Szatmár és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-23 / 30. szám

Huszonnegyedik évfolyam. 30-ik szám. Szatrtnár, 1907 julius 23. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI MEGJELEN MINDEN KEDDEN. ELŐ FIZETÉS AZ Egész évre Fél évre . ARA: = Negyedévre I kor. 50 fill. . 6 kor. . 3 * I Egyes szám ára 16 Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők : = Morvái János Hnyvnyomdája Eötvös-utcza 6 ik az. alatt. = TT^VT .TTFOJsT-SZAlvr : 78. ■ A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. HIRDETÉSEK a lap friadóhivatalában a legofcsább árak mellett fölvétetnek. NyiRtér garxnond sora ‘20 Mér. Hirdetések díjjal elftie fizetendők. A munkásbiztositási törvény, j E hó i-én életbe lépett az. 1907. ' XIX. törvénycikk, mely az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak beteg­ség és baleset esetére való biztosításá­ról intézkedik, s ezzel az 1891. XIV. t.-cikk, mely' az ipari és gyári alkal­mazottaknak betegség esetében való se­gélyezését szabályozta, hatályát vesztette. A régi törvény alapján városunk­ban működött a „Szatmárnémeti ke­rületi betegsegélyző pénztár,“ a „Szat­márnémeti kereskedő ifjak betegsegélyző egyesülete“ és a „Szatmári gőzmalom betegsegélyző pénztára,“ az uj törvény szerint azonban a két utóbbi egyesület megszűnt, s egyedül a „Szatmárnémeti kerületi betegsegélyző pénztár“ maradt működésben, amelynek kötelékébe most már a megszűnt két pénztár tagjai is tartoznak. Sőt az uj törvény kiterjesz­tette sok olyan foglalkozási ágra is a belépési kötelezettséget, a melyek ed­dig törvény szerint nem voltak kötele­sek a pénztárba belépni, mint pl. a műszaki irodák, színházak, gyógyszer- tárak és gyógyintézetek, egyletek, tár­sulatok, ipartestületek, munkásbiztositó intézetek stb. Jó lesz tehát általánosan tudomást szerezni az uj törvényről, mert sok embernek kellemetlensége származhatik belőle, ha kellő időben TÁRCZÁ. A cionizmus célja, keletkezése és fejlődése. Irta és 1907 julius hő 7.-én, a „Szatmári Cionista Egylet“ rendes ülésén felolvasta Jordán Viktor orvostanhallgató. (Folytatás.) Palesztinába, az őshazába való visz- szatelepités tervszerű kivitelének gondo­lata tehát már talajra talált, de a zsidó nép a maga egészében még nem fogta fel a mozgalom jelentőségét. Az ese­mények azonban megtanították erre is. Az orosz zsidóüldözések után azt vártuk, hogy a „művelt“ Európa fölszólal e borzalmak ellen s véget vet azoknak: de ime: nap-nap után ismétlődnek a mé­szárlások, ijjesztő kaszás halál gyanánt le­beg fölöttünk a pogromok réme, a fehér cár birodalmából már a szomszédos Ro­mániára terjedt és nincs kizárva — jobb az ördögöt a falra festeni, mint sem az váratlanul lépjen elő — hogy tovább ter­jed... Ily kétségbeejtő helyzetben lép föl az aktív, politikai cionizmüs megalapítója, boldog emlékű Dr. Herzl Tivadar. Múlt héten Thamusz hó 20.-án (jul. 3.) volt ha­lála napjának harmadik évfordulója s igy illő, ha néhány szó kíséretében hálával adózunk kegyeletes emlékének. Világos, tiszta látású, európai műveltségű ember, akit nemzetének nyomorult sorsa gondol­elmulasztja megtenni, a miket a tör­vény előír. Hogy maga az intézmény áldásos valami és az uj törvény határozott ha­ladást jelent a régivel szemben, azt nem is szükséges mondani. Igaz hogy több terhet ró a munkaadókra, mert mig a régi törvény szerint a járulék egy harmadát fizette a munkaadó és két harmadát az alkalmazott, addig most felét fizeti az egyik és leiét a másik, a baleset elleni biztosítási dijak pedig egészen a munkaadót terhelik, de hát nagyot alkotni áldozatok nél­kül nem lehet, s a munkásoknak be­tegség és baleset ellen való biztosítása egyforma érdeke mindkét osztálynak, s ha a terhet igazságosan akarjuk felosz­tani, a nagyobb rész természetszerűleg csak a munkaadót illetheti. Hogy és miként fog beválni az uj törvény, azt a jövő fogja megmutatni, annyi bizo­nyos, hogy szerkezete komplikált és évek kellenek hozzá, mig a szabályos és pontos működés elérhető lesz, kü­lönösen a baleset biztosítási része, mint amely egészen üj, mert a betegsegélye­zési rész már ismeretes, 16 év óta a közönség is megszokta. A. betegsegélyezés terén az eddigi törvény uralma alatt különösen két kö­rülmény az, mely a pénziárak műkö­dését valósággal megbénította és lehe­tetlenné tette, hogy a törvény által ki­kodásra késztet s a konklúzió az, hogy segíteni kell és egész életét, tekinté­lyes vagyonát a szent célra fordítja. A 90-es évek elején megjelenik „Ju­denstaat“-ja, amely villámgyanánt hat a lelkekre s fényénél meglátjuk a követendő utat. Tömöriteni, egyesileni kell a zsidó­ságot ősi hazájába: Palesztinába. Ezren és ezren, zsidók és nem zsidók, aki csak könyvét olvas'a, üdvözölték Herzlt és sür­gették a nyilvános akció megkezdésére. Nordau Miksa és hasonló kiválóak ösz­tönzésére ki is lép és megindítja 1897 júniusában a „Die Welt“ c. hetilapot Bécs- ben. Bevezető sorai rávilágítanak szelle­mére. „Ez a lap z s i d ó-lap. Fölvesszük ezt a nevet, mely eddig gyalázatul szol­gált s a tisztelet névévé akarjuk tenni.“ Hogy a lap mennyire megfelelt hiva­tásának a vezér halála után is, mu ta'ja a 10 éves fönállása alkalmából irt ünnepi szám, melynek kiváló cik keiből a laikus is következtetést vonhat a lap magas nivóju szellemi irányára. Európa első publicistái voltak a lap mun­katársai kezdete óta s agitációjának kö­szönhető, hogy 1897 augusztus 29.-én a világ minden részéről küldött 2o4 delega­tus jelenlétében Baselben megnyílt az első zsidó világcongresszus. Ez az első bázeli kongressus nem csak a cionizmus, de a zsidóság történetében- is határkő. Első föl - lélegzése a goluszban tespedő zsidóságnak, első megnyilvánulása az egység tudatára ébr- dt önérzetes zsidó nemzetnek. Herzl itt mondja ki a nevezetes tételt: „A cio­nizmus a zsidósághoz való visszatérés Zsidóországba való visszatérés előtt.“ Hi­vatott emberek referálnak Oroszország, fűzött cél megvalósulhasson úgy, amint az kívánatos lett volna. Az egyik, hogy a tagdijak közadók módjára hajtatván be, azok behajtása a közigazgatási útra tartozott, s az eredmény az volt, hogy a behajtásnál — eltekintve a kevés dicsérendő kivételtől — a kellő szigor mellőztelvén, a követelés nagy része épen a hanyag eljárás miatt odaveszett, s a mi befolyt is, csak nagy késedel­mességgel történt, holott gyors és szi­gorú eljárás mellett a dijak kellő idő­ben befolytak volna. Az uj törvény segitni fog ezen azzal, hogy a pénztá­rak fölé az állami munkásbiztositó hi­vatalt állította, lesz tehát a ki a dijak behajtását ellenőrizze, mert ennek ha­talom is lesz kezében és egyik főfel­adata épen az, hogy a járulékok pon­tos fizetését nyilvántartsa. A másik körülmény, mely a be­tegsegélyző pénztárak működését meg­bénította, a lábra kapott azon eljárás, hogy a sok selejtes elem uzust csinált a betegségből, s csakhogy táppénzhez jusson, az orvost presszionálta a recept- irásra, aminek következménye a horri­bilis gyógyszertári számlák voltak, a melyek a pénztár minden vagyoni erejét felemésztették. Akár volt szükség reá, akár nem, recept és orvosság kellett, s az orvos a durva fellépésnek engedve rendelt is Azt mondhatná ugyan reá az ember, hiszen itt az or­Ausziria, Galícia, Bukovina, Algírin, Né­metország, Anglia, Magyarország stb. zsi­dóságának helyzetéről s napokon át foly­tatott tanácskozások után megállapítják, formába öntik a cionizmus programmját s megteremtik szervezetét. A cionizmus célja: közjogilag biztosított otthont szerezni a zsidó nép­nek Palesztinában. Közjogilag azért kell biztosítani részünkre Palesztinát, mert a török törvények birtokjogot nem ismernek, vagyis ha idegen a török biro­dalomban földet vásárol, azt a kormány elveheti. Ezért kell az európai nagyhatal­mak garantiája, melynek elnyerése már közel áll a megvalósuláshoz, amennyiben Anglia, Németország, Itália, Franciaország és Oroszország királyai és kormányai már Herzlnek megígérték támogatásukat. A cionizmus szervezetére nézve meg lett ál­lapítva, hogy X. A cionisták főszerve a kongressus. 2. Egy Sekel évenkénti lefize tése mellett — ennek értéke nálunk 1 K, — minden 18 évet betöltött cionistának vá­lasztó, 24 évet betöltöttnek választható joga van. 100, illetve most már 200 se­kel fizető választ 1 delegátust. A szavazás a legdemokratikusabb alapon történik, amennyiben a nőknek is teljes joguk van. A szervezet vezetése egy szükebb és egy nagyobb „Aktions Cotnitéé“-re, bizott­ságra van hagyva. Az előbbinek 7 tagja van, elnöke haláláig Dr. Herzl volt, azóta Volffsohn Dávid kölni bankár. Alelnöke Varburg O.tó egyetemi tanár Berlinben. A nagy „Aktions Komitéé“ tagjainak száma 60 s évenkint többször ülésezik. Ezek az I. congressus fontosabb ha­tározatai. Nemes eszméi oly lelkesedést vos a hibás és ő az oka," ha ilyen visszaélések előfordultak, s van is ebben igazság, de ha elgondoljuk, hogy eddig az orvosok mondhatni ingyen szolgál­tak, valósággal megszégyenítés lett volna rájuk az a csekély díjazás, amelylyel a pénztár fáradságukat honorálta, ha nem tekintették volna az intézmény humanitárius voltát, de e mellett is épenséggel nem kívánhatta tőlük senki, hogy ilyen körülmények között az in­tézményt szivükhöz nőttnek tekintsék, s minden egyes alkalommal a nyers erővel bírókra keljenek. Ennek dacára elmondhatjuk, hogy a betegsegélyző pénztárak létezhetésüket mégis az or­vosoknak köszönhetik nagy részben, mert ha ők csekély díjazásuk miatt sztrájkba lépnek, az intézményt meg­ölhették volna. Az uj törvény ezt a helyzetet is szanálni fogja. Az orvosok fizetése is rendezve lesz, s ha az orvos ily módon szerves összefüggésbe jön a pénztárral, annak érdekét teljesen ma­gáévá teszi és határt fog szabni az említett visszaéléseknek. Viszont, ha az orvosok, a mint a jelekből látszik, tulköveteléssel lépnek fel, s a mint a múltban keveset kap­tak, úgy most a másik szélsőségbe csapva át, igen sokat akarnak, akkor az uj intézménynek mindjárt a kezde­tén nagy nehézséggel kell küzdeni, s ha nem jön meg a méltányos belátás, szültek a világ zsidóságában, hogy egy év alatt a delegátusok száma 9-szeresére növekedett s 1898 őszén, a II. baseli cong- ressuson már 913 delegatus jelent meg’. A II. congr. legfontosabb ténye a „Zsidó Gyarmatbank“ megalapítása 40 millió márka alaptőkével. A bank neve már cél­ját is mutatja. A palesztinai gyarmatosítás előmozdítására s a cionizmus alapjául szol­gál. A bank részletesebb ismertetése az intézmények körébe s igy a ma esti programm egy másik szereplőjéhez tarto­zik ; én csak arra akarok rámutatni, hogy egy részvény 24 K 10 f s a kibocsátás első idejében már 100000 részvény kelt el. Azért oly csekély egy részvény ára, hogy a szegényebb osztálya a zsidóknak is részt vehessen a nemes cél előmozdításában. A bank Londonban székel s fiókintézetei Jaf- fában, Jeruzsálemben és Beirutban olcsó kölcsönökkel lehetővé teszik kivándorló zsidó testvéreinknek a letelepülést. Ugyan­csak a II. congr. határozott a politikai lé­pések megtételének ügyében. Dr. Herzl a II. congressus után audientián volt a szul­tánnál, kisérve nagynevű magyarhoni tu­dósunk, Vámbéry Ármin ajánlólevelétől, hogy egy „Ch xrter“-nek, vagyis egy gyar­matosításra szóló engedélynek megnyeré­sét kieszközölje, aminek megadására a szultán hajlo't volna, de Dr. Herzl a III. congressuson, 1899 augusztusában erről referálva, még a nagyhatalmak garantiá- ját is, az elmondott okokból, szükséges­nek tartotta, ami a szultán részéről, félt­vén suverenitá«át, nehézségekbe ütközik. A III. congressus zsidó kultur szempont­ból hozott fontos határozatokat. Mintais­kolákat állítanak fel Oroszországban és RÖTH SIMON r r r I nagyválasztéka cipőraktárát ajánljuk a t- vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást- == ir JL I^ICSYJEIaMEZTibTÉS! I! Az előrehaladt nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk jóval olcNóbbau szerezhetők be az eddigi áraknál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom