Szatmár és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-12-17 / 51. szám
Huszonnegyedik évfolyam. 51-ik szám. Szatmár, 1907 december 17. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Közgyűlés. A folyó havi városi bizottsági közgyűlés ezúttal kivételesen nem a hónap második, hanem harmadik hétfőjén lett megtartva. Elnöklő főispán, dr. Falussy Árpád megnyitotta a gyűlést, mire Ferencz Gusztáv t. tanácsos felolvasta a polgármester havi jelentését. A jelentés röviden összefoglalva a következőleg szól: A vörhenyes megbetegedések mind gyakoribbak lettek, miért is a városi tiszti tőorvos és a tanintézetek igazgatói meghallgatása után az összes tanintézeteket e hó 16-tól jövő évi január 7-ig bezárták. A törvényhatósági bizottsági tagok megválasztása november 24-én megtörtént s miután az ellen fellebezés nem adatott be, a választás jogerőre emelkedett. Ugyancsak jogerős lett a legtöbb adót fizető bi- bizottsági tagok névjegyzéke is, ily módon a törvényhatósági-bizottság az 1908. évre szabályosan megalakulnak tekinthető. Jelenti továbbá, hogy dr. Kelemen Samu, ki a virilis jogcímen igazolt biz. tag, .választott bizottsági tagságáról kimondott, Féíegyházy Ferenc pedig elhalt, igy ezek állása még ez évben betöltendő. Utóbbi elhalálozása alkalmából javasolja, hogy az elhunyt családjának a közgyűlés részvétét fejezze ki. A polgári iskola felállítására vonatkozó feliratot legközelebb juttatják a vallás és közoktatásügyi miniszter elé. A közkórház tervpályázatának ^elbírálására kiküldött szükebb körű bizottság a beérkezett pályaterveket behatóan megvizsgálta s az eredményt kielégítőnek taT AftCZ A. Apróságok nagy emberek életéből. Irta s a Gecil-Egylet 1907. dec. S-iki estélyén felolvasta: Danay Sándor. (Folytatás.) Petőfi Sándor a dobsinai jégbarlangban időzött egy nagy társasággal. Amidőn egy szép sima jégfalba a gyertya lángjával nevét beégette, megmutatta fiatal szomszédjának s mosolyogva kérdezte meg: „Kinek a neve ez?“ A kérdezett egész egyszerűen válaszolta, hogy az ura- ságod' neve, Petőfi. Petőfit, aki hozzá volt szokva az ünnepeltetéshez, ez egyszerű válasz meglepte s annak kifejezést is adott a társaság idősebb tagjai előtt. — Róla jegyezték fel azt a baráti körben tett mondását, hogy: lesz még nekem olyan szobrom is, amely előtt mindnyájan kalapot fogtok emelni. A hiúság szülte ily hatalmas lelki emóciók nyilvánulásai éppen nem ritkák a. géniuszoknál. Az előbb emlitett és sok /más kitűnőségeknél nemcsak a hiúságnak és féltékenységnek jelenségeivel találkozunk, hanem a teljesen más téren működő nagyokkal szemben is elfogultak, ha azok lálta. Hogy melyik pályaterv fogadtassák el kivitelre, arról később fognak dönteni. A kír. adóhivatalnak a város központjába való helvezése érdekében folytatott tárgyalások eddigi fejleményeiről jelenti, hogy az adóhivatal telké 87.000 koronánál többet nem ér, igy nem látszik indokoltnak, hogy a város a kincstár érdekében meszebbmenő áldozatot hozzon. Ez ügyben újabb tárgyalások lesznek. Ezután a központi választmányi tagok megválasztása és különféle bizottságok megalakítása következett három szavazatszedő bizottság előtt. Megválasztattak : A központi választmányba: 1. Uray Gáspár, 2. Jákó Sándor, 3. dr. Fejes István, 4. Jákó Mihály, 5. Korányi János, 6. dr. Keresztszeghy Lajos, 7. Wallon Ede, 8. Ferencz Ágoston, 9. Pethő György, 10. dr. Lehóczky János, it. Litteczky Endre, 12. dr. Fechtel János. A közigazgatási bizottságba: 1. Csomay Imre, 2. dr. Keresztszeghy Lajos, 3. dr. Tanódy Márton, 4. dr. Farkas Antal, 5. Uray Géza. Megmaradó régi tagok: . 1. Korányi János, - 2.- d*v -FejesIstván, 3. Jákó Sándor, 4. Uray Gáspár, 5. dr. Kelemen Samu. Áz igazoló választmányba: 1. Uray Gáspár, 2. Csomay Imre, 3. Hehelein Károly, dr. Dómján János, 5. Janko- vics János. E bizottság elnökévé a főispán kinevezte Korányi Jánost, tagjaivá Jákó Sándor, Pethő György és dr. Le- hóezky Jánost. akármilyen módon és téren szintén.- „nagyok“ akarnak lenni. Ä Ha Görgey és Kossuth nem versengtek volna, talán máskép végződött volna a magyar Szabadságharc. — Hugó Viktor a nagy Napóleont állandóan „kis Napóleonnak“ nevezi. Talán ezen a helyen említhető meg a nagy angol essay írónak Macaulay- nak Nagy Frigyes és Vottaire egymás iránt táplált irigységéről szóló megjegyzései. Nagy Frigyes irigyelte Voltaire kiváló nagyságát az irodalom terén, bár maga is szellemes ember volt, de irodalmi dolgokban távol maradt Voltaire mögött. Legyőzöttsége tudatában Voltairet bosz- szantani akarván, ha Voltaire nála volt látogatáson, sohasem hordatott édességeket, mert tudta, hogy ezeket Voltaire igen kedveli. Az éleseszü filozófus azonban átlátta turpiságát, és hogy az el nem fogyasztott édességekért magát kárpótolja, midőn elment, ellopta Nagy Frigyes elő- termeiből a gyertyákat, melynek lángja mellett kiválóan inspirálva volt lángesze az uralkodók ellen irányuló essaynek megírására. Vele tette meg nagy Frigyes azt a tréfát is, hogy egy könyvéért egy kötet bankót adott és beleírta, hogy „utolsó kötet.“ Schopenhauer német filozófus oly érzékeny nevének ismertségére, hogy nem fizeti ki annak számláit, aki nevét kettős „pp“-vel Írja, mert ő sohasem ismert ily nevű urat és sajnálja, hogy vele A felső kereskedelmi iskolát a m. I kir. kereskedelmi miniszter nyilvános- I sági foggal ruházta fel. ^Tudomásul vették a Szacsvay-féle I erdővételi szerződést, a szeptember havi I adó elő- és leírást, továbbá a polgár- | mester jelentését a november [lóban I tartott községi választásokról, végül a I főerdész anyagszámadását. Hosszabb vita indult meg a Rá- I kóczy-utcai Szerdahelyi-féle telken való I utcanyitás kérdésénél s a szatmár— | mátészalkai h. é. vasútra megszavazott I 250.000 korona kiutalásánál. Előbbire I vonatkozólag utasították a tanácsot, hogyj ez ügyet bizottsági előkészítés után j a jövő havi közgyűlésre ismét tűzze' napirendre. Utóbbinál úgy intézkedtek, hogy az építő cégnek most | 150.000, később pedig 70000 koronát utalnak ki a törzsalapból olyan feltétellel, hogy ez összeg 6 százalékos kamatait a cég térítse meg. A róm. kath. kántor és egyházfi állási betöltését a róm. kath. egyházra bizuk. ......iparos-tanonciskolánál pedig egy k özismereti és rajztanítői állást rendszeresítettek. Sut György főkapitányi szolgát nyugdíjazták, Papp Endre ny. írnok végkielégítési kérelmét elutasították. Végül több kisebb tárgy elintézése és néhány hatósági átirat tudomásul vétele után az elnöklő főispán a közgyűlést bezárta. tévesztik össze. — Wheatstone angol természettudós sokkal jpbban ismeri Newtonnak a hiúságát, semhogy annak müveire vonatkozó helyes cáfolatot publikálni merné, mert tudja, hogy ezért öt Newton képes volna megölni, mint ezt egy levelében Írja. Finom megfigyelő képességökei, beteges tulérzékenységöket, állandó ingerlékenységükkel járó izgatottságokat mind munkaképességük fokozására és themájuk felvilágosítására használják egyesek. Néha étien, szomjan, hideget, meleget nem érezve, működnek napokig szakadatlanul. Napoleon csak 4 órát aludt naponkint. Id. Dumas Sándor francia regényíró képes volt egyhuzamban 48 óráig dolgozni, amikor Íróasztala mellett fogyasztotta el ebédjét is, de utánna hónapokig nem nyúlt tollához. — Hogy Mohamed mennyit dolgozott, az kitűnik nyilatkozatából: „a Kórán három fejezete ősszé tették hajamat.“ Newton angol fizikus és matematikus 20 évig gyűjtögette barometrikus feljegyzéseit kis szelet papírkákon, mig egy cselédváltozáskor az uj cseléd tűzre vetette azokat. Szegény Newton csak egy évig volt buskomor utána. Mai her- b e francia költő nem szűnt meg nyelvtani hibákat korrigálni1 még halálos ágyán sem, midőn is ápolója szólásait javítgatta s egy fél óra múlva halott volt. A legkisebb baj megrémíti az ijjedős M o 1 i e r francia költőt és satirikust s önmagát figurázza ki „képzelt betegjében.“ G o e tKeddi levél Variátiók a színházi nözőtórröl. Németországban van egy intézet, az illendőség iskolája, hol a felsőbb körökbe került alacsonyabb , sorsbelieket tanítják az illem tanaira. Nos hát kérem, — ne tessék ezen mosolyogni, hanem inkább szánakozni, — én is azt ajánlom, állítsunk fel mi is egy ilyen iskolát a színházba járó, felsőbb kör beli közönség egy részének az illem tanaiban való sürgős kioktatására. Mert ezeken a jelenlegi minden úri gondolkozásu és viselkedésű nőt és férfit megbotránkoztató nézőtéri állapotokon végre is valahogyan segíteni kell. Igen segíteni. Vagy egy ilyen iskolával, vagy más egyéb radikális eszközökkel, de se- I giteni kell minden áron. Színházunkban ugyanis az idén ugyancsak úri divatba jött a későn jö- vé8, korán távozás s az előadás [alatti hangos fecsegés. S kik vétenek ilyetén az illem, a tisz- I tesség ellen a legtöbbet ? Nem mások, mint I az urak, — az arany-ifjúság egy töredéke. Legalább ruházatukról, — az angol I Szabó remekeiről — Ítélve, a magukat I mindenárán megkülönböztetni kivánó osz- I tálybeliek azok, kik alighanem fe 11ü* I né si v I s zk et eg s^óg-bő 1 akarnak ki*. I magaslani a felsőbbek közül. Mit sem I törődnek azzal, hogy viselkedésük bántó- I lag hat a jómodoru úri közönségre, zava- I rólag a színészekre. A türelmes, pontos, higgadtabb kö- I zönség egy ideig csak néma megvetéssel I nézte s tűrte ezeknek az urakoknak — a Itársadalon crémjének — kihívó, I nyegle viselkedését, gondolva magában: I „Uram 1 bocsásd meg bűneiket, hiszen nem I tudják mit cselekesznek 1“ hét a legkisebb kellemetlenség földig sújtja, úgy, hogy igy fakad ki: „Lelki állapotom a legnagyobb jó és boldogság, viszont a legnagyobb szomorúság és fájdalom közt változik.“ — Linnét, az öreg, szélütött természettudóst semmi sem érdekli már e világon, csak kedvelt herbáriuma, melynek közelében mosolyog. Newton oly szórakozott, hogy sohasem jegyzi meg, mily könyvet, vagy tárgyat óhajt áthozni a másik szobából, azért azt később papirszeletre irja magának. G i o j a Menyhért olasz filozófus és statisztikus oly szórakozott, hogy egy müvének egy részét a papír mellé, az asztalra irja le ihlet hevében. Öt már csak Marini olasz költő múlja felül, aki midőn Adone című müvét megirta, nem vette észre, hogy egyik lába megég. Ha müvét is elpörkölte volna a láng, a költészet és erkölcs tiprója: a „marinizmus“ nem kapott volna talán annyira lábra a 17-ik században. A közönséges élet korlátainak figyelembe nem vétele, működésének őserejü és excentrikus volta jellemezte két világhírű tudósunkat, Bolyai Farkast és fiát Jánost. Bolyai Farkasról jegyezték fel, hogy egyszerű fakoporsóját halála előtt vagy 20 évvel már megcsináltatta s állandóan az ágya alatt tartotta. Időközben azonban — ha egy szegényebb sorsú ember meghalt — egyszerű kérésre odaadta koporsóját és mást csináltatott magának s a jó Isten tudja, hányadik volt az, amelyikben végre megnyugodhatott a sokat ROTH SIMON nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. r r r v MEGÉRKEZTEK i! i az őszi és téli idényre megrendelt összes nri-, női- és gyermek valódi dievro és box bőrből készült cipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben.
