Szatmár és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-01-02 / 1. szám

BÍATMÁR és vidéke. hó i3>iki) nagyon rövid. Hála az égnek, hogy abból mindennek maga rendén s békébeni folytát. Katinkának nómhöz in­tézett leveléből pd. a kedves kis Béla s mindnyájoknaki egészségben létét érthet­tük. Katinkát szivesen csókoljuk s mivel most nem irhatok neki, szójjanak e sorok neki is. Mi egyébiránt jól vagyunk, ha­nem a kis angyal néhány nap inkább pd. ma reggel óta gyakran köhög, de bízunk Istenben, hogy minden rosztól megment. Itt jó nőm a legtisztább örömöktől körül özönölve tölti szűkre mért s fájdalom már csak kevésre apadt óráit, nem Bezerédi- nél, hanem Luxéknál lakunk, tegnap előtt s tegnap azonban mind Bezerédinél ebé­delünk ; délutánonként pd. igen vigtánc volt, mely tegnap éjfélig tartott. Tegnap előtt is tegnap is több helységekből vol­tak küldötségek, papok, pusztai és más birtokosok és tisztek üdvözlésemre. Teg­nap előtt Szegszárd város és Tolna megye küldötségei szerencséltettek megjelenések* kel. Aligha csodálkozás s meg egy kis émejgés nélkül is fogja hallhatni, hogy a Bezerédinél megjelent tisztelgőim közt volt mostani Septemvir Jesenszki, ki mint ki­rályi táblai ülnök halált mondott volt fejemre és most bókot bókra halmaza. Nőm tegnap lovagolt, s ma is fog lova­golni Bezerédivel, neki egy igen jó kis lován. Innen hónap délbe indulunk a gő­zösön vissza. Reméltem mit nagyon óhaj­tok is hogy eddig ápril 6., 13., 17., 19. s huszadiki leveleimet vette. Azokközzül többekben s jelesen az utolsóban olyanok voltak mint a robot megszűnte, közelebb­ről s legfejjebb hazamenetelemkor békö- vetkezendö esetére értendők. Többet Írtam volna, de a posta indul, éljenek boldogul. Színház. Dec. 24-töl jan. 2-ig; Csendes egyhangúságban forgott le a színház múlt hete. Értéktelen darabok töltötték be a hét első felét s bár az utóbbi napokban előadásra került egy pár jobb fajta színdarab, de ezek közzül is egy-kettő kivételével, második és har­madik előadását érte meg már ez alka­lommal. A „Csikós" vasárnap délutáni elő­adása egyike volt a legrosszabbaknak. Bírálaton aluli gyenge és kihagyásos elő­adásban került színre, pedig kár egy ilyen felséges darabot ennyire tönkretenni. Sanyaró Vendel, Goldstein Számi, Lum- pácius Vagabundusz és ti többiek egészen a Repülő csizmadiáig, hol maradtatok ti? Hiszen ezek a délutáni ozsonna mellé való bohóságok, jól vagy rosszul előadni eze­ket — az nem sokat tesz, de Szigligeti Csikósát ennyire lesülyeszteni nem sza­bad. Igazgató ur I Több figyelmet kérünk. A karácsonyi ünnepek alatt akár négy előadást is végignézhettünk volna, de mert belőle csak kettőt láttunk, tehát a másik kettőről nem is beszélhetünk. Ez a legelőkelőbb város, a melyet életemben valaha láttam. Az a parkrészlet a mely Haagát Scheweningennel össze­köti, olyan villákkal van beépítve, a me­lyek egyszerű, nemes előkelőségükkel ve­tekednek a fejedelmek lakóházaival. Még őfelségének — a mi uralkodónk­nak schönbrunni és ischli lakóházaival is, a melyek pedig az egyszerű előkelőségnek bámulatos remekei. Különösen az ablakok hatottak reám felejthetetlenül. A tisztaság nemleges foglalom; azt jelenti, hogy nincs piszok. Ezekben az ab­lakokban valóságos pozitívummá válik a tisztaság. Vakító ragyogásuk van; nem tudora, hogy az üveg anyaga teszi-e, vagy az a szer, a melylyel tisztogatják. Eltu- dóm képzelni, hogy fenköltebb színben látja a világot, a ki egy ilyen ablakon keresztül nézi. Haagában van állítólag a világ leg­elegánsabb clubbja; fényesebb a londoni „Atheneumnál“ is. Csak az ablakon ke­resztül láttuk ; nem tudtunk bejutni. A holland élet egyik érdekessége, hogy az emberek egész nap vagy dolog­ban, vagy otthon vannak, este pedig min­denki az utcán sétál n —12 óráig. Hogy a járókelőket jobban láthassák, a kávéhá­zak két teremből állanak; egyik az utca­felé van, a másik az udvar felé. Az utca felőli rész egészen sötét; a kik ott ülnek, mindent látnak, a mi künn történik. (Folyt, kör.) Hétfőn este „Az ördög bibliája" került előadásra. Ez a darab egy antiquá- riumi mese nélküli semmiség, amelyben egy kártyán eladott asszony históriája vinné (ha vinni tudná) a főszerepet; kü­lönben népszínmű, nóta nélkül, tele tele eltorzított részeg alakokkal és ízléstelenül hangzó káromkodó szavakkal. Amilyen a darab, olyan volt az előadása is. A sze­replők lankadtságát biztosan a hosszú karácsonyi éjszaka okozta, igy aztán a közönség hangulatán is az általános una­lom foglalt helyet. Kedden este ismét egy ilyen léha tákolmány, „Marcs^ az ezred leánya" lépett játszótérre. Ez a darab is egyike a leghitványabb alkotásoknak; ponyvairo- dalomszerü meséje semmi értéket nem képvisel. A darab főszereplőjét egy gya­korlatozó ezred csecsemő korában szedi fel az utszélén, aztán közköltségen föl­nevelik. Közben reátalálnak a leány csa­ládjára, de Marcsa neveltetésénél fogva sehogysem tudja beleélni magát bárói rangjába s vissza szökik az ezredhez, ahol egy fiatal hadnagy nőül vesr.zi a különös leányzót. Ennyi az egész, még kibővítésre szánt mellék szerepek se fordulnak elő benne. Semmi, semmi, csak az Ízléstelen­ség s a gyenge másfélórás előadáson ke­resztül ez viszi a főszerepet. A szereplők játékáról meg se emlékezünk, miért pisz- gálgassuk őket, mikor a darab sokkal rosszabb volt előadásuknál ? E két darab szinrehozatala nagyon helytelen dolog volt, karácsony tisztes­ségére különb előadásokat is lehetett volna produkálni, mert ezekre, ha Krémer nem is, de a közönség biztosan ráfizetett. Szerdán az „Udvari tanácsosat ismételték meg sikerült jó előadásban, a szereplők fokozott igyekezete mellett. E darabról bővebben már múlt számunkban 8zó)ottunk. Jelen előadását nagyszámú pá­holy közönség nézte végig. Megismétlése még mindig be fog válni. Érdemes megnézni. Csütörtökön Kazaliczky Antal nagy sikert aratott színmüve, a „Tetemre- hívás" került szinre és a színészek játé­kát, a darab kitűnő voltát mi sem dicséri jobban, mint az, hogy a nézőtéren szem nem maradt szárazon. Az önhibáján bör­tönbe került és családját vesztett rab bús története, az igazi önfeláldozó szerelerp áldo­zatkészsége, a világ és az emberek rossza­sága a legmegkapóbb plasticitással tárult elérik a darabból, a színészek játékából. Rajz, az önhibáján kívül sikkasztóvá lett •nejét vesztett önérzetes és gyermekét-'imádó apa szerepében ez este önmagát múlta felül, Jászai a feleség, Radnai az apját imádó gyermek szerepébe^ kitűnőek voltak. Ti­hanyi, Radványi báró szerepében igen jó volt. Kállay, Kiss kisebb szerepeikben szintén hozzájárultak az est sikeréhez és örömmel konstatáljuk, az egész drámái személyzet összevágó jó játékát és a szí­nészek fokozol igyekezetét, jó szereptudá­sát, a rendezés és kiállítás megfelelő voltát. Pénteken a „Szulamit" ébredt ismét uj életre a szokásos milieuban: zóna, telt ház, stb. A darabnak közismert szerepei a legjobb kezekben voltak letéve, az elő­adás sikerült, a zenekar és kar jó volt. Az alföldi betyárvilág izgalmas leve­gőjét éltük át szombaton este a színház­ban, de csak néhány percig, mert az első felvonás végével már elfogták a szereplő haramiákat. — Fehér László, a régi rab­lók egyik tipikus alakja, utolsó bűncse­lekményét tervezi el és mindent elkövet annak végrehajtásában, csakhogy kiháza- sitandó nővérének Ígért hozományát ki­egészíthesse. De rajta ve'szit. Elárulja sa­ját szeretője és ötét társaival együtt elfog­ják. Kevéssel elfogatása után mint halálra ítélt fogoly jelenik meg. Eközben nővére mindent elkövet megszabadításáért, végre becsületét dobja oda érte az ítélkező szolga- bírónak. De hiába minden. A szerencsét­len leányt kijátsza a szolgabiró és Fehér Lászlót felakasztják. Amint aztán a be­csületében mélyen megsértett leány meg­látja a valót — iszonyú lelki kinok kö­zött meggyilkolja a szolgabirót és a vér látára megőrül. „Fehér Anna“ törté­nete egy megrázó tragédia, a mely föl­korbácsolja az ember idegzetét. A darabot Gárdonyi Géza ismert népiró irta és mes­teri tolla itt is nagy sikert ért el.. Fehér Lászlót: Várady Márton, Anna húgát (a címszerepet): Jászay Olga, Mancsi sze­retőjét : Radnay Zsuska személyesítette. Horváth Miklós szolgabiró: Tihanyi volt. Megjelenésőkben a szereplők valósággal remekeltek. 1 Vasárnap délután „János vitéz“-t handrálták össze fogyatékos, rossz elő­adásban — egész helyárak mellett. Aznap este nem volt előadás. Hétfőn délután a „Kor ne viliéi h a r a n g o k*-kal üdvözölték az uj év első napját, este pedig „Fehér Ann á“-t ját­szották végig — másodszor és ismét si­került, egészséges előadásban. Heti műsor. Ma, kedden este : „Bubos pacsirta",, színmű. Szerdán: Bolygó görög“, operette. Csütörtökön: „A bor", népszínmű. Pénte­ken: „Makrancos hölgyek", operette. Szombaton: „Gül baba", operette; elő­ször. Vasárnap délután : „Robinzon Crosue“, tündérrege. Este: „Gül Baba", operette. Apróságok. Hála Istennek — sóhajt fel sok em­ber — csakhogy már vége van a kará­csonynak is, az uj évnek is. így is kell még egy hét, a mig kiheverem a 3 napi traktamentumot, s legalább két hét, mig elfelejtem azt a sok bosszúságot, a mit a boldog uj évet kivánók okoztak. * Lapunk minden évben az első számá­ban hozni szokta az elmúlt év történetét. Most is üzente a kiadó, hogy ne felejtsem el megírni. — Hagyj békét neki — üzenem visz- sza — nincs azt miért megírni, ismeri mindenki s évtizedek múlva is keservesen fognak reá visszaemlékezni. * Most, hogy á petroleum-finoraitó-gyár van ismét szőnyegen és a körül forog a kérdés, miként lehetne a büdösség terje­dését megakadályozni, eszembe jut a régi adoma ;a hándléról, a ki mikor az eladásra kínált nadrágra a másik fél azt mondta, hogy büdös, rögtön igy felelt: „Nem a nádrág, kérem, hanem én vagyok büdös." A gyártulajdonos is tanulhatna e pél­dából. * — Hány éves vagy ? — 4». — Hogy lehet az, hiszen tavaly is, azelőtt is, 48-at mondtál. A# Hja 1 barátom,1 ebből is láthatod, hogy én olyan ember vagyok, a ki nem enged a 48-ból. * Egy felhívás jelent meg, a melyben adakozásra szólítják a; közönséget, hogy néhai Hérmán Mihálynak arcképét a'Pan­nónia szál loda részére - meg testessék-. -He-• lyes gondolat, hanem talán el»ő sorban inkább abban kellene . mozgolódni, hogy az érdemes férfiú arcképe a városi tanács­teremben függesztessék fel, mint a hol működésének igazi tere volt. A Pannóniá­ban — úgy tudom — ő sohasem for­dult meg. * Pumpfi ur aggodalmas pillantásokat vet a jövőbe, s miközben rendezgeti az uj év alkalmából beküldött számlákat, imi gyen monologizál: — Uram, teremtöm, miért nincs a fe­leségemnek is szakála, legalább volna mire hitelezni, miután az. enyémre már nem adnak 1 Demeter. HÍREINK. — Lapunk t. munkatársainak és olvasóinak boldog újévet kívánunk! — Lapunk jelen számához egy fél iv melléklet van csatolva. — Királyi audenoia. Nagy Lászlót, vármegyénk főispánját ú napokban ő felsége a király Bécsben legfelsőbb kihallgatáson fogadta. A főispán azért jelentkezett az audencián, hogy megköszönje a királynak főispánná történt kineveztetését. — Belügyminiszteri jóváhagyat, A m. kir. belügyminiszter jóváhagyta u hús­vágóéról alkotott szubályrendeletet s ennek folytán a tanács megbízta a főkapitányi hivatalt a szükséges intézkedések megté­telével. — Matiné. A szatmári Kölcsey-kör múlt hó 24-éu tartott matinéja egyike volt az eddig tartottak legsikerültebbjeinek. Nagy­számú közönség jelent meg a városháza disz ­I termében és mindvégig élvezettel hallgatta az előadot t gazdag műsort. A falói vasú asz- tálhoz ezúttal Osváth Elemér tanár ült ki finom szatírával kelt ki mindazon idegen­szerűségek ellen, melyek úgy nyelvünk, mint magariaeletünkbe betolakodtak. Az igen szel­lemes és nagy tanulmányra valló felolvasás az egybegyült közönség osztatlan tetszésével találkozott. Ezután Margaréta Margit k. a. két műdalt énekelt kellő átérzés és feltűnően szép csengő bangón, mely való­ban meglepte a közönségei és hatalmas taps­viharral honorálta a szép műélvezetet, melyet a kisasszony éneke nyújtott. A zongorakisé- reletet Komka Böske k. a. nugy precizitás­sal adta elő, melyből mindenütt ielcsilámlott diszkrét és mtivészies játéka. Strasser Elvira k. a> p“dig meglepő rout in és igaz átérzéssel ad tu elő Erdélyi Zoltán „A rúzsa* című monológját, mely a jelenvolt közönségre kellemes hatást gyakorolt és zajos tupsokkal jutalmazta az plőadó kisasszonyt. Végül Hawel Edit k. a. nemes művészet és töké­letes felfogással adta elő zongorán Mo.»z- kovszky egyik remek darabját, melyet nitg- toldott még Grieg „Auprintemps“ oimii íuestermüvével. A kisasszony, ki városunk zenemüértő közönségének ' dédelgetett ked­vence, jelen fellépésével méltán igazolta mindazt, mit művészi szempontból tartanak. A hálás közönség szűnni nem akaró zajos tapsokkal jutalmazta n kisasszony müvé.zi játékát, mely sokáig emlékezetes murád a jelenvoltak előtt. — Sylvester eat a társaskörben, A kaszinó hagyományaihoz képest ez évben is szépen sikerült Sylvestor-estét rendezett. A szépszáinban megjelent közöuség először egy igen ügyesen összeállított műsorban gyönyörködhetett. N y á r á d y. M a r g i t k. a. volt az első aki pódiumra lépett. A „Bolygó görögéből énekelt két számot. A közönség kellemes hangját, értelmes előadását olyan nagy taps­sal honorálta, hogy kénytelen volt ráállásul egy magyar dalt énekelni, a mely a tetszést csak még jobban fokozta. Azután „A házasság politikája" címül egy felvonásos jelenet következett. A hölgy szereplők V e r é c z y Margit k. a. és Maróthy Annak. a. fesztelenül és ott­honosan játszották meg szerepeiket. Hivatá­sos művésznőnek is dicséretére váló játékuk u közönséget többször nyílt színen is tapsra ragadta. Méltó partnereik voltak Korai- romy Lajos ur és dr. Nagy Géza ur, a kiknek szintén bőven kijutott a megérde­melt elismerésből. Végül Mándy B ertalanné úrnő zongora kísérete mellett Mándy Berta­lan ur játszott gordonkán egy „Tanhäuser“ potpourit. A magas művészi fokon álló já­ték mély benyomást tett u közönségre s ez . olyau^taps-vibgjbun jujtott kifejezésre, hogy Mándy ur még néhány magyar dalt is ját­szott. A zongora kiséret a maga nemében tökéletes volt. Műsor után kedélyes vacso­rára ült össze a társaság; majd táncra ke­rült a sor, mely a késő éjjeli órákig tartott. A sikerült mulatság rendezéséért Veréczy Antal tábla biró urat, a kaszinó közszere­tetben álló elnökét illeti az elismerés. — A tűzoltók közgyűlése. A hely­beli önk. tűzoltó egyesület dec. 25-én d. e. 11 órakor tartotta meg a városháza kis ta­nácstermében Tankóczy Gyula parancsnok elnökleté alatt évi rendis közgyűlését a tu- gok nagy számának részvétele mellett. Elnöklő parancsnok az ülést megnyitván, a parancsnokság évi jelentését Hajdú Ká­roly segédtiszt terjesztette elő, a pénz­tár állapotáról pedig Bölönyi László pénztárnok tett jelentést. A közgyűlés mind­kettőt 'egyhangúlag elfogadta, a pénztárnok­nak elismerésének kifejezésével u fölment- vényt megadta. Az évi jelentésből kitűnik, hogy tűzoltóink a lefolyt évben 53 tűzeset­hez vonultak ki. és 156 esetben nyújtottak u szerencsétlenül jártaknak első segélyt. Be­érkezett az egyesületi iktatóba 196 ügyda- rab, elintézetett mind, tartatott 12 parancsnok- sági ülés, melyben letárgyaltatok 35 tárgy. Az egyesület tagjainak száma a múlt évibe/, képest emelkedőben van. Volt az egyesü­letnek a múlt évben egy igen nugy veszte­sége, Meszlényi Gyula megyés püspök ha­lálával diszfőv.éduökét és egy bőkezű s nugy áldozatokra kész pártfogóját veszítette el. A parancsnokság tagjai szintén ezen a köz­gyűlésen kerültek választás alá. Lelkes él­jenzéssel kisért egyhangú felkiáltással a ré­gieket választották meg, csupán a lemondott Ruprecht Sándor helyére választották titkár­nak Boros Zoltán ügyvédjelöltet és a rang­idősb három őrpuruncsnokkal egészítették ki W^T Folytatái a mellékleten. S Róth Fnlöp kárlsbádi czipöraktárát ajánljak a t. mi Msüaiit,aili súat • “^1 KŐmtlen a PuuiOBie leffoleeóbb Wvisiriisi brvási a>S r-r, MállnHa. mellett! 0 Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. jH£G£RK£ZT£K!!! az őszi és téli idényre megrendelt valódi hoz és ohevraux bőrből készült férfi, női és gyermek lábbeliki

Next

/
Oldalképek
Tartalom