Szatmár és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-14 / 33. szám

TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. v MEGJELEN MINDEN KEDDEN. — KZ ELŐFIZETÉS ÁRA: ===== Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 fill. Pel évre .... 3 » | Egyes szám ára 16 » Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is kQldendók : = Morvái János könyvnyomdája Eötvös-utcza 6 ik gz. alatt = TELEFON-SZÁM : 78. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. ===== HIRDETÉSEK ===== • lap kiadéhivatalában a legolcsóbb árak mellett fiivétetnek. . Nyilttér garmond sora 20 fillér. Hirdetések díjjal elSie fizetendők. A nagykárolyi törvényszék. Ennek a kérdésnek a lényegét lapunk egyik utóbbi számában kifejtet­tük már. Nincs újabb hozzátenni valónk, mint megelégedéssel tudomásul venni és adni, hogy f. hó ii-én, a város társadalmának minden rétegéből ala­kult értekezlet világos és erélyes kife­jezést adott annak a felfogásnak, a melyét lapunk első sorban hangoz­tatott. Az értekezlet határozottan és egye­nesen kijelentette, hogy a nagykárolyi törvényszék felállításáért megindult moz­galommal szemben ellenmozgalmat in­dít és minden eszközt felhasznál, hogy útját vágja ennek a méltánytalan do­lognak, a melyet nézetünk szerint a személyes befolyások tultengése és a közéleti tisztesség végső elfajulása va­lósíthatna meg csupán. Az értekezlet gerincét Kelemen Samu orsz. gy. képviselő beszéde adta, a ki minden oldalról helyesen világí­totta meg a kérdést, teljesen meg­győzve az egész értekezletet, a mely aztán indítványára egyhangúlag elha­tározta, hogy tiltakozásának kifejezésére i) népgyülést rendez; 2) küldöttség ut­ján emlékiratot terjeszt föl a bel- és igazságügyminiszterhez, melyet a lakos­ság ezreivel aláírat; 3) érdekeikben szintén fenyegetett törvényhatóságok­TÁRCZA.- ­A fürdő. — Edmond Harancourt. — Istenes Jámbor, az önmegtagadó re­mete, átutazott a vidéken, a melyet a há­ború elpusztított. A győztes tábor szólította most magához, hogy földöntúli bűvészeié­vel aranyat teremtsen számára. Útközben városokat látott romba dőlve és elhamvadt falvakat. Fellobogoit itt-ott egy elkésett láng­oszlop, a mely mohón falta fel a tanyák maradványait. Valahányszor síkságra értek, az ég alján ezernyi holló kavargását látta. Mint nagy, fekete legyek rajzása, olyan volt a prédázó hollók csapata. Dögszagot hozott a levegő mozgású. Hullák hevertek szanaszét és megmutat­ták, hogy néz ki vízszintes fekvésben, ami azelőtt függőlegesen égfelé nézett: az élet, a boldogság. Istenes Jámbor elmélkedve nézte a pusztulást: — Ezt értem el vele, hogy a bajokon segiteni akartam. Még nagyobb szenvedést idéztem föl vele. IstenemI Istenem! Háta kegyesség, a jóság is lehet forrása gonosz­tetteknek, a tévelygésnek? Szivünk is megtévedhet, mint agyunk és jóindulatunk is félrevezethet, mint a gondolkodás? Most már értem; az érzés megindul hoz fordul, hogy az eszme ellen na­gyobb hatással együtt tiltakozhassanak; 4) állandó szükebb bizottságot választ, a mozgalom irányítására és figyelem­mel kisérésére. Ennek a bizottságnak tagjai let­tek : dr. Kelemen Samu, Korányi Já­nos, Jákó Mihály, dr. Fejes István, dr. Farkas Antal, dr. Keresztszeghy Lajos, Uray Géza, Csornay Imre, Teitelbaum Herman, dr. Tanódy Endre, dr. Hantz Jenő és Ferencz Ágoston A kérdéssel összefügg a főispán­nak a tegnapi közgyűlésen tett nyilat­kozata, amelyben kijelentette, hogy sem Ő sem Károlyi István gróf a mozga­lomról addig nem tudtak, mig arról a lapok neveikkel összeköttetésben hirt nem adtak. Távol áll tőle, mint Szat- már város főispánjától támogatni, .vagy vezetni olyan mozgalmat, a mely kínos meghasonlásra vezetne a törvényha­tóságok között, küldöttséget vezetni semmi szin alatt nem fog. A mozgalomnak tehát már eddig is megvolt az az eredménye, hogy bi­zonyos tényezőknek lehetetlenné tette azt, hogy nyíltan a károlyi mozgalom mellé álljanak. Reméljük és kívánjuk, hogy ennél nagyobb. sikerei is lesznek az ellen­irányú mozgalom teljes leverésében. Kelemen Samu beszédét a követ­kezőkben szószerint közöljük: Méltóztatnak tudni a meghívóból, — hogy mi a mai értekezlet célja. Nagyká­azon, a mi közeli, a mi közvetlen; egyebet n m lát; a távoli következményekig gyenge látása el nem ér. A szeretet rövidlátó. A bölcsesség a jövőbe néz. A jövő a fontos, mert örökké tart, a jeleD lényegtelen, mert elmúlik. Egész tömegeket tönkre tettem, egy néhány ember rövid Őrömére. Jótéte­ményt akartam véghez vinni és gonosz­tevő lettem; a leggonoszabb: — a ki hazáját öli meg. Átok reám, a ki gyilkos módra be­avatkoztam a. világ folyásába és a min- denség öntudatlan akarata helyére a magam tudatos akaratát tettem és megrontottam a történet menetét, a mit tökéletesíteni akartam.“ És verte a mellét nagy mulatságára az Őrkiséretnek, a mely bolondnak tar­totta, mert igazat beszélt, mikor felkiáltott; „Az én vétkem! Az én vétkem.“ A kato­nák is rázendítették: „A te vétked ! A te vétked 1“ — és nagyokat rúgtak bele, jóizüt nevetve a bolond remetén. Az ut kezdetén sokkal jobban bántak vele, remélve, hogy aranyat ad nekik, és titokban, mindenik külön biztosította őszinte odaadásáról; többen még azt is Ígérték neki, hogy szökni engedik és vele szök­nek védelmére ők is. De a jámbor lebe­szélte a jóakaróit, magyarázgatva nekik, hogy az árulás nemtelen dolog és esküdö- zött, hogy többé sohasem fog aranyat gyártani és szétosztani. A barátság aztán rosszra fordult és mindnyájan versenyeztek abban, hogy ki bánik kegyetlenebből az istenfélő büvész­rolyban mozgalom indult meg az iránt, hogy Nagykárolyban törvényszék állíttas­sák föl. Ez a mozgalom, céljának megva­lósulását illetőleg, minden kétségen kivül .nemcsak érinti, de sérti Szatmárnémeti ér­dekeit és jogköréi. Előrebocsátom azt, hogy akkor ami­dőn a mozgalommal szemben állást aka­runk foglalni, nem vezet bennünket semmi animózitás. Mi örvendünk azon, ha akár­melyik város hulad, gyarapodik, de az mindenesetre kívánságunk és mindeneset­ben ügyelnünk is kell arra, hogy ez a haladás, gyarapodás ne történjék a mi ro- 'rovásunkra s mint jelen, esetben: ne tör­ténjék egyenesen a miénkből. Mert termé­szetes dolog, hogy ha Nagykárolyban tör­vényszék fog felállittatni, ennek jogi terü­lete nem a semmiből fog kihasittatni, en­nek ügyköre nem a semmiből fog megte- jremtetni, hanem területe nagy részben a .szatmáriéból fog kihasittatni s ügyköre is jórészt azokból az ügyekből fog alakulni amelyek eddig a szatmári törvényszék te­rületi hatáskörébe tartoztak. Ami a mozgalom egészen rövid tör­ténetét illeti, az a következő: Már két esztendővel ez előtt indult meg ilyen moz­galom A kérdés fel is vettetett a várme­gyei közgyűlésen s akkor a közgyűlés ál­lást foglalt abban az irányban, hogy Nagy­károlyban is törvényszék állíttassák fel. 'A részleteket ne érintsük; de méltóztat­nak tudni, hogy a megyei közgyűlések második mpján mind az keresztül megy, amit a nagykárolyi csoport óhajt. A le­folyt két év kiélesedett politikai harcban nem volt alkalmas a helyzet arra, hogy ez a kérdés felvettessék. Úgy látszik most látta ezt alkalmasnak Nagykároly, s elha­tározta, hogy emlékiratot dolgoztat ki és küldöttség által juttatja azt az igazságügy- miniszterhez, egyszersmind kérvény alak­szel, nehogy valaki feltételezzen róluk olyan ajánlatokat, aminöket titokban tettek, — Indulj bűvész I Előre I Az ütlegekre ezt válaszolta: — Megérdemeltem kevélységem miatt, pedig alázatosnak hittem magam; oktalan­ságom miatt, pedig bölcsnek tartanak. Oh! én vétkem! Én igen nagy vétkem! így utaztak vagy két hétig, mig végre elértek Gaifer király fővárosába. Remélte, hogy ott kivégzik és nem túlsá­gosan bánkódott rajta. Az uralkodó nagyban készült a fogoly fényes fogadására, mert a foglyot kész vagyonnak tariotta, a melyet tetszése sze­rint leszámítolhat majd. Uralkodói ötletes­séggel „Aranyos tojásu tyúkomnak“ szó­lította. Ezen a mondáson az udvaroncok természetesen görcsösen kacagtak, bámulva fejedelmük fordulatos észjárását. Kiadták a jelszót, hogy Istenes Jám­bornak ugyanaz a tisztelet jár, mint egy vérbeli hercegnek és Gaifer nem kételke­dett abban, hogy ha elfogják árasztani kitüntetésekkel és gyönyörökkel, akkor az aranygyártó remete udvaránál murád, s mindent megnyerhet tőle. A város első méltóságai küldöttségi- leg várták a város kapuinál. A foszlá­nyokba öltözött remetét olyan beszédekkel fogadták, a melyek fenségét és földöntúli hatalmát dicsőítették. Nehezére esett magára ismernie azok­ban a vakitó személyleirásokban, a melye­ket a szónokok adlak róla és félbe akarta szakítani őket, hogy meggyőzze a túlzás tévedéseiről. jában a képviselőházhoz is, ahol azt a vá­ros képviselője által nyujtatja át. Azt is olvastuk a hírlapokban —és pedig cáfolat nélkül — hogy e küldüttséget Nagyká­roly országgyűlési képviselője és Szatmár- várinegye, valamint Szatmárnémeti város főispánja vezetik. Ehhez h izzáteszem, hogy ez utóbbi hirt, bár meg nem cáfoltatott, nem tartom valószínűnek, ismerve a főis­pán lojalitását és ragaszkodását Szatroár- Németi iránt: meg vagyok arról győződve, hogy még ha igyekeztek volna is öt ily irányban megnyerni, abban a pillanatban, amint tudomást vesz arról, hogy Szatmár- Németi egyhangú vélekedése az, hogy e kérdés ilyen dűlőre vitele Szatmár-Nómeti érdekének és jogainak sérelmével jár — a főispán ilyen mozgalomban sem mint vezető, sem mint annak pártolója és támo­gatója részt nem vesz. A mozgalmat, amelyet Nagykároly városa megindított, két körülménynyel támogatja Nagykároly városa: Az első, amit felhoznak, hogy nekik történelmi jogaik vannak ehhez a törvény­székhez; mert amint méltóztatnak tudni, a múltban Nagykárolynak volt törvényszéke. Szükségeinek tartom, hogy mindenkit óv­jak attól a felfogástól, hogy azok a tények, amelyek a múltban történtek, és mint ilye­nek történelmi tények, pusztán ennek ere­jénél fogva, történelmi jogoknak fogadtas­sanak el. Mert ez esetben a hűbériséget robotot stb. is vissza kellene állítanunk. Hogy pedig szigorúan ennél a tárgynál maradjunk, Nagybánya, Nagysomkut, ahol kővárvidéki törvényszék volt, — ésNagy- szőllős is jogot formálhatnának törvény­székhez sőt Nagybányának ehhez területi­elhelyezésénél fogva minden esetben jogo­sabb igénye is lehetne mint Nagykárolynak. A másik ok, amit felhoznak, az, hogy vannak helyek, amelyek közel esnek Nagy­De nem hagyták szóhoz jutni s igy letett szándékáról, mert a hivatalos ékes szólás különben is álomba ringatta. Állva bár, de alva hallgatta a szó­nokokat és azt álmodta, hogy ez a jó Isten tulajdonképeni büntetése azért, mert az embereknek aranyat adott és igy hábo­rúkra adott alkalmat. — Én vétk em I Én igen nagy vét­kem 1 Végre megindult a menet. Élén a zene, azután a nagyságok nevetséges soro­zata, két oldalt mint két hosszú sövény állott a katonaság fegyverben és tisztelgett. Istenes Jámbor szégyelte magát a nagy ünneplés alatt és belátta, hogy ennek a megalázásnak is a mennyei igazság tette ki, hogy megbüntesse értelmének kevély szárnyalását. A mint a kastélyhoz értek, a melyet Gaifer számára kijelölt, magára hagyták. Kész volt rá, hogy újabb megpróbáltatá­sok várják, de azért bátran belépett. A lakás fényes volt. Hódolattal üd­vözölte a szobaleányok serege, akiket a király nagy bölcsen birodalmának leg­szebbjeiből válogatott össze. Az eunuchok főnöke jelentést tett nála és kérte, hogy engedje meg, hogy a szobaleányok toalett­jénél segédkezhessenek, mert csak úgy jelenhetik meg illően a király színe előtt. Istenes Jámbor tiltakozott a szemérem nevében, de ekkor már az enucb főnök eltávozott s a leányok minden szabadkozás dacára elkezdték rongyaitól megfosztani. (Folyt, köv.) Róth Fülöp kárlsbáái CEipöraktárát ajánljuk a t. vevő közönségnek mint a Közvetlen a Pannónia legolcsóbb bevásárlási forrást. == szálloda mellett I Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. HEGERKEZTEfiü! a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri-, női- és gyermek valódi chevro és box bőrből készült czipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom