Szatmár és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-09 / 15. szám
Huszonnegyedik évfolyam. I5_ik szám. Szatmár, 1907. április 9. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Városi közgyűlés. Első sorban egy rendkívüli közgyűlés volt, a mely azzal végződött, hogy miután ingatlan vagyon vétele volt a tárgya és a városatyák határozatképes számban nem jelentek meg, az újabb közgyűlés f. hó 22. d. u. 3 órára tűzetett ki. Ezután tőispán megnyitotta a rendes közgyűlést. A hitelesítő küldöttség kirendelése után olvastatott a polgár- mester havi jelentése, mely főleg a múlt havi árvízvédelmi intézkedésekről, az országos gyermekvédelem céljaira rendezett gyűjtésről és a mátészalkai vasút építés mikénti állásáról számolt be. E szerint a f. hó 2 és 3 napjain rendezett gyermeknapon befolyt mintegy 566 K, s a mátészalkai vasút épitési ügye jelenleg a kivetett pótadó engedélyezése végett a pénzügyministerium- nál van, a honnan rövid idő alatt leérkezik. Közgyűlés a jelentést tudomásul vette. Ugyancsak tudomásul vette a belügyminister kétrendbeli leiratát, mely szerint az 1904 és 1905 évi városi zárszámadás jóváhagyatott, Tanács beterjeszti az ifj. Litteczky Endrével a városi hirdetményekre kötött s lejárt szerződést, s javasolja azt 3 évre meghosszabbítani, Dr. Fejes István indítványozta, hogy a régi szokás tartassák fent, mely szerint hirdetmények nem egy, de valamennyi lapban közzé tétettek, s igy abban mindnyájan részesültek,, vagy ha továbbra is egy lapban akarná a közgyűlés a közzétételt, az esetre a többi laptulajdonosoktól is ajánlat kéressék be. Miután azonban gazdasági tanácsos előterjesztette, hogy az egy lapban való hirdetés célszerűbb és olcsóbb, a főjegyző pedig azt adta elő, hogy a szerződés megkötésekor az ajánlatok már be voltak kérve és a legolcsóbb ajánlat az ifj. Litteczky Endréé volt, indítványát visszavonta, s közgyűlés a szerződést 3 évre meghosszabitotta. Ugyancsak beterjesztette a tanács a Czukor Pinkászszal kötött és lejárt szerződést is azon javaslattal, hogy az újabb hat évre hosszabbittassék meg Közgyűlés gazdasági tanácsos indítványára az ügyet alaposabb előkészítés végett visszaadta a tanácsnak. A közpénzek elhelyezésére nézve névszerinti szavazással akként határőr zott, hogy azokat legalább 4 százalék betéti kamat mellett a helybeli pénzintézeteknél helyezi el. Érdekes, hogy csak 18 szavazat adatott be, annyian lévén ugyanis a városatyák között azok, a kik egyik pénzintézetnél sincsenek érdekelve, mint igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok. Tudomásul vette közgyűlés, hogy január hóban előiratott 202 K 26 f községi adó és töröltett 1650 K, február hóban pedig előiratott 122 K 35 f. Egy előző közgyűlés kimondván, hogy a város a németi határban vásároljon mintegy 2—300 hold ingatlant, ennek folytán Joó Ferencz, Som- lyai Kálmán és többek megvételre felajánlották ingatlanaikat, mire nézve közgyűlés f. hó 22-re rendkívüli közgyűlést tűzött ki, a melyen határozni fog a vétel tárgyában. Gönczy Antal gör. kath. lelkész kéri személyes pótlékának kiutalását. Közgyűlés a kérést teljesiti, mert folyamodó érdemes voltát már maga a közgyűlés elismerte, mikor őt majd nem egyhangúlag megválasztotta, s a mellett a megválasztását a felsőbb egyházi hatóság is jóváhagyta. Elfogadta közgyűlés a közrend elleni kihágásokról alkotott szabályrendeletet, melyben sok olyanról történik intézkedés, a minek elkövetése eddig büntethető nem volt, mint pl. hogy csak egyet említsünk: a házfalak bepiszko- lása és rongálása. Fürst Viktor pénztári ellenőr fizetését a gazdasági szakosztály javaslatához képest 200 koronával felemelte. Ugyancsak felemelte a Habinyák Flórián erdővéd fizetését is 800 K-ról 1100 K-ra, meghagyván neki az eddig élvezett mellékjárulékokat is. Hozzájárult közgyűlés, hogy a szatmári takarékpénztár által tett reáliskolai alap a kereskedelmi iskola javára átengedtessék, s ha ezen iskola megszűnnék, azt nevezett alapitó más kul- tur célokra fordíthassa. A mérnöki javaslathoz képest el*, rendelte közgyűlés, hogy a Kisfaludy- utca déli, Mátyás-köz és Honvéd-utca nyugoti, Zárda-utca északi, Szivárványköz keleti, Szivárvány-utca és Hunyady- köz északi oldalán 1.30 méter, mig az Iskolaköz nyugati oldalán 2 méter széles műgyalogjáró, a Hajnal-utca északi részén Toldy-köztöl keletfelé a 19. számig és a Damjanics-utca nyugati felén pedig 1 méter széles kőgyalogjáró készíttessék. Ugyancsak a mérnök javaslatára elrendelte, hogy a Vörösmarti- utcán 100 méter, a Hunyadi-utcán az Attila-utcától észak felé 70 méter, a a Kiniszy-utcán és az Eötvös-utcán a Deák-tértől a Szirmay-ucáig a kövezet átrakassék, a Szirmay-közben, Józsika-, Pázsit, és Nyil-utcán, valamint az Alsó- Szamosparton uj szekérút készíttessék, végre hogy a mérnöki jelentésben felsorolt egyéb helyeken a kövezet kijavítása foganatosittassék. A villamvilágitási bizottság beterjesztette a szatmár-erdodi h. é. vasúttal az áramleszámolási ügyben létrejött megállapodást és javasolta annak elfogadását. E szerint fizet a vasút 3600 koronát és átengedi a város tulajdonába a villamtelepen lévő épületeit. Közgyűlés tekintettel arra, hogy ez az ügy már régen húzódik, s nevezett társulat kifogásait alaptalannak TÁRCZA. Utazásom a szerkesztő úrral. Irta: Tanódy Endre. Azzal a szerénytelen és meglepő tétellel kezdem, hogy az újságírókban nagyon sok úri érzés van. Még mi bennünk kicsinyekben is. Valami úri, szemérmes gőg, amivel az intimitásainkat őrizzük, és amellyel a mások csekélységei iránt rendkívüli > érdeklődést mímelünk. Évtizedek óta Írjuk, hogy a főispán jött-ment (t. i. Károlyból és vissza), hogy a polgármestereknek miként szolgál az egészség; a képviselőknek a betegség (a közerkölcsök betegségei), hogy a dalárda mindig próbál és hogy ki szolgál 25 év óta az államnál, vagy a postánál — és csak a szükség esetén mondunk el a magunk dolgairól egyet mást, amik pedig volnának olyan érdekesek, mint a fenti események. Szóval, úgy leszünk, mint a kipróbált viveur, aki nagy érdekkel hallgatja meg egy bizalmasának titkait arról, hogy mikor és hogyan nézett rá valamelyik hajadon, de nem tartja érdemesnek még csak sejtetni is a maga észbontó flörtjeit. Végszükség esetén azonban, ha már igazán nem tudunk mit Írni, akkor beszélünk magunkról is. Méltóztalnak tudni, hogy ha valaki hétköznapi alkalomra fekete szalonkabátot ölt, az nem a fényűzés, hanem a szükség jele. És méltóztassanak megtudni,' hogy ha a lap legbensőbb emberei írnak tárcát, akkor más tárca nincs se égen se földön, mert amíg van, mi kiadjuk az ön- képzököri dolgozatokat is. A vidéki lapokat a közönség nem olvasni szereti, hanem írni. Hát had írja ki magát a nép! Az-iró közönség ilyen teljes elmed- dösödése miatt mondom el most a szerkesztő ur utazását Nagy Kolosra, ahová én kisértem el a Buday Józsi bácsi szives vendégszerető házához. Husvétnak másodnapja volt; a szerkesztő urnák is. Miuián hajnali féltizenegy órakor már elindultunk, a sörözést az utón kellett elvégezni, mint a szent zsidónak az imát, ha napkelte vagy napnyugta az útban éri. A fiakkeresnek meg volt hagyva, hogy mindenütt, ahol sört mérnek álljon meg. Nagyon megbízható kocsis volt, mert csakugyan mindenütt megállóit. Igaz, hogy ahol sört mértek, ott pálinkát is mértek mindenült, de hiszen a közéletben is beletörődnénk már, ha az emberek úgy szolgálnák a magánérdekeiket, hogy a közérdek is jól járjon. A szerkesztő ur jól sejtett, mikor igy szólott hozzám: — Barátom! Micsoda állott söröket fogunk mi most kapni. Dehát mindegy; azt is csak el kell fogyasztani valakinek. A szerkesztő ur ezt úgy mondta, mintha mindnyájan egy atyának volnánk gyermekei; mi is, a sör is, és a sörnek ép oly jogai volnának hozzánk, mint nekünk a sörhöz. Alávetve magunkat ezen vas törvénynek,. úgy találtuk, hogy kora tavasz- szal nem szezonszerü falusi korcsmában sört inni, mert a tavaszi falusi sör olyan, mint a vidéki szépségek: vagy túlságosan pezseg, vagy egy cseppet sem. Miután több helyen megállottunk, mind a két eset előfordult a praxisunkban, sőt más viszontagságok is. Pálfalván egy öreg zsidó korcsmáros az udvar végén levő kis házba utasított bennünket, ahol egy falubéli ember adott egy üveg sört. Kérdezősködvén a dolog felől megtudtuk, hogy husvétkor a hithü zsidónak nem szabad semmiféle üzleti cikket a tulajdonában tartani. De hogy valósággal el ne kelljen adnia, hát szinleges okirattal reáruházza az üzletét egy parasztra és a megmaradt árura kiköti a visszavásárlási jogot. Ebből én azt állapítottam meg, hogy a zsidók istene már megint kikeresztelkedett, mert egy valamire való zsidó istent ilyesmivel nem lehet félrevezetni. Ezt azonban nem közöltem a szerkesztő úrral, aki állandóan pihente a kiszállásokkal felmerült fáradalmait. — Roppant terhes szórakozás az ivás, Pista bátyám 1 — Hadd el, az a legkülömb földi élvezet; igaza van Mikszáthnak, hogy a szerelem hamar elmarad az embertől, mint a fáradt kutya; de a quaterka kitart a sírig. Eközben pedig a reggeli napfény tavaszi kétértelműséggel mosolygott végig a zöldes-sárga mezőkön; azt Ígérte a lombtalan fáknak, hogy „Meglássátok csak, milyen jó lesz nemsokára.“ — A kis hornyuk a mezőn, mint a nyolc-tiz év közötti gardedámok, nem értették tisztán, hogy miről van szó, csak idomtalan bakugrásokkal jelezték, hogy jó előérzetük van. És minderre megbizsergett a föld háta, mintha hangyák futkostak volna keresztül rajta... — Ejhal Mégsem lehet olyan fáradt az a kutya. Sőt talán olyan jól bírja, hogy mi nem tudunk vele végig kitartani. Ezt szintén nem mertem közölni a szerkesztő úrral, mert csúfolódásnak vehette volna, már pedig a közöttünk fennforgó függőségi viszony miatt ezt kerülni kell. Az avasi hegyek zöld kosztümben, hófehér kalappal állottak előttünk. Szép célpont volt a vizen túl, de odáig nem mentünk el. Befordultunk a Józsi bácsi kúriájába. Az életben is jó megállani egy közbeeső kellemes stáción, ha a mutatós végcélok nagyon messze vannak. Már pedig azok mindig nagyon messze vannak. A kapunál láttunk két, kölyöknyi nagyságú darab sarat, beleékelve mindem k be egy-egy húsvéti dióskifli. Ezek voltak a szerkesztő ur fiai. Az ámbituson Józsi bácsi kullogott a pipája mögött. Egyszerre értünk a lépcső aljához és szives parolázás közt tessékeltük fel egymást a szobába. Miután a bundákat felhalmoztuk az ágyra és elővarázsoltuk azt RÖTH SIMON f r r ős in nagyválasztéku cipőraktárát ajánljak a t. vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. .==== ' 'ÄLSiimta a JL MEGERKEZTEKa tavaszi és nyári idényre megrendelt úri, női és gyermek-lábbelik, valódi box és schevraux borból készült cipők a legdivatosabb kivitelben.
