Szatmár és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-01 / 1. szám
SZATMÁR ES VIDÉKÉ. az emberek érdeklődése hozzátartozóiknak az egészsége iránt. Szinte hihetetlen (pedig igaz), hogy a szülők figyelme a gyermekeik betegsége tekintetében is kimutatható fogyatkozásban van. Odáig ugyan még nem jutottunk el, hogy ssgitség nélkül hagyják az általuk betegnek tartott gyermeket, habár a vagyontalanabb osztályban ez is elég gyakran fordul elő. De kialvóban van az a félelem, amely régebben a legcsekélyebb változásnál megragadta a szülő szivét. Indokolatlan várakozás, magát sokszor megboszuló bizakodás a saját Ítéletében, meg a semmin sem alapuló remény, hogy hátha magától is jobban lesz, megfosztják a beteget a kívánatos orvosi segélytől, amely annál hatékonyabb, minél korábban veszik alkalmazásba. Lépten-nyomon van dolga az orvosnak olyan emberekkel, akik a saját fajukat is heteken- meg hónapokon át viselik semmittevéssel vagy az ennél gyakran még rosszabb kuruzslás mellett, azzal a megoko- lással, hogy nem hitték komolynak a betegségeiket. Hát az a rengeteg panasz, amit hallgatnunk kell, ha olykor járványos betegségek alkalmából az óvodákat meg az elemi iskolákat hatóságilag be kell záratni I Tudja, érti-e a szülő csakugyan, hogy a gyermeke nem betegednék meg könnyen ragályozás által, ha járvány idejében iskolába járna ? Semmiképp. És, ha mégis panaszkodik a gyermeke otthon való maradása miatt, akkor ebben benne rejlik, mint az okoskodásának egyik végoka, az, hogy a legrosszabb esetben megkaphatja a gyermek a járványos bajt, és — bele is pusztulhat. De minek folytatni a bizonyítást? Kérdezze meg mindenki önmagától, vájjon nem érzi-é, hogy jobban lehetne és jobban kellene törődnie a maga és az övéi egészségével ? S ha a felelet nemleges lesz, akkor fordúljon hozzánk további bizonyítékért. Szívesen és könnyen szolgálunk neki. A magánegészség dolga kétségtelenül úgy áll, amint itt röviden ecseteltük. És, milyen különös, a közegészség iránt, amely pedig távolabbról érinti az embert, látszólag jóval élénkebb érdeklődés mutatkozik. Gondolom azért, mert itt a teendők elvégzése másokra tartozik, s mindig köny- nyebb ezeket, mint önmagunkat megszámoltatni és felelősségre vonni. Mulatságomra szolgál, mennyire szidják a furott közkutaink vizét azok, akik régebben a Szamosból ittak. Pedig a mély kutak vize általában a mieinké pedig különösen egészséges, alig kifogásolható, miután a fúrással elért mélységre a felső földrétegekbe hatoló szennyvíz nem juthat el. Hányszor hallani kifakadásokat az utcán néha hosszabb időn át hagyott sep- redék miatt az olyan emberek részéről, akik az udvarukon sertést hizlalnak, trágyadombot emelnek és illemhelyök nyilt gödreit csak rendőri beavatkozásra taka- rittatják ki. Hát ne essék ez szemrehányásként. Ellenkezőleg. Szükség van rá, és örvendetes, hogy él a közönségben a helyes érzék a közegészség iránt. Csak az a kár, hogy ez is csak plátói szerelem. Mert ahányszor szóba került a csatornázás és vízvezeték kérdése, amelynek megoldása bizony tetemesen megfogja terhelni a lakosságot, azonnal felzudult a közönség, noha jól tudhatja, tudja is, hogy sűrűn lakott városok közegészségének alapfeltétele a kifogástalan ivóvíz meg a talaj megóvása mindenféle szennytől. Nálunk ez a berendezkedés több mint egy évtizede hogy „előkészül.“ Gondos és lelkiismeretes vezetés mellett dűlőre is lehetne juttatni, ha úgy az országos, mint a helyi kormányzat nem merülne ki a hivatalos akták elintézésében. Addig is a jó Isten óv bennünket sok olyan bajtól, amitől magunkat kellene megóvnunk. És jól védelmez meg az ingyen működő Gondviselés. Mert véve hogy mennyire veszélyes talajon épült fel városunk, ahol alapásásoknál gyakran két méternyi trégyás földben kell dolgozni, a csodával határos, milyen kedvező a közegészségügyünk. Kedvező abszolúte, és más hazai vidéki városok egészségével összehasonlítva is az. Túlzás ugyanis közönségünknek az a folyton hangoztatott véleménye, hogy nálunk sohasem szűnnek meg a járványok. E sorok Írója, aki egy századnegyed óta folytatja itt az orvosi gyakorlatát, túlzás nélkül meri állítani, hogy ez elég hosszú idő alatt még egyetlenegy járvány sem volt Szatmáron. Az elmúlt november hóban pl általános volt a rémület, lmgy kiterjedt vör- henyjárvány uralkodik. És kisült a hivatalos kimutatásból, hogy összesen tizennégy eset merült fel a^ban a hónapban. Annyi, amennyi egy kis faluban is előfordul, ha csakugyan járványról lehet szó. Mikor pedig a fertőző betegségek valamivel sűrűbb számban lépvén föl, 9z iskolákat járvány címén bezárják, ez is inkább csak óvóintézkedés, hogy „igazi“ járvánnyá ne fajuljon a baj. Kár tehát rémlátásokkal egymást ijesztenünk, és a „fertőző“ betegségi esetet mindjárt „járvány ‘-nak tekinteni, ami csak akkor helyes, ha a fertőző betegségben sok egyén betegszik meg. Annak az alaptalan híresztelésnek az ijedelmen kívül egyéb káros hatása is van. Elterjed a vélelem városunkról, hogy itt veszélyes lakni, ami aztán visszatart sokakat attól, hogy nevelés céljából a gyermekeiket ideküldjék, vagy esetleg maguk családostul beköltözzenek. Hogy pedig ennek mi a hátránya, tán fölösleges magyaráznunk. Tartsuk azért magunkat az igaz lényekhez, és ne ijedjünk meg ok nélkül. Viszont azonban jó lesz félni, és (ha sóira kerül majd valamikor) teljes nyugalmunk biztosítására fogadjuk szívesen a terhei dacára is a csatornázást és vizvezeiéket. Aesculap. Színház. Az elmúlt' héten a kelleténél több félhelyáras délutáni előadást láthattunk. Nem tudjuk megérteni, miért van az, hogy ezek a délutáni előadások oly határtalan rosszak. Minden kritikán aluli felületes- séggel s gondatlansággal játszanak a színészek és pedig csaknem kivétel nélkül. Pedig a délutáni közönség is megfizeti a belépő dijat s igényelhet elfogadható játékot. Ezt azért bocsátottuk előre s ajánljuk az illetékesek figyelmébe, mert több oldalról halljuk a közönség panaszát. Ipám uram. (dec. 26.) Az újabb népszínmű-irodalom egyik legjobb terméke. Rogozi Bálint fiatal gazda boldog házast- ságban él feleségével Eszterrel. A Bálint özvegy édes apja szemet vet a menyétfe s szerelmi ajánlatokkal üldözr. Mikor a férj távol van, az após behatol éjjel a fiatalok lakásába s az asszonyt előbb szép szavakkal majd erőszakkal akarja elcsábítani. Eközben váratlanul haza érkezik a férj s a dulakodókat felelősségre vonja. Eszter ekkor, hogy apósa bűnös tervét leplezze, azt mondja, hogy apósa egy legényt talált nála s most azért verte meg. Bálint gazda erre elűzi a feleségét, akit aztán az egész falu megvet. Az ipám uram pedig elbujdosik s elemészti magát. Csak halála után derül ki az Eszter ártatlansága. Titkát u. i. nővérére bízza a ki felvilágosítja Bálintot, — mire a fiatalok kibékülnek. A főcselekmény mellett több epizód fejlődik s bonyolódik le. A darab nagyon tets2étt s a színészek kedvvel, jól játszottak.3 A címszerepet Kiss Miklós adta. Ha gondosan foglalkozik egy szereppel, ő megtudja jól játszani. Bebizonyította, gyönyörködtünk a Váradi érces szép hangjában és a Tisztái, Tihanyi, Szűcs Irén szende alakításában. Jók voltak Fábián L., Barna M., Jászai O., Peterdi s Barna Andor. A páholy, (dec. 27.) A végtelen mulatságos szórakoztató darab előadása elé várakozással néztünk. A véletlen közbejöttével sikerült is elfogadható előadást kapnunk. A Hidas szerepébe beugrott Kiss Miklós. Látszott, hogy aznap kapta a szerepet, de ép ahhoz képest elég jól adta. Tihanyi a Csíz Pepi szerepében kitünően érvényesítette recitatori képességeit. A legkedvesebb alakítást azonban mindenesetre Kőszegi nyújtotta, ki jóízű humoros előadásával valóban jó kabinet alakot mutatott be. Közönségünk bizonyára örülne, ha Kőszeginek több alkalmat nyújtana az igazgató tehetségének érvényesítésére. ,Jó volt a Tisztái, Jászai, Szűcs Irén, Báthori, Papp Etel, alakítása. Tábori a kedélyes apaszerepekre nem alkalmas s mégis viele játszatja a direktio. Miért? — Mert nincs más. Pedig mert már biztosítva van a jövő év s idején való lenne a Társulat kiegészítése. Pénteken a Gül Babát adták félhelyárakkal zsúfolt ház előtt. Asszony, (dec. 20.) Modern társadalmi színmű. Témája a mindig uj, bár nagyon régi, — az asszony. Az ideges, a szeszélyes,., a csupán csak magának élő asszony. Önzés, léhaság, hiúság, felületesség és minden más elképzelhető női gyön- geség összpontosul a Porzsolt Asszony-ában. Csak a lélek és a szív rejtőzik benne igen észrevehetlenül. De mikor felébred ez a két szunyadó hatalom, akkor előttünk áll a sivatagbeli ősasszony, bűnét megölve, újjászületve, — rózsaszín reformruhában. Pethő Loránd képviselő neje Jolán, — az „asszony“. Udvarlója Tabajdi képviselő körmönfont és hosszú ostrom után ráveszi, hogy menjen el a lakására. Jolán elmegy. Gyöngyösi kapitány — a férj hajadon húgának udvarlója megakarja menteni az asszonyt a bukástól, azonban ez nem sikerül, mivel Tabajdy a túlbuzgó erényért kiutasítja a lakásából. Ebből természetesen lovagias ügy keletkezik. A férj előtt el kell titkolni, hogy Jolánért lesz a párbaj, s ezért Tabajdy megkéri az Etel kezét. Az asszony igy kimenekülne a bajból, — azonban az eddig elnyomott nemes érzés most mind egyszerre tör ki belőle s ő maga vallja be férjének, hogy megcsalta. A férj erre Tabajdit párbajra hívja. Ott a szobában, tanuk nélkül lőjenek egymásra s aki elesik,— írván előbb levelet—öngyilkosnak deklaráltaik. Azonban a párbajt megakadályozza az asszony, a bosszúálló, kicsavarja csábítója kezéből a férjének szegezett I fegyvert s önmaga lövi agyon azt, akit családi boldogsága feldúlójának vél, — az udvarlót. — Szerencsétlen I Mit tettél ? — Megöltem a bűnömet. — Meghalt I... — .... Én pedig ujjászülettem.... Közönségünknek uj volt ez a szokatlan hang, ami ennek a darabnak a jellegét megadja. És mindvégig odaadó figyelemmel hallgatta az olykor hosszú, de mindig érdekes dikciókat. És be kell vallanunk, hogy ez — bár a szerzőé az oroszlánrész, _ részben a színészeink érde me. Kiss Jenő helyett az udvarló szerepére pénteken ugrott be Tihanyi, s egy napi tanulás után kitűnő, értékes kidolgozott szép alakítást nyújtott. Pedig a szerepet megtanulni sem lehetett csekélység. Mellette jó volt Báthory, Papp Etel. Kiss Miklós és Barna Andor nem nekilc való szerepet adtak. Jászay nagy ambicióva), de ismét a rettenetes szavalás hibájába esve játszta az „asszony“ címszerepét. Apróságok. — Miért vagy olyan bus hangulatban? — Előre borsódzik a hátam az uj évtől. — De hát miért, hiszen akkor mindenki csak jót kíván. — És eszedbe juttatja, hogy könyvei lezárásánál mit tapasztalt. * A Jézuska nekem is hozott kriszkind- libe 100 darab jó virzsiniát. — No ez furcsa — jegyezte meg a sógor — hogy még a Jézuska is tudja, hogy te csak u virzsiniát szereted. • Pumpfi ur az idén azt a tréfát csinálta, hogy az egyik temetkezési vállalattól kölcsönkért fekete drapériával díszítette fel kívül az ajtóját, s bent a szobában jót kacagott rajta mindannyiszor, mikor a gratulán- sokut hallotta az ajtótól sebesen visszafordulni. * Szilveszter-estély volt a kaszinóban, u Kereskedelmi csarnokban, a Pannóniában és még más helyeken is. Az emberek kacagva vettek búcsút az ó esztendőtől és kacagva köszöntötték az újat, a mi helyes is, mert erre is áll, a mint. Petőfi mondja: Pályámon, hisz úgy is tudom, Leend ok sírni még. * Az újévi gratulációkról folyik a beszéd, s egyhangú a vélemény, hogy embertársaink jó kívánsága pénzbe kerül. — Már ón uj évkor csak orvos szeretnék lenni — jegyezte meg valaki — mert ez az egyetlen, a kinek pénzzel gratulálnak. Demeter, HÍREINK. — Munkatársainknak és olvasó- inknak boldog újévet kívánunk l volt miniszter, váró? sunk díszpolgára és a szatmárnémeti ev. ref. főgimuásium fentartótestületi elnöke december 28-án agyvérzés következtében hirtelen elhalálozott. A közélet terén fényes szerepet töltött be, s mintaképe volt az önerejéből magasra jutott egyéniségnek, aki dacára a bekövetkezett változásnak, becsülését birta még ellenfeleinek is. Koporsójára úgy a város, mint az ev. ref. főgymnasium koszorút helyezett, s a tegnap Budapesten végbement temetésen a várost dr. Vajay Károly tisztifőügyész, a főgymnasiumot pedig Bakcäy Gergely h. igazgató és dr. Hantz Jenő tunár képviselték. — Beiktatott főrendek. A főrendiház e hó 21-én turtott ülésében az igazoló bizottság jelentése alapján főpásztorunknak, dr. Boromisza Tibornak, továbbá urai Uray Bálint bárónak nevét a főrendek névjegyzékébe pótlólag beiktatta. — SzerkeBztöváltozás. Dr. Hantz Jenő, a „Szamos“ szerkesztője, ezen állásától megválik és helyébe Osváth Elemér ref. főgimn. tanár lép. Nem válhatunk meg dr. Hantz Jenőtől egy meleg búcsúszó nélkül. Magas, nagyon magas értelmieégü, szép tanulmányú és igen ízléses tollú írója volt a helyi sajtónak. Szerette és értette a mélyebb járatú kérdéseket, és élvezetes alakban sokat foglalkozott is ilyenekkel. Csak fájlalhatjuk, ha ezután kevesebszer olvasha hatunk tőle. A helyi közélet dolgait is mindig tiszta látással és igazságszeretettel tárgyalta és igy mi sem természetesebb, mint az, hogy aktiv szerepre a közélet még eddig uem hivta meg. Ezek a szerepek mások számára tartvák fönn. Megvagyunk azonban győződve róla, hogy Hantz Jenő szívesebben marad meg a saját mugasabb színvonalán, és onnan kitűnő közérzettel nézi a hegyesre nyirt törpe fenyőket, amelyek ég felé törnek. Kívánunk neki kellemes pihenést, a hosszú és szép munka után, amelyért a leg őszintébb és legnagyobb elismerést itt kartársi szeretettel kinyilvánítjuk. — Kinevezés. A képviselőház elnöke K 0 n j a István nagykárolyi pénzügyi számtisztet u magyar képvisélőhá/.hoz pénztári segédtisztté nevezte ki. — Polgármester választás. Dr. Vajay Károly tisztiügyész a polgármesteri állásra már beadtu pályázatát, s kivüle még valószínűleg csak u főjegyző fog pályázni és igy a mérkőzés kettőjük között lesz. — Dr. Fejes István, lapunk felelős szerkesztője, kinek neve a közönség körében, mint jelöltté, szintén forgalomban van, nem pályázik, mert azon elvből iudul ki, hogy u polgármesteri állás olyan, a melyre a tisztikarban lévő egyének minden felszólítás nélkül, már e minőségüknél fogva pályázhatnak, de a tisztikaron kivül álló egyén csak akkor, ha erre a választó közönség egy tekintélyes része által felkérelik. Minthogy pedig ez nem történt, ebből az látszik, hogy a közönség az adott helyzeten változtatni nem kiván, s igy nem volna semmi célja egy esetleges választási harc felidézésének. A függetlenségi párt vasárnap értekezletet tartott, a melyen kimondta, hogy a küszöbön álló választásból pártkérdést nem csinál, mindenki tetszése szerint szavazhat. Kovács Leo indítványozta, hogy a tisztiügyészi állásra a párt dr. V e- r é c z i Ernő mellett foglaljon állást, de ehhez az értekezlet nem járult hozzá. — Nyugalomban. T r e i s z i g István m. kir. honvédszázados ezredkezelő tiszt, aki háziezredünktől a besztercebányai 16. gyalogezredhez lett áthelyezve, nyugalomba vonul. Treiszig István a kassai 9-ik, a munkácsi ll-ik és a szatmári 12. m. kir. hon- védgyalogezredeknél összesen 35 évet töltött szolgálatban, a mely idő alatt úgy fellebb- valói és bajtársainak, mint pedig a polgári társadalomnak osztatlan szeretetét és becsű? lését vívta ki. Állandó tartózkodási helyéül városunkat választotta, amelynek különben már régi idő óta adófizető polgára. Kívánjuk, hogy hosszú szolgálata alatt becsülettel kiérdemelt nyugalmát sokáig és jó egészséggel élvezhesse körünkben. — Helyreigazítás. Lapunk egyik legutóbbi számában szó volt arról, hogy egy Szutmáron felállítandó kivándorlási ügynökségről a megye részéről intézkedés tétetett. Ez a hir tévedésen alapul, mert városunkban ez az ügynökség meg van, sőt régen működik, s mint belügyminiszteri kivándorlási meghatalmazott, E m e r i c h Tivadar, a Foncier Pesti biztositó intézet főtitkára vezeti. Hegedűs Sándor Télikabát CSAKIS :: szövet: : a legjobbnak bizonyult szövetek különlegességek ! vannak forgalomban a legmoderÜKMü! nebb kivitelben. WEISZ GYULA O gyapjúszövet divat-üzlete I----IDesüs-tér 21. szám. -e----------------------------------Ig V Utólórhetlen olcsó árak. Martin Sons Különlegességek- & C. LTD. — — női Gostüme angol gyapjúszövet gyárosok — szövetekben. egyedüli raktára. ISiiiS
