Szatmár és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-02 / 14. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. == AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: — Egész évre . . -. 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 fill. Fél évre .... 3 » | Egyes szám ára 16 » Községek, községi jegyzők áa néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: = Morvái János könyvnyomdája Eötvös-utcza 6-ik sz. alatt. = TEX^FOISr-SZÁDVr : 73. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. HIRDETÉSEK 0 lap kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett fi tvétetnek. Nyüttér garmond sora 20 fillér. Hirdetőnek díjjal elöie fizetendők. Húsvéti cikk. Született, élt, meghalt, feltámadott és mennybe ment tizenkilencszázaddal ezelőtt, aki nagyon szeretett és nagyon szegény volt. A szeretetet az égből hozta; a szegénységet itt találta a földön; és a kettő összefogott lelke tüzében. A szegénység is dogma; a szeretet is az. - • . A szegénység a mindenség dogmája. Öröktől fogva megírott törvénye a világnak, hogy az anyag és az erő, és ami belőlök fakad: az élet és öröm, hol ide száll, hol oda száll és ahonnan elvándorol, ott nyomor marad és halál. Hogy a szervetlen vegyi erőkből élnek a növények, a növényekből az állatok, az állatokból az emberek és az emberekből a gazdagok. A nap a földgolyónak csak egyik felét melegítheti egyszerre; egy szempár csak egyfelé ragyoghat egyidőben. Szegény a mindenség, mert mindig van, amire neki nem telik. j A szeretet az ég dogmája. A mennyországé, amit nem ismerünk; az érzések sejtelme, amit még kevésbbé ismerünk. „Mindent sajnálni és mindent szeretni“ — ezt mondja valami a csillagok magasságából és szivünk mélyén. Szeretni a szegényeket: — ez a gallileai idill alaphangja. T ÁH CZ A. A hosszú életről. Irta és a Kölcsey-Kör 100-dik matinéján /elolvasta dr. Fejes István. (Folyt, és' vége.) A hosszú életnek mindenesetre az egészség ápolása és fentártása az egyik alapja, ahol a táplálkozásnak kétségteíe nül nagy jelentősége, van, de miután egy másik főkellék a jó kedély isi amely pe dig sok embernél épen a jó táplálkozás eredménye szokott lenni, nálunk magya roknál egészen más elvek vannak elfő gadva, s ős időktől kezdve a „sose hálunk meg 1“ jelszó épen akkor , hangzik legsü rübben, mikor az emberek egyáltalán nem főtt vizet isznak. Régi magyar hagyomány a „magnum- áldomás“, égy időben szüle tett a magyar alkotmánnyal, de míg ez utóbbit százádokon keresztül számtalan veszedelem fenyegette, addig a „magnum áldómás“ sértetlenül szájloft az utódokra Nincs olyan nevezetes' valami életünkben ahol szeíepe ne volna. Születés, kereszté lés,' eljegyzés, lakodalom, haláleset, névnap; születésnap, házassági évforduló ezüst, arany és gyémánt, lakodalom, rokoni és baráti látogatás, karácsony, hús- vét és pünkösd ünnepé, az ó és uj esztendő, és ki tudná még felsorolni mind Azóta csaknem két évezred pergett el és csaknem két évezred után azt kell kérdeznünk, hogy miért apadt egyre a szeretet és miért nő folyton a szegénység? És erre a kérdésre senki sem tud felelni. ügy látszik, hogy ennek igy kellett lenni. Távol keleten ma is egyre támadnak vallások; és mind a szegény nép áhítatából- fakad. Akiktől mindent elvesznek, akiknek semmit sem adnak, azoknak. a könyéből folyik össze a hatalmas áradat, amely a végtelenség tengerébe, a hit határtalanságába ömlik. És a végén ezt az egyet is azért hagyják meg nekik, hogy a lemondást, a nélkülözést istentől valónak lássák. Érdekes volna elgondolni, hogy milyen volna a világ, ha a kereszténység ke veretlenül a szegénység szerete- tének jegyében maradt volna. Ha nem foglalkozott volna császárságok alapításával, királyságok megdöntésével, állami hatalmak kisajátításával, és mindavval, amiből az egyház világtörténelme összealkotva van ? Mert kétségtelen, hogy az ős kereszténység a szegények vallása. Nem lát, vagy nem akar látni aki puszta véletlennek tudja be, hogy Jézus a szegények apostola volt, és óriási tábora mind szegény volt. Ezzel szemben csodás fordulása a dolgoknak, hogy valahányszor ké azokat az alkalmakat, a mikor a magyar ember el nem engedi a magnum áldomást. És milyen szokott lenni ez az áldomás?! — Egy más nemzetbelit a puszta látására a hideg lelné ki, mig a magyar gyomor diadalmasan esik túl rajta. Ha elgondoljuk, hogy ami speciális konyhánk és életmódunk mellett is nagyon sok ember eléri a 8o, sőt a 90 évet, el sem lehet képzelni, hogy az ily hosszú .életkorhoz eljutott emberek mennyi ideig élnének, ha a tudós párizsi orvos tanácsa sze rint főzelékre és főtt vizre fognák magukat. A jó kedély nagyon fontos kellék a hosszú élethez, sőt egy angol orvos épen azt állítja, hogy az emberek 50 és 60 év között azért halnak oly tömegesen, mert ebben az időben sokat gondolnak a halálra és e miatt elveszítik jó kedélyüket, holott ha nem foglalkoznánk az elmúlás gondolatával, sokkal tovább élhetnénk. Szerinte, ugyanis, mihelyest az ember eléri az 50 évet, rémülve kezdi érezni az öregedés megérkeztét és aggodalommal tekint a jövőbe, amelylyel addig egyáltalán nem, i& Foglalkozott, pedig ha kedélyesen fogná fel a helyzetet,' épen ellenkezőleg kellene eljárnia. Örömmel konstatálni, Hogy hála Istennek már 50 éves vagyok, s az élet java tulajdonképen még csak ezután jön. Úgy kell tenhí, mint a bohém, aki. szerint nincs szabály kivétel nélkül, s miután az is csak szabály, hogy minden ember meg fog halni, tehát az. alól is kell kivételnek lenni, s hol van az megirva, hogy az a kivétel nem ö lesz. sőbb a szegények egyre dagadó tő- ] mege a hatalmasokkal szemben állott, a kereszténység intézményeit is mindig magával szemben találta, és hogy eretnekek azok, akik a krisztusi szere- teten kívül nem látnak más csodálni valót a vallás világában. Pedig úgy volt az .......... \ Róma hatalmas volt és mindent tudott. Kormányozni, utat építeni, tengerek nyugalmát megóvni, fürdőt és színházat építeni. A világbirodalom hálás nemzetei templomokat emeltek Rómának, a nagy oltalmazónak. Csak egyet nem tudott; a szegényeknek, a rabszolgáknak, a nyomorultaknak nem tudott adni semmit a kínzások borzalmain kívül. Ennek a szennyes, nyomorult, kiéhezett tömegnek nem volt semmije, csak álma, vágya, reménye. Ezek a vágyak, álmok, remények döntötték meg a nagy kolosszust, amely ezer éven át csak nőni tudott. Százezreknek, a szegények millióinak epedése gyűlt össze annak a nagyságában, aki halottaiból föltámada. Ez az egy lánglélek túlragyogta egy világbirodalom fényét, mert a nyomor sötétjébe sugározta a szeretet világosságát! Ki cselekszi ezt ma az ő emlékezetére ? A keresztény egyházak harcolnak egymással; harcolnak a világi hatalBorban van az igazság, tarija a közmondás; s annyi bizonyos, hogy az az igazság, mely szerint a bor jó kedélyt csinál, határozottan benne van, s ha ebből a szempontból tekintjük, a bornak kiváló érdemeit el kell ismerni. A bánat és a szomorúság ellen a legjobb orvosság, eltemeti mindakettöt, s életkedvet támaszt olt is, ahol már a remény is készül el- tározni. Ha tehát a jó kedély feltétlenül szükséges a hosszú élethez, akkor a bor, mint amely a jó kedélyt fokozza, szintén szükséges, csak arra kell ügyelni, hogy az adagolás megfelelő legyen, mert a bor is olyan, mint a morfium, kisebb adagokban gyógyszer, mig ellenkezőleg méreg, mely az embert semmivé teszi. A biblia, mely a hosszú életre csak egy szabályt ir elő, hogy tiszteljed apádat és anyádat, hogy hosszú életű lehess a földön, a bornak érdemeit nem méltatja, ami abban lelheti magyarázatát, hogy a régi időben a kvaterkázás ismeretien lévén, a bort ártalmas italnak tartották, s különösen Noéh apánk esetéből kiindulva, nem találtak rajta semmi dicsérni valót, pedig hogy a pusztában vándorló zsidók gyakran gondolhattak reá, mutatja az a nagy öröm, a melylyel az Ígéret földjéről érkező két társukat fogadták, akik egy rúdon cipelték azt a hatalmas szőlőfürtöt. A mai modern kor a bort már nagyobb tiszteletben tartja, de viszont kevesebbet ad a szülő- tiszteletre,. mint a legújabb budapesti es- küdtszéki tárgyalás is bizonyltja, ahol az esküdtek egyhangúlag felmentettek egy fiút, aki az apját agyonverte. makkal, képviselőket választanak és kormányokat buktatnak. Hol vannak ennek a működésnek a gyökerei? Krisztus tanában nincsenek. Jézus pedig a szegények közt járt és osztogatta köztük lelke melegét és szeretetét és meghalt érettök. Hol van ennek nyoma az egyházak működésében? Hova tettétek az örök szeretetet, a szegények egyetlen kincsét? Mikor Jézus feltámadt Tamás nem hitte, hogy ő az, mig ujjait sebhelyeibe nem bocsátá. Ha a Megváltó ma újra föltámadna, és a nyomor és a szegénység ezer sebhelyét látná, nem hinné hogy valaha élt. Mert elsikkasztottak itt már minden könyörületet és szeretetet, amit ő a szegényei számára az örökkévalóságból a földre hozott. Pedig neki el kell mégegyszer jönnie, mert megint nagyon sok a szegény, és megint nincs senki, senki, aki szeresse őketl A Gyermeknap intézmnéye. A gyermeknapon a kereskedők, iparosok, munkások, lelkészek, ügyvédek, orvosok, gazdák, tisztviselők, katonák, kávéházak, vendéglők, szállodák, közlekedési és más vállalatok (színházak, mulatóhelyek stb.) tulajdonosai, szóval mindenféle állású egyének önként kötelezik maEgy német filozófus a hosszú életről elmélkedvén, elmélkedését azzal fejezi be, hogy aki sokáig akar élni, annak a sok munkától tartózkodni kell. Szerinte ugyanis a munka vagy élvezet, vagy kényszerűség. Elvezet annál, aki célul tűzte ki magának, hogy nagy vagyont szerezzen ; mig kényszerűség, a mikor csak azt a célt szolgálja, hogy a mindennapit biztositsa. Akinek a munka élvezet, annak az idő gyorsan múlik, s mire észreveszi magát, már az élet vége felé jár, s ha közben óriási vagyont halmozott is egy rakásra, nem tudja sokáig hasznát venni. Mi magyarok e tekintetben nyugodtak lehetünk, mert a munka nálunk élvezetnek még általánosan nincs elismerve, s ebbeli felfogásunkat legjobban jellemzi egy fővárosi gyógyszerész mondása, aki eladván gyógyszertárát, magánzóvá lett, s aki midöh egy fiatal ismerőse kérdezte tőle, hogy nem lévén most már semmi dolga, nem unat- kozik-e, a kérdezőnek igy felelt: — öcsém, jegyezze meg magának, hogy inkább tízszer unatkozni, mint egyszer dolgozni 1 Hát az bizonyos, hogy aki unatkozik, az sokáig él, mert annak lassan folynak a napjai, hanem az ilyen hosszú élet nem sokat ér, azért a helyes berendezkedés mellett a munkát mellőzni nem szabad, mert amilyen szerepet visz a zsir a főzésnél, olyan szerepe van a munkának is az életben. Sok belőle ártalmas, de a szükséges mennyiség kívánatos. Tanulmány tárgyává tévén a hosszú élet kérdését, több olyan férfit és nőt felnagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. * V in MEGÉRKEZTEK a tavaszi és nyári idényre megrendelt úri, női és gyermek-lábbelik, valódi box és schevraux borból készült cipők a legdivatosabb kivitelben.
