Szatmár és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-12 / 7. szám

8ZATMÁR tís VIDÉKÉ. szolgálatoknak, a miket a városok az állam helyett végeznek A város monográfiájának meg­írására nézve kimondta közgyűlés, hogy hozzájárul, miszerint a vármegyék megírását teljesítő országos szerkesztő­ség városunk monográfiáját is megírja, e végből a 7000 K-t megszavazza, s ennek ellenében köteles leend 20 ívnyi tartalommal megírni és 5 ezer pél­dányban kinyomatni, a miből a város részére egy bizonyos számú ingyen példány lesz adandó. A Diána-utcatöbb lakosa aziránt folyamodik, hogy az utca ezután „József főherceg“ utcának neveztessék. Köz­gyűlés teljesiti, kimondván Hehelein Károly felszólalása után, hogy a Diána- utca ezután „József kir. herceg“ nevet viselje. • H - özv. Berky -Istvánná, részére, ki­nek férje a múlt évben öngyilkos lett, közgyűlés a nyugdíj választmány ja­vaslata alapján évi 240 K özvegyi nyugdijat szavazott meg. Volt vagy 8 hatósági átirat, me­lyek nagyobb részére közgyűlés úgy határozott, hogy hasonló szellemben fog felírni a kormányhoz. Végül kihir- dettetett Gertner Teréz bába oklevele, s ezzel a tárgysorozat befejeztetvén, elnöklő főispán a közgyűlést berekesz­tette. Igaz, hogy már nagyon kevés városatya volt jelen, mikor ez történt­Színház. Műsor : Kedden: Lengyel zsidó. Szerdán: Víg özvegy. Csütörtökön: Tolvaj. Pénteken : Egy magyar hussárkáplár Bécs- ben. Félhely áruk kai. Szombaton: Hoffmann meséi. Vasárnap délután: Doktor■ ur. Félhely- árakkal. Vasárnap este: Hoffmann mesét. Oróf Hamlet, (febr. 6.) A fővárosban a vígszínház művészeinek kezében is meg­bukott a darab. Képzelhetni, mit műveltek vele a mi nagyjaink. Sokat ígérő címe van, különben unalmas semmiség. Az a bizonyos Hamlet gróf egy főúri család eladósodott, sokat lümpolt leszármazottja. Hogy a hite­lezőit kielégítse, — meg kellene házasodnia. Van azonban a lelkében unnyi benső tarta­lom, hogy vonzalom nélkül nem akarja az életét összekötni senkivel. A darab tartalma az, hogy Hamletet, — De Houdan grófot megákarják házasítani. A nagynénje, a ba­rátai, á hitelezői, a társaságbeli mamák stb. O maga nem tudja biztosan, hogy akar-é vagy sem. Habozik mindenben. Befolyással van reá minden aprólékos dolog. Mikor végre a közvetítők annyira jutnak, hogy a kiszemelt milliomos kisasszonnyal az anya- könyvvezető elé lépjen, öltözködés közben nem talál alkalmas nyakkendőt, hát tiz perocel az esküvő előtt befekszik az ágyba. Onnan vonszolják félig öltözötten az anya- könyvvezető elé, ahol megtagadja a bele­egyező nyilatkozatot 1 a rábeszélések elől megugrik. A kompromittált leánnyal, — aki különben örvendett a dolog ilyen fejlemé­nyének — később egy tengeri fürdőn talál­kozik, ahol kimagyaráznak egymásnak min­dent, megbarátkoznak, s szerelmesen egy­más nyakába borulnak, öt hosszú unalmas felvonás alatt ásított a közönség, a mely alig félig töltötte meg a padsorokat. Ajánl­juk az igazgató urnák, ne udassa többet ezt a darabot. Színészeink közül Le Derle volt meglepő, azért első sorban őt említjük. Egy üresfejü kapaszkodó újságírót adott, aki ,-semmihez .sem j&tj — legkeyésbbé az új­ságíráshoz. Olyan elevenséggel s mégis finoman domborította ezt a mulatságos tí­pust, hogy valódi gyönyörűséget találtunk a játékában. A habozó gróf szerepébe Kiss Miklós nem találta bele magát, ö külön­ben többnyire azon van, hogy ne a kreált szerep személyének karaktere, hanem a saját egyénisége érvényesüljön. Különösebb kifo- 1 gást azért nem tehetünk ellene. Apró sze­repükben Jászai, Szűcs Irén, Papp Etel, Peterdi, Tisztái, Tihanyi, Tábori mindent elkövettek | közönség mulattatására, nem ők az okai, ha a darab nem a siker jegyé­ben született. Hermann Milica pici szerepé­ben igen. kedves és ügyes volt. Görög rabszolga, (febr. 7.) Sok silány előadást láttunk már, de ilyet ritkán. Sze­reptudás, Ö8szjáték kritikán aluli. Két-három próbával az ilyen darabokat nem is lehet jól adni. Komáromi Gizi és Váradi tőlük telhetőleg mindent elkövettek, róluk csuk elismeréssel emlékezhetünk meg. A többiek- ről azonban nem sok jót mondhutunk. Ezen az estén csodálatos képen a zenekar sem volt ki fogú stalan. Mintha a karmester is, a szí­nészek is, a kóristák is, a súgó is valumiérl haragudnának u közönségre, — nem akartuk elfogadhatót adni. ök maguk azonbun igen kedélyesen mulattak. A sok ostobu improvi­zálás ugyancsak nevettette őket. Az impro­vizálás szép dolog szellemdu8 színész uraim, — azonban már mi inkább csak a szerzők eredeti szövegezésére vagyunk kiváncsiak, mint az önök többnyire igen talmi értékű elménczkedéseire. Rendes társulatnál az im­provizálásnak és más önöktől gyakran -ta- pusztait nyegleségeknek — ára van. Itt úgy látszik, igen szabadon s ellenőrizetlenül érzik magukat. A tolvaj, (szept. 9—10). A hatalmas emberi szenvedélyek nagymestere, Bernstein, rendszeréhez híven, a lélek két nugy indu­latának harczát mutatja be A tolvajban. A mint a Baccarat-ban a kártyaszenvedély és u szerelem, — úgy A tolvajban a szerelem és a féltékenység bonyolítja s oldja meg a tragikumot. A tolvaj — egy asszony, Yoy- sin Marie, akit a férje iránti őrült szerelme visz a lopásra. A férje szerelmét úgy véli magának megtarthatni, ha elegáns,- drága, finom toilétteket visel,' — mint a férj fiutal-• kori szeretői, — s a térsaságukbeli vagyo­nos családok hölgyei. A férj aránylag cse­kély jövedelme nem fedezheti a helyzetük­höz képest őrült költekezést. Az asszony váltómanipulatiokba bocsátkozik. Ám a hi­telezők szorongatják, összecsap a feje felett uz ár. Ha a férjének bevallaná a titkát, — uz nehezen kimenthetné a bajból. De a sze­relmes asszony nem akar ráncokat látni uz imádott férj homlokán. Házasságuk első nyarát egy dúsgazdag barátjuk kastélyában töltik nyugalomban, szerelemben. De az asszonyt itt sem hagyják 1 hitelezők. Már- már ott van, hogy bevall férjének mindent, mikor egyszer észreveszi, hogy a ház úrnője néhány ezer francnyi összeget tesz egy szek­rénybe. A szerencsétlen nem tud ellenállóim a kisértésnek; e szekrényből vesz pénzt: s rendezi a dolgait. Ott időzésük alatt apráu- kiut 20 ezer francot lop el. Eddig a darab előzménye. Lagard Raymond, a házi ur észreveszi, hogy őket rendszeresen lopja vu- luki; Egy titkos rendőrt hozat a házba, a;ki egy heti ott időzés után kijelenti, hogy a tolvaj nem más, mint a háziúr fia — Fer­nande. Fernande 19 éves szive ábrándos hó­dolatával szereti Mariét, — a tolvajt, aki ezt a szerelmet arra használja fel, hogy rá­veszi a boldogtalan fiút, miszerint hagyja helyben a titkos rendőr állítását s vegye magára a bűnt. Fernand csakugyan magú ellen vall, mire az apja két évre száműzi a szülei házból Braziliába. A tolvaj igy ki is menekülne a bajból. A Fernande vallomása után nyugodtan megy férjével hálószobá­jukba, a hol a férj neje tárcájában 6 ezer francot talál. Az asszony némi huzavona után bevallja, hogy igen, ő a tolvaj, a azért lopott, hogy a férjét erősebben magához láncolja. A férj összetörve hallja neje bűneit. És itt veszi át vezetőszerepét a másik nagy indulat, — a féltékenység. Felteszi a kér­dést, hogy miért vállalta magára Fernand a bűnt? Az asszony ellentmondásokba ke­veredik, — bár ártatlan, nem tudja tiszjáu megértetni a helyzetet. A férjben felébred a hiúságában sértett him. Rettenetes dühé­ben elakur rohanni barátjához, hogy jazt felvilágosítsa. Az asszony úgy tartja visáza, hogy öngyilkossággal fenyegeti. Másnap reggel Fernand útra készen búcsúzik. Amint elmegy, az asszony nyíltan bevallja, hogy ő a tolvaj, — hívják vissza Ferna nde-t, A férj gyanúját ez még jobban éleszti. Már azt hisszük, a helyzet teljesen megoldatlan. ! És ekkor az asszony ajánlja férjének, hogy Fer­nand helyett menjenek ők ketten Braziliába, hagyják itt ezt a bűnre csábító társadal­mat, s éljenek ott egymásnak. Ez már elég bizonyítéka a szerelemnek. Megértik egy­mást. Fernande visszajön, s ők indulpak búcsúzni — együtt. A cselek vény psicholo- gia indoklása csak felcsigázott fantáziával érthető. A tragikai vétség elkövettetett. De a megsértett társadalmi rend semmi elégté- telt nem kapott. A. büntetés, a tulajdonké- peni tragikum hol maradt? Pedig aztáz életben sokszorta nagyobb, mint a bűn. Itt a bűnös egy félelemben, kétségbeesésben töl­tött éjszakával fizeti a tulajdon szentségei­nek megsértését, a hiúságot, a kacérságot, alattomoskodást. A rendkívül hatásos jelene­tekben gazdag darab nagyon tetszett közön­ségünknek. Mindkét estén a legelső úri kö­zönség töltötte meg a színházat. Az előadás jobb volt, mint a milyet remélni merhet­tünk. Első estén ugyan szerep nem tudás, premi.'rláz stb. némileg szakadottá, vontu- totI á tették az előadást, de már vasárnap mindez kisebb mértékben volt észrevehető. A címszerepet Jászai Olga bravúrosan {ját­szotta meg. Minden szava, hangsúlyossá, mimikája, mozdulata nemcsak kifogástalan, de mindig helyén való s indokolt. Átértette s átérezte a szerepét. Valóságos művészettel játszott. Hálásak vagyunk neki ezért az! él­vezetes estéért. Mellette Tihanyi a férj sze repében excellált. Sokoldalú tehetsége erős próbát állott ki. A sokféle benső vívódást, a különböző lelki állapotokat finoman és hűen tárta elénk. Ketten Jászaival uralták a színpadot, i vastapsra ragadták a kényes páholy közönséget is. Hogy kis szerepben miképen lehet érvényesülni, megmutatta Le Derle. A szerelmes, jóságos Fernonde sze­repét játszta. Négy rövid jelenése van a da­rabban mindössze, s azt oly karakterisztiku­san, találóan játszta meg, hogy a közönsé­get elrugudta. Papp Etel, Kiss Miklós, Tá­bori minden erejükkel hozzájárultuk uz est sikeréhez. Igen szép volt a két első felvo­nás diszletes bútorzata, unnál visszatetszőbb volt u harmadik felvonásé. Még csak azt jegyzem meg, hogy ennek a darabnak az előadása két próbára ment. Apróságok. A kivándorlás megakadályozásáról folyt a vita a tegnapi közgyűlésen, s Csomay Imrével megtörtént, hogy egy latin ^idézet­tel zavarba került, de azért végezetül mé­gis kivágta magát. — Ebből‘az a tanulság — mondja a szomszédom — hogy a latin idézetekét óvatosan kell megválasztani. O * Ingerkedik velem a nagykárolyi vivó- egylet elnöke, hogy a mérkőzésnél ők ma­radtak a győztesek. — Barátom — mondom rá csendesen — hiszen mi ezt már egy héttel ezelőtt megmondhattuk volnu, miután az volt a határozat, hogy az elsőséget át kell engedni a vendégnek. *' Különben az atléta-bálban többen is lehettek volna, de aki ott nem volt, az ma­gának tulajdonítsa, hogy egy szép élvezet­től elesett. Baj azonban igy sincsen, mert elmondhatjuk, hogy az erkölcsi siker fényes, s anyagilag is megjárja. — De ami a fő — jegyezte meg az egyik atléta — nagyon kényelmesen lehetett mozogni. Nincs kiállhatatlanubb, mint mi­kor sokan vannak, s e miatt az ember lép­ten nyomon beleütközik valakibe. * Találkozom Bögre úrral ma délelőtt n piacon, s miután feltűnő kedélyesnek látom, kérdem tőle, hogy talán valami kellemes meglepetés érte. ■— Azon gondolkozom — válaszol mo­solyogva — hogy milyen szép volt az elmúlt 3 nap. Szombaton voltam az atléta-bálon, vasárnap a püspöknél ebéden, a tegnap este a polgármester bankettjén.. Be remek volna, ha véletlenül mára is akudnu valami. * Az ügyfél magyarázza, hogy elbukta a pert, mert a bíróság a felperest eskette meg és most neki fizetnie kell 1000 koronát, dacára, hogy igazsága van. — De nézze csak — mondja uz ügy­véd — nem tehető fel, hogy uz illető hami­san esküdött volna. — Miért ne!? Ezer koronáért magam is megesküdtem volnál Demeter, HÍREINK. — Rudolf trónörökös halálának évfordulója« Csütörtökön volt 18 éve, hogy a mayerlingi gyászos tragédia gyászba bontotta az uralkodó házat és a nemzetet. A szomorú évforduló alkalmával 0 felsége meglátogatta a családi sírboltot és hossza­san imádkozott a szerencsétlen véget ért trónörökös koporsója mellett. Mint minden évben, az idén is elhalmozták koszorúkkal a koporsót, melyben a király és nemzet remé­nyének tetőméit tették örök nyugalomra. — Személyi hir. Dr. Fh I ussy Árpád főispán vasárnap este városunkba ér­kezett. Tegnap elnökölt a közigazgatási bi­zottság ülésén és a közgyűlésen, s este részt- vett -a • polgármester tiszteletére rendezett banketen, s ma a délutáni gyorsvonattal visszautazott Nagykárolyba. — Diszebéd. Dr. Boromisszu Tibor szatmári püspök a múlt vasárnap ebé­det adott a városi tisztikar tiszteletére ; ked den szintén ebéd volt, melyre a kir. tör­vényszék és kir. járásbíróság bírói kara és a kir. ügyészség volt hivatalos. Most vasár­nap pedig u városban levő különböző hiva­talok főnökeit és a társadalom egyes kiváló egyéneit gyűjtötte asztala köré u főpásztor. — A Kölcsey-kör matinéja 17-én lesz a következő műsorral: 1. Felolvasás, tartja Jordán Sándor dr. úr; 2. u. F. Paolo Posti „Vorrei Morir“; b. Lányi E. „Egy sir“, énekli Ticsénszkynó Obholcer Margit úrasszony, zongorán kiséri Wittek Károly úr. 3. Zöldi Márton „A hangsúly“ monolog, előadja Literáthy Ilonka úr­leány. 4. Chopin „Berceuse“; b. Liszt „Lie- bestraum“; c. Chopin „Valse (as dur)“ zon­gorán játssza T a n ó d y Endre dr. úr. — A közigazgatási bizottság tegnap d. e. 10 órakor tartotta ülését u fő­ispán elnöklete ulutt. Jelen voltuk: dr. Va- juy Károly polgármester, Kőrösmezei Antal főjegyző, dr. Antal Sáudor tisztiügyész, Bé- késey Géza árvaszéki tanácsos, Ferencz Ágoston tunácsjegyző, Kacsó Károly kir. főmérnök, Bodnár György kir. tanfelügyelő, Plachy Gyula kir. péuzügyiguzgató, Pupp Béla kir. ügyész és dr. Kelemen Samu, dr. Keresztszeghy Lajos, Korányi János, Uray Géza, Csomay Imre, Jákó Mihály, Jákó Sándor, dr. Fejes István, dr. Farkas Antal bizottsági tagok. A polgármesteri jelentés szerint uz elmúlt hónupban semmi különös | nem történt. A félévi jelentést bizottság tu­domásul vette és felterjeszteni rendelte. A főorvos jelentése szerint az elmúlt hónapban ■ hevenyfertőző betegség előfojdult 17 és pe­dig diftériu 1, vörheny 7, tifusz 6, szamár­hurut 3. Ezekből elhalt 2. A pénzügyigaz- gutó jelentése szerint januárban befizettetett 4-5203 K állami adó. A tanfelügyelő jelen­tése szerint u közoktatásügyi miniszter tu­datja, hogy az 1908. évre 2 állami kisded­óvó felállítását engedélyezte. A kir. ügyész jelentése szerint uz elmúlt, hónapban a fog­lyok száma volt 159 és pedig férfi 139, s nő 20. Munkával kerestek 203 K-t, u melyből uz államnak jutott 93 K 98 f, s a foglyok­nak 105 K 02 f. Az igazságügy minisztor u bizottság feliratára, melyben kérte, hogy u helybeli fogházból a szőllőmunkához ra­bok adassanak ki azt válaszolja, hogy a kérelem nem teljesithető. Az ülés 11 óra­kor véget ért. — A vivóakadémia és atlétabál. Nem nagyszámú, de igen előkelő közönség részvétele mellett folyt le szombat este a szatmári tornászok első vivóakademiája. Nyolc óra után nehány perccel kezdődött a párok beosztása, felállítása s a vívás. A programm minden egyes pontja élénk tet­szést keltett, mindazonáltal a vendégvivó berencei Kováts Lászlónak Erdőssy mester­rel | Békássyval vivott ássa útja tetszett legjobban. Kováts temperamentumos, rutini- rozott, szép formájú vivő, aki megjelenésével uz akadémia nívóját emelte, Erdőssy mester erős indispositiója dacára gyönyörűen vívott, ő nem pózol, némán hidegvérrel viv. Actiói átgo idoltak és változatosak; félő szúrásai és hónalj vágásai védhetetlenek. Assautjait s az akadémia érdekében kifejtett fáradozá­sát a közönség lelkes tapssal jutalmazta. Békássy igen jó tussvivó, szépen precíz dolgozott. Payka csupa tűz s erő, actiói gyorsak, csuk lendített vágásai túl nagy ívben mennek. Eredetileg. . magyar iskola vívás híve, de már az olaszból is sokat sa­játított s azt a magyar vér pezsgéséhez alkalmazza. Demkő, Ferencz Gusztáv és Streicher A. előkelő színvonalon álló tehet­séges amatőr vivók; kombinatiójuk, penge- vezetésük szép, lábtechnikájuk igen jó. Holló^y és Littecky tunujelét adták tehet­ségüknek, belőlük jó s állandó iskolázás mellett kitűnő vívó lesz. Az akadémiát tánc követte, mely a reggeli órákban ért véget. Közönségünknek nagyon tetszett az itt még szokatlan szórakozás. Valóban há­lássá k lehetünk Erdőssy mesternek, aki az akadémiát összehozta. — Nyilatkozat. A 9-én lefolyt emel­kedett hangulatú estélven, a vívó akadémia jüryjének elnökségével lettem megtisztelve: de fájdalom nem tehettem eleget abbeli kö- telességemnek; hogy a minden tekintetben magas niveitun álló vívó gyakorlat bemuta­tóinak: meghozott áldozatukért.— ott mind­járt a helyszínén; úgy az elismerőleg gyö­nyörködő publikum, mint mélyen tisztelt jürytársaim és a magam nevében köszöne­tét mondjak ; mert oly nagymérvű náthám, köhögésem, rekedtségem és fejfájásom volt, és még van most is, hogy szemeimmel ulig láttam. Ezt az utat kellett tehát választa­nom, hogy kegyes elnézésüket kérjem, és hogy köszönetemmel minden oldalra eleget tegyek; u mit ezennel teljesítek is. — Szí­vélyes üdvözlettel és barátsággal vagyok I Szutmáron, 1907. február 10. • Szerdahelyi Ágoston. — Felolvasó est. A kuth. kaszinó e farsang utolsó felolvasó estéjét tartotta 1 tegnap délután a Cecif egylet nagy termé- . ben. Az est fényét megjelenésével emelte Dr. Boromisza Tibor püspök, ki ez ulkalom- inal 100 koronával váltotta meg u 40 fillé­res belépő jegyet. A város előkelő úri kö­zönsége zsúfolásig megtöltötte a termet. A műsor első száma Orosz Alajos főgyimn. tanár humoros felolvasása volt; sziporkázó szellemes formában tartott szórakoztató nyelvtani előadást — a jelzőről. Utána Varjú Ibolyku urleány adta elő A bakfis ez. mo­nológot. A bájos bukfis (pardon 1) istenadta tehetségre valló előadása egészen elragadta I a közönséget, annyira, hogy már szavalat közben kitört a taps, a végén pedig három­szor hívták — a lámpák elé. A legközelebb jövő ifjúságnak legkitűnőbb, leghasznavehe- I több, értékes műkedvelőjét látjuk benne. A szűnni nem akaró tups csillapultával Ha- dudy Erzsiké urleány felséges cimbalom- játéka gyönyörködtette a közönséget, úgy hogy a Bihari kesergője után ráadást is

Next

/
Oldalképek
Tartalom