Szatmár és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-11-20 / 47. szám

de a törvényhatósági közgyűlés soha 1 Nem tudom elképzelni, hogy hasonló képpen valamikor határozott vo.lna-é törvényhatósági közgyűlés ebben az Országban.

Az igazságszolgáltatás alap elve, hogy a sértett soha magának birója nem lehet, azonban a jelen határozattal az ellenkező van bizonyítva. Itt a közgyűlés rosszalását fejezi ki azért, mert az ő határozatát bírálat tárgyává merte tenni egy lap.

Dr. Kelemen Samu orsz. képviselő úrtól hallottam, hogy évekkel ezelőtt Mátrai Lajos tanár ur egyik hírlapi cikke miatt, indítvány lett téve a közgyűlésen, hogy rosszalását fejezze ki a cikk miatt. Akkor Dr. Kelemen képviselő ur felszól la lására, azon indítvány vissza lett vonva; mint a mi nem a közgyűlés hatásköréhez tartozik. Igen mert ő már akkor is ismerte az 1886. XXI. t.-c. 47. §-át; most pedig nem volt itthon a közgyűlésen, hogy ismét megmondja.

Nincsen joga tehát sem a főispán urnák, sem a törvényhatósági közgyűlésnek határozni az én cikkem felett, sem azon lap felett, a melyben az megjelent. Jogukban áll az ő egyéni véleményüket nyilvánítani, de nem az elnöki székből; sem pedig közgyűlési határozatba.

Nem akartam vissza térni az elmúlt időre; de a határozat szövegében olyan vád van ellenem, a milyen engem a cikkem miatt nem illethet. Azt mondja a határozat, hogy én a közgyűlés azon határozatát, melyben a Rákóczi fejedelem hamvainak hazahozatala alkalmából rendezett országos ünnepélyeken való részvétel iránt intézkedett, tettem bírálat tárgyává. Ebből az tűnik ki, mintha én azt ne- hézményeztem volna; hogy a város egyáltalán résztvesz a dicső Rákóczi fejedelem temetésén. Én ilyet nem Írtam. Hiszen én a saját költségemen elmentem a Rákóczi temetésére s velem együtt volt ott a városnak még legalább 50 polgára saját költségén. Nem tudom, de úgy hallottam, hogy olyanok is voltak, akik napdijat kaptak.

És még egyet; több oldalról fel- szóllitottak, hogy azon határozatot felebbezzem meg, a melylyel a részvételi összeg és a diszruhák meelettek szavazva, De én azt mondtam, hogy ez teljesen felesleges, mert a cikkem után elhatározta a küldöttség, hogy a ruhát sajátjukból fizetik ki. Miután pedig a küldöttségi tag urak határozatához semmi kétely nem fér, igy az teljesen felesleges lett volna; mert az már úgy sem terheli a város közönségét.

Diszharmonikus hangot nem vegyítettem az ünnepi hangulatba, legalább én azt sehol sem tapasztaltam. Én a cikkemmel senkinek önérzetét sérteni nem akartam; de nem is sértettem ; de nem is sérthettem, mert hiszen a cikkemnek semmi aktuális jellege nem volt azután, mikor elhatározta a küldöttség, hogy a ruhákat a saját pénzéből fizeti ki.

Nagyon helyeslem, hogy a határozatról értesíti a közgyűlés a küldöttség tagjait; de viszont az is jogszabály, hogy nem csak a sértettet, hanem a vádlottat is kell értesíteni; mert a bűn perben a vádlott személye mindig az első és nem a sértetté. Már pedig, hogy ezen határozatról akár a lapot, akár engem, hogy értesítene a közgyűlés, szósincsen.

És most végül arra kérem a főispán urat és a t. törvényhatósági közgyűlést, hogy ezen cikkéül felett ismételten rosszalását fejezze ki.

Dr. Hadady Lajos.

szatmár és vidéke.

Színház.

A világot jelentő deszkákon ismét kigyulíak a lámpák. Thália papjai s papnői elibénk léptek, hogy hirdessék az Eszmét, hogy gyönyörködtessenek s tanítsanak . . . . így kezdte volna az első színházi est beszámolóját a letűnt kor újságírója. A modern színi krónikás úgy fogja fel ezt a dolgot, hogy — lévén a színészek is emberek, éhesek szoktak lenni, ezért tékát — tanulnak egy keveset, valamivel többet próbálnak, és játszanak igen sokat — igy keresik meg a — kenyeret. És most ide jöttek kenyeret keresni. Mert hiába no, nemcsak Igével él az ember. Kenyér is kell, no meg egy kis hús is. Lakni is kell, fűteni is kell, világítani is. Még ha színész is az ember. Mert a lelkesülés hője mellett ugyancsak meggémberedik az ujjunk, és A Bacon lord tudásának fáklya világánál sem találjuk meg — a szájunkat. Szatmár város közönsége megadja a kenyeret a színészeknek. Sőt már meg is adta, lévén az összes alsó páholyok bérelve

— a többi helyek pedig csak elkelnek valahogy — s az is hoz valami hasznot. Hm! Haszon. Ez is kell. Ezt is megadja a közönség kérem. Szívesen megadja. Ezzel szemben természetesen vannak igényei a színjátszás minőségét illetőleg. Szerény igények ezek. Tudjuk, hogy kis város vagyunk. Azt is tudjuk, hogy nagy művészetet nem várhatunk az ismert körülmények között a szinészeinktöl. Csak épen annyit akarunk, hogy a színész érthetően interpretálja a szerző inten- tióit. Ez nem sok. Ehhez nem kell különös művészi talentum. Elég egy kis intelligentia, no meg egy kis szereptudás.

Ennyit elvárhatunk — sőt jogosan meg is követelhetünk. A másik kívánságunk — az illúzió felköltése. Ez sem nehéz dolog. A közönség lelkej tele van színes fényes illúzióval; -á“1 színészek dolga, hogy azt az illúziót

— ne rontsák el. Nem valami kemény hangú fogadó beszéd akar ez lenni színész uraim és hölgyeim. Csak jóindulatú figyelmeztetés. A krónikás a közönség között él s jól tudja, mi a közönség óhaja. A színész pedig a közönségért van s nem megfordítva.

A közönség meglehet színész nélkül, de a Thalia papjainak existentiális szükséglet — a közönség. Tehát tessék ennek a közönségnek a kedvében járni. Azt épen nem kívánjuk, hogy a feleségeinknek tegyék a szépet, csak a színpadon állják meg a helyüket. Akkor aztán ama bizonyos kenyér ren kívül, kaphatnak valami olyat is, . a mit olyan igen szeretnek -— tapsot, elismerést, babért, virágot. Mert hát1 ez is kellene ugy-e bár?

*

Megjöttek a színészek. Amiket előre bocsátottunk, attól most eltekintve, igaz meleg szeretettel üdvözöljük őket. Isten hozta köáénk Bohemia világjáró polgárait. Találják meg, a mit itt keresnek. A kinek csak a kenyér kell, annak azt kívánunk/ De a kit közöttük az igaz hivatás csillaga vezet, s egyébbre is törek-v szik, annak elismeréssel és örömmel fogjuk nyújtani — a babért, ha meg- érdemi. Ezen a helyen legalább feltétlenül azt kapják, a mit érdemelnek. Szókimondó igazsággal fogjuk a színházi eseményeket leírni. És ne vegyék rossz néven, ha a krónikás olykor kritikus I is lesz egyúttal. Tessék elhinni, a kritikusnak és krónikásnak nehezebb I

a sorsa, mint az önöké színész urak és hölgyek. A kritikus is a közönségért van. Ámde a színészekért is. Nem ellensége egyiknek sem, s mégis bizonyos Vagyok benne, hogy minden rósz előadásnak, primadonnahecnek, csokor feladásnak, színházi válságnak és botránynak, — vagy sikernek a kritikus issza meg a levét. A közönségnek ezer szeme van. És az az ezer szem ezerféle képen látja s fogja fel, azt, amit én egy féle képen látok. Ugyan egy jelenésről az egyik dicsérőleg a másik roszalva nyilatkozik. És a krónikás? Ilyenkor valóban legokosabban teszi, ha — hallgat. Akkor pedig a szerkesztőtől a szedögyerekig az én hátamat üti az egész szerkesztőség és ki- adóhivatal. Már pedig ez sem. kellemes mulatság. Megmaradunk tehát a mellett, hogy elmondjuk hű igazsággal, amit tapasztalunk. Tapasztalatunk öt előadásról már van. Ez öt előadás összbenyomása nem kellemetlen. Vannak rokonszenves, jóravaló, ambiciózus, sőt tehetséges tagjai is a társulatnak. Van kitűnő zenekari karmesterük és énektanáruk, ami egyik legfontasabb előfeltétele' öz operettek sikeres előadásainak. Van kipróbált jó rendezőjük. Mindezek olyan körülmények, amelyek azt engedik következtetni, hogy jó előadásokat látunk a télen. Egy tényt különben már most konstatáltunk és ez az, hogy az operet személyzet sokkal jobb, mint a drámai. Azt mondják némely vesékbe látó emberek, hogy a közönség nem szereti a komoly dolgot, csak a vig operetteket; ma már ez kell; elég. komoly az élet; a munkában egész nap fá— fáradva -— szórakozni akarnak. És más ilyen hangú frázisokkal teszik elfogadhatóvá az említett körülményt. Pedig ez a dolog nem igy van. Két komoly színművet nézett végig telt ház, és három operettet gyenge fél ház. A közönség óhajának legbiztosabb hőmérője nem ama vesébe látó szemek igén tisztelt tulajdonosainak pulzusa, —- hanem a nézőtér.

*

Bizáncé. (nov. 16.) Megnyitó előadásul péntek esté Herczegh Ferenc történeti képét mutatták be. Az előadás általában közepes volt. Némely részben pedig igen gyenge. Teljesen elfogadható alakítást Pe- terdy Sándor, Jászai Olga s Tihanyi Vilmos nyújtottak. Régi ismerősök, a kiket kedvel a közönség — és méltán. Bizáncz császárát, Konstantint, — a főszerepet — Kiss Miklós kréáltu. Kellemes organumu, rokonszenves megjelenésű színész. Ha néha szerep nem tudással küzd, a vagy erős, szavalás hibájába is esik, mégis látszik, hogy ambícióval játszotta meg szerepét, s ez már derék dolog.

A drótos tót. (nov. 17.) Ebben mutatta be Krémer az operett személyzet egy részét. Zsuzska szerepét Barna Mariska, Miciét Fábián Linka játszotta. Kedves játékuk s egészen jó hangjuk van. Váradi Márton, Barna Andor, Tisztái, Tihanyi kitünően raegállták a helyüket. A közönség jól mulutott s sokat tapsolt.

Vasárnap délután a Kukoricád Jónást adták. Este a Madarászt. A régi kedves darabban mutatkozott be az uj subrett, Komáromi Gizn. Postás Milkát adta. Jól énekel és ügyesen játszik.. Kedves, rokonszenves megjelenése van, s igy nem, csoda, ha első estén megkedveltette magát. Különben jó hire megelőzte, s várakozással néztünk fellépte elé. Nem csalódtunk. Kerényi Adél fejedelemnője szintén igen sikerült alakítás volt. Sok tapsot kapott. Jók voltak Váradi, Tisztái, Barna, Tábori.

Milton, (nov. 19.) Jókai régi darabját elevenítették fel hétfőn este. A darabokat nem bíráljuk, de' biz ennél Jókainak különb színműve is van. Egy szerepért van megírva az egész darab. Azt hisszük, nem csalódunk, ha azt mondjuk, hogy azért is volt előadva. . A címszerep uralja az egész darabot. Ezt játszotta Peterdi Sándor nagy I gonddal, nemes lelkesedéssel, odaadással és

művészettel. Játéka mágusán felül emelkedik a szatmári nivón. Mellette Jászai Ol'u volt kifogástalan. Jók voltak Tihanyi, Tisztái, Kiss Miklós. Akik gyengék, azokat talán helyes, ha egyáltalán nem említjük. Nem hallgathatjuk .el a közönség egy részének zavaró magatartását, a mit annyival inkább elítélünk, mert n darab, h i nem is értékes mindenesetre érdekes, s megkapó jelenetekben bővelkedő.

Apróságok.

Egyik, bűnügyi téren jó hírnévnek örvendő ugocsai atyafi be volt zárva, s a családja azt hiresztelte róla, hogy oda van fürdőre. A kis bírónak is azt mondták, mis kor az valami hivatalos iratot akart neki kézbesíteni. De a kis biró, a ki különben haragosa volt az elzártnak, tudta az ügyek állását, s a következőket irta a vétivre: „Nem kézbesíthető, mert az illető fürdőzik Szatmáron a tömlőében“.

*

Tegnap történt, hogy egy úri ember átszól az utca másik oldulán huludó ismerősének. s kéri, hogy álljon meg, csak három szót akar neki mondani.

— Megvárlak — mondja rá a másik, — de ajánlom, hogy azt a három Bzót alaposan gondold meg I

*

Az „Ezres“ szombati nagy asztalábo: többen is eljöhettek volna. A ki ott volt, az nem bánta meg, mert a legszebb alkalmat nyerte, hogy tengerészeti ismeretekhez jusson. Jelenlevő képviselőnk volt szives u szabad tengerhajózás titkaiba bevezetni, s ha bárki is hulluni fog valakit tengeri dolgokról beszélni, arról biztos lehet, hogy az illető a nagy asztalnál volt.

*

A vasárnapi matinéról az elragadtatás Lángján beszélnek, de különösen a Wolkenberg ünnepi beszédjét magasztalják.

— No kérem mondja egy lelkes hallgatója —, ha mo9t arra kellene szavazni, hogy ki a legjobb szónok Szatmáron, határozottan reá szavaznék 1

Demeter.

H I REIN K.

— Lapunk jelen számához egy fél iv melléklet van csatolva.

— Erzsébet napja. November 19-én, hétfőn volt megdicsőült Erzsébet királynérk halálának évfordulója. Mint minden évben, ügy ez idén is kegyelettel ünnepelték e napot városunkban az összes tanintézetek. A különböző felekezetek templomaiban istentiszteletet tartottak, utána pedig gyászünnepélyek voltak az iskolákban. A kir. kath. főgimnáziumban délelőtt 9 órakor fényes istenitisztelet volt uz intézet kápolnájában. Az ünnepi misét Dr. F é c h t e 1 János mondotta teljes segédlettel, uiig az üunepi méltató beszédet B a g o s s y Bertalan tartotta a szépen feldiszitétt torna csarnokban

— Matiné. A Kölcsey-Kör f. hó 18.-án tartotta meg a városháza nagytermében Rákóczi-matinéját, melyen igén előkelő és nagy közönség vett részt. Az első széksorokat a hölgyek foglalták el, a háttért pedig, még a kis tanácstereidben is, a férfiak tartották megszállva, a karzaton sürü sorokban, a tanuló ifjak lelkesedtek. — A kitűnő és szerencsés rendezés érdeme Orosz Alajosé, aki mint az irodalmi szakosztály buzgó és invenciosus elnöke a legnagyobb gondossággal és_ teljes ' odaadással csinálta meg azt a hatásos és-gyönyörü progrnmmot, a mely a maga pompás számával egészen elragadta a jelenvoltnkat. Ez a matiné soká emlékezetes marad. — A megnyitó beszédet a rendező Orosz Alajos tartotta. Lelkesedve, nagy tudással, melegséggel és kedvenc témája iránt való kiváló szeretettel beszélt Rákócziról a- nagy nemzeti hősről. Megtapsolták igen becses beszédét.- A még-" nyitó beszéd után a pódiumon B ó n i s Istvánná úrasszony — Nagybányáról — jelent meg. Gyönyörű alakja, kiváló asszonyi szépsége s elegáns toiletje u legkellemesebb impressiókat tette már az első .percben, mindenütt a zsu ffolt teremben. „Rákóczi Rodostón“ c. melodrámát szavalta S i m ó n Aurélné úrasszony hírneves zongoraművésznő, művészi zongorakisérete mellett. A komoly tárgy mindeh érzelmi és eszmei finomságát a legmélyebb felfogással és az ügy iránt lángoló szívvel juttatta kifejezésre és győFolytatás a mellékleten.

1

Róth Fülöp kárlsbádi czipöraktárát

Közvetlen a Pannónia |®§l| ~~1 szálloda mellett!

ajánljuk a t. vevő közönségnek mint a legolcsóbb bevásárlási forrást.

Szatmár és vidéke legnagyobb. czipőraktára.

jmCERKEHEK!!! az őszi és téli idényre megrendelt összes őri-, női- és gyermek valódi chevro és box bőrből készült ezipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben.