Szatmár és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-04-10 / 15. szám

Huszonharmadik évfolyam. Szatmár, 1906. április 10. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. — AZ ELŐFIZETÉS ÁR A : ===== Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre I kor; 50 fill. Fél évre .... 3 . | Egyes szám ára 16 * Községek, községi jegyzők é8 néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők ; = Marvai János könyvnyomdája Eötvös-utcza 6-ik sz. alatt. = TELTíFOIT-SZAm : 73. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. — HIRDETÉSEK —= t lap kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mallett fötvótotnok. Nyilttér garmond sora 20 fillér. "' Hirdetések díjjal előre fizetendők, —ima. A szatmári kereskedők és az (ME. — Felolvasás, irta a szatmári OMKE közgyűlése számára Belter Jakab. — Az a páratlan gyors fejlődés, a melyet Szatmár városa az utóbbi két- évtized alatt az építkezés és közműve­lődés terén mutat, maga után vonta az üzleti életnek éppoly gyors, mint mondhatnék, fokozottabb emelkedését, fellendülését. Ha városunk és az ország más hasonló városai között párhuzamot vonunk, úgy ez az Összehasonlítás min­denesetre a mi városunk előnyére üt ki mert már üzleti életünk külső díszes alakulása is, egy elsőrangú vidéki város megnyerő benyomását teszi a. szem­lélőre. A ki a 15 év előtti Szatmári mai városunkkal összehasonlítja, meglepetés­sel láthatja, hogy ezen aránylag rövid idő alatt mily rohamos emelkedés, mily hirtelen fellendülés tapasztalható a tár­sadalmi tevékenység minden terén. Vá­rosunk e fel virágozásában a fiatalabb kereskedői nemzedéknek tevékeny része volt és az ületi élet képét is a fiatal kereskedői nemzedék alakította újjá. A régi konzervatív kereskedői rend fokozatosan, lépésről-lépésre, átengedte az üzleti tevékenység szinterét a ver­senyben előtörő, a modern korszellem­hez jobban alkalmazkodó fiatalabb nem­zedék számára; mig végre az egyes TÁR CZ A. Hangverseny. 1906. ápr. 7. Az elmúlt szombaton újra egybegyűl­tek a zeneiskola barátaiban a zene ked­velői városunkban. Eljöttek meghallgatni, imit fejlődött egy csapat növendékünk a most folyó iskolaévban, meggyőződést sze­rezni, mennyit és hogyan tanulnak az in­tézetben. Megelégedéssel vettem észre, hogy a tapasztalat kedvező volt. Nem a tapsok­ból Ítélek ; mert ilyen alkalommal nálunk (és másutt is) bőven terem és kijut ez a hangos babér. De beszéltem elég hivatott hallgatókkal, akik egyenesen megmondták, hogy nagyon tetszik nekik minden. Kiváló a tanitás és egészen kielégítő a tanulás. Mindakettőnek természetes folyománya pe­dig a jó zenetudás. Intézetünk ilyes hangversenyei még nem tökéletesek. Nem is lehetnek, mert a benne kezdő növendékek az idő rövidsége miatt nem érhettek meg a játék olyan fo­kára, amelyen bemutathatnék, mire fog­ják vinni iskolánkban a szorgalmas tanu­lók. Csak néhány ilyen játékos léphetett fel most olyaD, akik mindjárt felsőbb év­folyamokba léptek be az intézetbe. A sze­replők nagy része természetesen még éret­len, és inkább azt mutatta be, mit fog tudni, semmint azt, Rogy mit tud már ma. ipar és üzletágakban tökéletes megúj­hodás állott be. Szemeink elé a modern j üzleti élet, a modern kereskedői tevé­kenység tetszetős képe tárul, a mely minden tekintetben felveszi a versenyt az ország régebbi kereskedelmi gócpont­jaival. E kétségbevonhatatlan örvendetes jelenségekkel szemben nem kell-e ön­kénytelenül felvetnünk "azt a kérdést, vájjon az üzleti élet terén tapasztalt rohamos előrehaladással, mely városunk forgalmának nagyvárosias szinezetet ad, párhuzamosan emelkedett-e a kereskedő osztály értelmi fejlődése és erkölcsi értéke ? Vájjon ezen nagyszabású üzleti kialakulás rugói egy ethikailag tökéle­tesen képzett kereskedő osztály ösztön­zésében találhatók-e fel ? A válasz nem dől el egész határozottsággal a keres­kedők javára és kétség, önvád, az eddig be nem vallott mulasztások és egy jobb jövő reménye között ingadozik. Bizalmas körben, pályatársaink e meghitt körében, férfias Őszinteséggel bevallhatjuk,., hogy édes - -mindnyájunk kulturális haladása éppenséggel nem áll arányban a buzgó üzleti előretö- rekvésekkel, sőt evvel nemcsak hogy lépést nem tartott, de nem kevés eset­ben sajnálatos visszaesés tapasztalható; ez az oka, hogy a külső nyilvánulá- saiban látszólag modern, úgyszólván fényűzően díszes, belső lényegében azon­De mindakét rész derekasan megfe­lelt a hozzáfűzött várakozásnak; a zsen­gébbek szép igyekezetben, a fejlettek pe dig igen szép tudással. Az előző számok után meglehetősen kifáradt közönség igaz élvezettel hallgatta a műsor utolsó négy tételét előadó játé­kosokat: Halász Sándort, aki Beriot I. hangversenyét hegedülte el nagy bizton­sággal, helyenkint bravúrosan is, Deli Margitot, aki Moszkovszki valse d’amour cimü darabjával igazi remeket produkált, valamint a Fejes Mariska és Tanódy Anna által két hegedűn (a Fogarassy Ju­liska zongorakisérete mellett) előadott Ku- nok-ábrándot Huber Károlytól. Ez a két kis leányunk összevágó, finom játékával valósággal örömet szerzett nekünk. Végére maradt Hawel Edith, utolsó­nak az első. Chopintől egy lágy érzelmű nocturnot ját-zott, Schumanntól pedig egy erős darabot, Aufschwung címmel. Minda- keltöben újra élveztük a zeneoroszlán kar­mait, a billentyűkön csodálatos érzékkel mozgó ujjaiban. Ez a tanítványunk rend­kívüli muzsikálitást párosít óriási szorga­lommal. Ha nem csal az Ítéletem, és nem hazudik — Benkö tanárunk, akkor a kis­asszony néhány év múlva büszkeségünkre fog válni, mint neves zongoraművésznő. Én erősen hiszem, hogy igy lesz, és alig gondolom, hogy sokan ellenkeznének ve­lem e dologban. El ne felejtsem megírni, hogy egy­nek a kivételével az összes hegedüszámo- kat zongorán, egy cimbalomszámót pedig harmóniumon Fogarassy Juliska kisérte. Amiért kedves húgom, talán még sem fog ban beteges kereskedői társadalmi osz­tály nem vált az abban lakók erős várává. A tiszteletreméltó kivételektől elte­kintve, rég idők óta alig tettünk vala­mit, hogy egy tömör, szervesen össze­tartó kereskedő-testületet teremtsünk, mely által érdekeinket és a kereskedő osztály becsületét a gyakori és alapta­lan támadásokkal szemben sikeresen megvédjük. Mig a pórnéptől kezdve a magas főnemességig minden társadalmi rend­nek és rétegnek meg van a maga intéző központja és egyesületi szerve­zete, mely neki hathatós védelmet nyújt, hogy becsületét, jogait, érdekeit meg­óvja : az egyesületi organikus szervezet hiányában a kereskedő még mindig •egyedül bolyong utjain, a nélkül hogy annak a tudatára ébredne, miszerint a. céltudatos egyesülés nemcsak az anyagi érdekeknek nyújt védelmet, hanem mig egyfelől a kitűzött ideális célok feltétlen elérését segíti elő, addig másfelől a ^ociális közmegbecsülést és egyenjogú­ságot is csak ez teszi lehetővé. Kereskedői életünk számos tagja nem bir kellő érzékkel az üzlet körén túlterjedő hivatások befogadására; a korral haladó folytonos művelődést feleslegesnek tartja, s hiányzik bennök az összetartozandóság érzete, a mely­nek az egy pályán működőknél feltét­lenül meg kellene lennie. Ezen kellé­megneheztelni, ha elismerem, hogy mű­vészileg oldotta meg nehéz feladatát. Szívesen dicsérem meg iskolánk ked­ves, egész lélekkel előretörekvő növendé­keit, akik már ma is élvezetet tudnak sze­rezni fáradságosan elsajátított játékukkal. És hálás szívvel nyújtom át e helyen mint kritikus is az egész közönség elismerését szakértő,' teljes odaadással, sőt megfizethe­tetlen lelkesedéssel működő tanárainknak. Az általános műveltség egy igen lénye­ges ágának ők az első munkásai váro­sunkban. Nagy örömünkre szolgál, hogy ők ezt teljesen átérzik, és ennek megfele­lően töltik be teljesen a szép hiva­tásukat . .. Nem tehetem le a tollat egy kis gáncs nélkül. Sajnálom, de nem térhetek ki előle. A szombati publikum (hangversenye­inken most először) elijesztő módon figyel­metlen volt az előadók és a szívesen hall­gatók irányában. Gyakran pisszegéssel kellett megpróbálnunk a kívánatos csendet megteremteni. Hát, kérem, ez nem járja. A kinek még olyan csekély az érzéke a zene iránt, hogy nem képes türelemmel hallgatni a játékot, ugyan az ég szerel­méért minek jön el az előadásra, ahová' nem kényszeríti elmenni senkisem ? Vagy ha önmagát nem ismervén botlott be a terembe, miért nem fordít hátat az unal­mas dolognak ? Én, megvallom, nem vagyok képes feleletet találni erre a két kérdésre. Az intéző körökben többször szóba jött, hogy belépti dijjakat kellene szedni a hangversenyekért. Elárulom, hogy én * kék pedig azok, melyek a kereskedelmi és közművelődési tekintetben fejiődöt- tebb városokban már a legszebb gyü­mölcsöket termették 1 A kereskedő osztály gondosan ápolt életerős egyesülete mindenütt nemes hivatást teljesít; a benne egyesülő ele­meket önképző eszmecserére buzdítja, a pályatársak érdekeit istápolja, a tes­tületet akár a kívülről, akár a bevülről érő méltánytalan támadások ellen meg­védi, az oda nem való kartársakat eltávolitja, a kereskedő jó hirnevét a közvélemény előtt emeli; egy szóval, testületi működésével a legmesszebbre- menő erkölcsi és anyagi védelmet nyújtja. Mióta Szatmáron az ületi élet terére az ifjabb kereskedői osztály fel­vonult, a kereskedelmi testület szem­beötlő hanyatlást mutat; mert a keres­kedelmi pálya ez újoncai nem tudták kellőleg méltányolni és megbecsülni, ennek a mindenütt üdvösnek bizonyult intézménynek, a feltétlen szükséges vol­tát. Es éppen a testületi szellem, a közös bajtársi együttérzés hiánya miatt aztán a kereskedelmi érdekek erélyes védelme, a jogosulatlan külső beavat­kozás eredményes visszaverése, az ellen­séges áramlattal való férfias megküzdés úgyszólván lehetetlenné vált. Nehány évvel ezelőtt a magyar kereskedelem örökös ellensége vonult be hazánkba. És. ez, az eleinte figye­erőseu tiltakoztam ez ellen, mert kívána­tosnak látszik, hogy ingyenes előadásokkal népszerűsítsük a zenét, és mindenkinek le­gyen alkalma ezt megkedvelni. De aki diskurál és zajong, az nem hallja és igy nem élvezheti a játékot, csak kellemetlen és nagyon illetlen módon za­var másokat a szórakozásban. Tessék csak megfontolni, milyen csú­nya visszaélés ez a szabad belépés jogával I Hisz minden hallgató szívesen meghívott és szívesen látott vendég,_ akinek nincs más kötelessége, mint éppen hallgatni, eztis csak addig, amig tetszik. Szinte komikus, hogy azok, akiket f in o m zenével akarunk gyönyörködtetni, hálából durvasággal viszonozzák a figyelmünket és önzetlen törekvésünket a művelődés teijesztésére. A rendőri lapokban azt olvastam, hogy a színházban az ifjúság helytelen viselkedése miatt rendőri beavatkozás vált szükségessé. Nagy baj ez is, de legalább könnyű segíteni rajta, mert egy-két csen­dőr lehűtheti a tultüzes nagyreményű föld­szinti állóhelyet. De mit tegyünk mi, mikor a hang- versenyteremben nemcsak a karzat diák­sága féktelenkedik, hanem az ülőhelyeken szétszórva hangosan társalognak hölgyek, a kik a zeneelöadásokat ugylátszik uzsonna­pótkávénak veszik. Talán nem árt, hogy ezeket a dol­gokat megírjuk. Vannak esetek, mikor a toll hegye csak olyan érzékenyen hat, mint a csendőr szuronya. Megpróbáltam ................ Dr . Tanódy Márton. AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES^ IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER. .. .. Kérjünk határozottan .. . Ferenoz József keserüvizet! 1!

Next

/
Oldalképek
Tartalom