Szatmár és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-06 / 10. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN ===== AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: ------Egész évre ... 6 kor. 1 Negyedévre 1 kor. 50 fill. Fel évre..... 3 > | Egyes szám ára IS » Községek, községi jegyzők ás néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők : = Mtrvai lints Ueyvnyomdija Eötvös-utcza 6-ik sz. alatt = TELEFON-SZÁM: 78. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám.------- HIRDETÉSEK ===== a lap Medéhivatalában a legsletébb árak mellett fölvétetnek. Nyüttér garmond sora 20 fillér.-------t Hirdetések dljjai előre fizetendők, -u« Fogyasztási szövetkezet Szatmáron. Mélyreható nyugtalanságot keltett városunk üzlet világának széles köreiben a Szatmáron létesítendő fogyasztási szövetkezet tervezete, mert az ilyen intézménnyel, az ország más helyéin szerzett tapasztalatok az aggodalomra ugyancsak elég alapot és okot szolgáltatnak. A felvetett eszme tüzetesebb megismertetése bizonyára felvilágositólag fog hatni azokra, akik talán a legjobb szándékkal e mozgalom élére állanak. Fogyasztási szövetkezetek alapítására a legfőbbb indító okok, ha egyéb tendenciák kizáratnak, bizonyára az az igyekezet, hogy a közönség jó minőségű árucikkekhez- olcsó árban juthasson. Az erre vonatkozó sokféle és minden kétséget kizáró tapasztalatokból azonban világosan bebizonyítható, hogy ez az üdvös cél a tervezett utón semmi esetre se lesz elérhető és egyetlen esetben sem éretett el. Merő képtelenség ugyanis, hogy ilyen f. szövetkezet, melynek tagjai‘bármily tiszteletre méltó egyének legyenek is máskülönben, a kereskedelmi áruisme és üzleti gyakorlottság hiányában, a nagymérvű szabad versennyel szemben, szöv. tagjainak annyit vagy még többet nyújthasson, mint a hivatásos tapasztalt kereskedő. Föntebbi állításunk legékesebben szóló bizonyítékát az utóbbi évtizedben alapított fogy. szövetkezetek nyújtják, mert a legtöbb szövetkezet az említett okokból elvesztette létjogosultságát és mután a sfcöv. tagok összes beTAR CZ A.- ' r 11—flor—<i i Imádkozás. Irta: Szabolcska Mihály. Bágyadt szemével alkonyként Azért néz vissza tán a nap. Mert nem tud a tájjal betelni Hová sugári hulltanak... Hová reggeltől estig én is Naponta százszor gondolok; Fáradt lelkem -r- már félig alva — Utolszor is ott andalog. Körül járom kis udvarunkat; Minden fűszál mosolyg felém, Csak vén eperfánk bús; — gyümölcsét A nyáron meg sem izlelém; Avult lombjáról könnyeképen, Egy-két levélke rám pereg ... — Oh, hogy minden picinyke lombját Az Is'en százszor áldja meg! S ott bent, a kis csendes szobában Templomi, szent érzés hat át tétéit felemésztette, végre is feloszlott. Az életöket tovább tengető fogyasztási szövetkezetek pedig annál kevésbé voltak képesek szöv. tagjaiknak várakozását teljesíteni, mert leginkább olyan helyeken, mint p. o. Szatmár városa, a korlátlan versennyel lépést tartani nem tudtak, a mennyiben árucikkeiket a túl csekély fogyasztás miatt nem tudták az első legjobb forrásokból beszerezni, továbbá, mert a vezetőség — kevés kivétellel — teljesen megbizhatlan volt „és mert az üzleti forgalomban nélkülöz- hetetlén pénzügyi műveleteket tapasztalatlan kezek célszerűtlen módon kézelték. Világosan kimutatható, hogy Szatmár egyike azon helyeknek, hol a közönség megélhetési viszonyainak köny- nyitésére hivatott szövetkezet alakítása merőben felesleges. Nagyon aggassztó kép tárul elénk, ha a fenálló hasonló jellegű üzletágak közt körültekintünk, mert az ország kevés városában találjuk a különböző üzletágak oly mérvű elszaporodását, mint. Szatmár városában. Ezen aggasztó állapot az oka, hogy az érdekeit üzlettulajdonosok, már régóta nem találnak szilárd talajt a megélhetésre, sőt további fennmaradásukat, életérdekeiket a legkomolyabban fenyegeti a mindinkább növekvő verseny, mert a tényleges szükségleteket messze túlhaladó pusztító concurrencia miatt a romboló árszédelgéssel szemben csak a régi tőkepénzes cégek képesek szilárdan megállani. A tervezett fogy. szövetkezet élére állott egyén egyúttal egy-kiterjedt üzleti forgalommal biró pénzintézetnél is vezérLakóii csókkal sorra járom: „Jó éjszakát, jó éjszakát!“ S hogy telkemet ott éri álom Es imádkozni elfeled: Imádság számba nézi Isten S megért, meghallgat engemat. Színház után. Sokszor érdekesebbek azok a megjegyzések, miket az ember színházból kijövet hall, mint maga az előadás.- Ismertem egy úri embert, á ki csak azért járt színházba, hogy a felvonások közben felmenjen a karzatra s ott hallgassa a kritikákat, melyekkel a konyha tündérei, a vitéz baka urak, a kamasz korba lépő su- hancok, a szerelmes szakácstiék s a karzat többi előkelőségei az előadást megdicsérik vagy elitélik. Jaj be jól lehet ezen az ellentétes kritikákon mulatni. Ep oly jól mint a mennyire bosszankodni lehet az újságokban megjelenő ellentétes kritikákon, mert azok naivak, de az újságok kritikái bosszantók. Hogy Írhatnak tudományosan képzett emberek oly ellentétes dolgokat ugyanazon előadásról ?1 Vagy ha már Írnak, okadatolják meg, hogy szerepet játszik s így bizonyára bőséges alkalma van arról meggyőződni, hogy legtöbb kereskedőnk csak pénzintézeti hitelek folytonos igénybevétele által képes további fennállását biztosítani, újabb bizonyítéka ez annak, hogy a féktelen versenyzésben elért nyereségek nem juttatják kereskedőinket az óhajtott jólléthez, habár ebben a küzdelmes con- currenciában a mi kereskedőink sem maradnak el egy vidéki város mögött sem. mert akár az esztétikai külső kiállítást, akár a minőséget illetőleg a legkényesebb igényeket is képesek kielégíteni. Kell e kézzelfoghatóbb bizonyíték arra, hogy a helybeli piacon a példátlan árconcurrencia már régóta nem enged vagyoni gyarapodást a kereskedő néposztálynak, mint az a szomorú körülmény, hogy lefolyt utóbbi évtizedben a törzsökös, ősi, virágzó üzletcégek, majd kivétel nélkül, felhagytak üzletükkel, mert sok évi fáradságuk, becsületes munkásságuk gyümölcsét nem akarták az áldatlan üzleti verseny prédájául fijladobni. Nem képzelhető, hogy azok a tekintélyes, társadalmi hivatásuknál fogva is előtérben álló személyek, akik a jelzett fogy. szöv. eszméjét felvetették és ez irányban a mozgalmat megindították, más egyebet céloztak volna, minthogy a nagyközönség gazdasági érdekeit szolgálják, mert ha valóban egyéb társadalmi tendenciákról lenne szó, akkor nem tudnók eléggé figyelmükbe ajánlani az illető szöv. vezető egyéniségeinek, hogy a fogy, szövetkezet életbeléptetése által els^D sorban főleg azok a társadalmi mién volt oly nagyon jó, vagy botrányosan rossz az előadás. A karzat kritikái érdekesek, mulatságosak. Érdekesek a földszinti állóhely bírálatai is, de e kritikák már tudományosabb színezetűek, hisz ott a múzsák csarnokába járó ifjak : a deákok állanak. De lássunk nehányat e kritikákból, melyeket színházból kijövet lestem el annál az ajtónál, hol a fenséges nép az úgynevezett németi páholyból tódult kifelé. A csöppség előadása után igy szól az egyik: — Ebből a fiatal leányból e osöpp- ségből még jó színésznő lesz, most még gyerek s már is jól’ játszott. — Svindli az egész, — feleli a másik, — nem oly kicsi az s nem olyan gyerek ; a múltkor egész olyan volt, mint a többi színésznő, hosszú ruhája volt s még gyereke is. Gül-Baba előadása után indignálódott az egyik, hogy a múltkor egy gyerekkel több volt; a cigány asszony egy kis gyermeket is hozott ki, a kit maga mellé ültetett; ez miért maradt el? — Igen, mert most már megkapta Krémer az igazgatóságot, most nem fél, nem bánja, ha ki is hagynak a darabból. A szökőkút se ment most oly magasra, mint azelőtt. A kültelki hercegnő előadása utánj osztályok sujtatnának legérzékenyebben, melyek sociális és felekezeti szempontból a tervezett segitőactió előharcosai- hoz legközelebb állanak és tönkre jutna a kisebb és- középszerű — derék — kereskedők egész sorozata, kiknek exis- tenciáját egy csekélyebb rázkódtatás is pusztulással fenyegeti. Akinek egy város életérdeke iránt kellő fogékonysága és érzéke van, az nem zárkózhatik el azon tény elől, hogy különösen Szatmáron, hol úgy a jelentékenyebb ingatlan birtok, mint egyéb nagyobbszabásu iparvállalat teljesen hiányzik, az adóteher nagy súlya úgyszólván kizárólag a kereskedők vállaira nehezedik. Ez az adóteher aztán nap- ról-napra újabb és újabb cimek alatt lavinaszerűig emelkedik és ha még a rendkívül magas boltbért is hozzászámítjuk, olyan dimenziókra növekszik, hogy végre is nem egy üzleti existen- ciát fenyeget biztos pusztulással. Ezek azok a morális szempontok, melyeket nem -tudunk eléggé figyelmébe ajánlani a t. kezdeményezőknek, mielőtt véglegesen arra határozzák magukat, hogy egy tekintélyes számú kisebb exis- tenciára lesújtsanak, anélkül, hogy ebből a kárhozatos cselekedetökböl leendő híveikre a legcsekélyebb anyagi előny vagy haszon járulna. j* A szatmárnémeti kereskedelmi betegsegélyzö egyesület évi rendes közgyűlését 1906. március 25 éo d. u. 3 órakor fogja megtartani a kereskedő ifjak köre helyiségében, melyre a tagok vulamint a munkaadók azon értesítéssel hivatnak meg, hogy a határozatképességhez legalább 40 tag — Be nagyszerű volt! Hogy összeverekedett a két kísértet, ugyancsak pü- fölték egymást; azután a rendőrök is verekedtek, meg a herceg a trónörökös is, majdnem mindegyik. Ez volt aztán a kitűnő darab, Sok jó darabot láttam már, melyben verekedtek, de ez a legjobb, mert ebben verekedtek legtöbbet. A kaméliás hölgy előadása után, mikor Tesztori Julia vendégszerepéit. — Ez a pesti színésznő tán meghűlt az utón, mert sokat köhögött. — Nem értesz hozzá — feleli a másik — hisz mondták, hogy tüdövészes azért köhögött. — Te nem értesz hozzá, csak a színpadon kellett néki a tüdővészest játszani, ő igazában nem tüdővészes. — De hát miért köhögött ? — Mondom, hogy biztosan meghűlt az utón. Egy suhanc, kit statisztának használtak, igy szólt a másikhoz: — Barátom, belőlem jó színész lenne; a mint ott álltam a szép huszár uniformisban, hát láttam, hogy a Julcsa meg a Trézsi mind csak engem néz, azután tapsoltak is; de külön nem mertek tapsolni j csak mikor a többiek; hanem azért tudtam, hogy nekem tapsolnak, csakhogy nem hajthattam meg magamat mint a szi- i nészek. Ez valóságos lopás volt, ők köStóth. Fülöp kárlsbádi czipöraktárát ajánljuk a t. vevő közönségnek mint a ^1 KÖZVétién a> PAMI011ÍA legolcsóbb bevásárlási forrást. - szálloda mellett! Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. riGlEL MEZTETÉSül As előrehaladt téli idény miatt*a még raktáron levő téli átrak gyári áron alól is beszerezhetők.
