Szatmár és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-03-20 / 12. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. a Szatmáron uralkodó, már is egészségtelen üzleti konkurrencia mellett a fogyasztási szövetkezet a közönségnek még fokozottab árkedvezményeket nyújthasson. Hogy ily körülmények között egy fogyasztási szövetkezetnek van-e létjogo­sultsága, közszükségletet képez-e, mely legalább a polgárság egy részének javára szolgál? arról mindenki, aki tárgyilagosan szemléli a dolgokat, könnyen alkothat ma­gának Ítéletet. A dolog lényegére nézve — minden egyéb polémiát mellőzve — Ratkovszky ur példáját óhajtom követni és állításaim megerősítésére statisztikai adatokra hivat­kozom, melyek ép oly megbízhatók, mint a mennyire világosan szólnak ammellett, hogy a fogyasztási szövetkezet életbe­léptetése igen gyakran már csirájában veszedelemmel, vagy legalább is kocká­zattal jár a résztvevők kárára. Már az ilyen fogyasztási szövetkezet megterem­tésére vonatkozó törvényes rendelkezések is komoly intelmet tartalmaznak mindazok számára, kik a szövetkezethez csatlakozni óhajtanak és kiki jól fontolja meg azo­kat a kötelességeket, melyeket a szövet- k izethez való csatlakozásával vállal. Az 1898. évi 23. törvénycikk i5. §-a erre vonatkozólag következőleg szól: „A tag a szövetkezet kötelezettségeiért üzletrésze névértékének ötszörös erejéig felelős; az alapszabályok azonban az üzlet­rész névértékének tízszeres erejéig terjed­hető felelősséget is megállapíthatnak.“ Ebből a törvényes rendelkezésből kifolyólag azon a helyen, ahol a szövet­kezet bukása bekövetkezett, ott ez a bukás nagyon kellemetlen, sok esetben kiszámít­hatatlan következményekkel járt azokra a kis emberekre nézve, kik magukat jó- hiszemüleg és gyanútlanul a szövetkezet karjaiba vetették. Arra nézve, hogy e szövetkezetek mily kevéssé életképesek, nem elég kézzel­fogható bizonyiték-e az a körülmény, hogy p. o. Budapesten, a legtekintélyesebb tár­sadalmi néposztály központján 16 törvény- székileg bejegyzet szövetkezetek közül nem kevesebb, „mint 10“ ért siralmas véget. íme az adatok: A „Budapest-székesfővárosi sütöipa- rosok fogyasztási szövetkezete." Megalakult i883-ban, megszűnt 1902 ben felszámolás folytán. „Országos önsegélyző és fogyasz­tási szövetkezet." Megalakult 1885-ben, megszűnt 1892-ben felszámolás folytán. „Országos fogy. szövetkezet." Megalakult 1887-ben,- megszűnt--t892-ben felszámolás folytán., „Első budapesti fogyasztási szö­vetkezet." Megalakult j 1887-ben, csődbe került 1888-ban., „Fővárosi kereskedelmi és fogyasztási egylet mint szövetkezet.“ Megalakult 1892-ben, megszűnt 1895-ben felszámolás folytán., „Magyarországi mun­kások fogyasztási és termelés szövetke­zete.“ Megalakult 1897-ben, csődbe került 1899-ben., „Magyarországi vasutak, hajó­zási és egyéb közlekedési vállalatok alkal­mazottainak, továbbá köz és magántiszt­Korán délelőtt szokott megjelenni e vadászatra az udvar a meghívott vendégek­kel. Mindenkinél egy jókora lepkeháló szerű szerszám van. Az őrök megkopogtatják a deszkafalat, mire a rucák rohannak az étel- vályukhoz. Most a legnagyobb csöndben az árok szélére mennek és leggugolnak a bok­rok mögé a vadászok. Az étkezésüket vég­zett rucák szokásuk szerint visszaindulnak a tóba; ámde időközben egy csapózsilip­pel elzárják az árok kijáratát. A rucák megzavarodva térnek vissza, majd fel akar­nak szállani a levegőbe. Ekkor a két par­ton álló vadászok, mint a lepkéket, úgy fogják el a levegőben, esetleg visszaü/.ik a viz színére s ottan borítják reá a hálót a récékre. Pár száz állatot fognak igy s ezek nagy részét rögtön megölik, bőrét tollától lehúzzák és szénen megsütve, a parkban levő házban megvillásreggelizik. Japán régi uralkodóinak legkedven­cebb szórakozásuk volt a vadászat. Udvari rendjükben évszázadokon keresztül benne volt az évszakok szerinti különféle vadra való vadászkirándulás. Mikor aztán á Budha- vallás elterjedt s az uralkodók is e hitre tértek, nem volt szabad többé állatot ölni. Hogy azonban kedvenc szórakozásuktól ne legyenek megfosztva, a papok kitalálták a virágvadászatot. Minden hónapban össze­gyűlt a nagy udvari kiséret, eleinte még lórakapva, később csak gyalog mentek ki a mezőre virágot vadászni. Ez a kor volt viselők, ruha-, fehérnemű és felszerelési szövetkezete." Megalakult 1900-ban, csődbe került 1901-ben., „Keresztény ruha-szövet­kezet.“ Megalakult 1900-ban, csődbe karült 1901-ben , „Köztisztviselők áruháza mint szövetkezet.“ Megalakult 190t-ben, csődbe került 1903-ban., „Országos katonai fo­gyasztásai szövetkezet." Megalakult 1901- ben megszűnt 1903-ban felszámolás folytán. Van-e a nagyközönségnek sejtelme ar­ról, hogy Magyarországon eddig hozzá nem értés, könnyelműség, vagy bű­nös kezelés folytán 428 szövetke­zet részben fizetésképtelen lett, részben liquidálni volt kénytelen mivel a befize­tett forgalmitőke elünt. A szomszédos Madarász községben kénytelenek voltak a fogyasztási szövet­kezetét alig egy éves fennállása után fel­oszlatni; ebből kifolyólag a szövetkezetei támogató anyaintézet Budapestről tekin­télyes számú kisebb földbirtokos és paraszt­gazda ellen bírói lefoglalást rendel el, a szövetkezeti adóságok miatt. A városunkban a múlt év folyamán a legjobb auszpiciumok közt megalakult „Husfogyasztási szövetkezet" már rövid fennállása után tönkrement, amiért azután körülbelül 4o kisebb embf-r, segélyre szo­ruló szövetkezeti tag ellen az eltűnt for­galmitőke és az .-.dósságok megfizetése miatt kárt ér itési perek van­nak folyamatban a helybeli kir. törvényszéknél. A gyászos véget ért szövetkezetek történetének egész irodalma áll rendelke­zésünkre, melyből világosan látható, hogy a népboldogi'ó hangzatos reklámok segít­ségével életbeléptetett szövetkezetek meny­nyi bajt, veszedelmet okoztak. Szívleljék meg tehát a föntebb elmon­dottakat mindazok, luk a szövetkezethez csatlakozni szándékoznak, valamint a prae- sumptiv igazgatóság és felügyelőbizottság, kiknek nem tudjuk eléggé megfontolásra ajánlani, hogy a szövetkezetbe való belé­pés és a szövetkezet vezetésének átvétele által mily súlyos következményeknek te­szik ki magukat, ha számításuk balul ütne ki, amikor aztán az előrelátható bajt nem lehelne egy könnyen jóvátenni. M. Színház. Az e heti színházi életnek különös érdekességet ós nem mindennapt vonzerőt K. Hegyesi Marinak, a Nemzeti színház művésznőjének vendégszereplése kölcsön­zött és ezen előadásokra készült a társu­lat és közönség egyaránt. Eletet öntött különben az egyhangúságba a március 15- iki díszelőadás is. Részletesen ezekről az alábbiakban számolunk be. Kedden „Dorr it kisasszonyát láttuk e saisonban negyedszer és az elég szép számban megjelent közönség őszinte elismeréssel adózott ez alkalommal is a az, mely a japán udvart és a nemességet le szoktatta a lóról, úgy, hogy ma már vissza kellett reá erőszakolni őket. Erre a virágvadászatra emlékeztet né­mileg az őszi virágnézés. Mikor a chrysant- hemümok legszebb pompájukban vannak, az uralkodó egyik kertjében, gyönyörű cso­portokban ültetik el őket a kertészek. Mint tavasszal a cseresznyevirág, úgy ösztökéli ősszel a chrysatemum a sziget- ország lakóit ünnepi hangulatú kirándulá­sokra, sokszor messzi vidékekre is. Ez a virág az, mely az előkelő és pénzvilág em­bereit a legnagyobb áldozatok megtételére sarkalja, hogy felülmúlják egymást, ki tud szebbet és többet produkálni. És talán a legszegényebb japán napszámos háza sincs egy faedény nélkül, melyben egy-két szál kiku virágot (a chrysantemum japán neve) virágot ne találnánk, melyben épp oly nagy gyönyörűséget talál s melyre épp oly büszke, mint a gazdag az ő 100 vagy 1000 virág­tövére. Talán e nagy előszeretet az oka, hogy a 16 levelű kikuvirág lett az állam címere vagy pedig megfordítva? Isten tudja, de hogy nem egyedül a japánság az, mely e virágot annyira szereti, példa reá, hogy a székely asszony az ő katiku virágát, az őszi rózsát, ép olyan becsben tartja, mint a japán az ő erdetileg azonos kikuját. (Folyt, köv.) címszerep creálójának Rajnainak kitűnő, a legmesszebb menő igényeket is kielé­gítő játékának és a darab többi az előbbi előadások folytán jól ismert szereplőinek. Szerdán Offenbach gyönyörű zenéjü, de rendkívül unalmas operettjét a „Kék­szakái lu herceg“ et ismételték meg, untató vontatott előadásban, a mely tel­jesen illet a darab unalmas, vontatott constructiójához, de nem a megjelent kö­zönség élvezetre vágyó hangulatához. Csütörtökön március i5.-ét ünnepelte a közönség a nagy nap dicső emlékéhez teljesen méltó emelkedett hangulatban, Csak kár volt, hogy az est szép összhang­ját visszatetszőén megzavarta a diákok felvonás közökben és részben a felvonások kezdetén minden hang, minden ízlés nél­kül elkiabált dalolása. „Rá kócy Ferenc fogsága“ került különben színre a cím­szerepben az eléggé jó, de néha a pát- hosztól ferde irányokba ragadott Kiss Miklóssal. Zrínyi Ilona szerepében Jászai igen hatásosan játszott. Radnai mint Amá­lia, Szőreghy mint Károly fejedelem és Rajz mint Bercsényi kitűnőek voltak. Sympathykus volt kis szerepében Tihanyi (Lehmann). A közönség sürü tapsokkal adott kifejezést az erősebb hazafias tűzzel megirt jeleneteknél hasonló érzelmeinek. Pénteken volt Kaffkáné Hegyesi Marinak, a Nemzeti színház művésznőjé­nek első vendég fellépte Sardou hatalmas drámájának a „F e d o r a“-nak címszere­pében. A művésznő nagyon ismerős a szatmári közönség előtt, sőt a ki nem is látta még, az is hallott már róla sokat, de egyáltalán nem eleget. Igazi nagy mű­vésznő, kinek játékát csak csodálni, kinek képességeit csak bámulni lehet. Fedorája hatalmas művészi alkotás, mely úgy az igazi szerelem rózsás perceiben, mint az édesen fájó boszú epesztö óráiban magá­val ragadja a nézőt. Alakítását az azt bá­muló közönség zugó. tapsviharral jutal­mazta. Partnerei igyekeztek is játékukat a nagy művésznő játékával összhangban tartani és Kiss Miklós nagyon jó partner volt a .szerelemféltésből gyilkossá lett La­ris gtóf szerepében, a többi szereplő is Radnai, Jászai, Szőreghy mind igen jók voltak. Szombaton „Stuart Mária“ címszerepét alakította a művésznő. Stuart Máriája fenséges volt és különösen a har­madik felvonásbeli jelenete mikor a ki­rálynővel találkozik, fenségével bámulatra ragadta a nézőt. Mozdulatainak természe­tes egyszerű de piasticus volta csodás összhangban volt hangjának a benne dúló elfojtott viharvészes tombolásaival és a sértett önérzet fojtó bántalmaival. De di­cséretet érdemelnek a darab többi sze­replői is. Nagy igyekezettel, dicséretre méltó ambitióval és elismerést érdemlő betanulással és szereptudással igyekeztek kellő milieu-t képezni a művésznő nagy játékának a mi nekik .nagy mértékben sikerült is és az ensemble jó, a hatás tel­jes és a nagyszámú közönség zugó taps­viharban nyilatkozó elismerésére teljesen érdemes is volt. Vasárnap „A cigány" Rózsijában a cigány leány nehéz szerepében búcsú­zott el a művésznő u közönségtől. E sze­repében a művésznőnek egy hármas sze­rep nehézségeivel kellett megküzdeni. A szerelmes majd csalódásé folytán megörült majd az igaz szerelem veröfényes napjá­nak újbóli tündöklése folytán eszét visz- szanyert leány életének 3 fárisa vár e szerepben az in te rpre tolóra. A művésznő fényesen megküzdőit a szerep nehézségei­vel. Nem képes ugyan teljesen levetni a drámai hősnő jellemét és teljesen leszál- lani a szegény kigunyolt megrágalmazott cigányleány niveaujára, alakítása azonban ennek dacára bámulatos és megható és játékának legfényesebb elismerése az a sok könny, a mit a nagyszámú a színhá­zat zsúfolásig megtöltő közönség szemei­ből kicsalt. A harmadik felvonásbeli őrü- lési és a 4 ik felvonásbeli kibékülést je­lenet gyönyörű és meghaló volt. A többi szereplő közül elsősorban Rónait említjük ki, ki a dupianyelvü intrikus parasztasz- szony szerepében az este önmagát múlta felül és játéka művésziességét annak ha­tását nagyban fokozta ügyes maszkja és megfelelő öltözete, hasonló elismeréssel kell megemlékeznünk Rajz „Zsiga ci­gány"-áról, mely valóban karaktexistiku- . san kitűnő alakítás, kapcsolatban — ezt nála fel kell említenünk — kitűnő sze­reptudással, a közönségnek róla formált I jó véleményét és vele szembeni őszinte elismerését nagy mértékben volt alkalmas fokozni. Nagyon jól játszottak és szépen énekeltek Kállay (Éva), Váradi (Gyuri), kitűnő volt Peti szerepében Kiss Miklós és igazán szép h«gedüjátékát őszinte el­ismeréssel jutalmazta a közömég. Az est sikeréhez nagyban hozzájárultak Tisztái, S/őreghy, Tihanyi. Hétfőn „János v i t é z“-t adták zónaelöadásban. Heti műsor. Ma kedden „Baccarat“, színmű. Szét. dán „Aranykakas“, énekes vígjáték. Csü- törtöküu Rajz Irénke táncosnő jutalomjá- tékául „Pesti nők“, operette. Pénteken zónaelőadás félhelyárukkal • „Veér Judit rózsája", dráma. Szombaton nagy újdon­ság „Bohém szere lem" operette. Apróságok. A jóléti bizottság mik ma nehéz napja le-z, mert most már csakugyan határozni kell, hogy mi történjék a tisztviselőkkel. A ki úgy gondolkozik, mint, Pojónyi, hogy t. i. vértanuk nélkül nine* szabadságharc, az bi­zonyára kész lesz a tisztviselőkből vér­tanút csinálni, azonban remélni lehet, hogy a józanabb felfogás jut többségre, s a vér- tanuság nem fog bekövetkezni. * Találkozom Bögre úrral, s mindjárt feltűnt, hogy uz öreg' nagyon roszkedvíl, mindamellett megszólítom és kérdezősködöm egészségi állapotáról. — Beteg vagyok, öcsém, nagy beteg! — S mi a baja bátyámnak ? — A Sándor meg a József, öcséin, uz idén valósággal tönkre tett. * Jelenti a kiudó, hogy az alakuló fo­gyasztási szövetkezet, kérdésében ismét, egy cikket kaptunk. — Ejnye be derék! — mondómén — eddig már négy cikket köszönhetílnk neki. Beszélhetnek a keresked ’k, de azt ueiri vi­tatják el, hogy nz eszme felvetése sikerült gondolat volt. liatkovszkylól. Én legalább annak tartom. * Két polgártárs beszélget az 11 dó fizetésről, hogy mi is lesz hát, ha "majd aztán egyszerre csak - fizetni kelL^.. ; ....— — H ja lássa, azért kell az esedékes adót mindig béteiini\a takarékba inodjá az egyik. — Én ugyan nem teszem — szól u másik ;— de azért, hí fi/.efni kell, én is on­nan logom kivenni. * Báuffy báró a Bimbó-utcai állattiférfiu. aki egy éven nt ismét tettekben tényező volt,, most megint magára maradt. Addig ravasz- '• kodott; addig köntörfalazott jobbra is balra < is, hogy vulamiképen újra a hatalomhoz juthasson, inig mindenki hátat fordított neki. Most aztán pihenhet babérjain, s tör­heti a fejét rajta, hogy lehetne a csávából! még egyszer kikerülni. • Demeter. 1 HÍREINK. — Lapunk Jeten számához egy, fél iv melléklet van csatolva. — Személyi hírek. Dr. Haller Károly főrendiházi tag, a Kolozsvári Fel renc József tudomány egyetem ny. tanára; rokonai látogatása végett városunkban idő­zik. — S z i c b e r Ede kir. tan. kassafl tankerületi főigazgató szokásos iskolalátogu-. tás megtétele céljából- városunkban időzik.- j — Képviselő választások el­rendelése. Mint igen autentikus hely­ről értesülünk, az országgyűlési kép­viselő-választásokat. a kormány a közel jövőben el fogja tjc-nd-lni. Ugyanis, az összes törvényható-ágokban puhatoló­zott a< ország hangulata iránt s min­denünnen, Szatmái ról is azt a javas­latot kaptá, hogy az országgyűlést törvényesen össze kell hivr.i. Jpf Folytatás a mellékleten, j Róth Fxilöp kárlsbádi czipőraktárát ajánljuk a t. vevő közönségnek mint a "®i Közvetlen a Pannónia legolcsóbb bevásárlási forrást. ^=== szálloda mellett I W Szatmár és vidéke legnagyobb JMTECJlfiBItERTE JKIX’l a tavaszi, és nyári idényre megrendelt issues nrh női- és gyermek valódi chevro és box bőrből készölt czipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom