Szatmár és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-01-02 / 1. szám

TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP, f

egyházat, kultúrát, ipart, kereskedelmet, társadalmi intézményeket.

A mig azonban azzal a szokott udvariasság sablonjával köszöntünk Újévet, melylyel ma elénk áll az üzleti érdek, és a mig a szokás csak azért ád ki üdvözlő kártyákra ezréket, mert egyébbel úgy sem járulhatunk embertársaink boldog újévéhez, addig amúgy sem lesz igazi boldog uj esztendő.

Ezreket ölünk gratulációkba, ami bántó és haszontalan kiadás is. Mert a gratuláció udvarias hazugsága egy lépéssel sem viszi élőre boldogságunkat és bizonyos, hogy a modern koldus, a ki elém áll a nyomtató t sziv- béii kívánságával, az én boldog uj esztendőmmel nem törődik, legfeljebb az érdekli, hogy azért a konvencionális hazugságáért mit fizetek neki.

A szakácsnő, levélhordó, kéményseprő, harangozó, éjjeli őr, az újság- hordó, házmester, kisbiró, a borbély, a suszter inas, a tehénpásztor, meg a jó ég tudná miféle személyiség iszerencse- kivánutai valósággal ostromállapotba hozzák az émberCs az amúgy is számlákkal rémitett újév napját inkább ki vánják ,a pokol fenekére, mint hogy annak örüljünk, mert ekkor jön elibénk a sok gratuláns szives hazugságok között, mosolygó arccal, fontoskodó képpel.'

A boldog ujesztendd sorsán mi pallérozhatunk magunk A gratulánsok

kívánalmai el is maradhatnak egészen. Legfeljebb ha adakozó kedvünkben ' vagyunk, adjunk a szegények céljaira, J gyógyitóházakra, vagy más jótékony intézményekre. De arra, hogy annak a sok fajta gratulánsnak, a kik talán soha se tettek nekünk szolgálatokat, az újévi hazugságért mi csináljunk görbe napokat, hagyjunk fel. Egyszer már szokjunk le arról, hogy a magyar szórja a pénzt. Igaz, -hogy nevetséges dolog akkor szűkmarkúnak lenni, mikor a nemzeti vagyonból már csak roncsok vannak, de még mindig meg lehet takarítani valamelyes nagy összeget.

Ha ez az értelmetlen adó előmozdítaná az ember uj esztendejét, azt mondanék, hogy két marokkal szórják a pénzt az emberek. De azt a vak is látja, hogy a pagy adóhoz nincs a boldog ujesztendőnek semmi köze. Se az állam, se a politikai élet nem javul, ha annak a konzervatív szokásnak hódolunk és ha szóval amugyis elmondjuk egymásnak azt, a mit egyik a másiknak kíván, minek azt még külön käríyaíiTs" ul’mondani. Azért," hogy a külföldi papírgyárak nagyobb jövedelmet biztosítsanak. Mert az a sok hebehurgya sok képes lap onnan jön be annyi millió számban, a mivel szintén megrövidítjük a magyar ipart.

Az ilyen boldog uj esztendőből; nem kérünk. A szellemi és fizikai erő; összetartja és a munkaszeretet ereje

Újévre.

Boldog újévet kívánnak az emberek egymásnak. Olyanok is, a kik nem ismerik egymást. Szinte érezzük, hogy a/. eszt£nd.ők sok • csalódással jönnek- mennek, az élet harcában pedig nagyon elkellene már' egy kis boldogság' is. ■

Az elmúlt esztendőre követ hajta nak az emberek s az. uj esztendőben csupa rózsákat lát a, reménykedő tár-, sadalöm. Bár úgy volna, hogy azon rosszabb után ne következnék még rosszabb. Igaz, hogy az esztendők sorsát nem a gyarló ember intézi: „mert ember tervez, Isten végez.“ De sok függ az embertől, hogy sorsán könnyít sen, az esztendő is békességesebben folyjék' le előttünk.

Boldog uj esztendőt csak. akkor fog látni az ország, ha az emberek sokaságát a teremtés utáni -vágy • nagy cselekvésekre sarkalja. A tehetségek azonban csak akkor vezethetnek a boldogság, a haladás útjára, ha emberi 'Szereí.ette.r' becsüljük meg' a . cselekvő embert, ha gazdag javaink kincsestárából bátorító szavakat tudunk osztogatni a gyöngéknek is, ha nem áskálódik testvér á testvérré, rokon a rokonra, barát a barátra, idegen az idegenre, ha az, ország holdogitásának előbbre való emelkedésében az összetartozan- dóság erejével szolgálná az államot,

T AH CZ A.

Úti jegyzetek

Irta: Tanódy Endre.

IX.

(Folytatás) §

Autwerpen—Haaga.

Brugxsből Antwerpent}.-* uLtztuok.! Nem,szép város és meglátszik rajta, mint; minden nagy kikötő .városon-- —?.a világ-; szenny. Munkászubbonyb.i va.n -öliözte.ve az ilyen város, Hanem gyönyörű a terop-: loma ; — a cathed.rális. Eg ész ,utun k ban

nym nagy ügy ejt vetettem a ítemptoinokra. Tudtam, és elismerem,, hogy szépek; hogy, rendszerint nagy., idők nagy, müvésze ének emlékei, de rövid yolt az idő s 'ha fyn-lai mit el kellett hagyni, hát a templomokat! hägylarp. el. Az aulwerpeni,székesegyházi azonban emlékemben maradi. Au;werpen a hataimasan.kis^,élesített Scheide..(Escant) fo I y a rn egyik., partján. _ épp 11,; az, el to I h a I ó kikqtŐ hidak láncolatán át menj ünk; ,jt túlsó partra. Onnan néztük' a Várost,, a mély bői karcsún nyulik_ az ég .felé a székesegyház tornya, mint egy minaret.

Szomorú, ködös, vizenyős délelőtt Volt ; a párák közt úgy emelkedett ki.; a graciózus torony,,. mint. egy hableány a hullámokból. A gótikus építészet utolsó; szakából . származó alkotásokat, gyakran szoktak,-a Csipkéhez hásanlitani. Ennél a to-' ron-ynál .találónak láttam a hasonlatot.

Folyvást elkeskenyedő, csupa apró részletből összerótt alkata nagyon emlékeztei a belga csipke finomságára. B-lől Rubens- nek két mastermüve disziti különösen; az egyiket „A keresztrefeszitést-1 legjobb képének tartják. Én remeknek találtam — épugy mint a többit.

A kikötőben hemzseg a világ minden söpredéke, a mely az áruszállító tengerihajók személyzetét teszi. Részben a nagy miinkától, részben a nélkülözéstől, részint az állati dbbzódáktól eltorzult “alakok, a kik tenger vagyont szolgálnak ki; rengeteg értékű áru szállítmányokat, a melyeket tulajdonosaik ;— kis kecskesza- kállu belga bácsik — ' Corhptqifjaikban egy-egy tollvonással dirigálnak ' a világ egyik végéről a másik végére. (Ezek az igazi hatalmas Urak,' item a megyei ellenállók!) pjjel is megnéztük a kikötői ;,életet. Aljasabbat gondolni sem lehet ; ,,én Játt%m , a hamburgi- (alipnai) kikoiő éjjeli1 életét is, .de az, valóságos, szalonélet az antwerpenihez képest. Micsoda rémesen elbújtatott zug korcsmák, mulatók ; néhol egyik a másik mellett, máshol meg elszórva 1 í Milyen1:1 tfyómdra á hiüveltség hi áh'yának.- Miiyén irtózatosan barbár szigetek ezek az ottani nagy civilizáció tengerein I

Autwerpen egyébként a Rubens egykori lakóházával dicsekedik; egyébbel nem igen. A régi részekben középkori Céh házak -vannak, épugy mint Brüssel- ben; modern alkotás a városban egy óriási áruháza párisi ^Belle Jardiniére* és a bécsi „Kerngross“ féle áruházak azonban még nagyobbak.

Autwerpen volt az- utolsó megállásunk Belgiumban. Innen mentünk át Hollandiába — Háagaba, a székvárosba.

* . * - *

Olaszországra azt mondják, hogy Európa virágoskertje. Hollandia az Európa: „tiszta szobája“. A bihari és szatmármegyei módos paraszt házánál van egy-egy szoba,; a melyben égig nyúl az ágyneművel du-! san terhelt n> oszolya; falon ketyeg az! inga óra, mellé akasztva a kalendárium, ablak mellett a karosláda, fehérteritővel; bevont asztal, hideg kemence és az egész szobában elterjed a tisztaságnak az a kü-; lönös szaga, a melyet élő lény lehellet-e soh i meg nem fertőz. A ki ismeri az ilyen szobának a hangulatát az elképzelheti Hollandiának-sajátos levegőjét. •'

Mintha szürkés-fehér gyöngyszemeken törne át a- napsugár,: mielőtt elönti! ezt nedveszöld országot; mert téved, a ki azt-hiszi, hogy Hollandia nem ragyogó, nem napsugaras ország. Csak nem lehet; mindjárt rnegösmerni, hogy a fény, a mely betölti, ugyanannak a napnak fénye; a mely hazánkat perzseli. Bizonyára meg van tnár régén fejtve a légköri tünemény á mely ennek az országnak csodás világítását okozza.

Részemről nem ismerem ezeket az okokat, de tudom, hogy soha el nem felejtem azt a jóleső érzést, a melybe a hollandiai párázat színezete ringatja az ember szemeit. •

Művészet történészek szerint ez a körülmény adott nagy lendületet egy időbén a holland festészetnek.

Félek, hogy avatatlanság a részemsarkaljon nagy feladatokra. Ha aztán a munkaszeretet vagy feladatok eredményében az ország sorsának nagy jelentőségét látja, ha a haza boldogságának kíséretében nagyobb lesz a haza iránti szeretet, akkor lesz csak igazán boldog uj esztendőnk.

Mindehhez azonban az Isten áldását kérjük. Adjon énekes, dalos mezőt, hol dús kalászos földön hálát ad a paraszt, termékenyítse be a búza virágos Alföld szélmalmait, lapátját, vidítsa fel a hegyes-völgyes szép határ gyeppel ékesített erdejét, szántóföldjét, adjon bő szőlő termést a Hegyalja szőlő hegyeire, óvjon meg bennünket az éhségtől, betegségtől, háborútól, az országos hercehurcától, adja meg, hogy király a népével, nép az ő családjával tudjon örülni az uj esztendőnek, tudjon örülni azért, mert ő maga is közreműködött az uj esztendő boldogságában.

Ilyen érzelmek hatása közben kívánunk mi olvasóinknak, b o 1 d CKg újévet...

Báró Wesselényi Miklós kiadatlan leveleiből

Közli.: Dr. Kardos Samu.

Wesselényi Miklós — Nagy Lázárnak.

: Szedres, 1848. ápril 24.

Nagy Lázár na k áldást, Ittlétünk az folyó hó 18-ik olta fpgnap vevénk Sib.ó- ról legelébb tudósítást ezen Levs}? is. (fo 1 yó

röl, de én-bizony egyik régi hoHai.d. méh... térnél sem vettem é-szre,; hogy hazájának levegőjét és fényjellegét ;ára,sztí»tt^.íiVol.ua . képeire. ..

A legnagyobbnál — a halhatatlan Rembrandtnál — különösen* nyomát sebt láttam ennek.- Már akkor inkább Ruys- dael nél a; 17-ik század végén élt- tájkép- festőnél, a kinek vannak ;rétjfel'és csatornái, a melyaken a holland napsugár sajátosságai ömlenek el.

Hollandiának további sajátossága, hogy mig másutt a föld a természet ajándéka, addig Hollandiában az „nemkéti vívmány.“ Úgy foglalták el a tengertől tál palaton ként.

Ez földrajzi adat és művelődés történeti mozzanat volna csupán — hogy' há ez különosképen meg nem látszana a helyszínén. így aztán utazási érdekesség válik belőle. Hollandiában becézik á: földet'.

Minden gombostüfejnyi részé be van vetve, azaz hogy kél bel ölé. a , bujít, zöld legelő fű. Olyan gondosan van tartva äz egész ország talaja, mint egy úri .szalon ban a szőnyeg. Mintegy szép zc ld hant, olyan az egész Hollandia. Mintha sirhaht módra domborulna a najádok fölött, a kik halva maradtak a kiszárított tengerié néken ...

A városokról közismert dolog, hogy súrolják az utcát és mossák a házak fagerenda falait. A nagy tisztaságtól olyan tiszta a levegő, mintha légürestérben járna az ember* Különösen azokban a városokban, a melyekben nincs kereskede- L lem. Ilyen különösen Haaga.

György lovag védjegy

megszabadultam : szenvedéseimtől mióta a „György életbalzsamot“ használom és a gyógyerejét nem tudom eléggé dicsérni! így Írja Török Anna, Úszódról (Pestmegye).

Számi .1 la ■ beteg kapta vissza egészségét a .György életbalzsam“ által, melynek gyógy hatása csodálat^.«. kiválóképpen : gyomorba], bélbaj, étvágytalanság, influenza, ktlika, láz, osúz, köszvény, fej-és fogfájásban szenvedőknél 84.711 elisnici-nlevól bizonyítja ezt. — 12 kis vagy 6 nagy dupla üveget.' 4 K 50 fill, bórnientve. Mindéin ily v ndnlcskez 1 üveg ingyen lesz mellékelve (umtos használati üt áshassál. Szétküld! a/, egyedüli kdszitö Varost gyógyszert.Temesvár,&zt-áyörgy-tér 603.

Ezen háziszér ne hiányozzon egy családnál sem.

I György lovag védjegy