Szatmár és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-18 / 51. szám
Huszonhármaik évfolyam, 51-ik szám. Szatmár, 1906. december 18. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. ^ MEGJELEN MINDEN KEDDEN. ===== AZ ELŐ FIZETÉS ÁRA: == Egész évre . . . 8 kor. I Negyedévre l.kor. 50 fill. Fél évre .... 3 > | Egyes szám éra Ifi •» Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egóaz évre 4 korona. 8ZERKESZTÖ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: = Msrvai János kinyvnyomdija Eötvös-utcza frik sz. alatt. = TF.X,EFOrj-3Z/- IWt : 78. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. _ HIRDETÉSEK == • lep kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett fitvétetnek. Nyilttér garmond sora 20 fillér. ——■ Hirdetések díjjal elfixe fizetendők. =aaa> Vándorolunk össze-vissza. (T. E.) Jóleső örömmel állapítjuk meg, hogy a helybeli publicisztika élénk érdeklődéssel és egyszerre több helyen is, foglalkozik a szociológia kérdéseivel. így aztán nincs kizárva az, hogy valamikor a közönség beletanuljon a gondolkodás ilyen irányába, sőt még ! az is meglehet, hogy felbuzdulva a közönség példáján, utóbb az irók maguk is tudni fognak ahoz, amiről Írnak. Egyelőre azonban — az átmeneti időszakban — szükségesnek látjuk az ismeretterjesztés feladatában kipróbált erőkkel támogatni kartársainkat, annál is inkább, mert ugyanakkor, mikor ők a kivándorlásról, és annak kapcsán a hazai és amerikai munkás viszonyokról értekeznek, Sombart (ő „is“ foglalkozik a dologgal „egy kicsit“) irt nagy munkát ez amerikai munkásviszonyokról, és egyidejűleg egy magyar szaklap is közöl megfigyeléseket a magyar munkásviszonyok és a kivándorlás közötti összefüggésről, ——j vik a iiclji ÍIÜK szakvéleményétől eltérnek, közöljük azokat, hogy a kérdés minden oldalról legjen — és pedig egyenrangú tényezők által — megvilágitva. Amit elmondok itt, az az idézett nét forrás egybevetéséből származó száraz tény megállapítás, amely szerint is i) tiszta valótlanság, hogy Amerikában nincsenek munkás szervezetek, mert Amerika, — már t. i. Észak- ( Amerika, — a legtökéletesebben van szervezve az égés? világon. A különbség csak az volt, — most már ez, is eloszlófélben van, =*r hogy az amerikai szervezetek politikai célokért nem küzdöttek, épen azért, hogy a munka- és munkabérkérdésben annál zavartalanabbá szerezzék meg a szervezet mindenhatóságát. Északamerikában rendes munkabér tőzsde van, amelyen a munkabér magasságát a szakszervezetek állapítják meg. A közelmúlt időkig erősebb küzdelemre azért nem volt szükség, mert az u. n. szabad-földek elvonták a fölös munkás elemet, és igy nem keletkezhetett az a bizonyos munkanélküli tartalék, amely a béreket lenyomja. Végül pedig — még rövid idővel ezelőtt is — a pénznek és igy a munkabérnek rendkívül nagy vételereje volt, miután a mezőgazdasági túltermelés az élelmiszerek árát nagyon lenyomta. Hogy az amerikai munkások jól vannak szervezve, azt mutatja az, hogy mihelyest ezek a körülmények megváltoztak, és szükségessé vált a munkabéreket erősebb eszközökkel emelni, vagy színvonalon tartani, azonnal a legkitűnőbb eredménynyel léptek erre a térre. Hogy milyen veszedelmesek, az abból is látszik, hogy központi szövetségüknek az „American Federation of Labor“-nek elnöke, a nyáron lett helyettes államtitkár. Amerikában tehát igenis van nagyon fejlett munkás mozgalom Természetes, hogy amint nem igaz a helyi publicisztikának idevágó állítása, úgy nem is tartozik a kivándorlás kérdéséhez. Ha a tárgyhoz tartozna, bizonyára nem hozták volna föl. 2) A tárgyhoz az tartozik, — az éu tárgyamhoz, — miszerint hihetetlennek tartom, hogy Kinát és a kínai irodalmat is beleértve, a világon elhangzott volna még az az állítás, hogy a munkás szervezetek dologtalanná teszik a munkásokat, és igy közvetve leszállítják a munkabért. Mert hisz azt állítják a jó urak, hogy a munkás azért nem keres, mert nem dolgozik. Amióta az ipari munkások szervezve vannak, azóta a munkabérek megháromszorozódtak. És ipari munkás nem is vándorol ki Magyarországból; figyelemre méltó számban nem. Hanem kivándorol a mezei munkás, a ki állítólag 8 koronát keres Amerikában az év minden napján, és akiknek a szervezeteit itt felakarják oszlatni, mert azt állapították meg, hogy júliusban —- összesen 30 napon ui -7 liCTcrrárráir' olcsóbba«—nem dolgoznak. A munkás szervezet tehát nem mozdítja elő, hanem megakadályozza a kivándorlást. 3) A mezei munkás pedig az önálló vámterületnek legkedvezőbb esetben 12 év múlva leendő felállítása után is ki fog vándorolni. A nem tanult munkás, a napszámos, a mezei munkás azután is csak az marad, a mi volt, s mint ilyen, egyelőre mindig jobban fog keresni odaát. Itthon azért nem élhet meg, mert a nagy birtoktestek miatt földhöz nem juthat, s ha hozzá is jut, képtelen megélni belőle, mert a külterjes gazdálkodás nem tud kellő meuyiségü munkaértéket befogadni. Belterjesebb a gazdálkodás pedig akkor lesz, ha az ország nem lesz olyan nagyon hátul és a mai publicisták nem lesznek olyan nagyon elül. Addig várjunk és okuljunk. Néhány szó az 1907. február 2-iki vivóakadémiáról. (e.) A torna- és vivósgylet választmánya tegnap este 5 órakor a r. kath, főgimnázium tornatermében ülést tartott, melynek egyedüli tárgyát a jövő év február 2-ikán tartandó táncmulatsággal egybekötött vivóakadémia képezte. A választmány alaposan megvitatta úgy az akadémia, mint az azt követő táncestély rendezését, összeállította a zsűri névsorát, megállapította a programot, elhatározta, miszerint az akadémia» való részvételre felszólítja a nagykárolyi és nagybányai társegyletek tagjait, végül határozatiig kimondotta, felkéri a hölgyeket, hogy tekintettel az estély családias voltára, azon minél egyszerűbb öltözetben jelenjenek meg. A midőn a választmány fenti határozatait itt a nagyközönség szives tudomására hozzuk, legyen szabad a farsang e. legérdekesebb s bizonyára legszórakoztatóbbnak ígérkező estélyhez nekünk is néhány szót szóllani: Részünkről első sorban is azon óhajunknak adunk kifejezést, hogy városunk T ÁH CZ A. Lesben. Irta: BALLÁ MIKLÓS. Kipusztult a sok nyúl a füzes irtásból, Vadkacsa se röppen a közelii sásból, Egy-két veréb csipog köröltem a réten Nehány varjú suhan keresztül a légen. Csillogó hólepel borítja a földet Nem látni a fákon egy levélnyi zöldet. Csend az egész rónán, egy lövés se halls'zik, Vastag kérge alatt a Tisza is alszik ... Valami mondhatlan szomorúság száll meg I Repülő képzelmem a Dunánál áll meg... Paloták a partján, nagy köhidak rajta, Bűn, gyönyör, csillogás, ezerféle fajta!... Édes kicsi falum, drága pusztaságom! Te voltál a dajkám, te vagy a világom ! Mit nekem a város, millió csábjával, Mit nekem a Duna, kövezett partjával! Csobogja fülembe szőke Tisza habja, Szólj te is, ringass el, kis falum harangja! Itt érjen az örök; a megváltó álom, S a Duna felé még a leiken) se szálljon 1 A görgényi csodakút. Régen történt... Még boldogult nagyanyámtól hallottam mesélni. Erdélybe, a hol a görgényi hegyek hófedte csúcsai az eget látszanak érinteni, élt egy csodaszép oláh fáta, Florica. Bogár fekete haja, ragyogó szeme csak még jobban kiemelték arcának érdekes halványságát. Pici pi^os csizmába bujtatott lábacskáival, karcsú derekával olyan volt, mint egy mesebeli tündér. Hát még a hangja I Bűvös beszéde a pacsirta dalára emlékeztet, s a ki egyszer hallotta, nem feledte el soha-.. Egy édes mosolyáért, barátságos jó szaváért, oda adta volna minden legény a lelki üdvösségét is. Nem volt Floricának párja széles Magyarországon. Édes anyját sohasgrp ismerte, apja az öreg Petru sem az igazi — nem édes gyereke. Egy reggel az ajtaja előtt találta a síró kis leányt. Az emberek azt regélték, tündér járt arr$ az éjjel, az hagyta ott Floricát. Bolondult utána az egész környék legénysége. Floricának nem csak nagy szépsége, de hozománya is volt: egy esi nos házikó kerttel, két tehén, négy kecske, szépen kivarott katrincák, arannyal him zett pruszlikok. . Vasárnaponként templomból kijövett, egész sereg legény kisérte haza.- Florica legjobban vonzódott Mitru- hoz, a ki ám szintén nem a legutolsó legény volt a faluban, ó készítette azokat a csodaszép agyag korsókat, melyekre szebbnél szebb madarakat festett. Egy ragyogó májusi reggelen vallották meg egymásnak szerelmüket, s nemsokára kitűzték az esküvői napot is. Ekkor történt, hogy N. gróf öreg erdésze búcsút mondott az árnyékvilágnak, s a gróf egy fiatal erdészsegédet küldött ideiglenesen felügyelni a hatalmas fenyves erdőkre. Mikor először találkoztak, Florica éppen vízért ment, azokkal a gyönyörűségesen festett madaras korsókkal. Elég volt egy röviü pillantás s Flo rica tisztába volt, hogy ő még ezideig igazán nem szeretett... A fiatal erdésznek is megakadt a szeme a bájos leányon, s nem volt nehéz alkalmat keresni a megismerkedésre. Az öreg Petru csősz volt a gróf birtokán s az erdész gondoskodott, hogy minél gyakrabban messzi utakra küldje az öreget. Ilyenkor ő mulattatta a szépséges Floricát... így történt, hogy az esküvő mindig tovább halasztódott. Flórica mindenféle kifogással élt! még nem elég katrincát hímzett magának, majd, hogy nem jól érzi magát, valamije fáj, nem tudja, hogy hol; valami bántja, nem tudja, hogy mi. Kérte Mitrut, várjon tavaszig, akkorra ismét jól lesz minden s megtartják az esküvőt. E közben azon gondolkozott, hogyan szabadulhatna meg Mitrutól. Nagyon félt az erős oláh legény bosszújától. S a szegény Mitru várt. Hogy mit szenvedett, annak csak a jó Isten volt a tanúja. Napról-napra érezte, mennyire elidegenkedik tőle szépséges menyasszonya s lassankint gondolkodóvá, buskomorrá lett. * * * Fönt a görgényi havasokon van egy csodakút, azt tartja róla a monda, aki abba belenéz, mielőtt az első elsárgult őszi falevél lehull, az örökké ifjú s szép marad. Éhez a csoda kúthoz csábította el Floricát Mitru. Eleinte nem akart szavára hajlani, de végre .is győzött a női hiúság, s elkísérte a legényt. Forró nyári délután indultak útnak s szerencsésen elértek a négy órányira levő csodakuthoz. Florica gyönyörködve nézte a kristályvízben szép arcát, hajlékony termetét. Boldogan gondolta, hogy most már szépsége örökké megmarad. nagyválasztéku cipőraktárát ajánljak a t- vevő MMgnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. hesébkeziekui az őszi és téli idényre megrendelt összes nrh női- és gyermek valódi chevro és bői bőrből készült ezipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben.
