Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-18 / 29. szám

r

1

N

8ZATHAR ES VIDÉKÉ.

lök, — úgy mond — hanem azon, hogy híveim és jóismerőseim körében örömöt kelt kineveztetésem.“

Üdvözlői között akad olyan is, a ki a jóságos Ég által kárpótlást vél'juttatni megpróbáltatásaiért, miket csak nem régen mért apai szivére

........ajkai megrándu

lnak, visszatükrözvén a lelke mélyén háborgó fájdalmas érzések sokaságát. De más üdvözlők jönnek. Őszinte örömmel tárják föl előtte sziveik óhaját s ez Őszinte kívánságok között kifejezésre jut ama meggyőződésen alapuló óhajtás, hogy hivatott- ságánál és arravalóságánál fogva ezután egyedül tőle várják a szatmármegyei tanügy fejlesztését és felvirágoztatását.

Meg kell emlékeznünk még ama meleg üdvözlésről, mit Spenger Ferenc kir. s. tanfelügyelő a hivatalnoki kar nevében tett. Nem a szokásos, sablonszerű, udvarias formákba öltöztetett üdvözlés volt az, hanem ama átható szüleménye, melyet a hivatali függés érzete mellett föképen a baráti szeretet melege is táplál.

A sorsintéző égi Hatalom legyen az uj hivatalfőnök diszes, de annál nehezebb állásában Útmutató. (Á.)

a kettőről le kell mondania, s akkor biztos a győzelem.

— No ha csak igy lehet győzni — jegyzi meg valaki — akkor soha sem lesz meg a magyar kommandó!

Demeter.

Apróságok.

— Jól tetszik mondani, borzasztó meleg vanl

— De hiszen én nem mondtam semmit.

— Igaz, hanem a szeméből látom, hogy azt akarta mondani.

•

Olvasom Bartha Miklós vezércikkében, hogy a magyar állat, különösen a ló, bátrabb minden más nemzetbelinél, mert: „az állandó érintkezésben megszokja az állat, hogy ne féljen, mivel a gazdája sem tél.“

S tényleg minden nap láthatni nálunk is az állandó érintkezést, mikor a gazda félelem nélkül üti, vágja a lovat, mint a répát és az oda sem néz neki, mert annyira megszokta.

*

Bambucz úrral találkozik egy ismerőse, és újságolja neki, hogy a felesége az éjjel róla álmodot, de hogy mit, azt már világosan nem tudja, csak annyi maradt meg az emlékezetében, hogy nagyon gorombán viselkedett.

— Az lehetetlen kérem — mente- getődzik hüledezve Bambucz ur — hogy én lettem volna, de ha mégis úgy van, bocsánatot kérek kedves neje őnagyságától.

*

Izzadtan jön a gazda a mezőről, a hol épen az aratás folyik.

— No most el lehet ám dalolni — tréfálkozom vele, — hogy nincs boldogabb az aratónál.

— Nincs ám 1 — feleli elkeseredve — 4 korona napszám és négyszer enni adni, az arató csakugyan boldog, hanem a gazda nem megy a falnak a boldogságtól.

*

— Nem ér semmit a passzív rezisztencia — magyarázza Bögre ur — mert a főjövedelem a szeszből és a dohányból van, az pedig rendesen befolyik. Ha tehát a koalíció csakugyan szereti a hazát, erről

hord a hátán s mely annyi jólétnek a kiapadhatatlan forrása: megmaradt szegénynek ; épen a sodrában egy nagy nemzetközi folyónak, mely egymással érintkezésbe hozza a népeket: kétszeresen elszigetelte magát; közepén a hatalmas folyamnak, mely vonz és sodor a mozgásra, pezsgő életelevenségre: megmaradt mozdulatlannak. Mint maga e szigetvár daczol a folyó áljaival, úgy daczol annak lakossága is a kor s a megváltozott életviszonyok áramlataival, — mig a hullámok össze nem csapnak fölötte.

Orsován és Adalkaieh szigetén két igen nevezetes és tanulságos fejlődési azaz átalakulási momentumot lehet megkülönböztetni. Ott a török mecset (róm. kath.) templommá lett és Orsóvá ma fejlődésnek indult városka; a szigeten ellenben a keresztény (egykor Ferenczrendi zárda) tem- lomból mecset lett és Adalkaieh pusztulásnak indult.

Van azonban Adakaleh lakosainak egy olyan előnyük és kiváltságuk, a minőt nem élvez a mai civilizált világban egy nép sem, tudniillik: nem fizetnek adót senkinek és nem állítanak katonát. Adó és katonamentesség nagyszó a mi visszonyaink között I „Boldog és irigylendő szigetlakóki“ fogja mondani tán egyik- másik elkeseredett hazafi, akit nem éppen glacé keztyüs módon megexequáltak az adóért, vagy akit hajlamai ellenére odaállítanak a mérték alá! De ne, ne irigyeljük ezt az Adakaleh lakosaitól, mert mit ér e kiváltság, mit ér maga az élet is — oly helyzetben, mint az övék 1 ? Nekünk, hála Isten, van miért és minek viselnünk bár nagy és nehéz terheinket: államunkért, hazánkért viseljük azokat és

HÍREINK.

— Lapunk jelen számához egy fél iv melléklet van csatolva.

— Tűzoltó országos oongressus. A tűzoltó szövetség f. évi augusztus havában tartja Szegeden az országos congresszust, mely minket közelebbről azért érdekel, mert itt megy határozatba a jövő congresszusnak Szatmáron való megtartása. A meghívásra való felhatalmazás iránt előterjesztést is tett t. o. parancsnok a városi Tanácshoz s kérte hogy a fölmerülő költségekhez a város közönsége járuljon hozzá 5000 koronával, mely visszatérül a város polgárainak azon nagy összegen, melyet a congreszus 1500—2000 tagja hagy a városban: mert ha csak 1500 embert veszünk is s fejenként 40 koronát 60.000 koronára tehető az az összeg, melyet a congresszusi tagok itt hagynak; ezenkívül a város nagy szolgálatot tett a tűzoltás és mentés humánus ügyének, nagy látványosságot szerzett a város közönségének, de e mellett nemcsak a környékbeli, de a szomszédos megyék lakossága is tömegesen fogja fölkeresni városunkat.

— Központi választmányi ülés. A képviselő-választók névjegyzéke ellen beadott felszólamlásokat e hó 12-én tárgyalta a központi választmány, összesen 31 felszólalás adatott be, 67 egyén választási jogának reklamálása végett. A központi választmány 23 felszólamlásnak adott helyet, a többit pedig elutasította. A választási jegyzékbe pótlólag a következő egyének vétettek fel: Gönczy Béla, Keresztszeghy Gyula, Markovics Gyula, Szilágyi József, Gyöngyösi Gábor, Schick Aurél, Révay István, ifj. Kegyes István, ifj. Becsek Sándor, Weisz Jakab, Klein Pinkász, Bódizs Árpád, Ku- pusi Ferencz, Palády József, Petrik György, ifj. Sándor Lajos, Csízek Gyula, Hetési Mihály, Zelinger Adolf, Friedman Zsigmbnd, dr. Markó Jenő, dr. Weisz Sándor és Kovács Mihály.

— Arany lakodalom. Ritka és szép ünnepségnek volt helye tegnap délelőtt a római kathollikus székesegyház. Péchy Antal nyug. tb. főkapitány, városunk ezen nugyon becsült alakja és neje Cseh Apolónia urhölgy tegnap töltötték be ugyanis házasságuk 50- -ik évfordulóját. A magasztos ünnepély délelőtt 11 órakor vette kezdetét szentmisével, melyet Tóth József s. lelkész mutatott be az Egek Urának, ugyancsak ő tartotta a jubiláns párhoz könnyekig megható gyönyörű beszédet. Igazán gyönyör volt látni a jubiláns pár bevonulását, a midőn előre haladt koruk dacára is — mondhatni — fiatalos ruganyossággal léptek be az Ur hajlékába. —

A felvonuló násznép is diszes látványt nyújtott; a jubiláns házaspárt a gyermekek, majd az unokák és a nagyszámú rokonság hatalmas csoportja követte, hogy kivehessék a ritka örömünnepélyből részüket ők is. A templomot ez alkalomból nagyszámú intelligens közönség töltötte meg. Mise alatt Haller Jenő főgymn. tanár gyönyörű orgonahadd viseljük akár még ezer esztendeig, ha kell, hogy sem Adakaleh sorsára jussunk.

íme egy darab Törökországból. Nem a hatalom és fény, hanem a „beteg ember“ Törökországából való töredék ez. Azok az érzelmek és szenvedélyek, melyek hajdan végső harczra tüzelték őseinket a török ellen, rég kialudtak és meg- hidegültek bennünk. Ma már megilletődve állunk meg a kép előtt, melyet Adakaleh szemünk elé tár: megviselt félromok között egy tespedő, sorvadó népi Az enyészet fuvalta rá sorvasztó lehét e képre, mely megdöbbent és melancholikussá tesz.

El innen, el a szigetről más légkörbe! De vigyük el aztán magunkkal Adakaleh és környékének benyomásaival tanulságokat is.

A római birodalom, melynek Orsóvá táján s az egész Aldunán számtalan rommaradványa van, ép úgy világ. hatalom volt, mint egykor a törők, melynek sorsát Adakaleh szigetén látjuk. Mindkettő kiválóan és túlnyomóan katonai hatalom volt; mindkettő három világrészre terjesztő ki hatalmát. De mit a fegyverek hódítottak, széthullott, fegyver által veszett el. — S im világéreztetve terjedő nagy határok, sem a katonai elnyomóan nem biztosítják tehát az államok fennmaradását. Az állam igazi erőforrása —i és erre int különösen Adakaleh, polgárainak műveltsége, szellemi és munkaérejében van. A mit az ősök fegyverrel szerzőnek, azt csak alkotó, ujjáteremtö munkával szilárdíthatjuk meg. Azért ne feledjük a költőnek intő szózatát: „Hass, alkoss, gya- rapits!“

Sz. Qy.

játékot, inig Mondik Endre r. kuth. fiú- néptanító szebbnél szebb egyházi éneket adott elő. A fogadalom végeztével a menet pompás magán fogatokon a jubiláns pár lakására vonult, majd délben a Pannónia dísztermébe mentek, hol fényes ebéd várta ,őket, a melyen részt vett a Péchy- és Cseh család valamennyi tagja. A jubiláns derék házaspárnak h magunk részéről is a legőszintébb szerencse kivánuiunkut tolmácsoljuk.

— Megyénk tanfelügyelője a tüdövészesekért. Arról értesülünk, hogy megyénk kir. tanfelügyelője, Bodnár György meleghangú szép fölhívást intézett n megyebeli tanítói karhoz, melynek figyelmébe ujánljti, hogy a József kir. herceg Szanatórium Egyesületnek azt a szép elhatározását, hogy ingyenes ágyalapitványt létesít a most és az azután fölállítandó szanatóriumban a beteg tanítók és családtagjai számára; a tanítóságnak hálával és a viszont való segítés élénk érzésével kell fogadni. A. mi megyebeli tanítóinknak mindent el kell követnie, hogy a szegénysorsu tüdőbetegek, jó voltáért visz- szaveendŐ egészségéért megalakuló országos liga minél nagyobb, minél hatalmasabb legyen. Ezt pedig a tanítók erőteljesen szolgálhatják ha minél többen gyűjtik egybe a maguk működése helyén a tagokat. A magunk részéről is a legmelegebben hivjuk föl tanító körűnk figyelmét a taufelűgyelő lelkes szózatára. Arról van szó, hogy évi két, vagy négy koronás áldozatra egy ilyen szép célért a jó szivek kapacitálhatók-e? Nincs kétségünk abban, hogy ha tanítói karunk szivét e szép ügy megnyerte, ők igen sokat tehetnek. Készséggel nyitjuk meg lapunk hasábjait, hogy e téren az érdemet elismerjük.

— Meghívás. A szatmármegyei 1848 — 49-iki honvédegylet f. é. julius 19-én délelőtt 11 órakor, u helybeli ev. ref. főgimnázium tornatermében közgyűlést tart, melyben való részvételre minden tagja tisztelettel meghivatik. — Szatmárit, 1905. juliu9 17. Dr. Fekete Sámuel, elnök.

— A tüdővész és a tanulók. A közoktatásügyi miniszter az ország összes tanfelügyelőihez körrendeletét intézett, amely a tanuló ifjúságnak a tüdővésztől való meg- oltalmazása dolgában sok üdvös intézkedést tartalmaz. Nevezetes : a tüdőbajos gyermeket el kell tiltani a nyilvános iskola látogatástól, az iskola termeket gyakran kell szellőztetni és a falakat évente kétszer bemeszelni, mert a mész megszünteti u fertőző csirákat. A padlózatot pormentesitő szerekkel kell

I bevonni, hogy a port könnyebben lehessen eltávolítani. Gyermekekkel az iskolát seper- tetni tilos. A tanítási órák közötti szünetet lehetőleg szabad helyen töltsék a gyermekek.

I A tanító óvakodjék a betegségnek túlságos színes előadásától, de a szülőket figyelmeztesse a tisztaság ápolására stb. A tanfelügyelőknek évente jelentést kell tenniök idevonatkozó tapasztalataikról.

— Nyomdász-tánoestély. Fényesen sikerült táncestéiyt rendeztek a szatmár- nagykárolyi könyvnyomdászok f. hó 16 án a Kossuth-kerti kioszkban. A táncestélyt megelőző válogatott műsor kedélyesen szórakoztatta a megjelent nagyszámú intelligens közönséget; mely élénk tetszésének hatalmas tapsviharban adott kifejezést. Különben a műsor minden egyes száma igazán törekvő j műkedvelői kézben volt letéve. Műsor végeztével kezdetét vette a tánc. A kioszk megtelt nagy termében Fejér Jancsi zenéje mellett, confetti, szerpentincsata és képeslevelezőlap vándorlása közben vidáman lejtette a fiatalság a ropogós táncokut. Mindannyian, kik ezen estélyen megjelentünk, igazán kellemesen töltöttük az időt, tehát jól mulattunk! Éjfélben megjelent a bál közlönye az „Éjféli Újság,“ mely tartalmas cikkekkel, költeményekkel és humoros apróságokkal fűszerezte a tetőpontra hágott jókedvet. Közölte ezen alkalmi újság a megjelent hölgyek névsorát és a versenyen győztes hölgyek neveit is. A mulatság anyagilug sikerültnek nyilvánítható; mert sikeressé tételében lankadatlanul fáradozó nyomdászaink reményökben nem csalatkoztak. A művelt közönség belátva nemes célú törekvésüket, szép számmal jelent meg táncestélyükön s igy aztán ők is hozzájárulhatnak egy durabka kővel a Budapesten felállítandó Guten berg-szoborhoz. Erkölcsileg fényesen sikerült a nyomdászok tánceetélye. Az estélyen megjelent nagyszámú intelligens közönség édesen fog visszaemlékezni az ott töltött kedélyes órákra. .Reggeli 4 óra volt már, midőn Fejér Jancsi hegedűjét megpihentette. — A megjelent hölgyek nevei a következők :

Asszonyok: Makóczi Gézáné, Nagy Józsefné, Benyó Andorné, Juszkó Istvánná, Biba Mihály né, Béréi Imréné, Buus Ferenczné, Kupás Istvánná, Szákely lmráná, Harkácsi Józsefné, Szuhár Já- nosné, Korcsmáros Józsefné, özv. Jelencsik Jánosné, Heinrich Gyuláné, Weisz Albertné, Rácz Józsefné, Tornay Gyuláné, Vök la Jánosné, Baráta Mihályné, Kohn Áronná, Szegedi Ferenczné, Gyöngyösy Istvánná, Sury Jánosné, Szepesy Jakabné, Lámák Andrásné, Pásztor Jánosné, Hanka Jánosné, Újházi Józsefné, Riszdorfer Gyuláné, Uray Gyuláné, Káliéin Jánosné, Molnár Elekné, Tóth Ferenczné, Papp Károly né, Horváth Ferenczné, özv. Babucz Gáborné, Mankovics Mihályné.

Leányok: Pittner Katicza, Somogyi Katicza, Kerekes Erzsiké, Buus Ilonka, Kupás Ilonka, Weisz I Margit, Nagy nővérek, Bátori Mariska, Juszkó Jolánka, Biba nővérek, Bérei Teruska, Székely Esztike, Harkácsi Róza, Szuhár Anna, Szabó Juliska, Korcsmáros Esztike, Erdei Erzsiké, Kiss Juliska, Heinrich Mariska, Vökül Ilonka, Mankovics nővérek, Berkovics Sarolta, Tornai nővérek, Molnár Juliska, Orosz Juliánná, Baráta Rózsika, Kuhn nővérek, Kormos Rózika, Lányi Erzsiké, Feld- man'n B., Bátori I„ Suri Kornélia, Léniák Mariska, Kiss Margitka, Balázs Mariska, Balázs Katicza, Pásztor Emma, Barta Juliska, Nagy Juliska, Nagy Erzsiké, Halubán Irén, Bojtor Juliánná, Újházi Bözsike, Kádár Juliska, Molnár Jolán, Tóth Zsuzsika, Muha nővérek, Bartha Piroska, Bárdóli Mariska, Horváth Mariska.

Virág-disz versenyeu Erdey Erzsiké kisasszony lett a győztes, aki. piros szegfűvel volt dúsan feldíszítve. A legtöbb levelező-lapot Muha Vilma kisasszony kapta és a legtöbb levelező-lapot Kohn Zsenike kisasszony eladta el. Mindhárman igen szép nyeremény-tárgyat kaptuk.

— Hangverseny az Iparos Otthonban. E hó 30-án este az Iparos ifjak körének Rákóczi-utcai Otthonában hangversennyel egybekötött tánczmulatság rendezte- tik. A hangverseny műsora igen érdekes és változatosnak ígérkezik. Külön meghívókat a kör elnöksége nem bocsájt ki, hanem a lapok utján hivja még a nagy közönséget.

— Táncmulatság. Mezőterem intelligens ifjúsága f. é. augusztus hó 6-án műkedvelői szinielőadassal egybekötött zártkörű táncmulatságot rendez. Színre kerül Moliérenek remek vigjátéka „A bot csinálta doktor.“ A táucmulatságot a gróf Károlyi- uradalomhoz tartozó igen kies fás helyen, az úgynevezett Angol-kertben felállítandó lombsátorban rendezik. Az igen kellemesnek ígérkező mulatságról a meghívót lapunk jövő számában közöljük.

— Tánczmulatság a vidéken. Apa és vidéke ifjúsága az ottani állami iskola szegény tanulói és az ifjúsági egylet javára, az állami iskola termeiben zártkörű ifjúsági bált rendez e hó 23-án. — A csengeri nő- egylet e hó 23-án az óvári fürdőben, saját pénztára javára, tombola és tűzijátékkal egybekötött zártkörű tánczmulatságot rendez.'

— Eljegyzés. Gaal József debreceni pénzügyi tisztviselő vasárnap jegyezte el- Szentiványi Gáspár helybeli iparos kedves leányát Irmát.

— Esküvő. Jónás Béla, a „Szatmári Gőzmalom-Társulat“ főkönyvelője ma vezette oltárhoz Budapesten, a Szilágyi Dezső- téri ev. ref. templomban Baranyi Ilonkát, Baranyi Gyula kir. főmérnök és neje leányát. Az esketési szertartást Haypál Benő budai ev. ref. lelkész végezte.

—- Halálozás. Papp János in. kir. folyammérnök családját súlyos csapás érte. — Két gyermekét rövid 4 nap alatt elra- ; gadta a difteritisz. A kis halottak temetése szombat és vasárnap volt óriás részvét mellett.

— Gyászhir. özvegy Gáspár Béláné Fogarassy Izabella, földbirtokosnő e hó 14-én életének 66-ik évében városunkban elhunyt. Holttestét a beszentelés után Csengerbe szál- ■> 1 itótták és ott temették el a családi sírboltba.

— A hadsereg egyenruha re- , formja. Ismeretes, hogy a legtöbb állam » hadseregeiben már évek óta törekesznek arra, i hogy a sötét egyenruhákat világos és nehe- J zebben észrevehető színű ruhákkal helyettesítsék. Németországban most osztják ki a , világosszürke, Svájcban pedig a szürkészöld egyenruhákat. Ezeken az uj egyenruhákon j minden csillogó és távolról jól látható tár- * gyat mellőztek. Ezen a példán okulva, a ' közös hadvezetőség is elhatározta, hogy az ■ egész gyalogságnál a vadászcsapatok szürke : színeit alkalmazza. Ez a tervezet most van -| kint a csapatpurancsnokságoknál véleménye- 1 zés céljából. Egyébként az egész felszerelés f gyökeres változás alá kerül. Első sorban a sötét köpenyeket helyettesítik világosabb ' színűvel és a katonák megterhelésén, amely ! még túlságosan súlyos könnyitenek. A ka touaorvosok vizsgálatai megállapították, hogy

a maximális súly, amely a katonának mc-tl netelési és hurcképességét nem korlá'ozza,.^ testsúlyának egy harmadrésze, vugyis átlagosan 21—23 kilogramm. Ma azonban a gyalogság megterhelése a két év előtt eszközölt könnyítések dacára is még mindig 25—27 kiló. Boszniában és Dél-Tirolban a j csapatoknál kísérletet tettek a nyári egyenruhákkal is, melyek egészen vászonból készültek. Itt az olasz hadsereg nyári egyenruháit vették mintául a melyek nagyon jól beváltak.

— Alkohol ellenes kongresszus Budapesten. F. év szeptember hó 11—16 napjain Budapesten tartják meg a X. nemzetközi alkohol ellenes kongresszust. Az al- koholizmus rettenetes rombolásait fejteget- . nünk felesleges s igy valóban humánus elöl- i got művel az, ki az az elleni küzdelemben részt vesz. A kongresszuson képviselteti ma- c gát Szatinárvármegye törvényhatósága is, de igen számosán részt lesznek azon a tár- - sadalom köréből is. A kongresszuson résztvevők névsorát augusztus 31 ig kell Szat- _;r márvármegye alispánjának bejelenteni.

|Folytatás a mellékleten.