Szatmár és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-02 / 27. szám

Ö Felsége a király nevében a m. kir. Curia nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vét­sége miatt vádolt dr. Tanódi Endre ellen a szat­márnémeti-! kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1905. évi december hó 22-én 14291. sz. alatt, a debreceni kir. ítélőtábla által pedig a főraagán vádlónak és a vádlottnak feleb- bezésére 1906. évi május hó 15-én 1392. sz. a. elintézett bűnvádi pert a fómagádvádlónak írás­ban beadott semmiségi panasza folytán 1907. évi február hó 13-án tartott nyilvános tárgya­láson, melyben Bernáth Géza másod elnök, mint t. elnök, Válkai Bertalan, Zsigmondovics Mihály, Szegheó Ignác, Várj assy 'Ferenc, Ribossy Kál­mán és Vaikó Pál itélóbirák vettek részt, Baura- garten Izidor korona&gyész helyettese a korona­ügyészség képviseletében, a jegyzőkönyvet Ráth István tanácsjegyzó vezette, a koronaügyész meghallgatása után vizsgálat alá vevén, következő Ítéletet hozott: A Bp. 384. §. 4. pontjára alapított semmi­ségi panasz visszautasittatik; a kir. ítélőtáblá­nak az Ítélete azonban abban a részében amely- lyel vádlott a nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés alól is felmentetett, a Bp. 385. §. 1. c.) pontja alapján megsemmisittetik és vád­lott bűnösnek mondatik ki a Btk. "261. §-ába üt­köző nyomtatvány utján elkvövetett becsületsér­tés vétségében, mint az 1848. XVIII. te. 13. és 33. §-ai szerint szerző véghez vive az által, hogy a »Szatmár és Vidéke« cimü hetilap 1905. évi február hó 21-én megjelent 8-ik számában az általa írott és közétett sajtóközleményben a fó- magánvádló eljárását nyilvános revolver táma­dásnak jellemezte s a főmagánvádlót szemtelen pimasz meggyalázó kifejezésekkel illette s e miatt a Btk. 261. §-ának 2. büntetési tétele alap­ján a Btk. 92. §-ának alkalmazásával elitéltetik jelen Ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett az 1892. évi XXVII. tcben jelzett célra fizetendő, behajt- hatatlunság esetében a Btk. 53. §-ához képest 1 (egy) napi fogházzal helyettesítendő 20 (húsz) korona fő és 1 (egy) napi fogházzal helyettesí­tendő 10 (tiz) korona pénz mint mellékbüntetésre. Köteles az ezután felmerülendő bűnügyi költséget a Bp. 482. §. értelmében a fenálló sza­bályok szerint az államkincstárnak megfizetni. Végül pedig a »Szatmár és Vidéke« cimü hetilap kiadó tulajdonosa a Btk. 277. B. P. 574. §. alapján a Sajtó törvény 35. §-a szerinti jogkö­vetkezmények terhével arra köteleztetik, hogy ezt a marasztaló Ítéletet a lap legközelebb meg­jelenő számában közétegye. Indokok: A kir. ítélőtáblának ‘ ítélete ellen a fóma- gánvádló, az írásban beadott semmiségi pana­szának tartalmából kivehetően a Bp. 384. §. 4. valamint a Bp. 385. §. 1 c.) pontja alapján ér­vényesített semmiségi panaszt abból az okból, mert a szóbeli becsületsértés vétsége miatt a vádlott tévesen mentetett fel, mert o a magán- indítványát vissza nem vonta: az egész ítéletre kiterjedően pedig, mert büntethetőséget kizáró ok fenn nem forogván a vádlott felmenthető nem lett volna. A Bp. 384. §. 4. pontjára alapított panasz azonban a mely nem is a hatáskört támadja meg azért volt a Bp. 428. §-ának megfelelően visszautasítandó, mert ezt az alaki semmisért panászt a fómagánvádló már a kir. Ítélőtáblánál érvényesítette amelyet azouban ez a bíróság fi­gyelembe nem vett. Amennyiben pedig ennek a panasznak a valódi értelme az, hogy büntethetőséget, vagy beszámithatóságot kizáró ok fenn nem forog, mert vádinditvány visszavonás a szóbeli becsü­letsértést illetően nem történt, ennek azért nin­csen törvényes alapja, mert a kir. tábla való tényként fogadta cl azt, hogy a fómagánvádló a magáninditványát visszavonta, az pedig, hogy ez milyen indokokból és milyen célzattal tör­tént a ténynyel szemben, közömbös. A kir. ítélőtábla való tényként azt fogadta el, hogy a vádlott annak az állításának a való­diságát, amely szerint a fómagánvádló félre a Weller bodegában volt kiszolgáló leány. Akkor olyan volt, hogy észre sem vettem. Pedig tudja, hogy én meglátom az ilyes­mit. Hanem mióta férjhez ment! Azóta néz igy ki. És képzelje, hogy szereti ezt az állatot. Ekközben már leértek a tárnába, — a director folytatta: — Na, és tudja, hónapokig jártam utána, mig hozzá tudtam férkőzni. De ka­pitulációról szó sem volt. Láttam, hogy nagyon szereti a férjét, hát más eszköz­höz kellett fordulni. Tudja nekem már praxisom van az ilyesmiben. Egyszer behivattam az irodába és azt mondtam neki: — Nézze kicsikém, beszéljünk oko­san, maga tudja, hogy én már régen sze-, retném magát enyémnek mondhatni. Es maga még mindig nem hajlik. Most meg­mondom az utolsó szót. Azt tudom, hogy szereti az urát, — tehát: ha igen, akkor az ura holnap dupla bérrel munkavezető, ha nem — akkor el van bocsátva. A mérnök ezalatt elővette az aero- metert, majd oda szóllott Jacknak, hogy tartsa közelebb a lámpát, azután a direc- torhoz fordult: — 3i fok, — nos és mit felelt az asszony ? — Mit? hát látja, hogy az ura már munkave . . . Ebben a pillanatban a tárna falához repült a Harwington Jack lámpája, és egy földet rázó pokoli dőrdülés után három összeroncsolt hullát világítottak meg a tárna falát nyalogató kékes láng­nyelvek. ...... Jack egy iszonyút ordított és felébredt, s nagy időbe került, mig az álom zavaros képei után a valóságot fel­ismerte. Bakó. nem érthető célzásokba burkolva,'"helyben élő egyének magánéletét ízléstelen és tapintatlan módon szellőztette, helyben élő egyéneket pel­lengére állított, közismert urinők szeplőtlen hí­rében gázolt s hogy sértő üzenetre a főmagán- vádló nem reagált, bizonyította. Ebből kifolyólag a vádlottat a vád alól úgy a rágalmazó állítások, mint a meggyalázó kifejezéseket illetően felmentette, azzal az in­dokolással, hogy a rágalmazást magában foglaló tényállítások valódisága mellett az azoknak jel­lemzésére szolgáló, meggyalázó kifejezések miatt sem büntethető a vádlott. Tekintve azonban, hogy a jogos magán­érdek megóvása, vagy előmozdítása céljából tett sértő állítások valódiságának bizonyítása csak ezeket az állításokat teszi büntetlenekké, de nem zárja ki a büntethetőséget az ezen állítások kö­rén kívül esó- tehát jogosultság nélkül használt és meggyalázást magukban foglaló olyan általá­nos kifejezésekre vonatkozóan, amelyek a sajtó- közleményekben foglaltatnak. Tekintve, hogy a rágalmazó állításoknak bizonyítása esetében sem volt a fómagánvádló arra jogosítva, hogy a vádlott eljárását nyilvá­nos revolver támadással jellemezze, mert ez a jellemzés csak akkor lehetett volna jogosult, ha a vádlott oly tényeket bizonyított volna, amely­ből kiderült volna az, hogy a fómagánvádló »a revolver sajtó« elnevezésnek megfelelően vala­mely aljas indokból tette volna közzé a sajtó­közleményt; ­tekintve végül, hogy a valóknak elfoga­dott tények mellett a vádlott a jogos magánér­dekének megóvása szempontjából sem volt arra jogosítva, hogy a fómagánvádlót a rendelkező részben kitett meggyalázó kifejezésekkel illesse; tévesen alkalmazta a törvényt a kir. ítélő­tábla, amikor vádlottnak e meggyalázó kifeje­zésekre vonatkozóan is a nembüntethetőségét állapította meg. Ehhez képest a fómagánvádlónak a Bp. 385. §. c) pontjára fektetett panaszát alaposnak kellett felismerni s az ítéletet a rendelkező rész értelmében megsemmisíteni s a törvény­nek megfelelő marasztaló ítéletet hozni. A büntetés kiszabásánál azonban a Btk. (;2. §-a azért alkalmaztatott, mert vádlott bün­tetlen előéletű s a sajtóközlemény által ó is érintve lévén, emiatti felindulásban követte el a bűncselekményt, súlyosító körülmény pedig fenn nem forog. Budapesten, 1907 évi február hó 13.-án. Bernáth Géza sk. Vaikó Pál sk. elnök. előadó. Apróságok. — Mit szeretsz jobban, a nyarat e vagy a telet ? — Barátom, eddig n telet szereltem jobban, de mióta a fának az ára oly iszo­nyúan felment, én is azt tartom, a mit a cigány mondott, inkább száz nyár, mint egy tél! * Boszankodva beszéli egy úri ember Bögre urnák, hogy a kollegája, a kiért ke­zességet vállalt s a kit időközben áthelyez tek más városba, a legközelebbi lejáratra borítékban beküldte a váltót unélkül, bogy csak egy szót is irt volna. Most már azt sem tudja, hogy mit csináljon. — Nem értem önt — szól rá az öreg — hiszen ennél szebben nem fejezhette volna levélben sem ki, hogy nincsen pénze, se törlesztésre, se kamatra. * Mióta a hegyi vasút állami kezelésbe jutott, általános a panasz a közönség köré­ben. Soha ilyen kényelmetlen nem volt a hegyre való utazás, mint mostanában. Va- sárnap is egyik utas ugyancsak keményen kritizálta a jelenlegi állapotot s elkeseredve jelentette ki, hogyhu neki szőlője volna, soha nem utazna a vasúton. — Talán bizony kocsin járnál? — kérdi tőle valaki. — Dehogy járnék; csak azt akarom vele mondani, hogy ilyen áldozatot hozni csakis a vendég képes. * Tegnap, a mint a nagy hőségben a katonák dobszó mellett masíroztak, egy öreg néni részvétteljes arccal nézte őket, s fejét csóválva ilyen szavakru fakadt: — Istenem, istenem, hogy engedheti meg a császár, hogy még ilyen meleg idő­ben is egreciroztassák őket! * — Mit csinálsz mostanában, hogy egész nap nem lehet látni becses személyedet? — Barátom, nagy dologba fogtam, ta­nulom a horvát nyelvet. Akármihez kezdek, semmi sem sikerül, hátha horvátul megta­nultam, boldogulni fogok. Demeter. HÍREINK. — 30 éves találkozó. Az iskola padjai közt eltöltött gondtalan élet emléke­zetére s a régi deákkori barátság ápolására junius 25.-én tartották meg 30 éves talál­kozójukat a szatmári kir. kath. főgymnasium- nak 1877-ben érettségizett hallgatói. A 45 érettségiző közül 15 en jelentek meg, a régi iskolatársak közül pedig 5-en. Már 24.-én este a régi iskolatársak mintegy 12-en a Polgári Kaszinóban vacsoráztak, az ünnep­ség azonban másnap ^5.-én vette kezdetét. Heheléin Károly praelatus kanonok u meg­jelentek egykori tanára misét mondott, me­lyen Péterffy Lujos min. tanácsos és dr. Ko- zányi Zsigmond minisztráltak, ezután tisz­telgés volt Ratkovszky Pál a gimnázium je­lenlegi igazgatójánál. Majd értekezletre gyül­telt egy be,-melyen egy alapit vány létesítést határozták el, a legjobb érettségi magyar Írásbeli dolgozat, jutalmazására. Ezután He- helein Károly pmelutus kanonoknál tiszte­legtek az egykori osztálytársak. Délben ki­tűnő bankett volt a Kossuth-kerti Kioszk­ban, mely alkalommal elhatározták, hogy 5 év múlva ismét találkoznak. A banketten mint vendégek megjelentek Heheleiu Károly pruclutus, Katkovszky Pál igazgató, Dr. Va- jay Ká roly polgármester, Rébay Dezső urud. intéző, Dr. Fechtel János és Dr. Fodor Gyula főgymn. tanárok. Az együtt érettsé­gizettek közül a következők jöttek el a ta­lálkozóra: Buróti Lajos, a „Bolond Istók“ szerkesztője. Benyovszky Aladár főszolga­bíró, Halmi. Búréi József ev. ref. esperes, Nagyecsed. Halász Kornél földbirtokos, Kölese. Hámón János r. k. lelkész, Técső. Jörg Endre kir. alügyész, Temesvár. Dr. Kassay Károly, orvos, Beregilosva. Dr. Ko- zányi Zsigmond, ügyvéd, Halmi. Lengyel Károly, temetkezési intézet tulajdonos, Szal­mái'. Lupán Miklós, gk. lelkész, Kisbányu, Orosz Alajos, kir. kath. főgmn. tanár, Szal­mái', Pap Endre, gör. kath. lelkész, Lápos- bánya, Péterffy Lajos, keresk. min. taná­csos, Budapést. Dr. Tyrihann József, főtörzs­orvos, Temesvár. Vajay Endre, áll. épit. hiv. főnök, Nyíregyháza. — Régi osztálytársak: Audré Károly, pénztáros, Szatmár. Dr. Láng György, orvos, Szaniszló. Kölcsey Zoltán, földbirtokos, Tunyog. Szágmeistvr György, kjegyző, Vasúi Sereghy Jeuő gk. lelkész, Zemplénin. — Szieber Ede ünneplése. Lelkes ünneplésben volt része a napokban Ungváron Szieber Ede kassai tankerületi nyugalmazott főigazgatónak, abból az ulkalomból, hogy a király a III. osztályú vaskoronarenddel tűn­tette ki. A vármegyei közgyűlésen nagyszámú ünneplő közönség jelent meg, a mely előtt Sztáray Gábor főispán meleg szavak kísére­tében adta át a rendjelet Sziebernek, ki há­lás szavakban mondott köszönetét. — Bírói kinevezés. A király U n - g e r Géza helybeli járásbirósági albirót az eperjesi törvényszékhez bírónak, — F ü - zessy Árpád soproni törvényszéki jegyzőt a szatmárnémeti törvényszékhez albirónuk nevezte ki. — Pénzügyi kinevezés. A kir. pénzügyminiszter Németh Tódor hely­keli kir. pénzügyőri szemlészt Múodokra pénzügyőri biztos helyettessé nevezte ki. — Kinevezés. Az igazeágifgyminisz- ter Marosi Géza helybeli lakos, törvény- széki dijnokot, a halmii kir. járásbírósághoz ! Írnokká nevezte ki. — Lelkész beiktatás. A szatmár- hegyi ev. ref. egyház uj lelkészét M a k a i Eleket e hó 7-én vasárnap iktatja be nagy­szabású ünnepéllyel, melyet az egyház elöl­járósága az egyház javára bankettül köt össze; egy teríték 3 korona előjegyzéseket elfogad Lénárd Imre gondnok. — Primicia. E t t i n g e r János uj misés pap, hétfőn reggel tartotta első szeDt miséjét a Kálvária templomban. Manuduc- tora Fásztusz Elek főgimn. tanár volt. Mise után a nagyszámban egybesereglett hívekre áldást adott. — Kitüntetett iparos. L i c s k e y György szabó iparos a pécsi országos kiállí­táson kiállított munkáival két értékes dijat nyert. Egy két oldalon viselhető Lord ka­bátja I. aranyérmet, reverendája pedig díszoklevelet nyert. — Körorvos-választás. Múlt hó 27-én lett betöltve a dr. Aáron Sándor vtn. főorvossá történt megválasztása folytán ürese­désbe jött nagy károlyi 1. számú egészségügyi körorvosi állás, a választásból dr. Schönpflug Béla városi tiszti orvos került ki győztesen. — Esküvő. K a k u 8 z i István festő iparos junius hó 29-én tartotta esküvőjét B e r e y Teruska kisasszonynyal, Berey Imre m. kir. honvéd ezámvevő őrmester kedves leányával. — Egry Kálmán halála. Eg ry Kálmán, a Népszínház volt művésze, 64 éves korában junius 27-ikén Kiskunhalason el­hunyt. A megboldogult városunk szülötte, fiatalon kezdte meg szinipályáját mint hős­szerelmes, majd erősebb drámai szerepeket játszott, mig végre a 70-es években az ele­mentáris erővel kitörő tehetség a népszínmű­vek hősévé avatta, hogy a magyar paraszt­legények tőrülmetszett daliás alakjait kép­viselje a színpadon. És e minőségben mű­vészi tehetségét sok kitüntetés és taps kísérte a budapesti Népszínházban ~és Magyarország más nagy városaiban., 40 éves színészi jubileumát 1903 februárjában ünne­pelte városunkban, „Dózsa György“ cím­szerepében. Haláláról családja a következő gyászjelentést adta ki: Özvegy Egry Kál­mánná született rónai Kovács Karola mélyen megszomorodott szívvel tudatja alólirott rokonaival együtt forrón szeretett férjének, a jó testvérnek és rokonnak, Egry Kálmán­nak, a népszínház volt tagjának, pár napi szenvedés után, agyszélhűdés folytán, junius 27-én reggel, életének 64-ik, a magyar nép­színmű fénykorával összüjső színi pályájának 45-ik esztendejéken bekövetkezett ' gyászos elhunytat. A megboldogultnak tetemei f. hó 28-áu d. u. 5 órakor fognak Zseny István ur házánál beszenteltetni s onnan örök nyu­galomra tétetni. Az engesztelő szent mise- áldozat junius 29-én regg d 9 órakor fog a róni. kath. templomban az' Urnák |bemutat- tutni. A művé-sutért és az igaz barátságért rajongó lelke lelje föl nyugodalmát a me­nyeknek országában. Kiskunhalas, 1907 junius 27. Reszegey Mihály; Egry Lajos és neje szül. Ceepcsányi Anna; özv. Teluky Lajosné szül. Egry Teréz, testvérei és sógor­nője. Ktamer István és neje szül. TeLeky Mariska; Reszegey Lajos; Reszegey Amália ‘férjével Kerekes Lajossal; Reszegey Ilonka, Erzsébet és Etel, unokuöcscse és húgai. — Köszönet — a részvétért. Mind­azon sok jó barát és ismerős, kik boldogult férjem végtisztességén megjelenésükkel meg­tiszteltek, fogadják ezúton mélyen érzett leg- hálásubb köszönetemet. Szatmár, 1907 junius 27.-én özv. Jónás Béláné Burányi Ilonka. — Tízéves találkozó. A 10 év élőit végzett éretleégesek, a Demkő Sándor osztálya, a kir. kath. főgimnáziumban teg­nap délelőtt találkoztak. Miután a kápolná­ban misét hallgattak, a talárokat és az igazgatót üdvözölték, este a Kossuth- kerti kioszkban kellemes vacsorát rendeztek, melyen a tanárok is megjelentek. Az első tósztot V a r g a József ungvári segédlelkész mondotta Ratkovszki igazgatóra, a másodi­kat dr. Brüder orvos' dr. Fechtel Já­nosra. Úgy az igazgató, mint dr. Fechtel, szeretettel válaszoltak. — Beszéltek még Székely Endre, Demkő Sándor, sth. A társaság vidám hangulatban maradt együtt s 5 év után ismét találkozik. — Zászlóavatás. Augusztus 4-én fogja a szatmárnémeti-i önálló asztalosok egyesülete megtartani zászló felnvatási ün­nepélyét a Kossuth-kerti kioszkban. Az ün­nepély védnökéül Kossuth Ferenc kereske­delemügyi minisztert kérték fel, ki a meg­hívást el is fogadta. A zászló anyai tisztség­gel dr. Vujay Iíárolynét kínáltak meg. Dr. Kelemen Samu orra. képviselő ünnepi beszé­det fog tartani. — Meghívó. A szabó munkások és munkásnők helybeli szakcsoportja 1907 évi julius hó 7-én, a Kossuth-kerti kioszk he­lyiségeiben, világposta levelezéssel egybe­kötött zártkörű nyári táncmulatságot ren­dez. Belépti-dij: Személyjegy előre váltva 1 korona, pénztárnál 1 korona 20 fillér. Családjegy előre váltva 2 korona 60 fillér, pénztárnál 3 korona. Jegyek előre váltha­tók: Schvartz Testvérek é9 Cseplák Bálintné üzletében. A zenét Bunkó Vince zenekara szolgáltatja. — Molnárok bálja. Nagy vigasság ütött tanyát yasárnap estére a Kossuth-kerti Kioszkban. A nagy gőzmalom vigkedélyü molnárjai és munkásai turtottak nyári mu­latságot, hogy segítő alapjukat fellendítsék. Rengeteg sok embert szédítettek össze a rendezők, úgy, hogy a nagyterem színükig megtelt táncosokkal, a kik Bunkó Vince zenekarának zenéje mellett meg a hétfői napból is jókora időt loptak el a tánckedv meg a szórakozás kielégítésére. A hatalmas erkölcsi sikeren kivül még az anyaginak is örülhetnek a molnárok, mert az este szép eredményt jelent a segitőkasszának. Azon­kívül a jótékony adakozások még most is folynuk. 4- Hangverseny. Városunk zene­kedvelő közönségének ritka műélvezetben lesz része rövidesen. Mint értesülünk julius 6.-án délután 6 órakor a kossuth-kerti Kioszk nagytermében Rév Kálmán, a 10 éves hegedűművész hangversenyt rendez a leg- választottabb műsorral. A kis művész Hubay mesternek egyik legzseniálisabb tanítványa s már ifjúkora dacára oly technikával s erős hanggal játszik, mint bármely felnőtt mű­vészember. A legmelegebben ajánljuk e hangversenyt- közönségünk szives figyelmébe, mert megjelenésével nemcsak egy élvezetes estét fog tölteni mindenki, hanem egyszers­mind jótékonyságot is gyakorol, amennyiben a kis génié szegény gyermek. Mint halljuk 4 év -előtt Füredi Sándor zeneiskolánk ta­náránál kezdte meg tanulmányait s Füredi ajánlatára került Hubay mesterhez az orsz. magy. kir. zeneakadémiára, hol rövidesen befejezi tanulmányait s világ körútra indul. Jegyek előre válthatók Huszár Aladár könyvkereskedésében (Deák-tér) s hangver­seny előtt a pénztárnál. Ülőhely 2 korona. Bemenet 1 korona. — Négy éves cimbalomművész. E hó 6-án, azaz szombaton este, a Sörcsar­nok kert helyiségében egy valóságos csoda­gyermek a négy éves Megyeri Jancsika, fog cimbalom hangversenyt rendezni. A kis gyermek a múlt hó 15-én Pécsett, az ottani kiállítás megnyitása alkalmával önálló hang­versenyt adott. A pécsi lapok elragadtatás­sal írnak a kis fiúról, kiben ritka zenei te- hettség lakozik. Frigyes főherceg, valamint neje Izabella főhercegasszony nagy kitünte­téssel halmozták el a kis Megyeri Jancsikát, kinek meglepő *és művészies cimbalom já­téka bámulatba ejtette a főhercegi párt. A ritka tehetségű kis gyermek hangversenyére ezúton is felhívjuk zenepártoló közönsé­günk figyelmét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom