Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-05 / 49. szám

Melléklet az 1905. évi 49. számhoz. 8ZATMÁR Í8 VIDÉKÉ. télyt rendez amikor is Grósz Péter „A cio­nizmus“ címen előadást fog turtuni. Vendé­geket szívesen lát az egyesillet. — Sztrájk. A fővárosi nyomdászok kimondták, hogy azon ellenzéki lapokat, a melyek az általános szavazati jog ellen vanr nak, nem fogják szedni, s e miatt aztán ma se a Magyarország, se a többi ellenzéki la­pok nem jelentek meg. Tegnap este a Népszava szerkesztősége előtt mintegy hétszázan legnagyobb részt szedők gyülekeztek, hol a Népszava Vágó nevű munkatársa beszélt a tömeghez, kitúr tásra buzdítva őket. A nagy tömeg tüntetve a „Budapesti Hirlap“-hoz vonult, hol a kaput megostro- molva, az Összes ablakokat beverték és az épületre sortüzet adtak, melyet az épületből viszonoztak. 150 ember a rendőröket vissza­szorítva, behatoltak a nyomdába és az egyik . gépteremben két rotációs gépet elpusztítot­tak, mindent összezúztak. Az ostrom hevében a dolgozó szedők­kel egy óráig tartó véres harc folyt. A tün­tetőket végre revolver-lövésekkel akadályoz­ták meg abban, hogy a többi terembe be ne hatolhassanak. A tüntetők ezután kivonultak az ut­cára, ahol a lovasrendőrök végre szétosz­latták őket. ' A tömeg a Függetlenségi párt épü­lete előtt ismét összegyűlt és annak ablukait belőtte. Innen a „Magyarország“ és a „Pesti Hírlap* szerkesztőségei ólé vonultak, ahol az ablakokat beverték. Innen a „Budapest“ szerkesztősége' elé akartak vonulni, de a rendőrség kivont kard­dal szétoszlatta őket. Ezután a tüntetők a postaépület elé vonultak, ahol nagyszabású tüntetést rögtö­nöztek, miközben többen megsebesültek. A főváros óriási izgalomban van, mert a budapesti munkások százezrei szolidáritást 'vállaltak u nyomdászokkal, s félnek nagyon, hogy e tüntetésnek még nagyobb foly­tatása lesz. — A petroleum gyár égőse. Hét főu este nagy riadalmat keltett városunkban azon hir, hogy a Freund Sámuel-féle petró­leum gyár raeggyuladt. A tűzoltók a telefo­non vett értesülés folytán teljes készültséggel vonultak ki a telephez, a mely már ekkor javában égett. Különösen félő volt, hogy a finomító nagy tartály meggyül, a mely rop pant szerencsétlenségnek lett volna oka egy előállithaló robbanás folytán. A tűzoltók minden lehetőt elkövettek, hogy a tüzvesze- delem tovaterjedését meggátolják ; időközben a katonaság is kivonult és hozzáfogott az oltás nehéz munkájához. A tűzvész úgy éjjeli 10 óra körül csendesedni kezdett, de a gyár épületének nagy része elpusztult s tönkre ment ezenkívül nagymennyiségű petróleum. Hogy miképen támadt a tűz, azt a megej­tendő vizsgálat deríti ki, de annyi idáig is biztos, hogy gondatlanság esete forog fenn. A tűzvésznél egy Kovács Pál nevű munkás súlyosan megsebesült, amennyiben a felrob­banó petróleum a fejét és arcát teljesen összeégette. A közkórházban ápolják, hova a mentők szállították be. A kárösszeg meg- haladja a 10 ezer koronát, a melynek egy része biztositásból megtérül. — Népgyülés. Sziuérváraljáu no­vember hó 30-án nagy népgyülés volt, ahol Lukács Konstantin ismert román vezér he­vesen támadta a koalíciót. A népgyülés el­határozta, hogy a Bay Lajos lemondásával megüresedett mandátumra Pokol Elek sze­mélyében nemzetiségi jelöltet fog állítani. A függetlenségiek Fazokas Ágoston Pest- vármegye főjegyzőjét kérik fel a jelöltségre. — Anyakönyvi közlemények. A szatmárnémetii I. kér. anyakönyvi hivatalban a múlt hó 28-tól december 4-ig a következő bejegyzések történtek: Születtek: Gergely Margit, Hady Ilona, Bartók László, Stark Antal, Kálmán íloua, Szűcs Sándor, Révész Lajos, Weisz Gizella. Meghaltak: Privigyei Mihály róm. kuth. 55 éves kovács, tüdőlégdag. Gudász Anna, Lajos Ferencné, róm. kath. 35 éves méhrák; Markovics Zsigmond izr. 64 éves, körjegyző, gutaütés. Grün Margit izr. 7 éves, tüdőgyuludás. Páncsics Péter rendfő­nök, róm. kath. 52 éves, szivszélhüdés. Heil- braun Lipót 12 hónapos izr. tüdőgyuludás. Szilágyi Etel ev. ref. 6 éves dilteria. -Fe- renczy Mária özv. Winkler lm rétié róm. kath 72 éves hashártyalob. Házasságot kötöttek: Gulyás Sándor és Kimer -Rozina, Tóth Jenő és Barthu Sára. Kihirdetés, alatt áll: 18 pár. — Bányaszerencsétlenség. A bor • pataki Lipótbányábun nugy szerencsétlenség történt, melynek egy mlyosan sebesült áldo­zata van. V u k I a Pernye 45 éve9, nős, bá­nyamunkás ugyanis f. hó 27-ére virradó éj­jel a bányában a viklánál dolgozott bárom társával, midőn félre lépve lezuhant egy hu­szonhat méternyi mélységbe. Halálra rémült társai rögtön segítségére siettek s Vaklát, ki fején és balkarján igen súlyos természetű zuzódásokat szenvedett, önkívületi állapotban hozták ki u bányából s beszállították a vá­rosi kórházba. Állapota igen válságos. A bányakapitányság által foganatosított vizs­gálat megállapította, hogy Vakla szerencsét­lenségét saját vigyázatlansága okozta. — A petróleum finomítóról. Az elmúlt héten a petroleum finomító telepén két helyszíni szemle is tartatott az iparfel­ügyelő és t. orvos közbejöttével. A szemle tárgya u levegő fertőzésének megakadályo­zása volt, de az üzemben és az üzemen kí­vül tartott szemle alkalmából a fertőzés te­kintetében semmi 'kifogás fel nem merült: sőt az egyenesen a kenőcsgyárra hárittatott. Annál nagyobb volt azonban a‘meglepetés a második szemle napján kedden este be­özönlött bűz miatt, mely eltöltötte az egész rost s senki sem beszélt egyébről mint arról a kellemetlen bűzről, melyet a petró­leum gyár terjeszt. A főkapitány még akkor este kiment a telepre, de már akkor C9uk az volt megállapítható, hogy u bűzt a pet­róleum finomító gyár terjeszti, mert a ke­nőcsgyár az nap délután 2 órakor beszün­tette a működését s igy ki van zárva, hogy a szag onnan származnék. Végtelen baja a hatóságnak, hogy ez uj éf- ismeretlen válla­latnál még a szakértők sem tudják megál­lapítani a bűz keletkezésének, terjedésének okát s igy a módot sem tudják megmondani, mely a levegőfertőzés meggátlására szolgálna. Tény az, hogy a fentálló állapot kellemetlen s ha a levegőárumlat a városnak irányul, bizony gyakrabban fogunk e kellemetlen szaggal találkozni s miután á hatóság tehe­tetlenül áll, kénytélen lesz a kereskedelem­ügyi minisztériumhoz folyamodni, hogy kellő szakvélemény nyújtásával adja meg a ható­ságnak a módot oly intézkedések elrendelő sére, melyek megóvják a város közönségét i petróleumfinomi'có gyár kellemetlenségeitől. — Drágul a papír — a nyomtat­ványok ára emelkedik. Tizenkét leg­nagyobb magyar papírgyár képviselője a minap az Országos Ipar-egyesületben érte­kezletet tartott, amelyen egyhangúlag el­határozták, hogy tekintve a papir nyers anyagának az egész kontinensen való foly­tonos drágulását, tekintve a munkabérek fokozatos emelkedését és tekintve végül u vámkülföldön és főleg Ausztriában történt legujabbi áremeléseket: nem térhit ki ama kényszerhelyzet elől, hogy a papirnemüek árát a magyar termelés területén is mintegy 10 százalékkal felemelje. Ennélfogva aztán a nyomtatványok ára — a papir drágulása mellé sorozva a betűszedők általános bér- revizióját is — jelentékenyen emelkedett, .s erről a fővárosi és vidéki nyomdatulajdono­sok nagy többsége már értesítette is a közönséget. — A népkonyha jótevői. A nép­konyha javára újabban adakoztak: Cs. Mayer Sándor 10 koronát, ifj. Dr. Fekete Samu 8 kor, Roóz Samuné, Lővinger Jó- z8efné, Singer Márton (N. károly) 2—2 ko­ronát, Dr. Rósenblum Miksáné, Rácz Béla 2—2 zsák kolompárt, Márkusz Márton 3 zsák kolompárt, Klein Andorné 3 koronát, Beer Simonná, Fried Samu, Steinberger Márton, Földes Sándorné, Deutsch Mórné, Gaál Jenő, ifj. Freund Samuné 2—2 koronát, Kalocsay Margit, Zeisler Rózsi, özv. Hirsch Adolfné (S. Újlak), Mandelbaum Edéné, Frank Fe- rencz, Borgida Sándor 1—1 koronát, Cs. Mayer Samuné 1 zsák kenyérlisztet, 2 véka p«8zujt, 2 zsák kolompárt, Dr. Keresztszeghy Lajosné egy nagy fazék mézet, Klein Vil- mosné egy zsák kolompárt, Lázár Dezső (S. Újlak) 4 zsák kolompárt, Radó Bertalanná és Megyesi Ferenczné úrnők 103 koronát, gyűjtöttek, Szatmárvármegyei bank, Teitel- bauin Herman 20—20 koronát, Dr. Tanódy, Murkovits Mór 10 — 10 koronát, Scheiber Ferenczné, Szatmáry Adolfné 6—6 koronát, Migyesi Ferenczné, Steinberger Eliásné, Markovits Ignátz 5—5 koronát, Vajda Mi- hályné, Mandelbaum Sámuelné, Einhorn Mártonná, Palády Lajosné, Özv. Stern Jó- zsefné 2—2 koronát, Halász Mórné 4 koro­nát, Koray Árminná 1 koronát, Schvartz Albertné 85 kiló lisztet. — Külföldre szóló útlevelet vá­rosunkból a múlt hónapban a következők kértek és kaptak: Vanicskó Józsefné varró­nő, Fichter Salamon Sándor nyomdászsegéd, Hágó Györgyué varrónő, Sárközi Pálné munkásnő, Schildkraus Mózes munkás, ifj. Oláh Imre földmives, Valkovics Aurél jo­gás/, Vajda György csizmadia, Kupán An- talné varrónő, özv. Szqntgyörgyi Gézáné munkásnő, Darvai Ferencné tanyásné, Bogya Mária munkásnő. Gordán Ferenc földmives, Gál Andrásné földmives, Kaufman Ida cse­léd. (Ezek közül Schildkraus Mózes az út­levelet Ázsiába, Valkovics Aurél az egész világra, mig a többi Amerikába kérte.) Exhumálás. Mintegy két héttel ez­előtt a nagybányai országos vásárra utazott Rentye György nagykolcsi kupec, kit más­nap reggel felakasztva, holtan találtak egy istállóban. A gyanú Roska Mihályra esett, ki szállást adott az illetőnek. Roska azon­ban erősen tagadta, hogy meggyilkolta volna Rentyét. A csendőrség a legszigorúbb nyo­mozást indította meg; két nagybányai or­vos fel is boncolta a hullát, azonban semmi olyan körülményt nem állapítottak meg, a mely gyilkosságra engedett volna következ­tetni. A kir. ügyészség, hogy az ügyre job­ban lehessen a valót hiderithetni, Dr. Vajay Imre és Dr. Gobi Alajos törvényszéki orvo­sokat küldte. Nagybányára, hogy exhumálva a hullát azt újabb boncolás alá vegyék. A múlt hó 30-án ejtették meg az exhumálást, a midőn a törvényszéki orvosok öngyilkos­ságot állapítottak meg. Ennek alapján a fogvaJevő kocsist szabadlábra eresztik. — A „János vitéz“ története. Tudvalevő, hogy enuek a diadalmas szín­darabnak forrása Petőfi elbeszélő költeménye, A költő 1844-ben irta, mikor még szerény segédszerkesztő volt u „Pesti Divatlapénál, Vahot Imre mellett. Egy lópcsöház alatt kis sötét szobácskábán lakott — amilyenek­ben ma a viceházmesterek laknak — és ott pipaszó mellett néhány estén elkészítette a „Kukorica JancsiM, mert eredetileg ez volt a cime, s csak a kiadó kérelmére változ­tatta meg, hogy hangzatosabb legyen. Jel- emzi az akkori irodalmi viszonyokat, hogy Petőfi fűhöz-fához fordult, kiadót keresett a költeménynek, de nem vállalta el, pedig csekély 50 frtért kinálta. Emiatt nagyon búsult, amit észrevezén a gazdája: Vahot Imre, megtudakolta okút s elolvasván a re­mek költeményt, adott érte Petőfinek 100 frtot, „hogy a tudatlan kiadókat megszé­gyenítse. A 100 forintot a költő az akkor már igen rósz anyagi helyzetben levő szü­leinek küldte el, akik erre feljöttek Pestre, hogy meglátogassák jó útra tért fiokat. Az öreg Petrovics könyek között ismerta be, hogy mégis csak ér valamit a Sándor mes­tersége, ha egyszerre ily „nagy“ pénzt fizetnek neki. Szegény jó Petőfi, ha tudta volna, hogy milyen aranybánya lesz az szerény Kukorica Jancsija — másoknak — Rablás. A múlt hó 27-én este, Tégli József beregszászi illetőségű munkás betért az Attilla-utcán levő Bertali Izidor korcsmájába, hol pár pohár -bor elfogyasz­tása után vacsorához látott. E közben a korcsmába jött rgy Balogh József nevű sár­munkás cigány, ki jelenleg a 12. honvéd­gyalogezredben szolgál, mint póttartalékos. A nevezettel jött Balogh Rózsi czigánynő, ki az előbbivel vadházasságban él. A jöve­vényeket Tégli előbb borral, majd szivarral kinálta meg sőt vacsorát is rendelt nekik. Úgy esteli tiz óra tájban mindnyáján eltá­voztak a korcsmából. Balog, ki észrevette, hogy Téglinél még pénz van, elcsalta ba- tiziuton levő lakásáig, hol se szó se beszéd egy bottal úgy ütötte fejbe Téglit, hogy az menten elterült a földön. E közben Ba­log kirabolta a szó teljes ért(-lmében áldó-, zatát, kit tulán meggyilkolt volna, ha a szerencsétlen ember segélykiálltására nem sietett volua elő egy arra járó kocsis. A cigány látva, hogy segítség közeledik gyor­san elmenekült. A kirabolt ember azonnal jelentést tett a csendőrségnél, a mely pár órai kex*esés után elfogta a rabló cigányt, s minthogy jelenleg katona, átkisérte az ezredparancsnoksághoz. — Halálos szerencsétlenség. Rád József jómódú gazdaember a múlt héten egy szekér káposztát vitt a monostori hetivá­sárra. Visszajövet midőn a Lápos vizéhez ért, megkérte a révészt, hogy a gázlón ve­zesse át lovait. 0 maga a szekérben maradt A sötétben s az erősen rohanó viz miatt a rendes átjáró útját elvesztették s igy történt, hogy a szekér egy mélységbe zuhant. A megáradt viz csakhamar elsodorta a szeke­ret s a lovakat, s mig a révésznek sikerült megmenekülni, Rád odaveszett. Hulláját még mai napig sem találták meg. Az elhunyt­ban Rád János misztótfalusi körjegző éde9 apját, gyászolja. A szerencsétlenség Szakál­lasfalván s vidékén, hol az öreg Rádot igen szerették, nagy részvétet keltett. — A dohányzó emberiség. Az Egyesült Államok kormánya statisztikát ké­szíttetett unnak kimutatására, hogy mennyi dojiányt füstölt el a nikotinkedvelő embe­riség az elmúlt évben. A statisztika az egyes országokban elfogyasztott dohány­mennyiségen kívül a fejenkinti átlugmennyi- séget is feltünteti. Eszerint az Egyesült Államokban 440,000.000 fontot tesz ki az elfüstölt dohány mennyisége a egy emberre 5'40 font esik. A többi állam dohányfo­gyasztásáról a statisztika a következő ada­tokat tartalmazza: Németország 201,J53.000 (3‘44), Oroszortszág 130,244.000 (1‘10), Fran­ciaország 82 378.000 (2* 16), Britunia és Ír­ország 87 378.000 (1-95), Ausztria 78.778,000 (3*02), Mugyurország 47,905.000 (2‘42), Bel­gium 44,373.000 ((>'21),Olaszország 34,541.000 (1.05), Mexikó 18,870.000 (1 39), Kanada 15.400.000 (2-74), Ausztriába 10,158.000 (2-59). Ä tizenkét ország összen 1.209 678,000 font dohányt fogyasztott 1904-ben, egy do­hányzóra átlag 2 79 font esik. — Kivitelünk emelkedése. Az ősz kezdete óta a monarchia kivitele hónupról- hónapra erősebb növekedést mutat. Az é> elejen mutatkozott kiviteli csökkenés ki/á rólug az 1904. évi rossz termésnek tulajdo nithutó, mert a gabona kivitel az időbei csaknem teljesen megszűnt, sőt behozatal váltotta fel. Az 1905. évi jó termés folytán azonban maris nagy menuyiségü a gabona és lÍ9v.tkivitel s az ősz óta, mióta nyilván­való, hogy az nj német kereskedelmi szer­ződés magasabb vámtételei már 1906. évi március hó 1-én érvénybe lépnek, folyvást, növekszik. A mérleg az év első ti* hónap­jában ugyan még mindig pussziv 5 millió koronával, de mivel az eredeti hiány 150 millió korona volt, igy a javulás eddig 145 millió korona. — Előre látható, hogy a kivitel növekvése folytán a kereskedelmi mérleg az év végével aktívummal fog záródni. — Halálozás. Lapunk zártakor vész- szűk a hirt, hogy Medveczky Jenő, a Szatmárvármegyei Takarékpénztár fehérgyar­mati fiókjának vezetője elhalálozott. A meg­boldogult sok éven át élt városunkban, kö­telességtudó, kellemes ember volt, a kinek halála általános részvétet kelt mindenütt. Nyugodjék békében! — Görgői és a magyarok bejö­vetele. Pár évve) ezelőtt a Feszty-féle kör­kép kiállításán egy feketeruhás agg ember I jelent meg a nézők közt és egy óránál to­vább időzött ix kép előtt. Különösen a har­cosokat nézte mély figyelemmel. A nézők között néhány vidéki öreg ur vitatkozás közben 9zót intézett az agghoz is, ki aztán beszédbe elegyedett velők. — Ez volt az igazi harc, mondotta, ezt a szilaj rohanást ismerem. Ez az első jól felvett magyar csatakép, mert ebben a ma­gyar harc karaktere ki van fejezve. Levette kalapját s egy mély forradás tűnt elő fején. — Negyvennyolc? — kérdezte nz egyik öreg ur a forradásra mutatva. .— Az — felelte az agg röviden. Es búcsút intve, elsietett. Mikor az öreg urak haza felé indultak, az első, aki felvette a tollat, hogy beírja a nevét az emlékkönyvbe, megdöbbenve mutatott a még nedves névre. A könyv nyitott lapján ott feketéllett: G ö r g e i Arthur. — Meddig fiatal as ember? Éh­ben a kérdésben nagyon eltérők a vélemé­nyek. A legáltalánosabb fölfogás az, hogy az ember addig fiatal, amíg fiatalnak érzi magát. De ez nem hivatalos meghatározás, legkevésbé akkor, mikor azt keli megállapí­tani, hogy mely határig lehet valaki fiatal ember? és mely pillanuthan lesz. a fiatal leányból vén leány ? Ezt a nagy kérdést a párizsi prefektusnak sikerült eldöntenie és — jobb hiján — egyelőre az ő véleménye nekünk is irányadó lehet. Egy nagylelkű emberbarát ugyanis nem régiben egy csomó dijat tűzött ki olyan fiatal emberek és leá­nyok számára, akik életüket szüleik ápolá­sának, vagy fentartásának szentelvén, nem nősültek meg, illetve nem mentek férjhez. Minthogy kissé homályosan volt megszöve­gezve, el kellett dönteui, hogy kik értendők fiatal emberek és leányok alatt? A bölcs prefektus tehát úgy határozott, hogy a fia­talság végség határát 30 esztendőben álla­pítja meg. Aki tehát 30 esztendős elmúlt, bármily fiatalnak érezze is magát különben, hivatalosan nem lehet fiatal. — A szív kicserélése. Ameriká­ból ismét egy kissé hihetetlenül hungzó hirt hoz át a kábel. Chicagóból ugyanis azt je­lentik több ungol lapnak, hogy ott két or­vos, név szerint Gutheri és Carrel az orvosi egyetem felügyelete alatt kísérleteket foly­tatnak az iránt, hogy a beteg szivet egy egészségessel helyettesítsék. A kísérleteket egyelőre kutyákon végzik és ezekről Carrel orvos a következően nyilatkozott: — Ta­pasztalataink megerősítenek bennünket ab­ban a reményben, hogy egy napon képesek leszünk az ember beteg szivét egy majom­nak életerős, fiutal szivével helyettesíteni. Munkánk még csak a kezdetén van, de lesz­nek, akik folytatni fogják kísérleteinket és meg vagyok győződve arról, hogy mostani kísérletünkből idővel az emberiség számára szinte megbecsülhetetlen és csodával határos gyógymód fog kifejlődni. — Carrel dr. kü­lönben ezelőtt francia hadseregben volt se­bész és most is csak azért tartózkodik Chicagóban, hogy az ottani egyetemen a kísérleteket vezesse. — Köhögés, rekedtség és meghűlés ellen a legjobb háziszernek bizonyult a Ha­lápi-féle hársfa-szörp, mely kiváló gyógy- hatásának elismeréséül a londoni kiállításon arany éremmel lett kitüntetve. — Mielőtt karácsonyi szükség­letét beszerezné, ne mulasszu el az újon­nan berendezett „Korona-bazár“-t megtekin­teni Szutmár, Deák-tér 7. szám. Ahol nagy választék különféle uj törhetetlen gyermek- játékokból, alkalmi ajándéktárgyakból fel­tűnő olcsó árért. Hinta-lovak darabja 3 korona, baba-kocsik 1 korona 50 fillér, ba­bák 20 fillértől 16 koronáig. — Tisztelettel: Schön Mór. (1—3) — Düsseldorfi olaj- és vizfestó- kek, Bősetek, festőminták valamint a fes­tészethez szükséges összes hozzávalók, gyári áron kaphatók: Huszár Aladár könyv- és papirkereskedósében Szatniár-Nómeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom