Szatmár és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-16 / 29. szám
SZATBffÁR ES VIDÉKÉ. intézményeknek létesítése a város tiszteletre méltó vezető férfiainak buzgói- kodásán kívül a város közönségének is nagy anyagi áldozatába került, önként újabb és újabb terheket vállalt magára, hogy megbirkózhassék azokkal a nehéz feladatokkal, amelyek a város gyors fejlődésének természetes folyományai voltak. Méltán illeti a város közönségét elismerés azért, hogy ezen anyagi áldozatoktól soha sem riadt vissza, sőt a nemes közcél szolgálatában mindig készséggel vállalkozott reá. Ámde e készségnek is megvan a határa. A célszerű közgazdálkodás involválja, hogy a polgárok erejükön felül ne terhietessenek s a haladó kor igényeit, legalább részben, bizonyos intézmények s hasznot hozó vállalkozások jövedelméből kíséreljük meg kielégíteni. Más szóval: az ''irányító köröknek gondoskoduiok kell oly intézményekről, amelyek a város részére uj jövedelmi forrást fakasztanak anélkül, hogy uj adókkal újabb terheket rónának a közönségre; mert a különböző terhekkel már most is elhalmozott közönség a legjobb akarata ellenére is kimerül s újabb terhek viselésére képtelen lesz. Ilyen intézmény létesítését aktuálissá teszi az épen most szőnyegen levő tűzrendészed ügy. A tűzoltó-intézmény újjá szervezése, a létszám szaporítása, a tűzoltóságnak modern gépekkel és felszerelésekkel való ellátása, — ami különben elodázhatlan, — számottevő összeggel terheli meg a város költségvetését, amelyet szintén a város közönségének kel lene viselni. Már csak ministeri jóváhagyásra vár azon szabályrendelet, melyben ezen kiadás fedezetére szolgáló tűzvédelmi dij mint újabb községi teher bennfoglaltatik. A szülővárosom iránti érdeklődés, különösen pedig hivatalos állásomból származó kötelességérzetern arra ösztönzött, hogy ezen újabb közteher aktuálitásából kifolyólag foglalkozzam azon gondolattal: hogyan lehetne ezen újabb kiadást a város közönségének megterhelése nélkül legalább részben, esetleg teljes összegében fedezni? S vele foglalkozva az az eszmém támadt: nem volna-e célszerű magának a városnak kizárólag a város területére hatósági tüzkárbiztositó intézményt létesítenie? Melynek célja az volna,, hogy a város polgárai építményeiket a hatóság által szervezett és fentartott intézetnél biztosíthassák. Bátran merem állítani,. hogy* a városnak minden jó polgára hasonló feltételek mellett a város által létesített intézetnél fogja biztosítani épületeit. Lehetetlenségnek tartom, hogy ez a vállalkozás ne hozná meg a várt eredményt. Hiszen az ország területén levő s nagy költségekkel fentartott tüzkárbiztositó intézetek nemcsak fenállanak, hanem virágzanak s részvényeseiknek legalább is szép kamatot hajtanak. A városra nézve pedig kis keretben, csekély kiadással valósziniileg gyümölcsözőbb volna. Nagy költséggel fentartott tűzoltóságunk pedig nemcsak egyeseknek tenne emberbaráti szolgálatot s védelmezné vagyonukat, hanem közvetve magának a városnak is védné anyagi érdekeit az által, hogy a bebiztosított épületeket a' tűzvész ellen oltalmazza. Megvallom őszintén, nehezen határoztam el magamat, hogy ezen eszmét a közönség elé bocsássam, annál is inkább, mert érdeklődtem: nincsen e már más városokban is ilyen intézmény, s úgy értesültem, hogy az ország: egyetlen városában sincsen. Egyelőre csupán az eszmét óhajtottam fölvetni. A részletkérdések megvitatása, az eszme keresztülvitele módozatainak megismertetése későbbi dolog Bátorkodom e sorokra a város ügyei iránt nemesen érdeklődő polgármester urnák és az arra hivatott férfiaknak szives figyelmét felhívni. Végre egy okos szó! „Fiaim csak énekeljetek“, '— ez volt és nagyrészt ma is ez a hivatalos város jelszava. A város, aki a városon a leghatalmasabb, leggazdagabb és legokosabb személyiség, (hiszen egy egész hivatali rendszer végzi nála azt a munkát, ami másoknál néhány nyomorult agysejtre van bizva) — ez a nagy személyiség ezelőtt soha, mostanában csak nagy ritkán hajlandó belevonni a nekhez a részvéten kívül egy erősebb kötelék : a testvéri érzés fűzi. Segíteni kellett és segítettünk is. Megalakul az „Alliance Izraélite Universelle,“ a zsidó filantro- pikus léleknek ez a klassikus megnyilatkozása. A nyugati zsidóság nagyjai: a Rotschild bárók, Thiers, Cremieux Adolf francia államférfi és miniszter és mások állanak az élén, megszámlálhatatlan milliókat áldoznak az ügyért, melynek alapeszméje: Kol Jiszróél chavérim, az egész zsidóság egy közösségei képez; jeligéje pedig a régi zsidó bölcsek mondása: Kol Jiszróél árévim ze boze = minden zsidó egy közösségbe tartozik, egymás sorsával törődni köteles, egymásnak mintegy ke zesse, minthogy egy — bármely zsidó — képzelt vagy igazi bűnét a népek gyűlölete úgyis minden megkülönböztetés nélkül az egész zsidóság rovására írja, minden zsidóra ráfogja, kezessé, felelőssé teszi az egész népfajt egyesek hibáiért. Az „Alliance“ tehát ezen utón kezdte meg működését s elve az volt, hogy a kiűzött vagy kivándorlásra kész tömegeket különböző országokban telepitik le, szétszórják őket az Óceán túlsó felén s igy könnyűének sorsukon. De végleges megoldás ez sem lthetett. Mert a bevándorló zsidó tömegek a gazdasági és social is zavarokkal amúgy is küzdő uj hazájukban a megélhetést az öslakók részére is nehezebbé teszik s a faji együvétartozáson alapuló nemzetek a más fajhoz: a zsidóhoz tartozó bevándorlót idegennek tekintik s úgy is kezelik. A szabad Amerika mind szigorúbb szabályokat állít a bevándorlók elé, melyeknek éle a zsidók ellen irányul, Anglia pedig maga erejét a gazdasági élet energia- halmazatába. Intézi a folyó ügyeket, de cselekedni nem igen látjuk és gazdasági életrendje a holtkéz élettelen benyomását kelti. Ezért vagyunk halálosan kiéhezve egy kézzelfogható, közvetlen gazdasági műveletre a város részéről, egy város- fejlesztő mozdulatra attól a hivatalos tényezőtől, aki ha.Kronosként nem is falta fel a fiait, de mindig azt ette, amit a fiai termeltek. Mohó helyesléssel és elismeréssel fogadjuk hát a gazdasági tanácsos legújabb ideáját, amelyet előterjesztésbe foglalva, a városi tanácsnak ád. Alább adjuk teljes szövegét az előterjesztésnek, amelyben a gazdasági tanácsos a jelenlegi „Fehérház“-nak a helyén egy nagyméretű épülettömb emelését javasolja a tanácsnak. A javaslat helyt áll önmagáért, és nem szorul idegen indokolásra. Épen azért csak egyetlen megjegyzést fűzünk egyelőre hozzá Ennek az épületnek építés művészeti szempontból is jelentősnek kell lennie. Nem ház kell, épület. Bőkezűen jutalmazott pályamunkákat kell versenyre bírni, hogy a mi viszonyainkhoz mérten korszakos alkotás megtervezésében közreműködjenek. Hogy ne csak hasznos, de szép is legyen az épület. Talán a legelső, amelybe a város önmagát fejleszti I Tekintetes Tanácsi A Zöldfa szálloda telkén és a Frommer féle telkén levő összes épületek dacára az azok fentartására fordított tetemes évi kiadásnak elavulás folytán oly állapotban vannak, hogy azoknak továbbra jelen állapotukbani fentartása a város kö zönségének érdekét nem képezheti. De eltekintve ettől, s mellékesen hagyva azon kérdést'is, hogy az ezen telkeken levő épületek még esztendőkig használhatók volnának, tekintetbe véve azon körülményt, hogy a Deáktéren ma már a boltbérek oly magasak, hogy egy-egy üzlethelyiség bére 1600—2000 koronát tesz, a" közvetlen összeköttetésben levő mellékutcákban levő üzlethelyiségeké pedig 700— 1000 korona között mozog, egy a város központján levő 4 szobás modern lakás bére pedig 900—1000 koronát tesz ki, okvetlen előtérbe kell, hogy nyomuljon azon kérdés, hogy ily viszonyok között nem közszükséget képezne-e ezen két a legforgalmasabb helyen fekvő, együtt 749 négyszögölet kitevő, összefüggő saroktelket képező ódon, alig jövedelmező épületek helyett, egy a mai szükségletet kielégítő, a város díszét emelő, s megfelelő jövedelmet nyújtó bérház emelése ? Nézetem szerint ha a város közönsége e telkeket uj épületekkel látná el, a’ befektetés kellő jövedelmet hajtana, a közszükséget szolgálná, a várost díszítené s emellett nemcsak hogy magamagát törlesztetté, de a mái jövede lemnél nagyobb tisztajövedelmet is ha*' tana. Ezt egy rövid számítással lem igazolni. A Zöldfa szálloda bére mg 7000 K. A Petőfi u. 16. sz, ház bére tyoo K. Összesen 8700 K».. Fenntartá-i költség a két épületre: Zöldfa szálloda . . ; 500» K'. ; Petőfi-u. bérház átlag , , ■ . 200» K.. Összesen, 700 Ü. Tiszta haszon > ... K äooo K. évenként. Ha e két telket a város; közönsége egyesítvén, a Tompa-közt a telkekből mintegy 3—4 méterjeit szélesbit ve, szabályozná, a két teleit területe mintegy 700 négyszögöl maradna, a Deáktér s Petöfis- utca felől m. e. 36—^36 méter, a Tompa? köz felől pedig 88 méter utcai vonallal. Ezen építési telken csak a 3 utcaii oldalt i4 m. széles s 2 emeletes főépülettel beépítve (36X i4X36X>4X60X14 m2j, összesen mintegy 1850 in4'területit, épületet lehetne s kellene emelni, melynek imáját 270 korona átlag árral számítva (1850X270 K) összesen mintegy 504.000 korona befektetési költséggel állanánk szemben, mely összeg 50 éves törlesztése 4.9% kamatot s törlesztést számítva, 24696- koronát igényelne évenként. A létesítendő épületben, annak főbemár meg is hozta az „Anti Allian Bill“-t, az idegenek (értsd: zsidók) bevándorlás sát korlátozó törvényt. De más szempontból is keserű a bevándorló sorsa. Bármely más nemzetnek fia, ha kivándo- | rol, új hazájában biztonságban érezheti magát, mert erősiti az a tudat, hogy" hazája, nemzete, melyhez fajilag tar-, tozik áll a háta mögött és védi. — De ki védi a zsidót? Az az ország, a honnan kivándorolt, nem tekinti fiának, a zsidó nemzet pedig, nem lévén területe és állama, nem védheti saját fiait. E két pont: a socialis és politikai kérdés az, ami az „Alliance“ nemes munkájának szükségszerű eredménytelenségét okozta. Megalapítói számtalan milliót áldoztak testvéreiknek, de e milliók csak alamizsnák voltak, politikájuk alamizsna politika s az eredmény csak a zsidó nyomor pillanatnyi részleges megszüntetése. Ezt a céltalan politikát belátva, a múlt század nyolcvanas éveiben, az orosz- országi zsidóüldözések hatása alatt Mon- tefiore Mózes, báró Róthschild Ödön és báró Hirsch kimondják a nagy szót, hogy nem a szétszórás, csak a tömörítés segíthet a zsidóságon. Területet kell tehát keresni, ahol a bolygó zsidó tömegek letelepedjenek. S a mikor ilyet keresünk, nem-e önkénytelenül arra az országra gondolunk, melyhez vallási és tra- ditionális kötelékek fűznek s apely gaz dasági, kereskedelmi és földrajzi szempontból is legalkalmasabb? Ők is, báró Hirsch kivételével, arra gondoltak s igy alakulnak meg az első zsidó gyarmatok Palesztinában. (Folytatjuk.) járatát a Tompa köz felé helyezve el, a következő helyiségek volnának emelhetők: 1. Deáktéren 6, átlag 5 6 méter széles üzlethelyiség "i4 m. mélységgel, ugyan- ily pincével. 2. Tompi-közben 9 á;lag 6 méter széles üzlethelyiség i4 m. mélységgel, pince nélkül, mert a pincék az emeleti lakásokhoz vonának adandók. 3. Petőfi utcán egy 54 m. hosszú, s az udvarbóli hozzácsatolással 20—24 m. széles, tehát mintegy 800 m* alapterületű élelmiszer, hús, stb. vásárcsarnok, 60 áruló rekeszszel, egyenként m. e. 9 m. alapterülettel. 4. Az első emeleten 10 egyenként átlag i85 m2 alapterületű lakás, vagy üzlethelyiség. 5 . A l ír emeleten 10 egyenként szintén 185 m2 alapterületű lakás, vagy 12—14 kisebb lakás. Ezek jövedelmezősége nézetem szeiint kitenne: 1. 6 üzlethelyiség á 1600'K — 9600 K 2. 9 üzlethelyiség á 900 K = 8too K 3. Arucsarnok 60 rekeszszel . . . . .. á 4. 10 lakás . . á 5. 10 lakás . . á 100 K. — 6800 K. 9")o K = 9000 K 750 K = 7500 K összesen 40200 K "Mit terhetne : 1 Évi feritariás s kezelés . 2000 K. 2. Amortizálio ..........24696 K. ■4 Vegyesek..................1304 K Öss zesen 28000 IC Maradna évi tisztajövedelem 12300 K. tehát évi 4200 korona több tisztajövende- lfin lenne a mai 8000 koronával szemben. Megjegyzem azonban, hogy e jövedelmet a legnagyobb valószinüség szerint alacsonyan vettem föl, mert egy modern házban a Deáktéren várható- jövedelmet ma kiszámítani alig lehet, mert oly házs, melyben parkett, villám világiás, vizveze- ték, vizöblitős closett, jó ajtó s ablakok stb együtt nincs meg, volnának mind, s bizton hiszem, hogy egy ily első emeleti lakásért iooo, sőt 1200 koronát is szívesen megfizetnének s a Tompa-közi üzlethelyiségek bére és egy vásárcsarnok oda- helyezése s így forgalom odaterelése foly tán nagyon emelkednék. A kifejtettek folytán javaslatom az, hogy méltóztassék ezen elöterteszlésemei megfontolás végett a középitkezési bízott-, ságba beterjeszteni s ha a felvetett kérdés megoldása szükségesnek s célszerűnek, találtatnék, úgy kérem a további iárgyalá-- sok felvételét elrendelni. A két telek bérleti szerződése 19101 évi április 30.-án jár le, azonban bártne lyik 6 havi előzetes felmondás mellett 1« közgyűlés által közcélból megszüntethető. Szatmár-Németi, 1907 július 10. Tisztelet*' . Bartha Kálmán, • gazd,‘ im I n,icsos. Apaságok. Ana « h ir,.0t hogy fi4 millió értékbL-n- 5 koronások'^ ver„e^^s hofjy n mostani a8 btinkjegyeket újukkal fogják kicsete p 4, pump(5 ur lelkesen felkiáltott: . — Pompás dolog! ezt már csakugyan okosan teszik1 — Mit örvendcsz. neki, hiszen neked! az újból sem lesz. — Da' azt .tartom, hogyha már nincs;, legalább uj legyen I <1 Somogyvármegye átirata furcsa képet’' fest a dunántúli állapotokról. Az „egyke“" szó ismert fogalommá vált. Ebben a kérdés-- ben helyes lesz minél hamarabb tenni valamit, s ba rajtam állana, legelső sorban i* azon kezdeném, hogy akinek 6,. vagy enné/ is több gyermeke van, azt rögtön felment* . nem az adófizetés alól és azonkívül QZklgy összegű állami jutalomban részesíteném^ — Hogy pokkadoznáuak az egykések! * A főváros legújabb szenzációja, h.< >gy egy huszártiszt beállott hentes»inasnalt. — Mi van ezen csodálkozni való — mondja egy helybeli mészáros —- hiszel 1 a huszárnak is az a mestersége, ho<£y háború esetén levágja az ellenséget, n helyes 3;a- tonai nevelés tehát az volna, hogy a feudiH- iskolábun a hentes mesterséget 5s tunitanák. * — No tudod, nagyon örvendelk, begy iiz a huszártiszt Budapesten lett hemtes-inns és nem minálunk. — Ugyan miért? Folytatás a mellékleten. A Narten-féle BIOSKOP Villamos világítás. Európa legnagyobb mozgófénykép vállalata előadásait a „Fapiac-téren“ tartja saját, e célra épült, kedvezőtlen időtől mentes, tágas és fényes helyiségben Minden városban óriási feltűnést keltett újdonságok- Mindennap nagy, uj műsor.
