Szatmár és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-02 / 14. szám
8ZATMÁR ÉS VIDÉKE. — Miért félnek a férfiak a házasságtól. Serao Maliid a híres irónó, lapjában, a •Giorno«-ban érdekes cikket közöl azokról az' okokról, a melyek a férfiakat a nősüléstől való tartózkodásra ösztökélik. Az irónó véleménye szerint a főok magukban a nőkben keresendő, a kiknek a házaséletről nagyon téves fogalmuk van. A családi boldogságról azt tartják, hogy ez csak akkor lehet teljes, ha a férj feleségében istennőt lát, a kit folytonos imádattal kell körülvenni és a kinek a világ minden kincsét lábai elé kell raknia. Ha hozományuk van, elvárják a jövendőbelitől, hogy háromszor-négy- szer annyi legyen a jövedelme, mint a mennyit a hozomány jövedelmez, ha pedig nincs hozománya, akkor is elvárják férjüktől, hogy nagy jövedelme legyen, mert hiszen önmagukért szerette meg őket a férfi, ezt a fényűzést pedig j meg is kell fizetni. Természetes, hogy az ilyen ! felfogások feltétlenül visszariasztják a férfit a j nősülés gondolatától. — Van-e olyan nő, — kérdé az irónó, '■*- a ki aztmondja: Nem akarok én istennő lenni, sem pedig egy »őrülten szeretett« asszony, hanem csak hü és gondos felesége a férjemnek? Igen. még vannak ilyen leányok, állítja Serao Matild, és ezekből lesznek a derék feleségek. — Magyar Otthon. Elsőrangú penzió. Családok, házaspárok és magános urak részére. Elegánsan berendezett külön bejáratú szobák. Kézágyak, fürdők, lift. Olcsó áruk. Budapest, Főherceg Sándor-utcn 30. sz. Felelős szerkesztő: Dr. Fejős István. Főmunkatárs: Dr. Tanódy Endre. Laptulujdonos és kiadó: Morvái lános. CSARNOK. Húsvéti szokások. Irta : B. E. A föltámadás ünnepéhez sok vallásos és nép szokás fűződik. A husvét kezdettől fogva egyike a kereszténység legnagyobb ünnepének. Az ekkori szertartások központja a földtámadási körmenet. A régi keresztények husvét napján azzal köszöntötték egymást: „Krisztus föltámadott 1“ A keleti egyházban még most is meg van ez a szokás, mig katolikusoknál az öröm jelszavát az „alleluja“ képezi. Ez a héber szó azt jelenti: Magasztaljátok az urat! A régi héber templomi zenében a zsoltárok elején és végén foglal helyet; innét vették át a keresztény egyházi énekekbe. A husvét reggelén szokásos bárány, sonka, kalács, színes tojás és egyéb eledelek meg- szenteléséoek jelképi értelme van. Régente s husvétot követő két nap ünnepléssel telt el. XIV. Kelemen pápa intézkedett akként 1771-ben, hogy csak két napig tartson a husvét. A húsvéti ünnepekkel kapcsolatosan az egész föld kerekségén ismeretesek-különféle szokások, mulatságok, vidám tréfák. Ezek egy része már feledésbe is ment, másokat megtartották vagy fölujitották. Az alföld egyes vidékein husvét napjának délutánjain falusi lóversenyeket rendeztek és ezzel mulattatták a több ezerre menő egybesereglett népet1. A versenyek sokszor egész estig is eltartottak, a mikor a győzteseket megjutalmazták és kezdetét vette a tánc és egyéb mulatság. Ezt a szokást a Dunámul több helyén is évről-évre megismételték. Ma azonban már nem igen tudunk felőle, hogy gyakorolnák. A budapestinek mindennap akad elég, a jó levegő után vágyakozó látogatóból. Nem igy volt ez hajdanában! Ember alig tévedt ide, kivévén husvét másod napját, a mikor népünnepeket tartottak. Ezrével vándorolt ilyenkor a kiváncsi nép a Gellérthegyre, a hol a mézeskalácsósok és ideiglenes italmérők ütötték föl a sátraikat. Mellettük ponyvákon olvasókat, szentképeket, játékszereket és daloskönyveket, gombokat és mi egymást árultak éktelenül ordítozva a vásárosok Vidámság, jókedv, kurjongatás tették ezen a napon változatossá az öreg Gellérthegyet, a melynek elmúlta után ismét egy évig nem találkozott olyan, aki a sziklákat megmászta volna. A vallásos ruthének asszonyai nagyszombaton tiszta búzalisztből kalácsot készítenek. Husvét hétfőjének hajnalán ezen kalács mellé füstölt húst, festett tojást, szalonnát, sonkát, foghagymát, sőt pálinkát s több effélét tesznek vagyoni tehetségükhöz képest és azt gondosan kosarakba csomagolva viszik a templom elé Ha korán érkeznek, kört képeznek és tüzet gyújtanak, viaszgyertyákat égetnek és e mellett, kinnt a szabadban térdelve, várják meg a húsvéti készítmény beszentelését. Ha a pap elvégezte a beszentelést egyszerre áll talpra az egész népség, egyre- másra siet haza, hogy Ő legyen az első, aki a családtagjait megvendégeli. A húsvéti készítmény rendszerint az utolsó morzsáig elfogy, mivel a ruthén a hatheti böjtöt olyan szigorúan megtartja, hogy ezalatt az idő alatt se tejet, se vajat, se tojást nem eszik. Eledele kizárólag savanyított káposztából és krumpliból áll. A húsvéthétfői öntözködés valamikor nagyon jelentőségteljes volt a falusi fiatalság életében, mikor nem is volt lány az, akit az itatókutnál csurron vízzé nem öntöztek. Ennek a következménye bizony már elégszer volt halálos betegség, azért bizony nem nagy kár érte, ha kiment a divatból.------------eS©---------MO RVÁI JÁNOS •• » KÖNYVNYOMDÁJA K—SZA™1R-?M- —^ W A legújabb fajta betűkkel, díszítésekkel, Szatmáron a legnagyobb és egyedüli könyvnyomda villamos világítással ,í - villamos hajtóerőre berendezve , 2 nagy gyorssajtóval, vágó-, lyukasztó-, számozó-, Tűzőgéppel, tömöntődével, azaz a ma’ kor igényeinek megfelelően mindenféle segédgépekkel berendezve, elvállalja mindenféle .... - gB|g| KÖ NYVNYOMDA! MUNKÁK, gyors és hibátlan elkészítését a — legjutányosabb árak mellel! VIDÉKI MEGRENDELÉSEK 0000 000 o GYORSAN ÉS PONTOSAN A LEGRÖVIDEBB IDÓ ALATT o o TELJESITTETNEK. 00000 o UGYANITT megrendelhető non c »SZATMÁR É3 VIDÉKE« társadalmi hetilap, mely Szalin-.tr vármegyének legkedveltebb lapja ás hirdetések közzétételére is a legalkalmasabb. 000000000 Önkéntes árverési hirdetmény. Néhai Sáfár Sámuel és neje örökösei tulajdonát képező Perényi-u. 25-ik szám alatti házastelek 1907. évi április hó 4-én (csütörtökön) délután 2 órakor a városi tiszti főügyészi hivatalban tartandó önkéntes árverésen elfog: adatni. Árverési feltételek ugyanott te^ kinlhetöic meg. 2—2 1907. B. 294—3. szám. Ő Felsége a Király nevében! A ezutmárndmeti-i királyi járásbíróság, mint büotető bíróság becsület sértés vétsége miatt vádolt Osvald Mihály elleni bűnügyben a Molnár Zsigmond fömagánvádló állal emelt a vád fölött Szatmáron 1907. évi már- czius hó 22. napján Futta Imre jegyző jegyző- könyvvezető védő részvételével megtartott nyilvános tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után következőleg ÍTÉLT: Osvald Mihály 38 éves, róin. kath. vall. nős, 4 gyermek atyja, földmivelő, ír olvas, vagyonos vádlottat a B. T. K. 261. §-a szerint minősülő és büntetendő becsület sértés vétségében bünösitl mondja ki, melyet elkövetett az által, hogy Uszkában 1907. március óén Molnár Zsigmondot oklevél nélküli szemen szedett embernek nevezte, érért az 1892. évi XXVII. t. ez. 3. §-ábun jelzett czólra fordítandó be nem vehetés esetében a B. T.*K. 53. §-a alapján 2 kettő napi-fogházzal, helyettesítendő Harmincz 30 korona pénzbüntetésnek az Ítéletnek jogerőre emelkedésétől számított 15 nap különbeni végrehajtás terhe melletti megfizetésére. Kötelezi a B. P. 480. §-a alapján fő- magánvádló részére 20 korona költségnek és 9 korona tanú díjnak az ítéletnek jogerőre emelkedésétől számított 15 nap különbeni végrehajtás terhe, e a bűnügyi költségnek az 1890. évi 43. *. ez. 9. §-a alapján közadók behajtási módjára végrehajtás terhe melletti megfizetésére, dr. Glatz József ügyvéd dija 20 koronában saját fele ellenében a B. P. 485. §-a alapján megállapittatik. Az ítélet jogerőre emelkedés után vádlott terhére a Szatmár és Vidéke helyi lapban közzé tenni rendeli. INDOKOLÁS: Molnár Zsigmond azon feljelentést tette, hogy Uszkában Osvald Mihály őt oklevél nélküli tanítónak ée szemen szedettnek nevezte. Vádlott az ellenében emelt vádat beismerte, s ezen beismerésből megállapított tény állás fömagánvádló erkölcsi értéképek alá szállítására okul tekinthető, — ezért vádlott Osvald Mihályt a becsület sértés vétségében bűnösül kimondani, — s a jelzett büntetéssel sújtani kellett. A költségbeui elmarasztalás a bűnös* eég következménye. Az Ítéletnek hirlapbani közzé tétele a B. P. 277. §-án alapul. . Kelt a Szatmár-Nénaeti kir. járásbíróságnál 1907. évi márczius hó 22-én URAY KÁROLY, kir. járásbiró. ^ZIVES érdeklődésbe ajánlom, hogy azokat az alkalmi színműve két, énekes bohóságokat, dalos gyermekjátékokat, melyeket évek óta többnyire leányiskolái ünnepségekre vagy kisdedóvók számára Írtam, továbbá néhány kedves zenéjü melodrámát, tréfás monológot stb. összegyűjtve kinyomattam Gyermekbarát címmel s ama reményben terjesztem az érdeklődő közönség elé, hogy — mivel e téren ifjúsági irodalmunk szegény, — könyvemet a gyermekek barátai szórakoztató olvasmányképen is mindenütt szívesen fogadják s különösen a tanítónők és óvónők e darabokat (szószerint, vagy csekély átalakítással) máshol is felhasználhatják. Ismertetésül álljon itt könyvem tartalomjegyzéke: i. Alkalmi előadások:. Karácsonyest. színmű ......................................... Be tlehemnek pasztájában, pásztorjáték. Mária-Ünnep. Szavalatok élőképekkel. A pápaság. Párbeszéd.......................................... Millennium a gyermekszobában. Látványos A Nagyasszony emléke, virágjáték. Uj iskolaépület avatása. Allegorikus jelenet Üdvözlő kardal. . . . . . Az uj fópásztor üdvözlése. Párbeszéd. . A nyolc boldogság. Üdvözlő párbeszéd. . Melodrámák. Az orgona legendája ..... Mozart. (Németből.) . . ... A Virágok boszuja. (Németből.) . játék Bohóságok. dalos konyha. Bohóság női énekkarral, felsült ünneplők. Dalos tréfa. • zeueköltö. Tréfás dalmű. . . . dalos orvosok. Bohóság női énekkarral. Falusi koncertpróba. Tréfás dalmű. A versírás. Dalmű........................... . . A javíthatatlanok. Bohózat. . . Monológok. Engesztelhetetlen gyülölség. Búcsú az iskolától. Szavalópróba. Három anzixkártya. A színpadról........................... II . Gyermekelőadások. Kis leány az erdőn. Tündérjáték. . Árvák karácsonya, párbeszéd. Állatok versengése. Tréfás párbeszéd. . • Mária hava. Párbeszéd. Májusi ájtatosság. Párbeszéd. . . A rózsa és a gyümölcsök, üdvözlő játék. Köszöntő párbeszéd. Az uj püspök az óvodában, üdvözlő játék. Dalos gyermekjátékok. Bábukereszteló. Nagymosás. Kenyérsütés. Földművelés. Katonásdi. Visszhang. Mókus-játék. Madár-játék. Játók-(tqrna-)dalok. Sorba, sorba, tartsd fel a fejed Kéz a kézbe szaporán Csúnya kis lány, aki Adjon Isten jó napot Óvodában szívesen vagyunk Adjon Isten, édes kincsem . Gyermekdalok, ' Ejnye, ejnye, milyen csúnya az ídó Csacska Lidi csacska szája , Minek a szegfű' énnekem Kicsi baba, csitt Még azt mondják, ez az élet Lányok, lányok, itt van a. . Hogyha örülsz, lelkesít a dal Jár a világ szája . . Óvodai versek. Boldog vagyok, hogy valahára . Édes kedves anyámasszony Vizsgálat előtt Vizsgálat után . . ’ . Altató.- Szüret. Erdö-játék. Kertművelés. Káposztaelrakás Tüzifahordás. Dalos gyermek. Könyvemről méltatást nem irok; dicséretét azoktól várom, kiket olvasása szórakoztatni fog, vagy akik e gondolatokat gyermekajkakra ültetve előadásával sikert aratnak. Egy fűzött példányt 4 koronáért bérmentve küld tiszteletteljes üdvözlettel Tóth József. Szatmár, Deák-tér 26.
