Szatmár és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-10-23 / 43. szám

43-ik szám.

Huszonharmadik évfolyam.

Szalmái", 1906. október 23.

TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.

^ MEGJELEN MINDEN KEDDEN.

== AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: =

Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 fill. Pél évre . . . 3 » | Egyes szám ára 16 »

Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona.

SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL,

hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők:

= Marvai Janó* kiayvnyomdija Eötvös-utcza 6-ik az. alatt = TELEFON-SZÁM : 78A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám.

HIRDETÉSEK

a lep Maáéhivatalábaa a legoleaébb árak mellett Átvétetnek.

Nyüttér garmond sora 30 flttér.

Hlrdetéaek díjjal elöie fizetendők.

Rákóczi és a Bujdosók

Irta: Dr. Kardos Samu.

Pháráók megépítették a felhőkig nyúló Piramisokat! A Pháráók és az ő népök régóta elveszett, de a büszke Piramisok maiglan is állanak. Dávid király és fia Salamon megalapították és felépítették Zion templomát. A templom romokban hever. Izráel népe széjjelszórtan él a világ négy tájékán, de Dávid zsoltárai és bölcs Salamon tanításai milliók szivét, milliók lelkét vigasztalja és bátorítja maiglan is. Nagy Sándor meghódítja az ösmert világot, de korai halálával sirba száll hatalma és dicsősége egyaránt, a görögök művészete és költészete azonban örökkön- örökké ragyogó csillagot képez a művelődés é9 műveltség egén. Caesárt leteriti a jóltevőjénél hazáját jobban szerető Brutus gyilkos tőre s Róma hatalma rabigába görnyed, de a rómaiak honszerelmét és jogi műveltségét maiglan is csodálja, bámulja a világ.

"A gondviselés" az angolokat, a németeket, az olaszokat és franciákat nagy tudósokkal, művészekkel, költőkkel és nemzeti hősökkel bőven megáldotta, de vértanúja egyetlegegy nemzetnek sem volt és nem is leszen soha annyi, mint a magyarnak. Ama 380 esztendő óta, mióta Mohácsnál II. Lajossal együtt a magyar nemzeti királyTÁRCZA.-—♦lypOpMCi. Rajta, rajta ...!

— Irta: Vályi Nagy Gusztáv. —

Nagy Rákóczi kuruc táborába’ .

Volt egy Skubla nevű katonája, Bodros-haju, bocskoros tót legény — Bizony nagy ut, amit megtett szegény, — Valahonnan Zemplén vármegyéből.

Annak is a legesteghegyéből Jött elő a harci toborzóra S a legelső tárogató szóra,

Odahagyta kecskenyáját,

Méla hangú furulyáját.

Amint boija végén támaszkodva All, a hegyek felé bámészkodva, Körülveszik hajdúk, kunok, jászok,

Nagy bajusszu gyalogok, huszárok. Incselkednek, kötekednek véle,

Tréfáiknak se hossza, se vége,

Becsmérelik bajusztalan voltát S gúnyolódva, fitymálódva mondják :

Ez sem azok közzül való,

Kikkel Egert védte Dobói

Skubla hallgat, mosolyog az ajka,

Minden gúnyra csak a lejét hajtja,

. . . Csak mosolyog . .. mást mit is csinálna, Úgy sem értenék meg, ha szóba állna.

De a mikor ott hagyják magába,

Szeme lángol s vér szökik arcába,

ság is elbukott, a nemzet útja és sorsa nem egyébb, mint egy végnélküli Kál- , vária és Golgota.

Dobó István, ki 1552-ben 100,000 főnyi török sereg ellen oly hősiesen védi meg Eger várát, néhány évvel később, mint felségsértő és honáruló börtönbe kerül, és hosszú évek kínos szenvedése után szabadul meg testben, lélekben megtörtén sötét börtönéből. Zrínyi Péter és az utolsó Frangepán Bécs-Üjhely piacán véreznek el i67i ápril. 30-án, ugyanezen a napon fejezik le Bécsben Nádasdy Tamást. — És hasonló gyászos sors érte volna a nádort: Wesselényi Ferencet, ha a

gyorsan siető halál, mely őt 1667 március 23-án érte, ettől meg nem szabadítja vala.

Elmondjam e sorsát azoknak a hősöknek és vértanuknak, kiket Básta Erdélyben, Karaffa Eperjesen tömegesen hurcolt a vérpadra és felidézzem-e szent emlékét ama hősöknek és vértanuknak, kiket éppen most 57 esztendeje a7 osztrák császár tejhatalmu meg- bizouja, a bresciai hiénának parancsára a gaz latrok módjára, a gyáva bakók fojtottak meg Aradon, Pesten, Pozsonyban, Nagy-Váradon és Szebenben ? És tegyek-e keserű panaszt amiatt, hogy Zrínyi Ilona, Thököly Imre és Rákóczi hamvai majdnem kétszázadon át pihentek távol Keleten idegen hantok alatt és nevük szégyen betűkkel

—————————a—

És ilyenkor, kik a lélek titkát Beleírva a szemekbe látják,

Azt olvassák ki ezekből A villogó sasszemekből:

Kinevetik, gyávának csúfolják A zord hegyek szegény tót lakóját,

Azért; hogy a szavatok nem értem, Magyar nékem minden cseppnyi vérem, Apám se tudott többet két szónál,

De ott vérzett Buda ostrománál,.

Azt a két szót örököltem én is,

Azt a két szót megtanultam én is.

S ha majd legény kell a gátra,

Nem maradok én se hátra I

... Délután, hogy elpihen,t a tábpr, Egyszerre csak, mint a nyári zápor,

Mint a villám a nyugvó falombra Üt a labanc rá a kurucokra,

S a még újonc, gyakorlatlan népet,

Mely még sohsem látott ellenséget,

E váratlan csapás úgy meglepte,

Már-már futni készült szégyen szemre, Mikor lent a halom ajba’

Felharsog a rajta, rajta.

Skubla vitéz a hallott parancsra,

Mint a sebzett duvad a labancra Veti magát. Fegyvere egy szál bot,

De megszűnt az élni, kire vágott.

Utat nyit az ellenség sorában,

A kurucok mindenütt nyomában S mikor öt-hat sebtőr vérzik keble,

Mikor összeroskad átlőtt teste,

Még akkor is azt sóhajtja,

Azt a két szót: rajta, rajta!

lett beírva az ország törvénykönyvébe ? , Nem, az égre nem 1 Az öröm ez óráiban némuljon el minden bánat, minden keserűség, minden fájdalom, minden panasz. Csak egy érzés és csak egy gondolat járja át szivünket, hassa át lelkünket: az öröm érzése és a büszkeség gondolata. A büszkeségé, hogy miénk volt Rákóczi és az örömé, hogy visszakaptuk őt és bujdosó társait, ha bár századok múlva és csak halotti poraikban 1 De én hiszem, vallom és hirdetem, hogy a szent hamvakból fog egykoron kikelni a szabad, a független, az önálló magyar nemzeti királyság; hiszem, vallom és hirdetem, hogy ez a rejtve élő kívánság, a nemes öntudat és büszke akarat erejével nemsokára napvilágra tör és valóra válik, amiről közel négyszáz esztendő óta hiába álmodozott a magyar lélek s amire hiába vágyakozott a honfiúi kebel: mert .végre is szentnek és igaznak kell lenni, amit a költő az ihlettség óráiban e magasztos szavakkal hirdetett:

uem latiét, hogy annyi e?iv hiába onta vért, S keservben annyi hű kebel szakadt meg a honért, Az nem lebet, hogy ész, erő és oly szent akarat, Hiába sorvadozzanak egy átoksuly alatt,“

Rákóczi Ferenc temetése.

Az egész országban lázas türeltoetlen- f-éggel várnak Rákóczi hamvai hazahozatu- Iára s most nincs oly kérdés, mely aktuálisabb volna s amely jobban foglalkoztatná u

Újabb úti jegyzetek.

Irta: Tanódy Endre.

(Folytatás.)

Bruggból egyenesen Genfbe mentünk. Estére értünk oda, vacsora tájt.

Kimentünk a tóhoz, a nagy corzóra, a melyet a hires nagy genfi világszállodák szegélyeznek. A „Hotel des Etran- gers“ előtt gyilkolták meg a boldogult emlékű Erzsébet királynőt.

Sok lámpa és sok csillag ringatód- zott a kék vizen, a melyre ezüstös sávokat húzott a holdfény. A túloldalon pedig föltűnt a Mont Blanc, az „Alvó Napoleon“, a hogy a genfiek hívják. Irigylem, a ki ennél is szebbet látott életében és nem sajnálom, hogy én részemről szebbet még nem láttam. Meg vagyok igy is elégedve.

A természet fönségeit személyesen és közvetlenül kell érezni. Leírások utján nem lehet ezt a jó érzést megvásárolni.

A korzón azonban lehet igen jó érzéseket vásárolni. Ősszel az egész félvilág Genfben van. Olyan sok ismerős are és toálett. Mégis nem olyan nagy a világ. Elvégre nem olyan nagyon sokat mozogtam künn, és mégis egy bizonyos körből mindig akadok ismerős arcra. Erre a körre nem vagyok büszke, de nem az én hibám, hogy ezzel lehet legkönnyebben ösmeretséget kötni.

Ezek a vidám vándormadarak, a kik évszakok szerint, hol délre, hol északra röpülnek a gazdag amerikaiak nyomában,

kedélyeket, mint az, hogy u nagy fejedelmet a rodostói bujdosót végre keblére fogadja az anyaföld s hamvait egy nemzet ünneplése között helyezik örök nyugalomra. Minthogy bizonyára mindenki érdeklődik az iránt, milyenek lesznek ennek a nagy benső ünneplésnek külső megnyilatkozási formái, helyénvalónak látjuk a Kassán tartandó temetési szertartási menet véglegesen megállapított sorrendjét a következőkben közölni:

1. A menetet megnyitja a lovasrendőrség egy lovas rendőrtiszt vezetésével.

2. Gróf Hadik János belügyi államtitkár, a menet lovas kapitánya.

3. Négy kürtös lovon, cimeres zászlós harsonákkal.

4. Abauj-Torua vármegye és a többi vármegyék népies lovas bandériuma négyes sorokban. A törvényhatóságok alfabetikus sorrendjükben.

5. Szabolcs vármegye 12 díszruhás népies lovas bandériuma négyes sorokban.

6. A 14 Rákóczi-vármegye népies küldöttségei nyolcas sorokban (egyenkint 20—40 taggal) saját zászlóikkal és a vármegyék színeit viselő vállszalagokkal viszik a vármegye koszorúját.

7. Kassa szab. kir. város és a szomszédos városok iskoláinak küldöttségei,

8. Egyletek és testületek küldöttségei, zászlóikkal esetleg koszorúikkal.

9. Fuvózenekar.

10. Temetési kornétát vivő városi tanácsosok, a törvényhatósági bizottság két tagjának kíséretében.

11. Lovas herold, lován Magyarország címerével, lovát két csatlós vezeti, utána két gyalog apród Magyarország és két gyalog apród Rákóczi fejedelem címerét viszi.

12. Teljesen páncélba öltözött lovag,' kezében arany buzogánnyal s lovát kát csatlós vezeti.

sok szint és szépséget kölcsönöznek a helynek, a hová letelepülnek. Elvégre is ők csinálják a divatot, ők vállalkoznak rá, hogy megbarátkoztassák a világot formákkal és színekkel, a melyeket előbb vadaknak és szemérmetleneknek találtunk, s a melyekbe utóbb leányainkat és hitveseinket öltöztetjük.

Kétségtelen dolog, hogy a divat, különösen a női divat ma művészi feladatot tölt he, és pótolja azt a plasztikai élvezetet, a melyet a régi klasszikus világnak az emberi test kultusza nyújtott.

Ma már ritkák a tökéletes testek, de annál gyakoribbak a jól öltözöttek. Szóval „corriger la fortune“ — az egész vonalon. Ennek a művészetnek a mesterei a félvilág hölgyei, és sok erényes, — illetve óvatos — úri nö elájulna, illetve illendőnek tartaná elájulni, ha tudná, hogy szent és sérthetetlen testén egy ötletes ko- kott eszméit hordozza.

Miután húgaimat az intézetben elhelyeztem, és a családfentartói állás alól felmentésemet az igazgatónőtől megkaptam, pihenés végett elnéztem másnap este vacsora után a kurszalon játéktermébe.

Nem valami nagy bank, de elég jó ahoz, hogy a dámák fényesen kiöltözzenek a jeu-höz. Elvégre mindennek ezen a világon ez a célja; templomnak, színháznak, esküvőnek és temetésnek.

Itt azután vegyesen vannak az úri nők az elegáns nőkkel, és úgy vettem észre, hogy erősen belekontárkodnak egy- 1 más mesterségébe.

X£ótH Fülöp kárlsbádi czipöraktárát

ajánljuk a *. vevő közönségnek mint a Közvetlen a Pannónia

legolcsóbb bevásárlási forrást. — gy egá.)lntl^. mnllntft W

Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára.

!H£ÖERKEZI£K! I! az őszi és téli idényre megrendelt összes nri-, női- és gyermek valódi ekem és box bőrből készalt czipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben.