét — a mely ma sem kifogástalan — büzhödté tenné, meg- fertőztetné;

4. Szatmár-Németi város közönsége helyes forgalmi érzékkel, és óriási anyagi áldozattal tette szabaddá a Deák-teret és most az előbbi pontban elsorolt állandó épület emeléssel, minden formájából ki- vetkőztetné, az állatok állandó tartózkodásával megfertöztetné a levegőt, és alkalmat szolgáltatna arra, hogy a dolog nélküli csavargók, mintegy menedék helyet találjanak az épület környékén;

5. a Deáktéren való elhelyezés épen a kereskedők napi, de különösen vásári forgalmára volna igen kedvezőtlen, a mennyiben a fel- és lerakodó szekerek tábora, és azoknak különböző irányban való elvonulása súlyosan korlátozná a rendes kocsi forgalmat;

6. Ha már tervbe vétetett ilyen darabáru le- és feladási épület emelésé, annak okvetlenül olyan helyre kellene kerülnie, a hol az a forgalmat egyáltalán nem akadályozná. Szerintünk elég volna egy iroda és raktárhelyiség a Deák-térén pl. a Fehérházban, vagy a Plébánia épületében, vagy a Deák-tér közelében valahol, tisztán a darabáruk feladására. Ha pedig az áru leadás -— a mit egyáltalán nem óhajtjuk — a város érdekében el nem választható a feladástól, úgy az elhelyezés kérdése szerintünk másként megoldható nem volna, mint vagy az Iskolaközben, vagy az Árpád utcának Rákóczy- utcától északra, vagy Rákóczy-utcától délre a Széchényi-utca torkolatáig terjedő területen;

7. legyen szabad ez alkalommal — bármiként történnék a döntés az elhelyezés kérdésében — annak a nézetünknek kifejezést adni, hogy a szatmár-erdődi vasútra a darabáru feladás ma szinte a lehetetlenséggel határos, s ezen szerintünk igen könnyen lehetne segíteni, ha a közúti vashidnál ezközöltetnék a feladás;

8. társulatunk mindem egyes tagja erősen el van határozva arra, hogy ha a város közgyűlése a legrosszabb esetben a Deák-tér mellett foglalna állást, törvényadta jogából kifolyólag ezen határozatot meg fogja fellebbezni, s ha fellebbezése sikerre nem vezetne, fenn fogja tartani jogát arra, hogy minden áru küldeményeit a MÁV. raktárból vegye át.

Hálás köszönettel vettük Polgármester urnák szives figyelmét,- társulatunk tagjai, mint érdekeltek iránt.

Közdolgokat, közmegelégedésre csakis igy lehet elintézni! Szívességét ismételten köszönve a jövőre is kérve vagyunk kiváló tisztelettel

Szatmár-Németi, 1908 junius 3Szatmár-Németi kereskedelmi társulat.

Páskuj Imre, elnök. Thurer Albert, titkár.

Hirtelen kellett intézkednünk benne, mert ha több időnk leendett volna, bővebben, részletesebben fejthettük volna ki véleményünket s találtunk volna több argumentumot is arra, hogy miért nincs szükség, s legkevésbé a Deák-téfen, egy áru le- és feladási helyiségre.

A nagy közönség — nem csupán a kereskedők — szempontjából arra is kell ügyelnünk, hogy a közegészségre ártalmasán ható dolgokat lehetőleg kiküszöböljük. El sem tudom képzelni azt a fokozott rondaságot, azt a hatványra vagy köbre emelt bűzt, a mi e lerakodó hely nyomán okvetlenül támadna! De hiszen úgy tudom, hogy vannak a városnak közegészségi és köztisztasági szervei a városi orvosok, a főkapitány stb., meg lettek-e ezek kérdezve? S vállalnák-e a felelősséget az állandó fertőzéséért a levegőnek ?

Egy másik szempont az Ízlés kérdése. Évekkel ezelőtt szó volt a piac parkozásáról. Akkor a piaci háztulajdonosok — tartva attól, hogy a piac forgalma a parkozott területtel korlátoztatnék — útját állották, s feláldozták a szépérzéket és jobb levegőt a haszonnak. Ezelőtt 6 évvel én voltam az, ki Dittler Ferenc műépítésszel a piac közepére terveztettem egy tűzoltó őrtornyot a hajléktalanná vált éber tűzoltóknak; mely alul bazár épületekkel lett volna körülvéve s az amortisation kívül egy csinos, díszes épülettel gazdagította volna a várost minden töke befektetés nélkül s azonfelül tisztességes állandó évi jövedelmet biztosított volna a város pénztárának, azon a másik hasznon felül, hogy a tűzoltóság |a mainál különb, magasabb tornyot kapott volna, honnan a város minden pontja áttekinthető lett volna. Itt viszont a hasznot áldozták fel a szépérzéknek, mondván, hogy a Deák-tér főszépsége abban rejlik, hogy teljesen szabad.

No már most a mi még feláldozható, csak hadd hozzuk a Tószegi Freund ur oltárára: a kereskedőink érdekét, a piác szépségét, az anélkül is alig élvezhető levegőt, a közegészséget, a közmorált stb.

A mi pedig a kereskedőket illeti, ne hivalkodjanak avval, hogy ők ismerik a forgalom feltételéit s áltálában a saját érdeküket! Dehogy I az észnek, a belátásnak, az előrelátásnak minden bérlője és birtokosa ott ül a hol az o k t 1 o y 1

Apróságok.

— Nem elég, hogy ilyen nagy a forróság, most még abban is fő a fejem, hogyha az ünnepen is igy lesz, mit csinálok a vendégeimmel ?

— Én már megoldtám a kérdést. Ing- ujban fogunk ebédelni és mezítláb s mindenkinek egy lavór jeges viz lesz a lába alatt.

— Biz Istók, ezt én is megteszem !

*

Zsörtölődnek a bankban a falusi atyafival, ki csak kamatot akar fizetni, törleszteni pedig nem.

— Instálom alásan — mentegeti magát — hoztam biz én törlesztést is, de hogy olyan disznó meleg volt, betértem egy pohár sörre s most már C9uk a kamatot tudom fizetni.

*

Bögre ur nagy dicsokedéssel újságolta pénteken, hogy a miként megmondta, azon- képen abonálta is magát a Pallag uszodájába.

— S lássátok 1 az aneroid már esőre áll és ha csakugyan esni fog, azt egyedül nekem köszönhetitek! Megérdemelném, hogy szobrot kapjak 1

*

Annyi bizonyos, hogy az elmúlt héten csak a forróság és az eső hiánya volt az állandó téma és érdekes volna egy csomóba összegyűjtve olvasni, amit az emberek erről beszéltek.

— Higyjék meg — mondta egy ellenzéki politikus — ennek is a nemzeti kormány az oka. Annyira belejött az emelésbe, hogy még a hőmérőben a higanyt is felemelte.

Mindenkinek melege volt, hanem azért mégis legjobban izzadtak az érettségit tevő diákok. No de meg is volt az eredmény, mert valamennyi keresztül ment, amire valaki azt jegyezte meg:

— Ez már helyes dologi Nincs is annak semmi értelme, hogy ilyenkor buktassanak. Ha valaki nyolc évig nem tudott, attól nem lehet kívánni, hogy a végén tudós legyen. Demeter.

HIRE IKK.

A tűzoltó kongresszus meghívója.

A magyar országos tűzoltó, szövetség a folyó évi nagygyűlés helyéül Szatmár- Németi szab. kir. városát, idejéül augusztus 14—17. napját jelölvén ki,’ 'ezen nagygyűlésre, midőn az országos szövetséghez tartozó összes tűzoltó testületekét bajtársi szeretettel meghívjuk, kérjük, hogy úgy a nagygyűlésen, mint a versenyeken, valamint a kirándulásokon való részvételt legkésőbb julíus 20-ig bejelenteni szíveskedjenek.

A nagygyűlés alkalmából összeállított tudnivalók felsorolásával tudomásul adjuk, hogy u szatmári iparos dalárd,a is ez alkalommal tartja a környékbeli dalárdák bevonásával 25 éves fennállásának jubileumát és a nagygyűlés zavartalan, sikeres rendezése érdekében későbbi jelentkezéseket el nem fogadunk.

Miért is, midőn a társegyleteket szívesen hívjuk* meg a városunkban kitűzött nagygyűlésre, egyúttal kérjük, hogy az bzod vuló részvételt mielőbb bejelenteni szíveskedjenek. »

Szatmár-Németi, 1908 junius 7.-én.

A szatmárnémeti önkéntes tűzoltó egyesület parancsnoksága nevében T a n k ó c z i parancsnok, T h u r n e r titkár.

A nagygyűlés program mja:

Augusztus 14.-én érkezés. Este 7 órakor uz ©

érkező elnökségi tagok és társegyletek fogadása a vasútnál. Ezt követi az elszállásolás és az ismerkedési estély a Deáktéren e célra épített sátorban.

Augusztus 15.-én d. e. 7—10-ig ver- senygyakorlat 8—10-ig a kiküldöttek igazolása, 10—11-ig elnökségi ülés, 11—12-ig választmányi ülés, 12 órától fél 1-ig az országos tűzoltó segélyző pénztár közgyűlése. D.' u. 8—4-ig a Szatmárvármegyei szövetség alakuló gyűlése, 4—8-ig verseny-gyakorlat.

Augusztus , 16.-án d. e. 8—:9-ig a jury ülése és kiküldöttek igazolása, 10—1-ig nagygyűlés. D. u. 1 órakor a vendég tűzoltók és dalárdisták megvendégelése a város közönsége által a piactéren e célra épített nagy sátorban. ■ D. u. 4—5-ig választmányi ülés, 5—6-ig a szatmári tűzoltóság támadó gyakorlata. Ugyanakkor népünnepély a Kossnth-kertben, rendezi a szatmári jótékony nőegyesület, este pedig tűzijáték, melyet Emmerling Adolf Budapest székes- fővárosi tűzijátékszer gyáros rendez; ezt kö- vetőleg pedig táncmulatság a Kossuth-kerti kioszk tánchelyiségében és, a régi lövölde előtti téren.

Augusztus 17.-én kirándulások: Bik- szádra, Szatmárhegyre, az erdődi várhoz.

A kirándulások részleges prograininja a megjelent tűzoltó bajtársakkal és vendég dalárdistákkal külön fog közöltetni.

Az iparos dalárda jubileumi ünnepélyének programmja:

Augusztus 15.-én este az iparos dalárda 25 éves jubileumára érkező .vendégek fogadása, fogadás után azok elszállásolása.

Ugyanaznap este fél 9 órakor szerenád a zászlóanyának és védnöknőknek, mely után ismerkedési estély, melyre a vendég tűzoltó testületek szívesen fogadtatnak.

Augusztus 16.-án reggel 9 órakor istenitisztelet a szatmári református templomban, utána díszközgyűlés, jó időben a református gimnázium udvarán, rossz időben, a tornateremben. Gyűlés után déli T ómkor közebéd a tűzoltó congressus tagjaival.

Ugyanaznap este 0 órakor hangverseny a városi színházban. Tartják a helyi és vendégdulárdák. Hangverseny után táncmulatság a Kossuth kertben.

Augusztus 17.-én közös kirándulás a Congressus tagjaival Bikezádra, Szatmárhegyre és az erdődi várhoz.

— Lapunk t. olvasóinak és munkatársainak boldog ünnepet kivánunkl

— Lapunk jelen száma a közbeeső nagy ünnep miatt, két nappal előbb je- lent meg.

RÖTH SIMON

Mnár és ütő tail

nagyválasztéku cipőraktárát

ajánljak a-t. vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást,

MEGÉRKEZTEK a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna szinü uri-, női-és gyermek-cipők I