Szatmár és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-02 / 14. szám
gukat arra, hogy ezen egy napi bevételüknek tetszésszerinti hányadát a gyermekvédő alap javára befizetik — ami által belépnek a ligába. E napon a társadalom minden rendű és rangú egyéne jövedelmének egy csekély önkéntesen megajánlott hányadát gyermekvédelmi célra áldozza. A fŐsulyt természetesen a kereskedő világra kell helyezni, még pedig olyképpen, hogy előzetes hírlapi és egyéb agi- tátió révén gondoskodunk arról, hogy a gyermeknapon a szokottnál sokkal nagyobb mérvű vásár fejlődjék ki, minek révén a kereskedők nagyobb pénzforgalomhoz jutván szívesen áldozzák jótékony célra aznapi jövedelmüknek egy kis részét. A közönség tájékoztatására, hogy melyik kereskedőnél vásároljon a gyermeknapon, az Országos Gyermekvédő Liga központi vezetősége egy piros-kék plakátot készíttetett a következő szöveggel: Április 2-án és 3-án a gyermeknapot cégünk megtartja. Kérjük a nagyérdemű közönséget, hogy e napon minél többet vásároljon, mert a bevétel egy részét az Országos Gyermekvédő Liga alapjának gyarapítására fordítjuk. Vásároljunk a gyermeknapon 1 A gyermeknap erkölcsi és anyagi sikere érdekében nagyon sokat tehet a helyi sajtó részben az által, hogy a gyermeknapot megelőzőleg különféle cikkekben és közleményekben ismerteti a gyermekvédelem fontos kérdését, másrészt kisebb közleményekkel ébren tartja a társadalom érdeklődését. Ajánlatos tehát a siker érdekében egy sajtóbizottságot szervezni. Minthogy az anyagi siker nagyrészt attól függ, hogy minél több ember ismerkedjék meg a gyermeknap intézményével, a Liga központi irodája kis reklámcédulákat készíttetett, melyeket szét kell osztatni részben az utcán, részben pedig a kereskedők és vendéglősök között, akik számoló cédulának használják fel ezeket a gyermeknapig. A jövedelem szaporítása céljából a Liga központi irodája készíttetett jótékony- sági bélyeggel ellátott számolócédulákat vendéglők és kávéházak részére. — Ezen számolócédulák szétosztandók a vendéglőkben, ahol olyképpen használtatnak fel a gyermeknapon, hogy a bélyeg ára (két fillér) minden vendégnek egyenkint fölszámítandó. — Oly csekély megadóztatása ez a vendégeknek e napon, hogy ez ellen senkinek kifogása nem lehet. Az urnával való gyűjtés, mint már a múlt igazolja, nagyon célszerűnek bizonyult. Az urna 2 részből áll; egy kis asztalszerü állvány, ezen a 25 cm. széles és 30 cm. magas dróthálóval ellátott gyüjtőszekrény. Ezeket az urnákat az Országos Gyermekvédő Liga központi irokerestem és kikérdeztem, aki köztudoinás szerint már a 80-adik évet betöltötte. Atra a kérdésre, hogy minek köszönheti az elért szép életkort első sorban, valamennyi másként válaszolt. Az egyik azt mondta, hogy annak tulajdonítja, mert egész életén át soha sem aludt fűtött szobában. A másik a hideg fürdőt, a harmadik éppen ellenkezőleg csakis a meleg fürdőt emlegette. Volt aki a korai lefekvésben, ismét más, aki a korai felkelésben vélte feltalálni az okot, s egyetlen egy volt, aki az elért magas kort é9 az állandó egészséget abból magyarázta, hogy a mióta emlékszik, vizet sohasem ivott, de viszont a boritalt 'mindig mértékletesen élvezte. Az élethez való ragaszkodás megvolt mindegyikben, de az igazi életkedvet, amely még a 80 év mellett sem gondolt arra, hogy a halál közel lehetne, csak egynél tapasztaltam. Valamiről beszélgettünk, ami 7—8 év múlva követkczhetik be, a mire ö azt mondta : — öcsém I jó lesz vele sietni és megcsinálni, mert még magam is élvezni akarom. — S mikor látta csodálkozó tekintetemet, igy folytatta: Miért ne élvezhetném, hiszen 8 év múlva még csak 88 éves leszek! ? Szétnézve az emberek között a ta- pasztalat azt mutatja, hogy nálunk a legmagasabb életkort a katonák, a papok és a politikusok érik el. A képviselőháznak ma is van két olyan tagja, a ki a 90 ével már túlhaladta. A hivatalos lap pedig majd minden héten hoz katonai nyugdíjazásokat, a hol a legmagasabb rangú tisztekről van szó, vagyis olyanokról, a kik már a 80 felé közelednek. Ugyancsak tapasztalati tény az is, hogy a férfiak közül a házasok inkább érik el a magas kort, mint az agglegények, a miből nyilvánvaló, hogy a ki a házasságot elkerüli, az megrövidíti az életét. De érthető is, hogy ez igy van, mert a nőtlen ember élete a fiatalsági évek alatt lehet nagyon szép, hanem a mikor már az ötvenh^z ért, akkor kezd egyhangú lenni, s míg a házas embernek az élete ügy van berendezve, hogy a családi élet nála minden szakon más és más örömekről gondoskodik, addig az * EATMÁB Í8 VIDÉKE. dája küldi meg a rendező bizottságnak- Az urna á gyermeknapon ha az idő megengedi a város legforgalmasabb részén (utcán vagy téren) szabad ég alatt helyezendő el, esetleg a feltűnés fokozása céljából egy külön kis díszített sátor alatt. A járó-kelők bedobnak egy néhány fillért s ezzel leróják jótékonysági adójukat. A gyűjtés e módja már csak azért“ is előnyös, mert megkíméli egyrészt az adakozót postautalvány kiállításától, de másrészt a közönség azon részét is bevonja az adakozók körébe, mely rendes körülmények között kis adományaival nem szokta fölkeresni a jótékonysági intézményeket. Minden esetre előnyös a vár>s előkelő hölgyeiből egy urna bizottságot szervezni, melynek tagjui fölváltva őrzik az urnát és serkentik a közönséget az adako- I zásra. A gyermeknap rendezéséből az ifjúságnak is ki kell venni a részét. Leghelyesebb módja ennek, hogy a gyermeknapot rendező bizottság megkeresi az iskolák igazgatóit, (esetleg >a tanfelügyelő vagy főigazgató közbenjöttével), hogy e napon az iskolákban ünnepélyek rendeztessenek esetleg valamily csekély kis belépti dij mellett. — Amennyibe ez sok helyütt nehézségekbe ütköznék, felhívandó a tanuló ifjúság, hogy a gyermeknapon minden egyes tanuló 2 fillért adjon a gyermek- védelmi célra. Az ifjúság álljon diszőrsé- get az urnák melleit, rendezzen felvonulásokat, amelyek alkalmával az utcán perselyekkel gyűjt, virágokat árul stb. A gyűjtést az osztályvezető tanító (tanár) eszközölheti legcélszerűbben. Amennyiben a helyi viszonyok megengedik, célszerű és kívánatos a gyermeknapon valamiféle ünnepséget, előadást, táncmulatságot, szin^löadást stb. rendezni. Apróságok. Nagypénteken a Deáktéren sétálva találkozóul Bögre úrral, a ki mélyen elgondolkozva haladt az a — b vonulón. Kérdem tőle, ugyan min tűnődik. — öcsém I — szólt nagy komolysággal — azon töröm a fejemet, hogy nagypéntek lévén, ebben a komisz, htlvös időben van-e lelke a hollónak u fiát ina ie megmosni. * Férj és feleség uz ünnepi programm megbeszélése alkalmából élénk szóvitába keverednek, s az asszony ugyancsak erősen belejön a beszédbe. A férj hallgatju egy darabig nagy türelemmel, végre azonban a következőleg ad kifejezést bosszúságának: — No hallod, úgy ömlik belőled a szó, hogy bátran felmehetnél a toronyba kele- pelőnek! * agglegénynél ez a gondoskodás hiányzik, s a fiatal évek derűje után valósággal, a ború következik. Összehasonlítva a magas kort elért férfiakat és nőket egymással, azt tapasztaljuk, hogy a nő úgy testi, mint szellemi rugé- konyságát jobban megtartja, mint a ha- sonkoru férfiak. Az a tulajdonság pedig, hogy a nők szeretik a korukat egy pár évvel fiatalabbnak feltüntetni, a 80 év körül oda módosul, hogy a nők inkább hozzá tesznek és idősebbeknek mondják magukat, a férfiak ellenben a 80 évnél már kezdenek egy pár évet letagadni, s egész biztosra lehet venni, hogy a melyik férfi magát pl. 81 évesnek mondja, az közelebb van már 84 hez. Szép a hosszú élet, de inkább cs tk annak szép, a ki még messze van tőle; a ki már elérte és visszafelé tekint, az egészen más színben látja. Megkérdeztem egy 80 éven felüli öreg urat, körülbelül ezeket mondta: „Az élet csak addig szép, mig az embernek céljai vannak ; s a késő öregkor csak akkor szép, ha van sok olyan tényünk a múltban, a melyre örömmel lehet visszatekinteni.“ A kik 1848/49 ben küzdöttek a szabadságért, a nagyidök tanúi, élik most közöttünk a késő öregkort. Ritka nap, hogy a lapok ne hoznák egyik, másiknak halálhírét ; lassan lassan itt hagynak bennünket, s az a nemzedék, a mely utánuk következik, az már csak könyvből ismeri azt a ragyogó korszakot, a mely nemzetünk történetének idők vé- véig egyik legfényesebb része fog maradni. Tüneményes csodája a hosszú életkornak Kossuth Lajos, a ki 92 éves kort ért el, s utolsó évéig megtartotta lelki és szellemi rügékonyságát. Azzal fej-zem be, a mivel kezdtem, hogy az emberek kz életet szeretik, s hogy sokáig és jól élni, minden embernek óhajtása. A ki ügyelt a felolvasásra, annak nem szükséges többet mondanom, azért külön csak a házasulandókat figyelmeztetem, hogy agglegények ne maradjanak, s mikor ezt teszem, nem az önzés,. nem a lányos apa szól belőlem, hanem az em-. berbarát, a ki azt szeretné, hogy mindenki j hozzá juthasson a hosszú élethez I Pumpfi ur olvassa a lapokban, hogy a gyermekvédő liga liusvét után gyermeknapot rendez, a mikor elvárja, hogy aznapi jövedelmének egy részét mindenki beszolgáltatja a nemes célra. — Sajnálom — monologize! magában — de én aligha adhatok valamit. Közvetlen az ünnep után ki az ördög fog nekem kölcsönt adni ?! 1. , * — Hát aztán, milyen elvekkel indulsz uz ünnepnek ? — Mértékletességi fogaduimat tetten). — S biztos vugy benne, hogy meg is tartod ? — Honnan tudhassam én azt előre?1 * — Minden rendben volna — jelenti u kiadó — csak az ünnepi cikk hiányzik. — Bn kár — mondom én — hogy az a Melles Pestre ment. Milyen uyugodtak voltunk, inig Szutmáron volt. Az ünnepi cikkeket mindig pontosan megírta. * — Mentek valahova az ünnepekre? — Igen» megyünk az anyósomhoz. Persze te ezen csodálkozol, pedig könnyen érthető. Ha t. i. mi nem megyünk, akkor ő jön hozzánk, már pedig okosabb dolog két rósz közül a kisebbiket választani. Demeter, híreink. — Lapunk jelen száma a húsvéti ünnep miatt két nappal előbb jelent meg. — T. munkatársainknak és olvasóinknak boldog ünnepet kívánunk! — Húsvéti istentiszteletek. A r. Icuili. templomban liusvét vasárnapján reggel 7 órakor He he lein Károly kanonok- plébános tartja az ünnepi-ez. misét, Tóth József prédikál; 9 órakor püspöki nugy mise, utána dr. Koráts Gyula képz. ig. tart sz. beszédet; 11 órakor pleb. csöndes mise. D. u. 3 órakor ÜDnepi vecsernye. Husvét hétfőjén ismét H e h e I e i d Károly tartja a 7 órai nagy misét, utána Szent- mihályi Lajos s. lelkész prédikál; 9 órakor káptalani nagy mise, Wolkenberg Alajos dr. sz. beszédet tart, 11 órakor pleb. csöndes mise; d. u. 3 órakor vecsernye. Husvéth reggelén a pászkaszentolés 6 órától minden fél órában lesz a székesegyház udvarán. A szatmári ref. templomban liusvét első nupján B i k i Károly esperes tartja a szent beszédet, ágendázik G a c h a 1 János s. lelkész, a ki délután prédikálni is fog. Husvét másodnnpján prédikál G a c h a 1 János s. lelkész, ágendázik B i k i Károly esperes, délután prédikál G a c h a 1 János. A németi ref templomban liusvét első napján Szabó Béla s. lelkész prédikál, Inczédy Márton s. lelkész ágendázik; d. u. Mózes István legátus prédikál. Husvét másodnapján Mózes István legátus prédikál, Szabó Béla s. lelkész ágendázik; d. u. Mózes István prédikál. — Ebéd a püspöknél. Bommisza püspök nagycsütörtökön a papság részére ebédet adott, melyre a kebelbeli összes papok hivatalosak voltak. A püspök azonban váratlanul jött betegsége iniat nem vehetett részt uz ebéden. — A püspök betegsége. Boromjsza püspök a »agycsütörtöki istentisztelet után hirtelen megbetegedett, influenzába esett. Betegsége szobába marasztalja a főpásztort e ennélfogva nem vehet reszt a húsvéti istentiszteleteken sem. — Pesz&ch. F. hó 30 és 31.-én tartják zsidó polgártársaink peszach iinnipüket. Az egyptomi kivonulás nagy fordulója ez, mely a zsidóság keletkezésének első stációja. Négyszáz esztendei fogság s keserű elnyomatás után, kivirult a tavasz s rügyfaku. dússal kifakadt a zsidóság szabadságfája. Negyven esztend-ig bolyongott Mózes vezetése alatt sivatagban a felszabadított sémita fuj, mig állumulupitáshoz ért. Az az állam már régei nem állam többé. Ezt a sohasem kiméit fajt azóta sok elnyomatás érte, anélkül, hogy azokból végképpen szabadulni lu dóit volnu. A peszach ünnepnek április 6. án lesz vége. — Egyházmegyei gyűlés. A nagy. bányai ev. ref. egyházmegye folyó év április hó 25. és 26. nnpjuin tartja meg tavaszi közgyűlését Széli György esperes és H e 1 m e c z y József egyházmegyei főgond nők elnöklete alatt. — Aranymise. Frank József ugoc-ai főesperes, szinérváruljai plébános április 11-én tölti be áldozó papságának 50-ik évfordulóját. Mint értesülünk, egész Szinérváralja közönsége űutiepre készül ezen a napon, s a bivek kedves meglepetésekben fogják részesíteni. az általános tiszteletnek örvendő főpapot. Frank 1834. február 15-én született, felszentelt etéee után- segédlelkész volt Fehérgyarmaton, Munkácson, Felsőbányán, 1859. lelkész Királyházán, 1860 ban ugyanott plébános, 1863-ban plébános Turlerebesen, 1879- ben esperes az ugocsai kerületben, 1881-ben plébános Szinérváralján, 1894 ben ugoceni főesperes. — Kinevezés. Dr. Fuiussy Árpád vármegyénk főispánja I n á n c s y József ' szatmári lakost Sfatiuáryármegye törvény- hatóságához díjtalan közig.-gyakornokká kinevezte és .szolgálattételre a szatmári szol- gabirói hivatalhoz osztotta be. — Az tlj színtársulat. Krémet- Sándor ujonan szervezett társulata husvét első napján kezdi meg előadásait a városi színházban s május 1-ig játszik Szatmáriul, A pótidényben az uj tagok bemutatkozásán kívül jelentősebb színházi eseményekben is lesz részünk. Kréméi-, igazgató megszerezte n fővárosi színházak uj durabjait, melyeknek egy részét április hónap folyamán bemutatja a szatmári közönségnek. Ezenkívül több országos hírű színművészt szándékozik meghívni vendégszereplésre; Az ui társulat névsora a következő: Komáromi Gizi soubretc énekesnő, Kerényi Adél coloratur énekesnő, Vörös Ilona soubrett énekesnő, Andai Térkő, énekes naivu társalgási, Úti Gizella anyu- szinésznő, Verő Janka fiatal hősnő és szende, Pataki Vilma naivn és énekesnő,- 8 kiírná, Balázsi Sándor jellem- és apaszinész (zeneszerző), Bálkai Sándor operette-buffo (zene-, szerző), Rudványi Dezső bariton énekesi Burna Andor tenor énekes, Tihanyi Vilmos siheder comikus, Le Derle Károly lírai szerelmes, Kiss Miklós szerelmes színész, Győry Emil társalgási színéi, 8 kardalos, Ackerman Zsigmond karnagy, Ivunovics Sándor súgó, Szatmári József szertáros, Fehér Mátyás ruhatáros. — Színházi műsor. Vasárnap d. u. félhelyárukknl G ül- Baba, -este Piros bu gyei ári s. Hétfőn félhelyárukkal H a j- duk hadnagya. Kedd Otthon. Szerda Suhanó. Péntek félhelyárakkal S u 1 a m i t h Szombat Táncos regiment (újdonság.) Vasárnap d. u. félhelyárakkal János vitéz, este Táncos regime irt. — Műkedvelői előadás. A szatmár-uéumti jótékony nőegylet hölgyei a József főh-rceg védelme alatt álló Szanatórium javára f. évi április hó 13-án este a városi színházban műkedvelői előadást rendeznek, melynek műsora a következő: 1. Alkalmi beszéd. Tartja: Dr. Wolkenberg Alajos ur. 2. A Nyár felvonulása. Előképekkel és rózsabalettel. Szereplők : Nyár nemtője Dr Gőbl Alajosné úrnő, Rózsa királynő Huwel Ada urleány,. Napsugár Dr. Haraszthy Bélánó úrnő, Szivárvány Zsákmány Margit urleány. Virágok: Uraj Olga, Varjú Ibolyka, Nyárády Margit. Delli Gitta-és Berta, Nagy Léonu, Fejes Ilonka és Mariska, Lengyel Anna, Rácz Margit, Vurgku Klára, Gerber Irén, Páskuj Erzsiké, Szabó Margit, Dietz Anna, Berghoffer Ilonka, Mátray Viola, Kiss Irén, Kiss Franciákig Kolozsváry Juliska és Etelka, Kerekes Náci, Simon Mariska, Méhész Mariska, Linder Gizi, Tóth Irén, Novak Anna, Tóth Katica, Fényes Ilonka, Frankó Juliska, Molnár Rózsi, Ruprecht Ilonka, Láduy Maliid, Asztalos nővérek, Kölcsey Boriska, Nagy Gabi, Maróthy nővérek, Pap Leu urleányok. Aratók: Aranyi Arunka, Illés Aranka, Kacsa Ida, Kunfulvy Elzu, Meskó Jolán,- Meszik Ilma, Nagy Mariska, Orbán Mariska, Be- nic/ky Gizi, Kolonay Margit, Kölcsey Ella, Nagy Ilonka, Uray Ági, Vojnár Mariska urleányok. A rózsa ballettet lejtik: Rácz Ilonka, Unger Ibolyka, Kálmán Rózsika, Krussó Edith, Hermann Ella és Milica, Kovács Rózsi, Hajdú Erzsiké, Zelinger Erzsiké, Schwartz nővérek urleányok. Lepkék:- Morvái Nusi, Uray Baba, Mórán Etelka,. Kölcsey Liliké urleányok. 3. Zencazárn, Wagner Tbanbauseréből. Zongorán 8 kézre előadják : Dely Gita, H uwel Edith, Literáthy Ilonka, Nyárády Margit. urleányok. 4. Á Múzsa. Vígjáték 1 felvonásban. Irta legifj. Szász Károly. Személyek: Tarján Lajos Nagy Vince ur, Ágnes, felesége Dietz Ma- riska urleány, Garadnayné, Ágnes anyja Pupp Béiáné úrnő, Lidi szobaleány Varjú Ibolyka urleány. 5. Hol a férj? Vígjáték 1 felvonásban. Potiers után franciából. Személyek:/ Dubourg ny. tengerész kapitány Dr. Cso- may Áladár ur, Pál, öccse Nagy Vince ur, Ernestine, ennek neje Kaminszky Annuska urleány, Kázmér Dr. Csongor Gergely ur. A műsor egyes számai között a honvédzenekar fog játszani. Holyárnk : Támlásszék 2 K, Korszák 1 K 40 f, Zártszék 1 K 20 f, Karzati ülőhely középen 80 £, Karzati ülőhely oldult 60 f, Deák-jegy 60 f, Karzati állóhely 40 f. Jegyek előre válthatók Lővy Miksa könyvkereskedésében. -Pénztárnyitás 7 órakor. Kezdete fél 8 órakor. A színházi előadás után a Társas-körben : összejövetel és tánc. — Uj közjegyzőség. Nagysomku- ton mozgalom indult meg arra nézve, hogy ott közjegyzőség állíttassák fel. Ily .irányban indítványt adtuk be a-községi képviselőtestülethez, me|y azt f. hó 24-iki rendes tavaszi közgyűlésén tárgyalta. Pf* Folytatás a mellékleten.
