Szatmár és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-02-19 / 8. szám
Huszonnegyedik évfolyam. 8-ik szám. Szatmár, 1907. február 19. 353* m ; ti 2. B ZO ÍV .^1-v* ífSzfí TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. == AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre . . . 6 kor. | Negyedévre I kor. 50 fill. Fél évre . . . . 3- » . | Egyes szám ára 16 Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona.. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére Vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők : = Morvái János könyvnyomdája EiStvös-utcza 6-ik sz. alatt. TBLEFON-aZAM : 78. A Szerkesztő lakása: Eötvős-utcza 19-ik szám. HIRDETÉSEK a lap kiadéhivaUlában a legotooább árak mellett fitvétetnek. Nyiittér garmond sora SO fillér Hirdetések díjjal elSie fizetendők. Pénzintézeteink. Valamennyi pénzintézetnek jelentése előttünk fekszik és azokból konstatálni lehet, hogy az elmúlt évben valamennyien kedvező eredménynyel működtek. Mindegyik nagyobb tiszta- nyereséget mutat ki, mint a megelőző évben volt, dacára, hogy 1906-ban már két uj intézettel több szerepelt és igy a hitel kielégítése nagyobi) területen oszlott meg Nem lehet tehát csu- dálkozni azon, ha a közönség körében az uj pénzintézetek felállításának eszméje népszerűséggel bir, s mig régebben nagy munkába és. fáradtságos utánjárásba került a kibocsátandó részvények elhelyezése, ma egy uj pénzintézet megteremtése könnyen és gyorsan megy. A tapasztalat ugyanis azt igazolja, hogy még mindig a legjobb befektetés a részvények jegyzése, mert a második évben már a részvény meghozza a 6 százalékot^ s ettől kezdve emelkedik évről-évre az osztalék és vele együtt emelkedik a részvény értéke, úgy hogy rövid idő alatt olyan osztalék állhat elő, a mely a befektetett pénz kétsze-. rés, sőt háromszoros összegének is megfelelő kamatot biztosit. Minthogy pedig- a régibb pénzintézetek részvényei már ezen értékemelkedést elérték, s igy azok csak drága pénzen volnának megszerezhetők, annál inkább kapósak az uj intézetek részvényei, mint a melyeknél áz értéknövekedés előnye biztosabban remélhető. Épen azért nem kell nagy jóstehetség megjövendölni azt, hogy a pénzintézetek száma ezután is szaporodni fog, s a mig csak lesznek emberek, akik igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságra vállalkoznak, mindig lehetséges lesz kapni olyanokat is, akik a kibocsátott ■ részvényeket jegyezni fogják. Érdekes visszagondolni arra az időre, a mikor Csomay Imre a városi közgyűlésén felvetette az eszmét, hogy a város a regále-megváltási pénzből állítson fel egy városi takarékpénztárt, milyen megmosolyogni valónak találták az emberek ez ideát, s a legerősebb argumentum az indítványa ellen az volt, hogy a meglévő 4 pénzintézet teljésen elegendő a hiteligények kielégítésére és igy semmi jövője nem volna egy városi takarékpénztárnak. És azóta 5 uj pénzintézet alakult és még min dig várhatjuk újabbak alakulását is, s ma senkinek nem jut eszébe azzal argumentálni, hogy egy újabb pénzintézetnek nincsen semmi jövője. Más kérdés aztán, hogy egészséges és üdvös dolog-e a nem részvé.-. nyes közönség szempontjából a Sok pénzintézet, s nem kell-e attól tartani, hogy ez a sok bankalapítás nem fog-e előbb-utóbb valami veszedelemmel végződni? Ha a múlt évi eredményt tekintjük, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy dacára az intézetek szaporodásának és az ebből származható versenynek, a betétek után évek óta legkisebb volta kamat, s a kölcsönök utáni kamat pedig egyáltalán lejebb nem szállt, a tő- kegyüjtő és hiteltigénylő közönségnek tehát semmi haszna nem volt abból, hogy a pénzintézetek száma szaporodott. Legfeljebb annyi, hogy egy pár uj intézet a betétek után 5°/o kamatot ad, de miután a betevő közönség betétjeinek elhelyezésénél az intézet szilárdságát is mérlegeli, ez a javulás is csak igen kevés hullámot idézhetett elő a betevők körében. Ellenben a versenynek igenis mutatkozik egy káros hatása, nevezetesen az, hogy a hitelt kereső közönség kedvezőbb feltételek mellett jut kölcsönhöz annyiban, hogy pl. ingatlanára ma már majdnem az egész értéket megkapja kölcsönképen, a mi ha az ingatlanok mai magas forgalmi értékét tekintjük, könnyen végzetessé válhat magára a kölcsönadóra, miután az adós az egész értéket megkapván, egy be- állható értékcsökkenés esetén mit sem veszíthetne. Végtére is épen az ingatlan birtoknál előbb-utóbb be kell következnie az értékcsökkenésnek, miután az Amerikába való nagy özönlése az embereknek a munkaerőt vonja el és ezáltal a gazdasági munkások bérkövetelését emeli, a minek természetes következménye az lesz, hogy a földbirtok vagy egyáltalán nem, vagy csak nagy munkabér mellett lesz művelhető, már pedig ha a jövedelmezősége csökkenni fog, azzal arányban az értéke is ke- vesbedik, amely esetben a kölcsönadópénzintézetnek, ha úgy adódik, nem marad más hátra, mint az ingatlant megvennie, s ha ezt több esetben ismételnie kell, az rá nézve — mint a' máramarosszigeti takarékpénztár esete mutatja — nagy veszedelemmel járhat. A közönség szempontjából nézve a sok pénzintézetet, miután az olcsó hitelt egyáltalán nem szolgálják, teljesen közömbös, hogy lesz-e még több pénzintézet is; a külömböző részvényesek szempontjából tekintve, egészséges állapotnak a folytonos szaporodást mondani nem lehet, mert a vállalkozásnak nálunk nagyon kis tere van, s a pénzintézetek összes tevékenységét jóformán a váltókölcsön meríti ki, s a mikor a hitelnek legfőbb alapja mégis csak a földbirtok, a mostani állapot minden, csak nem reális. . örvendetes jelenség, legalább is a részvényesekre nézve, a múlt évi eredmény, de elfogulatlan szemmel nézve azt az óriási összeget, a mit az idén az egyes pénzintézetek a részvényesek között felosztottak, illetve tiszta nyereményként kimutattak, abból nem lehet egyebet megállapítani, minthogy az általános eladósodás rémségesen növekedik, s miután mindennek megvan a határa, a minél tovább ménnt nem lehetséges, ha ez az általános eladósodás is eléri a határát, az a pénzintézeteknek a végét fogja jelenteni. Ezzel szemben sokkal helyesebb volna, ha a meglévő 9 pénzintézet valamely módját találná annak, hogy egymással egyesülve 3 vagy 4 hatalmas pénzintézetté alakulna és igy bármiféle rázkódtatást biztosabban kiállana, mert az újabb pénzintézetek^ alakulásával csak a gyengeséget növelik, mely egyformán ártalmára szolgál valamennyinek. T ÁR C 2 Á. A kártya. Irta: Bernát Dezső. Boros az éjszakázó emberek lázas lihegésével aludt még, mikor a sürgönyhordó álmából felriasztotta.-T- Nagyságos uram sürgönye van. Á reporterek lázas kíváncsiságával törte fel a sürgöny pecsétjét, a különben hidegvérű fiú. Mindjárt sejtette, hogy ez egy rendkívül fontos dolog lehet, esetleg végzetes kimenetellel. Ä sürgönyt bátyja, ki egy vidéki városban volt könyvelő, — küldte s csak ennyi volt benne: „Ötszáz forintot küldj, holnap délutánig várhatok. Ha nem jön, főb^Iövöm magam.“ Boros megrökönyödött. Álmosan bámult maga elé. Osszegyürötl arca buta vonásaival egy kérdőjelhez volt hasonló. Kettőt-hármat ásított s aztán hirtelen kiugrott az ágyból. Sebesen öltözködni kezdétt. — Teringetiét, ennek fele sem tréfa. Ismerte bátyja komoly s higgadt természetét. Tudta, hogy a mit kimond, azt meg is tartja, s tudta azt ,is hogy itt nem lehet léhaságról szó. Öltözködése közben eszébe jutottak azok a különböző apróbb nagyobb szívességek, melyeket bátyja vele tett. Nameg aztán Boros jó fiú volt és könnyelmű s mint ilyen a világért sem mulasztott volna el egy alkalmat sem arra, hogy valakivel s különösen bátyjával, jót ne tegyen. - • Igen ám, de honnan vegyen ő, szegény újságíró, annyi tenger pénzt. — Eh mit, hát csak van a szerkesztőnek egy kis szive, s ha előlegben vagyok is, a két harmadrészét megadja, tekintettel a különös körülményekre. A többit majd összeszedem. A szerkesztőt a kávéházban találta. Az már messziről kiabált Borosra. — Hát maga mit vág olyan, savanyu arcot fiatal ember, Mikor oly szép az élet s olyan jó uzsonára a sonka, meg a tojás. Ja vagy úgy 1 Maga megint pénzt akar? Azt a sürgönyt csak tegye eh Azt öregem maga nem szoptatja be . velem. Ismerem már . azokat a sürgöny mókákat. Nagyon fiatal. Boros- elkeseredve vágta -szemére a kalapot s szó nélkül elindult. Gondterhes arcán hirtelen mosoly villant meg. Hogy is nem juthatott a kiadója először eszébe. Egy műve volt a kiadónál, melyért ezer forintja járt bizonyos határidőre. Kapott végre- is hatszáz forintöt az ezerért.. — Kirántom a fiút a sárból, szólt magában. Isszonyu büszkévé tette á tudat, hogy végre áldozatot hozott bátyjának. S hogy annak az öröme nagyobb legyen elhatározta, Tiogy személyesen viszi neki a pénzt. Az éjjeli gyorsvonaton fog menni. Az idő nehezen telt. Estig megjárta volna. De mikor vége volt a munkának kénytelen volt a Casinóba menni, hogy az idő elmúljon valahogy, öt óra ideje volt még a vonathoz. Addig elkártyázgat, úgyis hiviák partnernek. Borosnak még/delében nem járt úgy a lap, mint ma. őrült szerencséje volt. Egész halom pénzt nyert már. A játék nagyobb - összegekbe ment már természetesen. De Boros csak tovább nyert. Pedig 6 maga sem kívánta már. Már közelgeít az idő az induláshoz. Borosnak menni kellett. Uraim I Még csinálunk " három mestert, de azt is gyorsan. Neketn a három órás gyorssal utaznom kell. Boros gondolkozni kezdétt. A -sürgönyt barátainak meg nem mutathatja. Kitenni meg nem ákarta magát annak a gyanúnak, hogy ő a nyeresség megtartását akarja az elutazás meséjével biztosítani. Azután meg kár volna tényleg most hagyni ott az asztalt, mikor életében most az egyszer fogta fülön a szerencsét. Elhatározta, hogy a reggeli vonattal megy. Délutánra igy is odaér. Tovább játszottak. Néha-néha felvillant előtte bátyja arca, de aztán megnyugtatta magát. De azért jól esett már neki mikor végre reggel a kártya mellöl zsebében jókora nyereséggel — a vasúthoz ment. jókedvűen ült be a kupéba s örömmel nézte, hogy milyen gyorsan haladnak el őrház-örház után, állomás-állomás, után. Lassan telt az idő, de mégis elmúlt. Megérkezett. Boros felriadt ábrándjaiból. Gyorsan kiszállt s kocsiba vágta magát. Ráparancsolt a kocsisra, hogy ne kímélje a lovat, hajtson a hogy csak tud. Valami különös izgatottság lepte (heg. Módfelett türelmetlen volt. Csak most kezdett valami kétségbeejtő szomorú dologra gondolni. Hát miért is ne hagyhatta volna kellő időben félbe a kártyát... Nagy szürke bérkaszárnya előtt majd összeakadtak egy másik kocsival, a melyik hirtelen megállt s egy ür szállt ki belőle. Boros is gyorsan kiugrott s besietett a kapun. Még hallhatta, a mint a házmesterné az előtte haladó ur'felé szaladva, kiáltozta: — Na, azon a szegény öngyilkoson már az Isten sem segíthet. Boros előtt forogni kezdett a világ. Egy pillanatra valami melegséget érzett a torkán s aztán szó nélkül Végig esett a földön. nagy választékú cipőraktárát ajánljuk a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. == * U Hl JFIGYELMEZTETESlll az előre haladott téli idény miatt a még raktáron levő téli áruk, az eddigi áraknál lóval olc&fthhan kanhatók
