Szatmár és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-16 / 29. szám

SZATBffÁR ES VIDÉKÉ. intézményeknek létesítése a város tisz­teletre méltó vezető férfiainak buzgói- kodásán kívül a város közönségének is nagy anyagi áldozatába került, ön­ként újabb és újabb terheket vállalt magára, hogy megbirkózhassék azok­kal a nehéz feladatokkal, amelyek a város gyors fejlődésének természetes folyományai voltak. Méltán illeti a város közönségét elismerés azért, hogy ezen anyagi ál­dozatoktól soha sem riadt vissza, sőt a nemes közcél szolgálatában mindig készséggel vállalkozott reá. Ámde e készségnek is megvan a határa. A célszerű közgazdálkodás invol­válja, hogy a polgárok erejükön felül ne terhietessenek s a haladó kor igényeit, legalább részben, bizonyos intézmények s hasznot hozó vállalko­zások jövedelméből kíséreljük meg kielégíteni. Más szóval: az ''irányító köröknek gondoskoduiok kell oly in­tézményekről, amelyek a város részére uj jövedelmi forrást fakasztanak anél­kül, hogy uj adókkal újabb terheket rónának a közönségre; mert a külön­böző terhekkel már most is elhalmozott közönség a legjobb akarata ellenére is kimerül s újabb terhek viselésére képtelen lesz. Ilyen intézmény létesítését aktu­álissá teszi az épen most szőnyegen levő tűzrendészed ügy. A tűzoltó-intézmény újjá szer­vezése, a létszám szaporítása, a tűz­oltóságnak modern gépekkel és felsze­relésekkel való ellátása, — ami különben elodázhatlan, — számottevő összeggel terheli meg a város költségvetését, ame­lyet szintén a város közönségének kel lene viselni. Már csak ministeri jóváha­gyásra vár azon szabályrendelet, mely­ben ezen kiadás fedezetére szolgáló tűzvédelmi dij mint újabb községi te­her bennfoglaltatik. A szülővárosom iránti érdeklő­dés, különösen pedig hivatalos állá­somból származó kötelességérzetern arra ösztönzött, hogy ezen újabb köz­teher aktuálitásából kifolyólag fog­lalkozzam azon gondolattal: hogyan lehetne ezen újabb kiadást a város közönségének megterhelése nélkül leg­alább részben, esetleg teljes összegében fedezni? S vele foglalkozva az az eszmém támadt: nem volna-e célszerű magának a városnak kizárólag a város területére hatósági tüzkárbiztositó intéz­ményt létesítenie? Melynek célja az volna,, hogy a város polgárai építményeiket a ható­ság által szervezett és fentartott inté­zetnél biztosíthassák. Bátran merem állítani,. hogy* a városnak minden jó polgára hasonló feltételek mellett a város által lé­tesített intézetnél fogja biztosítani épületeit. Lehetetlenségnek tartom, hogy ez a vállalkozás ne hozná meg a várt eredményt. Hiszen az ország te­rületén levő s nagy költségekkel fen­tartott tüzkárbiztositó intézetek nem­csak fenállanak, hanem virágzanak s részvényeseiknek legalább is szép ka­matot hajtanak. A városra nézve pedig kis keret­ben, csekély kiadással valósziniileg gyümölcsözőbb volna. Nagy költséggel fentartott tűz­oltóságunk pedig nemcsak egyeseknek tenne emberbaráti szolgálatot s védel­mezné vagyonukat, hanem közvetve magának a városnak is védné anyagi érdekeit az által, hogy a bebiztosított épületeket a' tűzvész ellen oltalmazza. Megvallom őszintén, nehezen ha­tároztam el magamat, hogy ezen esz­mét a közönség elé bocsássam, annál is inkább, mert érdeklődtem: nincsen e már más városokban is ilyen in­tézmény, s úgy értesültem, hogy az ország: egyetlen városában sincsen. Egyelőre csupán az eszmét óhaj­tottam fölvetni. A részletkérdések meg­vitatása, az eszme keresztülvitele módo­zatainak megismertetése későbbi dolog Bátorkodom e sorokra a város ügyei iránt nemesen érdeklődő pol­gármester urnák és az arra hivatott férfiaknak szives figyelmét felhívni. Végre egy okos szó! „Fiaim csak énekeljetek“, '— ez volt és nagyrészt ma is ez a hivatalos város jelszava. A város, aki a városon a leghatalmasabb, leggazdagabb és leg­okosabb személyiség, (hiszen egy egész hivatali rendszer végzi nála azt a mun­kát, ami másoknál néhány nyomorult agysejtre van bizva) — ez a nagy személyiség ezelőtt soha, mostanában csak nagy ritkán hajlandó belevonni a nekhez a részvéten kívül egy erősebb kö­telék : a testvéri érzés fűzi. Segíteni kel­lett és segítettünk is. Megalakul az „Alli­ance Izraélite Universelle,“ a zsidó filantro- pikus léleknek ez a klassikus megnyilat­kozása. A nyugati zsidóság nagyjai: a Rotschild bárók, Thiers, Cremieux Adolf francia államférfi és miniszter és mások állanak az élén, megszámlálhatatlan millió­kat áldoznak az ügyért, melynek alapesz­méje: Kol Jiszróél chavérim, az egész zsidóság egy közösségei képez; jeligéje pedig a régi zsidó bölcsek mondása: Kol Jiszróél árévim ze boze = minden zsidó egy közösségbe tartozik, egymás sorsával törődni köteles, egymásnak mintegy ke zesse, minthogy egy — bármely zsidó — képzelt vagy igazi bűnét a népek gyűlö­lete úgyis minden megkülönböztetés nél­kül az egész zsidóság rovására írja, minden zsidóra ráfogja, kezessé, felelőssé teszi az egész népfajt egyesek hibáiért. Az „Alliance“ tehát ezen utón kezdte meg működését s elve az volt, hogy a kiűzött vagy kivándorlásra kész tömegeket külön­böző országokban telepitik le, szétszórják őket az Óceán túlsó felén s igy könnyűé­nek sorsukon. De végleges megoldás ez sem lthe­tett. Mert a bevándorló zsidó tömegek a gazdasági és social is zavarokkal amúgy is küzdő uj hazájukban a megélhetést az öslakók részére is nehezebbé teszik s a faji együvétartozáson alapuló nemzetek a más fajhoz: a zsidóhoz tartozó bevándorlót ide­gennek tekintik s úgy is kezelik. A sza­bad Amerika mind szigorúbb szabályo­kat állít a bevándorlók elé, melyeknek éle a zsidók ellen irányul, Anglia pedig maga erejét a gazdasági élet energia- halmazatába. Intézi a folyó ügyeket, de csele­kedni nem igen látjuk és gazdasági életrendje a holtkéz élettelen benyomá­sát kelti. Ezért vagyunk halálosan kiéhezve egy kézzelfogható, közvetlen gazdasági műveletre a város részéről, egy város- fejlesztő mozdulatra attól a hivatalos tényezőtől, aki ha.Kronosként nem is falta fel a fiait, de mindig azt ette, amit a fiai termeltek. Mohó helyesléssel és elismeréssel fogadjuk hát a gazdasági tanácsos leg­újabb ideáját, amelyet előterjesztésbe foglalva, a városi tanácsnak ád. Alább adjuk teljes szövegét az előterjesztésnek, amelyben a gazdasági tanácsos a jelenlegi „Fehérház“-nak a helyén egy nagyméretű épülettömb emelését javasolja a tanácsnak. A javaslat helyt áll önmagáért, és nem szorul idegen indokolásra. Épen azért csak egyetlen megjegyzést fűzünk egyelőre hozzá Ennek az épületnek építés művé­szeti szempontból is jelentősnek kell lennie. Nem ház kell, épület. Bőkezűen jutalmazott pályamun­kákat kell versenyre bírni, hogy a mi viszonyainkhoz mérten korszakos alko­tás megtervezésében közreműködjenek. Hogy ne csak hasznos, de szép is legyen az épület. Talán a legelső, amelybe a város önmagát fejleszti I Tekintetes Tanácsi A Zöldfa szálloda telkén és a From­mer féle telkén levő összes épületek da­cára az azok fentartására fordított tete­mes évi kiadásnak elavulás folytán oly ál­lapotban vannak, hogy azoknak továbbra jelen állapotukbani fentartása a város kö zönségének érdekét nem képezheti. De eltekintve ettől, s mellékesen hagyva azon kérdést'is, hogy az ezen tel­keken levő épületek még esztendőkig hasz­nálhatók volnának, tekintetbe véve azon körülményt, hogy a Deáktéren ma már a boltbérek oly magasak, hogy egy-egy üz­lethelyiség bére 1600—2000 koronát tesz, a" közvetlen összeköttetésben levő mellék­utcákban levő üzlethelyiségeké pedig 700— 1000 korona között mozog, egy a város központján levő 4 szobás modern lakás bére pedig 900—1000 koronát tesz ki, ok­vetlen előtérbe kell, hogy nyomuljon azon kérdés, hogy ily viszonyok között nem közszükséget képezne-e ezen két a legfor­galmasabb helyen fekvő, együtt 749 négy­szögölet kitevő, összefüggő saroktelket ké­pező ódon, alig jövedelmező épületek he­lyett, egy a mai szükségletet kielégítő, a város díszét emelő, s megfelelő jövedelmet nyújtó bérház emelése ? Nézetem szerint ha a város közönsége e telkeket uj épületek­kel látná el, a’ befektetés kellő jövedel­met hajtana, a közszükséget szolgálná, a várost díszítené s emellett nemcsak hogy magamagát törlesztetté, de a mái jövede lemnél nagyobb tisztajövedelmet is ha*' tana. Ezt egy rövid számítással lem igazolni. A Zöldfa szálloda bére mg 7000 K. A Petőfi u. 16. sz, ház bére tyoo K. Összesen 8700 K».. Fenntartá-i költség a két épületre: Zöldfa szálloda . . ; 500» K'. ; Petőfi-u. bérház átlag , , ■ . 200» K.. Összesen, 700 Ü. Tiszta haszon > ... K äooo K. évenként. Ha e két telket a város; közönsége egyesítvén, a Tompa-közt a telkekből mintegy 3—4 méterjeit szélesbit ve, szabá­lyozná, a két teleit területe mintegy 700 négyszögöl maradna, a Deáktér s Petöfis- utca felől m. e. 36—^36 méter, a Tompa? köz felől pedig 88 méter utcai vonallal. Ezen építési telken csak a 3 utcaii oldalt i4 m. széles s 2 emeletes főépület­tel beépítve (36X i4X36X>4X60X14 m2j, összesen mintegy 1850 in4'területit, épüle­tet lehetne s kellene emelni, melynek imá­ját 270 korona átlag árral számítva (1850X270 K) összesen mintegy 504.000 korona befektetési költséggel állanánk szemben, mely összeg 50 éves törlesztése 4.9% kamatot s törlesztést számítva, 24696- koronát igényelne évenként. A létesítendő épületben, annak főbe­már meg is hozta az „Anti Allian Bill“-t, az idegenek (értsd: zsidók) bevándorlás sát korlátozó törvényt. De más szem­pontból is keserű a bevándorló sorsa. Bármely más nemzetnek fia, ha kivándo- | rol, új hazájában biztonságban érezheti magát, mert erősiti az a tudat, hogy" hazája, nemzete, melyhez fajilag tar-, tozik áll a háta mögött és védi. — De ki védi a zsidót? Az az ország, a honnan kivándorolt, nem tekinti fiának, a zsidó nemzet pedig, nem lévén területe és állama, nem védheti saját fiait. E két pont: a socialis és politikai kérdés az, ami az „Alliance“ nemes munkájának szükségszerű eredménytelenségét okozta. Megalapítói számtalan milliót áldoztak testvéreiknek, de e milliók csak alamizs­nák voltak, politikájuk alamizsna politika s az eredmény csak a zsidó nyomor pilla­natnyi részleges megszüntetése. Ezt a céltalan politikát belátva, a múlt század nyolcvanas éveiben, az orosz- országi zsidóüldözések hatása alatt Mon- tefiore Mózes, báró Róthschild Ödön és báró Hirsch kimondják a nagy szót, hogy nem a szétszórás, csak a tömö­rítés segíthet a zsidóságon. Területet kell tehát keresni, ahol a bolygó zsidó tömegek letelepedjenek. S a mikor ilyet keresünk, nem-e önkénytelenül arra az or­szágra gondolunk, melyhez vallási és tra- ditionális kötelékek fűznek s apely gaz dasági, kereskedelmi és földrajzi szem­pontból is legalkalmasabb? Ők is, báró Hirsch kivételével, arra gondoltak s igy alakulnak meg az első zsidó gyarmatok Palesztinában. (Folytatjuk.) járatát a Tompa köz felé helyezve el, a következő helyiségek volnának emelhetők: 1. Deáktéren 6, átlag 5 6 méter szé­les üzlethelyiség "i4 m. mélységgel, ugyan- ily pincével. 2. Tompi-közben 9 á;lag 6 méter szé­les üzlethelyiség i4 m. mélységgel, pince nélkül, mert a pincék az emeleti lakások­hoz vonának adandók. 3. Petőfi utcán egy 54 m. hosszú, s az udvarbóli hozzácsatolással 20—24 m. széles, tehát mintegy 800 m* alapterületű élelmiszer, hús, stb. vásárcsarnok, 60 áruló rekeszszel, egyenként m. e. 9 m. alapterülettel. 4. Az első emeleten 10 egyenként át­lag i85 m2 alapterületű lakás, vagy üz­lethelyiség. 5 . A l ír emeleten 10 egyenként szin­tén 185 m2 alapterületű lakás, vagy 12—14 kisebb lakás. Ezek jövedelmezősége nézetem szeiint kitenne: 1. 6 üzlethelyiség á 1600'K — 9600 K 2. 9 üzlethelyiség á 900 K = 8too K 3. Arucsarnok 60 rekeszszel . . . . .. á 4. 10 lakás . . á 5. 10 lakás . . á 100 K. — 6800 K. 9")o K = 9000 K 750 K = 7500 K összesen 40200 K "Mit terhetne : 1 Évi feritariás s kezelés . 2000 K. 2. Amortizálio ..........24696 K. ■4 Vegyesek..................1304 K Öss zesen 28000 IC Maradna évi tisztajövedelem 12300 K. tehát évi 4200 korona több tisztajövende- lfin lenne a mai 8000 koronával szemben. Megjegyzem azonban, hogy e jöve­delmet a legnagyobb valószinüség szerint alacsonyan vettem föl, mert egy modern házban a Deáktéren várható- jövedelmet ma kiszámítani alig lehet, mert oly házs, melyben parkett, villám világiás, vizveze- ték, vizöblitős closett, jó ajtó s ablakok stb együtt nincs meg, volnának mind, s bizton hiszem, hogy egy ily első emeleti lakásért iooo, sőt 1200 koronát is szíve­sen megfizetnének s a Tompa-közi üzlethe­lyiségek bére és egy vásárcsarnok oda- helyezése s így forgalom odaterelése foly ­tán nagyon emelkednék. A kifejtettek folytán javaslatom az, hogy méltóztassék ezen elöterteszlésemei megfontolás végett a középitkezési bízott-, ságba beterjeszteni s ha a felvetett kérdés megoldása szükségesnek s célszerűnek, ta­láltatnék, úgy kérem a további iárgyalá-- sok felvételét elrendelni. A két telek bérleti szerződése 19101 évi április 30.-án jár le, azonban bártne lyik 6 havi előzetes felmondás mellett 1« közgyűlés által közcélból megszüntethető. Szatmár-Németi, 1907 július 10. Tisztelet*' . Bartha Kálmán, • gazd,‘ im I n,icsos. Apaságok. Ana « h ir,.0t hogy fi4 millió értékbL-n- 5 koronások'^ ver„e^^s hofjy n mostani a8 btinkjegyeket újukkal fogják ki­csete p 4, pump(5 ur lelkesen felkiáltott: . — Pompás dolog! ezt már csakugyan okosan teszik1 — Mit örvendcsz. neki, hiszen neked! az újból sem lesz. — Da' azt .tartom, hogyha már nincs;, legalább uj legyen I <1 Somogyvármegye átirata furcsa képet’' fest a dunántúli állapotokról. Az „egyke“" szó ismert fogalommá vált. Ebben a kérdés-- ben helyes lesz minél hamarabb tenni vala­mit, s ba rajtam állana, legelső sorban i* azon kezdeném, hogy akinek 6,. vagy enné/ is több gyermeke van, azt rögtön felment* . nem az adófizetés alól és azonkívül QZklgy összegű állami jutalomban részesíteném^ — Hogy pokkadoznáuak az egykések! * A főváros legújabb szenzációja, h.< >gy egy huszártiszt beállott hentes»inasnalt. — Mi van ezen csodálkozni való — mondja egy helybeli mészáros —- hiszel 1 a huszárnak is az a mestersége, ho<£y háború esetén levágja az ellenséget, n helyes 3;a- tonai nevelés tehát az volna, hogy a feudiH- iskolábun a hentes mesterséget 5s tunitanák. * — No tudod, nagyon örvendelk, begy iiz a huszártiszt Budapesten lett hemtes-inns és nem minálunk. — Ugyan miért? Folytatás a mellékleten. A Narten-féle BIOSKOP Villamos világítás. Európa legnagyobb mozgófénykép vállalata előadásait a „Fapiac-téren“ tartja saját, e célra épült, kedve­zőtlen időtől mentes, tágas és fényes helyiségben Minden városban óriási feltűnést keltett újdonságok- Mindennap nagy, uj műsor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom