Szatmár és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-12-10 / 50. szám

8ZATMÁR iSs VIDÉKÉ. volt észlelhető a legcsekélyebb fogyat­kozás sem. A sipok elhelyezése olyan célszerű, hogy azokhoz szükség esetén a legkisebb nehézség nélkül hozzá lehet férni, a mi az idők folytán felmerülhető apróbb hibák kijavítása szempontjából nagyon fontos és előnyős. . . Az egyes változatok jellegzetessége a legkényesebb igényeket is kielégítheti. Itt említjük meg, hogy egyes változatok mint pl. a salicional, jamba, principal, a cornett, quintatöne, a vox celestis, a clarinette, a celló és harmonica bass oly sikerült kivitelűek, hogy azokról a leg- öszintébb elismerés hangján nyilat­kozhatunk. A teljes orgona azon magasztos hi­vatásának, hogy a gyülekezet áhítatát emelje, egészen megfelel s impozáns ha­tásával teljesen betölti a templomot. Külső kiállítása izléseses és kellemes összhangzásban van a templom bel­sejével. Mindezek alapján az orgonát, mint teljesen sikerült müvet, a mely a mo­dern orgonaépitészet legújabb vívmá­nyait oly sikerűken egyesíti magában, nyugodt lélekkel ajánljuk a ntiszt. Egy­háztanácsnak átvételre. Kmf. Dr. Joó Imre nagykőrösi ref. főgimn. tanár a biz. jegyzője. Varga József nagy­kőrösi ref. tanitókép. zenetanár. Hilibi Haller Jenő r. kath. főgimn. tanár. Sa ja Sándor ref. orgonista kántor, biz. tagok. Az közgyűlés végül elhatározta, hogy az ünnepség lefolyásáról emlék­füzetet bocsát ki, melyben a beszéde­ket is közli. Délben i órakor a Pannónia éttermében diszebéd volt, melyen szá­mos és igen szép felköszöntő hangzott el. Ura y Géza a vendégeket, Biky Károly Kiss Áron püspököt s annak képviselőjét DicsőfFy Józsefet, Dicsőffy a város és a ref. egyházat, majd a jelenlevő nőket, György Endre gróf Dégenfeld főgondnokot, Márk Fe­renc Vajay Károly polgármestert, dr. Erdős József a presbitereket, dr. V a j a y Károly a vendégeket éltette. Az ebéd­nek a kora esti órák vetettek végett. Az ott levők pihenni s az esteli bálra uj erőt gyűjteni mentek haza. A szép nap befejezője egy minden izében igen jól sikerült és szilaj jókedv­ben lefolyt táncmulatság volt, melyen városunk társadalmának minden osz­tálya igen szép számmal volt képviselve. — A megyei függetlenségi párt Szutmáron, dec. 11.-én d. e. 11 órakor u Károlyiház nagytermében pártgyűlést túrt a tisztnjitás alkalmából elfoglalandó magatar­tása ügyében. A párt tugjait ez utOD kérem fel a megjelenésre. Luby Géza m. pártelnök. nagy Heine az önmaga hiúságát men­tegetni akarván, a következőket mondja: „Az ember az állatok leghiubbja, a költő pedig az emberek között a leghiubb és ne feledjétek, hogy én költő vagyok.“ Az erényes Franklin Benjamin a szigo­rúan megtartott 14 mértékletességi erényei mellett a hibák közül csak az igen nagy fokú hiúságát tudta önönmagának meg­bocsátani. — Boiliaués Chateau­briand költők pedig oly féltékenyek diosőségükre, hogy még a cipészüket se engedték dicsérni, azt gondolván, hogy ez által megrövidittetnek. — Á XV. századbeli Ariostó Lajos olasz köl­tőt, akit V. Károly egyik hires romanti­kus eposzának, a minden világnyelvre le­nyomatott „Őrjöngő Loránt“-jának meg­írása alkalmából babérkoszorúval tünte­tett ki, a városon fejeveszetten látjuk végigszaladni és fűnek fának dicsekedni koszorúval a fején, hogy: „ismerjétek meg a nagy Aristól“ I A művészek és a nagy szellemek személyének bálványozása sokszor na­gyobb az érdem tiszteleténél s igy nem csoda, ha a népszerűség lázában elbiza- kodottá, gőgösökké lesznek egyeseit. V. Károly felemeli T i z i a n o le­esett ecsetjét, főúri hölgyek harcolnak Liszt Ferenc egy hajfürtjéért. A nemzet hegedűse, Reményi Ede a 60-as években valósággal megmámoroso­dott saját népszerűségétől Miskolcon, hangversenye után, a város egyik legelő­kelőbb családja soiréét rendezet tisztele­tére. A mester jön, megáll a terem kü­szöbén és rámutat a fali órára: „Állítsák meg és rontsák el a szerkezeiét, örökre azt az órát mytassa, amelyben én ide­jöttem r (Folyt, köv.) Keddi levél. Ezúttal ismét veszedelmes tűzfészekbe nyúlok, de megteszem még ha előre tud­nám azt is, hogy megégetem a kezem. Kellemetlen társadalmi kinövések eleven­jébe szúrom bonckésem, de elvemhez hű kell maradnom, a megjelölt utamon kell haladnom. A mikor ugyanis e levelek megírásához fogtam, előre kijelentettem, hogy a társadalom legaktuálisabb s leg­érdekesebb dolgai, eseményeiből veszem egyiket-másikat bonckésem alá-tekintet nélkül arra, fájdalmat okozok-e valakinek, vagy sem. Hiszen az orvosi műtét is erős fájdalommal jár, de kivágja a mérges kór­anyagot s ezáltal visszaadja a beteg drága egészségét. Az én levelem is ezt célozza s azt akarja, hogy a léha hányavetiség helyett a régi j$ idők nemes erkölcsei, el­vei jussanak érvényre. Jelen alkalommal is a társadalom két veszedelmesen nagy, gyilkos beteg­sége kerül bonckésem alá. A s z e\s z e s ital és a kártya kóriüneteiről fogok Írni, e baj veszélyeit fogom elmondani. Bénitólag, kábitólag, ingerlőleg hat mindkettő az emberre s épen ezért igen sokszor okozza vesztét, ássa meg a sírját. Mert nézz ink csak szét a casinók, kávéházak, éttermek és korcsmákban. Mit lálunic ? Nemde azt, hogy ott nap-nap mellett, ebéd után, este, éjfélkor, tehát a nap felerészében — az ital s kártyának hódol agg és ifjú. Persze ők ezt szórakozásnak nevezik. Hazug ráfogás, csúnya önimádás ez. A kártya — ez a ronda szenvedély — akár milyen kicsibe játszák is, akár veszít, akár nyer az illető, izgatólag, ingerlőleg hat az emberre. Természetesen fokozott mértékben áll ez, ha vészit. Ilyenkor az­tán ha családapa az illető s haza megy,' feleségén s gyermekein tölti ki a bosszút. Ők szenvednek ártatlanul a kártyán el­vesztegetett, elpocsékolt koronákért. — Szegény asszony persze azt hiszi, az ő uracskájának rengeteg a dolga a hivatal­ban, ott agyondolgozza magát s igy nem csodálja, ha ideges bolond odahaza. Pedig, pedig ha tudná .... Ha nőtlen az illető, ha nyert azért, mert van miből, ha vészit bánatában, bosszúságában — mert már úgy is mindegy — ráadásul mulat egy nagyot, tovább szórja a sokszor bizony csak kiköl­csönzött pénzt. S borozás, mulatozás közben ugyan miről van szó? Komoly szellemes diskusz- sziók, elmés vitatkozások járják, a melyek­ből okulhatnak, tanulhatnak ? Dehogy is. Üres, ostoba, haszontalan szószártyálkodás, nyegle flirt, durva, pikáns, esztelen viccek. Bizony-bizony bátran mondom, undor fogja el az embert, ha véletlenül egy ilyen lump kompániának közelébe kerül. De eltekintve attól, hogy ezek a csú­nya passziók milyen sok pénzbe kerülnek, e szórakozó helyek dohányfüstös, szeszgö- zös, ronda levegőjében egészségüket, ideg- rendszerüket teszik az illetők tönkre. Még egyebet isi E két szenvedély hány család boldogságát dúlja szét, hány szerencsétlen ember sirját ássa meg. Na­ponta olvasunk kártya és szeszesital s az ezekből eredő bukás szerencsétlen áldo­zatairól. Mindhiába! Még a más kárán sem tanul a magyar. Pedig mennyivel nemesebb szórako­zás lenne ezek helyett a dal és zenegyletbe járni, a lelket művelni. Mennyivel egész­ségesebb lenne sportolni, sétálni I Ha inni, kártyázni, léháskodni kell, arm a legtöbb ember kapható. Dal, zene, torna, korcsolyázás stb.-re, a lélek neme­sítésére, az egészség fentartására azonban vajmi kevesen gondolnak. A fiatal emberek a régi jó időkben a leányos házaknál töltötték szabadidejü­ket. Ma ? Kerülve-kerülik azokat, mint macska a forró kását, mint veszett kutya a szomjoltó vizet. Legfeljebb a kasszátün- dérek, kikapós asszonyok, a szabadszere­lem vonzák őket. Bizony-bizony szomorú állapotok ezek. Szeszesital, kártya és szabadszerelem az a három sötét, titkos erő, mely a mai fiatalságot rabigájában fogva tartja. Az a daemoni erő, mely a métermázsák súlyá­val nehezedik lelkűk, egészségük, gondol­kozás módjukra, mely elöbb-utóbb megölő gyilkosuk lesz. Harcba kell szállani ezekkel is, küz­deni kell ellenük:, le kell őket győzni. E szivet, lelket, becsületet megmé­telyező kóros állapotokon is egyedül a társadalom segíthet. A józanul, a nemesen gondolkozóknak ki kell közösíteni kebe­lükből, a szesz gőzétől, a kártya ingerétől vagy a szabadszerelem aljas vágyaitól magukról megfeledkezett urakokat. Magára vessen az a társadalom, amelyik azt nem teszi. Arról joggal elmondhatjuk, hogy annak egyes tagjai igen sok tekintetben produktumai az össznek, az egésznek. Jól tudom, pusztában elhangzott figyel­meztetés lesz ez is, csak nyomda-festék pocsékolás, betükoptatás — de megírom mégis. — Legalább néhány percig elmél­kedjenek e szomorú állapotokon u józanak épugy. mint a részeges és kártyások.­Egyik másik talán még idejében észbe kap s nem rohan vakon a bukás szédítő örvénye felé, a honnét bizony nincs mene­külés, nincs szabadulás. Bizony-bizony nem ártana mindezeket megszivelni s megváltozni. —ösay. Színház. Az elmúlt héten három olyan darab ment, a, melyet már az idei szezonban előadtak. Ezekről ezúttal csak annyit emlí­tünk meg, hogy az Ördög és Fátum igen szép közönség előtt és sokkal jobb előadásban ment, mint a premieren. E két. mű határozottan kassza darab lesz. # Pénteken A táncos regiment szórakoztatta a közönséget s ejtette lázba az asszony és leánysziveket. Nem ei>y szép ségtől hallottam, hogy nem is olyan meg­vetendő eseménynek tartanák, ha a had­ügyminiszter városunk - nyakára küldene egy ilyen táncos huszár ezredet. Hiába! Nőszemekben a huszár egészen más katona, mint a baka, furvézer, vagy más. Ha kí­vánságuk beteljesedne, micsoda huszárláz fogná el az elitte bálok szépeit épugy, mint a filléres táncestélyek konyhatündé reit. Micsoda láz!... Még gondolni sem jó rá a szegény cibil és bakasziveknek. * Szombaton és vasárnap este a színházi közönségnek egyik régi kedvenc operettéjét a Vice Admirá­list adták elég jó előadásban. Dicséret­tel kell megemlékeznünk Komáromi. Barna és Radványi alakításairól, szép énekeiről. Igen jók voltak R á t k a i, Tihanyi, és G y ö r i, sőt még A n d a i is elég tűrhetően énekelt. Azonban Pataki és Tárnái énekszámai bot­rányosan rossz hatással voltak a publi­kumra. Igaz, ez estén egyáltalán igen ne­héz helyzetük volt színészeinknek, mert közönségünk most hat év után sem tudta elfeledni S z a 1 ó c z y Irén, Szegedi Zelma, Csőregh és Kemény gyö­nyörű éneklését. Még ma is fülünkbe csengnek az ő fülbemászó hangjukon előadott szép zeneszámok. Direktor Ur! Ez az előadás is csak a mi állításunk mellett bizonyít: — más pri­madonnákat kérünk ! Sürgősen kérünk ! * Heti műsor: Kedden : Tolvaj. Szerdán : Fösvény. Csütörtökön : Vice admirális. Pénteken : Ördög mátkája. Szombaton: Salome és Pillangó k. a. d. u. Drótos tót. as map. e8te saiome és Válás után. Villy. Apróságok Kapacitálják Bögre urat, hogy lép­jen be ő is a közös konyhába, s bárha apróra kifejtik annak mindén előnyét, az öreg még sem akar vállalkozni. — Mind igaz, mind igaz, — mondja elszántan, — de akkor nincs miért disz­nót ölni, disznótor nélkül pedig nem ér a téli idő egy pipadohányt. * — Nem láttalak a banketten. — Elég baj az nekem, hogy nem láthattál. Épen húztam felfele a télirok- kom, mikor betoppant az anyósom, s erre 4 feleségem olyan harcias iett, hogy ott­hon kellett maradni. * A b—i törvényszék felebbezési ta­nácsa a következő végzéssel küldte le az iratokat egyik járásbírósághoz: „Hallgassa meg a biróság a feleket arra nézve, hogy melyik csatolta be az iratok között lévő tök királyt és mit akar vele bizonyítani.“ * # Pumpfi ur megelégedett arccal sétál a Deák-téren, a mi nagyon feltűnt egyik hitelezőjének, s imigyen szólította meg: — Be jókedvűnek látom, talán azért, mert pénze van? — De hogy van, hanem jól esik tudni, hogy most másnak sincs. * Egyik helyilapról az a hír, hogy újévtől kezdve napilappá lesz. Nekem is ajánlja valaki, hogy a Szatmár és Vidé­kéből is csináljunk napilapot. — Kétszer se biztass — mondom az illetőnek — mert most egy olyan lelkes főmunkatársam van, hogy neki mernék vágni. Demeter. HI RE INK. — Városi tüzkárbiztositó. Érdekes és tnegszivelendö javaslatot terjesztett A l tn á d y Géza tanácsos Budapest fő- és székváros tanácsa elé. Nevezett tanácsos a fővárosi tűzoltó­ság újjászervezését és létszám felemelé­sét hozza javaslati a. Minthogy pedig ez óriási kölfségtöoblet lenne, nagyon helyesen rámutat arra, Irogy a tűzol­tóság eltartásának költségeihez első sorban a t ii z. b i z t o si t ó társa­ságoknak kellene hozzájárulni brutó dijaik 5 százalékával, másod­sorba a pedig a sz i n h á z a k és rii u- 1 a t ó k megadóztatásával. — Ezt jog­gal követelhetik is, mert, hiszen a tűzoltóság nem csupán alakosság va­gyonbiztonságát szolgálja, hanem óriási szolgálatot tesz a biztosi tó társaságok­nak, a színház és mulatóhelyek bér­lőinek. Javasolja végül, a városi tüzkárbiztositó intézetek felállítását, s kimutatja, milyen nagy anyagi haszna lenne ebből a fővá­rosnak. Bizoriy nálunk is itt volna az ideje, hogy vezető köreink alaposan foglalkozzanak ez ügygyei. — Negyedszázados jubileum. A Széchenyi-társulat f. hó 4-ón M adar assy Dezső társulati igazgató elnöklete alatt Szál- maron ezükebb köríi gyűlést tartott, melyen p társulat 25 éves fennállása megünneplésé-- nek módozatai kerültek napirendre. A gyű­lésen megjelentek: Vajay Károly polgár-1 mester, dr. Fechtel János, Mihályi Ferenc igazgató, Faragó Jenő segédtanfeliigyelő és a vármegyei és szatmári sajtó képvelői. A gyűlés a következőkben állapodott meg: Az ünnepség január hó 19-én vasárnap lesz megtartva, valószínűleg a Pannónia nagy­termében, ha az a drapéria-próba alkalma­zásával megfelelőnek fog bizonyulni. A bi­zottság mindent elkövet, hogy ezen hazafias, egyesület ünnepi sikerét biztosítsa és a köfl zönség érdeklődését felkeltse. A közoktatás-- ügyi kormányt, Tóth János és Mezőssy Béla államtitkárokat is külön meghív ja a társulat vezetősége, hogy megjelenésükkel az ünnep­ség fényét emeljék.- A , díszközgyűlést div- Boromisszn Tibor megyés püspök elnök nyitja meg. Ünnepi beszédet dr. Fechiel János tart. Faragó Jenő társulati titkár a/, igazgatóság évi jelentését olvassa fel. A zárbeszédet pe-, dig dr. Falu^sy Árpád főispán tartja. Dél-; ben bankett lesz, melyre uz aláírási iveket pár nap múlva kibocsájtjak. — Felolvasás. F. hó 7-én szombaton este B a u in g a r t e n Zsigmond felső kc-j resk. iskolai tanár a Kereskedő Ifjak Egye­sületének dísztermében a Tőzsdék-ről tartott élénk érdeklődés mellett felolvasást. Ismertette a tőzsdék' történeti fejlődését, a Budapesti áru- és értéktőzsde kialakulását. Beszélt a börzéknek a világkereskedelemre és az árhullámzásra gyakorolt hatásáról. A tőzsdei ügyletek tárgyalása . után ezek gnz- dusági szerepének méltatására tért af, majd a tőzsdereform főirányelveivel ismertette meg u hallgatóságot. Rámutatott a tőzsdei szerencsejátékok — a külömbözeti és di j- - ügyletek — erkölcstelen és gazdaságilag veszélyes következményeire, melyek elhat-«- pódzásu óta a tőzsde -nem tölti be azt a szerepet, melyre természetes fejlődése is utalja, hogy a világforgalmi cikkek árhul­lámzását szabályozza, a tőkék elhelyezésére és megszerzésére alkalmat szolgáltasson, ha­nem kártya asztallá válik, hol a kalandorok és szerencsejátékosok találkoznak. Akkor lesz ez uz intézmény eredeti rendeltetésének visszaadvu, ha majd falui között csak keres­kedők jönnek össze és bonyolítják le nális- alapon nyugvó adás-vételi ügyleteiket. — Uj ezredtulajdonos. Mőrk altábornagy kassai hadtestparancsnokot és vezérlő tábornokot, — ki hz elmúlt tavaszon a nyíregyházi honvédhuszár tisztek tisztel­gése alkalmával magyar gyűlöletével tünte­tett — 0 felsége a 69-ik székesfehérvári szinmagyar ezred tulajdonosává nevezte ki. Vájjon elfogadja a szép magyar fiuk ezre-' dességét ?... — Uj táblabiró. Kölcsey János szatmárnémeti kir. törvényszéki bírónak 0 felsége a király a kír. táblabirói címet és jelleget adományozta. Ezen jól megérdemelt kitüntetés és előléptetéshez mi ’ is őszintén gratulálunk. Kölcsey János városunkban fon­tos társadulmi állásokat tölt be, igy a ref. gimnázium fentartó tanáosának is elnöke. Ál­talános öröm kiséri tehát előléptetését, mely lehetővé tette azt is, hogy városunkban to­vábbra is megmaradj ,n. P8“ Folytatás a mellékleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom