Szatmár és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-04-23 / 17. szám

Melléklet az 1907. évi 17. számhoz. Iliflil fi« VIDÉKE. utalunk az érdemes pár' szatmári múltjára s ennek alapján megjósolhatjuk — bár az elő-, jegyzések már előre igazolják — hogy a zsuffolásig telt ház hálásan fogja őket ju­talmazni. — Szalmafonó kiállítás. Szomba­ton, vasárnap és hétfőn a szalmufonó ipari tanfolyam vezetősége a városház közgyűlési termében kiállítást rendezett. A kiállítást dr, Vajay Károly polgármester nyitotta meg, azutáu dr. Falussy Árpád főispán éa Szávay Gyula, a debreceni kereskedelmi és iparkamara titkára fejtegették a kiállítás célját és kölcsönöseu megköszönték u kor­mány, a város s az iparkamara támogatását, majd köszönetét mondtak Szakái Ziza tan- folyamvezetőnőnek. Ki volt állítva 24 nö- vendéknek mintegy nyohjszáz darab készít, ménye, köztük Hármán Margit, Szélit» Irén és Slréger Ilona kisasszonyok gyönyörű munkái. A kiállított tárgyak kalap, sapka, bútor, szőnyeg, kosár, gyékény, ujságtartó, képráma stb. a városháza kis-: és nagyter­mét teljesen megtöltötték. — Háziipar vármegyénkben. , A Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület Ér- endréden a tél folyamán három tanfolyamot tartott a vessző- és szalmafonó háziipur fejlesztése céljából. A mezei munkaidény beálltával az utolsó tanfolyam is befejezést nyert és a növendékek munkáiból Poszvék Nándor a Gazdasági Egyesület tevékeny titkárja öt napos kiállítást rendezett. Mint. egy 50 növendék körülbelül 80 darab pom pás kivitelű tárgyat állított ki, melyek inkább a gyakorlati használatra szükséges fonott és szövött tárgyaknak mesteri kidol­gozását igazolják. Nem maradnak azonban ezek mellett hátra a luxustárgyak sem, melyek viszont azt mutatják meg, hogy népünknek a szép iránt erősen kifejlett ér­zéke van. A tanítványok előrehaladottsága és ügyessége arra indította Poezvék Nándort, hogy Érendréden egy vessző- és szalmafonó ipartelepet létesítsen, melynek produktumait házi, szőlő, gyümölcskosarakat, más ily gyakorlati használatú tárgyakat széles kör­ben és lehetőleg előnyösen értékesítsen. Ebből a célból Erendréd község 20 holdnyi területet ültet be fűzfadugványnyal, ami a létesítendő ipartelepnek elegendő anyagot biztosit. A község lakossága érdekében kü­lönösen az ottani jegyző fejtett ki nagy te­vékenységet azáltal, hogy e tanfolyamnak rendezését a Gazdasági Egyesülettől ő szor­galmazta ki. — Kitüntetés, Ö felsége a király el­rendelte, hogy Szót átk Dezső szatmári 12-ik ezredbeli honvéd századosnak buzgó és sikeres szolgálataiért legfelsőbb elismeré­sét adják tudtul. — Uj egyháztanácsosok. A róm. kath. egyházközségi iskolaszék és egyház- tanács tagjaiul f- hó 21-én megválasztattak: Antal Sándor dr, Fejes István dr, Janko- vics János, Kertészffy Gábor, Koinka Alajos, Lehotzky János dr, Lengyel Imre, Molnár Mihály, Morvái-János, PáskujTmre, Valko- vics János, Wallop Alajos, rendes; Fodor Gyula dr, Kovács Gergely, Szarukán Zoltán póttagokul. Az újonnan választott tagok mandátuma három évre terjed. — Köszönetnyilvánítás. A saját és családom, valamint a hozzánktartozók nevében hálás köszönetemet fejezem ki ezen az utOD mindenkinek, akik jfeledhetlen em­lékű, szeretett férjein elhunyta alkalmából szívesek voltak részvét nyilvánításukkal mérhetetlen fájdalmunkat enyhíteni. özv. Fekésházy Gyuiáné, — Főkönyvelő választás. A hely­beli központi takarékpénztár részvénytársa­ság igazgatósága f hó 20 -án tartott ülésén 30 pályázó közül egyhangúlag Kanovi eh Lászlót, a Népbank r. t. könyvelőjét vá­lasztotta meg. — Tanári kinevezések. A vallás és közoktatásügyi miniszter dr. Senc: János h. igazgatót a nagybányai áll. főgim­názium rendes igazgatójává, I n c z e Lajos és Myskovszky Ernő tanárokat a VIII. fiz. osztály 3 fokozatába, T h u r z ó Ferenc h. tanárt a nagyszebeni főgimnázium­hoz, Kmoschek Elek h. tanárt a gyön­gyösi főgimnáziumhoz rendes tanárokká ne­vezte ki. — Áthelyezés. Dr. Fekete Jenő törvényszéki aljegyzőt hasonló minőségben a debreceni kir. táblához helyezték át. A tá­vozó tiszteletére barátai vasárnap este a Pan Janiéban búcsulakomát rendeztek. — Uj bányatanácsosok. O felsége a király 8 z « 1 I s b y Gevza és Weisz György főmérnöknek a kir. bányatanácsosi Cimet adományozta. — A Dalárda ismerkedő kabaré estéje a Társaskörben. Szombat este kez­dődött, vasárnap reggel * végződött. Szávai pompásan sikerült. De meg sok mindenről jó volt ez a kabaré. Először arról, hogy megmutattuk, hogyha másutt tudnak kaba­rézni, tudunk mink is. Azután meg aki ed­dig nem tudta, mi ez a kabaré, szombat este sem tudta meg, b igy nem csökkenő ..érdek­lődéssel fog máskor is megj'.lenni, hogy megtudja. A referensnek is jó, tnjyej nem köteles róla komolyan írni, mert hisz a neve olyan tréfásan hangzik, továbbá mert na­gyobb részében olyan számokból állott, ame­lyekről már többször jelent meg dicaérő re- íeráda. Jó volt továbbá üzért is, mert bár a műsor agy egészében, mint részleteiben elég bosszú volt, igen olcsóba került; (nem lévén antré) hogy egy jókedvű ifjú másnap reggel komolyan tudakozódott egy barátjá­tól, hogy körülbelül mennyibe kerül egy kerek márványasztal, az privát passió és egészséges tornagyakorlat. Ez különben is a sok ismerkedő részének a számlájára írandó. Meggyőződhettünk továbbá, hogy fehér asz­talnál képesek vagyunk akármilyen hosszú műsort türelmesen megemészteni. Nem is rossz dolog az, ha az ember minden szám előtt megerősítheti magát egy korttyal, a művészi szám alatt egy koccintással adhat kifejezést elragadtatásának, végül meg le- öblintheti egy pohár nedűvel, ami esetleg nehezebb falat lett volna. E tekintetben is remekül megfelelt a Kabaré a nevének, benne lévén a „Kuba* város neve, umely tudjuk, miről nevezotes. Ami a műsort illeti, leg­jobb száma volt a tizedik t. i. a felolvasás elmaradása. E kellemes meglepetés jelenté­kenyen fokozta az amúgy is emelkedett han­gulatot. Vajay dr. ismert kedves hangjával s kitűnő énekével a dalárok énekszámaiban az est hőse volt; bevezető dikciója, amely­ben a közönséget éltette, jó alapot vetett a jókedélynek. A műkedvelő zenekar pompás számokat produkált, A publikum körében a Rózsa temetése keltett legnagyobb hatást. Úgy a dalárda, mint a zenekar összhangját Veress Lajos ügyes kézzel tartotta össze. A Hoffmann meséinek kedves Kleinnek-dala is igen tetszett, bár e hosszú .szám egy kissé próbára tette a közönség türelmét. Andai k. a. színházunk uj énekesnője csinos ének­számaival sok tapsot aratott, remek koszo­rút is kapott. Fábián Lajos jó kabaret-alak volt kupiéival s ügyes maszkjával; bár a Hoffmann meséi szóló részeibop i? helyt ál­lott, Sok jót lehetne még itt összeírni a da­lárda szombatesti sikereiről, de ahoz három dalestélyhez való referensi idő, türelem és hely kellene. Megemlítjük még, hogy a mű­kedvelő zenekar keringője mellett itt-ott tánc is volt a pódium körül, Komolyabb táncot az olvasóteremben provokált a később megjelent cigány banda. Anyagi siker is lesz, ha a most elengedett belépődíjat legközelebb bevasalják rajtunk, — Egyházmegyei közgyűlés. A szatmári ev. ref. egyházmegye tavaszi köz­gyűlését f. hó 17—18-án tartotta meg Szat- tnáron B i b i Károly szatmári lelkész-espe­res és Lu by Géza országgyűlési képviselő egyházmegyei főgondnok kettős elnöklete mellett. A közgyűlésen nagy ezámbaD je­lentek meg az egyházi és világi képviselők. A közgyűlés megnyitása előtt elénekelték a „Jövel Szentlélek Úristen“ kezdetű dicsé­retet. Ennek végeztével Biki Károly esperes fenbölt szellemű imát mondott, majd mint lelkész-elnök megnyitotta a közgyűlést. Be­szédében hangsúlyozta, hogy Kiss Áron, az egyházkerület ősz püspöke.ezelőtt tizenöt esztendővel vett búcsút az egyházmegye es- peresi székétől. Egyben indítványozta, hogy a 92 éves aggastyán püspököt üdvözölje az egyházmegyei közgyűlés, kívánjon neki ál­dást, erőt és jóegészséget. Éljenzéssel, lelke­sedéssel fogudta közgyűlés elnöklő esperes indítványát s az üdvözlés sürgönyileg nyom­ban megtörtént, Ezután hálás szavakban emlékezett meg Biki Károly esperes néhai Hegedűs Sándor volt kereskedelmi mi­niszter, a ref. főgimnázium fenturtó testüle­tének halhatatlan emlékű elnökéről s néhai Borsos Benő főgimnáziumi igazgatóról, kiknek emléke jegyzőkönyvben örökittetett meg. Jelentést tett a zsinat működéséről s ezzel a közgyűlés megnyílt. Megejtetetl a világi aljegyző és egy házmegyej ügyész vá­lasztás, Jármi Béla dr. 45 szavazattal al­jegyzővé, Dr. K.eresztszeghy Lajos egyhangúlag egyházmegyei ügyészszé vá­lasztattak. Ezqtáu elnöklő esperes terjesz­tette elő jelentését a lelkész! és tanítói kar­ban történt változásokról, felsőbb hatósági iratokról és a hozzá befolyt pénzekről. — Iuczédy Márton vámosoroszi-i és J a- kab Ernő angyalos! megválasztott lelké­szeket állásukban megerősítették. Tudomásai vétetett a számvevőszék, tanügyi ajap, pr? szágos gyámintézet, építtető bizottság, mis­siói jelentések. Végül intézkedés tétetett több fontos ügyben. Másnap 18 án a bíró­sági ügyek nyertek elintézést. Az egy­házmegyei közgyűlés alkalmából 17-én délj 1 órakor közebédre mentek az egyházi és világi képviselők a Pannonia-szállóbnn. A pépes közebéden az első felköszöntőt Biki Károly esperes-lelkész mondotta az újonnan választott tisztviselők hathatós működéséért; dr. K.eresztszeghy Lajos az egyházmegye virágzó jövőjéért; dr- Jármi Béla az egy­házmegye elnökségéért mondottak felköszön­tőt s ürjtéttek poharat, Szóltak P)ég; Lptiy Géza orsz. képviselő, Uray Géza, dr. Huntz Jenő, dr. Böszörményi Emil, Bartha József, Melegb Gyula ás ptég többet). Az ebéd ideje alatt mindvégig derült hangulat uralkodott s a jelenvoltak kellemes szórakozás emlékei­vel oszlottak szál, — Irodalmi hir. Ferenczy János müveinek harmadik kötete jelent meg a na­pokban. A régebben megjeleut kát kötet Rekettye Fülöp ismert városatya jóizü el­mélkedését tartalmazta, s ezen humoros alak szerepel a harmadik kötetben is, de ezenkí­vül komoly tartalmú cikkek is vannak benne, | mik a kötetet még értékesebbé teszik. Ismeretlen életrajzi adatok, kiadatlan leve­lek és költemények Petőfitől és Tompától, s H, Rákóczi Ferenc fejedelem szabadság- háborúi, mely utóbbi dióhéjban oly remekül van megírva, hogy abból teljes tájékozást szerez erről a korszakról, aki elolvasta, A mü ára 2 koroDu, I méltó arra, hogy min­denki megszerezze. — Szentesített törvény. Az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907. évi XIX, t.-c. április 6-án szentesítést nyert s április 9-én az országos törvénytár­ban kihirduttetett. Félhivatalos közlések szerint a napokban az állami munkás-bizto- sitó hivatal szervezése megtörténik, illetve e hivatal személyzete is kineveztetik. — Hymen. Lon kn y Gyula m. k. honvéd hadnagy eljegyezte Balogh Mar­git polgáriskolui tanárnőt Nagykárolyban. Nagy Károly apai földbirtokos szom­baton kelt egybe Asztalos Erzsiké kisasszony nyal, Asztalos György földbirto­kos leányával, Domahidán. — Gyászhirek. őszinte részvéttel vet tűk a szomorú hirt, hogy dr. S e r 1 y Jenőné sz. Schönpflug Irén, dr. Schönpflug Richárd vármegyei tiszti főügyész leánya elhalálozott Az élet tavaszán, mikor mindenfelől a bol­dogság integetett feléje, nagy fájdalmára azoknak, kik rajongva szerették, áldozatul esett a gyilkos kórnak, mely annyi gyász­nak az okozója. A gyászoló apa és férj merítsenek vigaszt abból, hogy sokan ősz toznak fájdalmukban. A család által kiadott gyászjelentés a következő: Alant írottak összes rokonság nevében is mély fájdalom mai telt szívvel tudatjuk S e r 1 y Jenőné Schöopflug Irénnek 1907. évi április hó 19. én Meránban, életének 20-ik, boldo házasságának első évében hosszas szenvedés után bekövetkezett elhunytát. A megboldo­gultnak hült tetemei Sárköz-Újlakon a csa­ládi sirkertben fognak örök nyugalomra tétetni. Kelt Nagykárolyban, 1907. évi áp­rilis hó 20.-án. Béke legyen a drága halott porai felett 1 Dr. Serly Jenő férje. Dr. Schönpfiug Richárd édes atyja. özv. Császy Imréné szül. Kerekes Eleonora nagyanyja. Schönpfiug László testvére. Sprenger Ferencné Fényes Irma, Sprenger Ferenc segédtanfelügyelő felesége, folyó hó 19 én Szinórváralján meghalt. A 21 éves szép, fiatal asszonyt sorvasztó be­tegsége tette a sirba. Felsőbányán Süssner Ferenc ny. kir. bányatanácsos, az ottani takarékpénztár igazgatója hosszas betegeskedés után elhalt. Pfeilmayer Ferenc 87 éves kincs­tári znzógondnok Nagybányán meghalt. Csipkés Eodre, Csipkés András nkárolyi bankigazgató fia csütörtökön reg­gel elhalálozott. Nagy Károly nyug. m. kir. p. ü, irodavezető, városunk szülötte, f. hó 16-án Nagyenyeden elhunyt, P r i b u í s z k y Pál ny. kincstári kántortanitó f. hó 16-án, életének 79. évé­ben Nagybányán meghalt. — Halálozás, özv. P a s z t o r y Jánosué sz. Juhász Borbála, Pásztory Árkád- nak, a jótékonyságáról ismert lelkész és avusi földbirtokosnak édes anyja, 105 éves korában, vasárnap este jobb létre szende- rült. E hosszú életen keresztül alig volt beteg, s lelki frisseségét élete végéig meg­tartotta. Férje tanitó volt, és pedig vagyo­nos ember, Mármarosban, a ki a szabadság- harc kitörésekor összes vagyonát odaadta nemzeti célra, s maga beállott honvédnek és küzdött a szabadságért, a honnan sebeket és betegséget hozott magával, a miben 1852rben el is halt. özvegye ekkor óvónő lett Már- maros-Szigeten, később Felső-Visóu, 9 mint ilyen működött égy pár éytizedig. Az ő kezdeményezésére létesült Szigeten az Er­zsébet királyné nevezetű óvoda, s ugyan­csak a felső.visói is. Hieronymi Károlyné is növendéke volt, a kire mindig büszkén em­lékezett vissza, s a kit pár évvel ezelőtt Buda­pesten meg is látogatott. Nyugalomba vo­nulása óta fiánál élt, a kit bálványozásig szeretett, s a ki mindent megtett, hogy élete megelégedett és boldog legyen. Teme­tése ma ment végbe d. u, fél 3-kor itt Szr.tnjár-NémetibeD. Nyugodjék békével!-- Katona temetés. Kovács Sán­dor helybeli lakos, közös hadseregbeli pót- tartalékos katona, szombaton a laktanya kórházában meghalt. Halálát tüdőgyuladás okozta. Teinetése vasárnap délután volt ka­tonai pompával. Az elhunytat a katonazene­kar, baj társai és nagyszámú közönség kisérte a temetőbe, ■ ■ — Öngyilkosság, Marjay .Sándor nagykárolyi "születésű kőműves vasárnap Király du ró,con felakasztotta magát. . Mire észrevették, már halott volt. —- A kath. legényegylet ünnepe. A helybeli kath. legényegylet f. hó 21.?én sz. József napján ünnepet szentelt. Az egy­let zászlója alatt vonultak fel az ifjak a árda templomba istentiszteletre. Itt az ün­nepi sz. beszédet Bodnár Gáspár szent­széki tanácsos I legényegylet egykorj elnöke mondotta. A gyönyörű szép, elragadó motí­vumokkal gazdag beszédnek kiemelkedő Csúcspontja, tartalma az volt, hogy uz egy- íáz nem ellensége a munkás népnek, de mindenkor támasza, vigasztalója, boldogítója édes, nélkfllözhetlen mindene, — Délben 1 órakor püspöki ebéd volt. — A vörös zászló ünnepe. A föld­munkások vasárnap délután avatták fel vö­rös zászlójukat a Kossutb-kertben. Az ünnepi népgyülést, melyen a zászlóbontás megtörtént, * Varga Ferenc uyitotta meg, utána Sán­dor József fürészgyári munkás szavalt el egy alkalmi költeményt, melynek végeztével Klárik Forenc budapesti kiküldött ün­nepi beszédet mondott. A szónok igpn röviden, alig fél óráig beszélt, mivel a ható­ság beszédének politikai részét nem engedte megtartani. Végül Gulya János föld­munkás papírra vetett sorokból szervezke­désre hívta fej a földmunkásokat. A nép­gyülést Varga Ferenc zárta be rövid szavakkal. Az ipari munkások a zászlóra vörös szallagot tűztek. — Majális. A Szatmárnémeti Ének­kar május 20-án pünkösd másodnapján a Kossuth-kerti kioszkban majálist rendez, melyre az előkészületek nagyban folynak. Meghívók a közel napokban fognak ezéthor- datni. Előre felhívjuk a nagyközönség figyel­mét a Németi Énekkar e szépen sikerülni szokott mulatságára. — Közgyűlés. A szatmárnémeti ke­rületi betegsególyző pénztár évi rendes köz­gyűlését. április 28-án délelőtt 11 órakor a városháza nagytermében tartja meg. Ha ek­kor, a tagok határozatképes számban nem jelennének meg, az újabb közgyűlés május 5-én d. e. 11 órakor fog megtartatni, a mi­kor a tagok számára való tekintet nélkül fog határozat hozatni. — A nőegylet köszöneté. A jóté­kony nőegylet részére Morvái Jánosnó és Ruprecht Sáodorné úrnők ivén ada­koztak : dr. Kelemen Samuné, dr. Neuburg Gyuiáné 3—3 K-át, Riedl Károlyné, Schne­ider Jánosné, Ujfalussyné, Szabó Jánosnó, Nagy Endre, Orosz Alajos, Fuchs Berta­lanná, Faragó Lajosnó, Szőke Béla, Rupreeht Sándorné, dr. Mayer Józsefné, Rothbart Jó- zsefné 2—2- K-át, Juhn Róza, Németh Jó- zsnfné, N. N., Blatniczky Dezső, Erdélyíné, Pártos Samuné, Molnár Henrikoé, Franki Mihály, Darvas Sámuelné, Udvarhelyi Pálné, Kaufman Dávidné, Somogyiné, Wiűkler Fe­renc, özv. Tóth Józsefnó 1—1 K-át. Töb­ben 4 K 80 fillért, összesen 48 K 80 fillért, mely kegyes adományokért fogadják az ada­kozók, az elnöknég köszönetét. — Ugyan­csak itt mond köszönetét a nőegylet elnök­sége Bartha Károlynénak, ki egy koszorú árát, 23 K-át adományozott a jótékony nő­egyletnek. — Népgyülés Nagykárolyban. Vasárnap délután impozáns népgyülést tar­tottak Nagykárolyban. A népgyülést, mely az általános választói jog, az önálló vám­terület és az önálló magyar jegybank érde­kében lett összehívva, dr. Adler Adolf a nkárolyi függ. pártelnöke nyitotta meg s mindjárt utána lendületes beszédet mondott az általános választói jogról. Beszédét ezzel fejezte be: „Legyen tehát a szavazati jog általános 1 Legyen az titkos, hogy miudenki lelki­ismerete szavát követhesse és szavazatáért senki által felelősségre vonható ne legyen. Legyen az közvetlen, hogy mindenki szavazatával egyenes befolyást gyakorolhas­son az állami ügyek intézésére. Legyen az községenként!, hogy szava­zati jogát minden választó otthon, saját községében költségmentesen és időveszteség nélkül gyakorolhassa, hogy megszűnjék az az állapot, hogy csak az lehessen képviselő, akinek pénze van és a bizalmat — habár csak alkotmányos költségek címén is — megfizesse. Arra kell törekednünk, hogy a 48-as eszméket és jogokat . kiszélesítve, a jogtala­nokat az alkotmány sáncaiba befogadva, demokratikus alapra helyezkedjünk, hogy a népsegitő intézmények mielőbb megvalósít­tassanak, mert boldog, megelégedett, jó hazafiakra van szüksége szeretett hazánknak, vagyis a 48-as eszméket egybe kell kap­csolni a magyar nemzeti szocializmussal, azon szocializmussal, amely hangjában és céljaiban nem téveszti szem elől a lehetőség határait s ekkor a kettő nem ellensége, ha­nem kiegészítője lesz egymásnak. Hiszen nemesebb értelemben véve Plútó, Mózes, Jézus Krisztus, a próféták és apos­tolok, Széchenyi, Wesselényi, Petőfi, Köl­csey, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mind szocialisták voltak, mert az emberszeretetért harcoltak, az emberi jogokért küzdöttek. Az ember szere tét, a pép boldog) tása le­begjen tehát mindenkor a törvényhozók sze­ntéi előtt a akkor meg fogják adni a jogta­0 M Sál Bat­in« ti] tÜ 5-an tte el­ité an T ‘ itt eg a­**» r­1. ti­á-­u­vl it It Pi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom