Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-26 / 52. szám

Huszonkettedik évfolyam. 52-ik szám. Szatmár, 1905. deczember 24. r TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A nemzet békéje. Irta: Bodnár Gáspár. Karácsony ünnepén a keresztény társadalom lelke rendszerint megtelik a békesség érzelmeivel. A gondolat és ér­zelem úgyszólván összeolvad abban, hogy az emberi szenvedélyek elcsende- sedésének napjaihoz qrtünk. lS A családi tűzhelyek is általában a békesség, a tiszta' öröm fenséges képét varázsolják élénkbe. Mikor gyermekei­vel gyermekké leszünk: akkor legfogé­konyabb az emberi kebel a csöndes béke és megnyugvás édes gyönyörére. Hírlapjaink is—ti a modern élet ez elmaradhatlan tápláléka, mozgatója kegyeletes hangokat pengetnek a kará­csonyi ünnepeken, mintha csak ők is odahajlanának a társadalom vallásos kedélyéhez, érzületéhez. Az idei szent ünnepeken azonban a mi hazánkban az emberek lelkének húrjain nem csak a vallásos érzés ural­kodik. Ellenállhatlan erővel csinál ma­gának helyet érzésben és gondolkodás­ban egyaránt^ a nemzet jövőjének sorsa; bus gondolat és aggódó remény: mi lesz ami, megzaklatott, békés munkájá­ból felriasztott édes jó hazánkkal? Ma az ország sorsával, a meg­akadt kormányzás' esélyeivel és ijesztő körülményeivel foglalkozni : többé nem potitika és nem politizálás. A nemzet élete, szabadsága, vérrel megpecsételt alkotmánya ez. T ÁH CZ A. Tilalomfa. Irta: Balta Miklós. Az országúton vén anyóka lépdel, Arcán a gond s a búnak száz nyoma ; Bánatos lelkét enyhülésre hívja A távol falu kicsi temploma. Harangja hangját messze elVöpiti Szerte a pusztán a távaszi~szél. Rét virágának, erdők tar gályának Feltámadásról, életről beszél. Megáll az asszony; összekulcsolt’ kézzel, Szent áhítattal hallgatja a neszt — S im az utszélen, zöldelő csalit közt, ' Kis domb fölött feltűnik a.^- kereszt. Eléje omljk, imát mormol ajka, — S mig olvasóján könnye átpereg : A ’dotnb mögött pajkos tréfálkozással Kacag fölötte egy pásztor gyerek. „Anyóka lelkem, jó öreg szemeddel Elvétetted az oltárt úgy hiszem. Ilyen utszéli tilalomfa mellett Nem térdelt még kívüled senkisem 1 Én róttam össze, tulajdon kezemmel, Két száraz ágból a;:vetés' eléJ Hogy tiltva intse a járókelőkét,- ' Ci Itt utat törni a tanyák féle:* A nemzeti nagy és hatalmas ön­tudatnak1 kiáltó bizonyítványa, mikor a nemzet közös érdekeiért való küzdelem eszményi magaslatra emelkedik. Mikor eme vívódásban minden magyar em­ber magát igazán, erősebben a nemzet tagjának, egyik részének tudja és érzi. Fenséges jelenség, mikor egy nem­zet a maga igazába vetve győzelmének reményét, múltjához és jogos jövőjéhez méltóan Őrzi meg nagy nyugalmát. Mikor a nemzeti lélek jogos felindulása tisztán a maga védelmére szorítkozik és kizártnak tekinti, hogy a felkorbá­csolt szenvedélyek gátakat rombolva magát a nemzet szabadságát, alkotmá­nyát, tehát életét tegye kockára Az igazság tulajdonsága a hosszan- türés A nyugalom és; várakozás. Az erős hit és bizodalom. Mert az igazság érzetnek ikertestvére a békesség szere- tete. A békesség ott virraszt az igazság mellett és amint az igazság fénye de­rengeni kezd... a békesség napja is virradóban. A nemzetek lelke az egyes ember lelkiiörvényéinek nyiiváimlásait muicttja; Mikor igazát keresi a békességért küzd, munkálkodik. Mert érzi és tudja, hogy a nemzet belső békessége magának a nemzetnek élete. Szerit karácsonyi ünnepünk a maga békevarázsával most sem tagadhatta meg magát. Nem csak egyes ember lelkét te­— Az anyókának enyhülés ül arcán S menőben igy szól: „Fiam, tudd meg ezt: Oltár lesz addig minden összerótt fa, Mig szenvedésünk jelképe kereszt...“ Étkezés a külföldön. Negyven nap és negyven éjjel utaz­tam s elmondhatom, hogy negyven nap és negyven éjjel bőjtöltem. Nem mintha Sahara homoksivatagjain vezetett Volna utam, hol eleséget nem találtam, oázisra nem bukkantam. Ellenkezőleg a legművel­tebb államokon haladtam át s mégis volt oly nap, hogy más eledelt nem ettem, mint a mit a természet nyújt s úgy a mint azt a természet adja, a mit az emberek nem onthatnak el: szöllőt. Utam ezen állomásokon vezetet: Ausz­tria—Bajorország—Würtenberg, Báden — Ela«-Lotharingia, Franciaország, Anglia, Belgium és Poroszország. S szomorúan tapasztaltam, hogy: sehol sincs Párja a magyar konyhának. A ki azt mondta: „extra Hungáriám non est vita“, talán a konyhára értette; hisz ez tartja fenn a szervezetet. Még pe­csenye és tészta megjárja, de a főzelék mindenütt rossz. Nem is lehet jó, a mi így készüj: a főzeléket, legyen az bab, borsó, káposzta vagy bármi más, megfőzik vízben s azután leöntik kevés vajjal, vagy olajjal, legtöbb­ször margarinnal s aztán tessék megenni, Haragudtam azért is, hogy reggelire egy csésze fekéte kávé: adtak s mellé egy I üti meg a békességre való hajlandóság- j gal, de megérintette a nemzetünk léikét is. A magyar nemzet óhajtva várja az ő igazainak gyökeréből kifakadó olajágat. A békességet. És vájjon a legelső magyar ember, ősz királyunk lelkében nem-e hasonló vágy honol e szentelt napokon? Vájjon nemes, nagy tapasztalatokban gazdag szive magtagadná önmagát? Ki vonja ezt kétségbe? A nap már lemenőben. Az aggság lépcsőin járdáivá, tüzet fog még gyúj­tani a tornyosuló fellegekben a legal- kótmányosabb gyönyörű epitonjával felé- kesitett uralkodója a magyar nemzet­nek. A szeretet tüzét, a békesség szép ébredését. Lehetetlen ugyanis, hogy fenséges királyunk nagy lelkének minden szálát át és keresztül ne iárja. a bölcsnek íté­lete, a nagy idők kiáltó tapasztalata: Királyok áltál lesz hatalmas a nép, de a nép által nagyok a királyok. Lehetetlennek tartjuk, igenis — íogy az agg fejedelem nagyra ne be- azt a fönséges lojálitását a ma­gyar nemzetnek^lfielyszerint a napröl- napra sötétebbé, kínosabbá való krízis­ben sem ingott meg királya iránt érzett hagyományos hűsége és . . . erős re­ménysége. A magyar nemzet, miként a múlt­ban oly sokszor megmutatta, tud fe­lejteni. A király egyetlen szavával fe­ledtetheti, félréteheti az utóbbi évek gyűszünyi tejet; hiába mondtam, hogy sok tejet és kevés kávét adjanak; az a fekete lőre nem táplál. Kénytelen voltam mindig hig tojást vagy vajat is enni, hogy éhen ne maradjak. A tojás darabja átlag 20 fill, volt mindenütt. Azzal is megvoltunk akadva, hogy nem tudtuk az étlapokon jelzett éte­lek magyar nevét. Értek s bárha beszé lek is franciául, de az ételek neve nem igen fordult elő tanulmányaim alatt olva­sott müvek közt. Sokszor „csak akkor tud­tuk meg, hogy mit rendeltünk, mikor már előttünk volt s nem lehetett visszaküldeni. Azután rájöttünk, hogy legjobb lesz szótárt vinni s abból kikeresni, hogy mit jelente­nek azok a furcsa nevek. Igaz ugyan, hogy azon hotelben, hová Párisban szálltunk, két koronáért öt tál ételt s egy palack jó vörös bort kaptunk, de azért mégis olcsóbb nálunk az élelem­mert a francia a salátát is külön tál étel­nek számítja, külön hozzák be s a pecsenye után eszik meg. Mi bizony a pecsenyével együtt ettük s nem bántuk, hogy barbár­ságunkon, mert az ételt összekevertük, megütköztek asztaltársaink, a kényes — franciák. Angliában, mint minden, úgy az étel ital is drága. A reggeli 2 K 40 fillér: kévéből és halból, vagy rántotta tepertyü- vel. Legdrágább a vacsora, 4 K bor nél­kül; de ez aztán igén hosszú, csak győzze valaki megenni. A bor és sör méregdrága, egy kis pohár olcsó bor (1 deci) 30 fillér. Háromszor oly drága mipt nálunk. A sör is drága s nagyon keserű. Midőn alig tud­tam meginni s mondtam, hogy keserű, azt minden szomorúságát, aggodalmát és keserűségeit. És meglehet győződve az uralkodó, hogy a magyar nemzet ezért a jó szóért hálás lesz királya és trónja iránt. Legalkotmányosabb királyának ne­vét dicsőségben adja át örökségbe az uj nemzedéknek. Ezért nem szabad .. . talán még az utolsó nagy órákban sem . . . kétségbe vonnia a nemzetnek 0 felsége alkot­mányos érzékét. Azért kell állhatatosan hinnünk, hogy királyunk szereti az igaz­ságot és igy akarja is a nemzet békéjét. A békesség angyala hozza tehát közénk a nemzet békéjét, hogy leborulva imádkozhassa e nép — Dicsőség Istenek és békesség a jóakaratu embereknek. Uj világ. Az ó-világ a betlehemi jászolnál vé­get ért, ott uj világ kezdődik. Uj nemcsak időszámításban, hanem eszmékben, er­kölcsben, társadalmi felfogásban is. Egé­szen uj, régitől eltérő világ kiindulási pontja az igénytelen gyermek szalmaágya. A-'betlehemi barlangból derengett elő a fény, mely lassankint az egész világot be- ragyogá. Milyen volt a világ Jézus szüle­tése előtt s milyen lett utánna!? óriási átalakuláson ment át. Váratlan, hallatlan, feltartózhatlan forradalom volt az. Nagy feladat volt a világot átalakítani. Mert először is az emberi értelmet a hit engedelmessége alá kellett vetni. A büszke, fenhéjázó ember értelmét a hit igája alá, hogy elfogadjon s igazaknak felelték, hogy ez semmi s mutattak valami italt s azt mondták, hogy az igazán keserű. De nem mertem megkóstolni, sört se ittam többel. A bor Franciaországban olcsó, a sör drága. Németországban meg megfor­dítva. Az is érdekes, mily külömbség van az árakban, ha az ember egész ebédet vagy vacsorát rendel (tables d’hotes) vagy étlap szerint étkezik. Étlap szerint egy adag rendesen annyi miht az egész ebéd. Vilmos barátom egy alkalommal azt mondja ő nem éhes, csak csirkét rendel, én pedig egész ebédet: volt leves, hal, csirke s gyümölcs. Midőn fizetésre került a sor, ugyanannyit fizetett mint én, ki ugyanolyan adag csirke melleit még finom halat stb. ettem. Midőn ezt az esetet a vonaton egyik uiitársunknak elmondtuk, azt felelte, hogy ő tud külömbet. Két ur egész ebédet rendelt, de az egyik azt mondta, hogy neki halat ne hozzanak. A másik a halat is megette. Midőn fize­tésre került a sor, annak, a ki nem evett; halat 1 koronával nagyób volt a számlája, mert a pincér azt mond;a, hogy nem tables d’hotes szerint, hanem étlap szerint étke­zett s tessék összeadni az árakat, annyi jön ki. Ez persze tiltakozott, hogy miért fizessen ő többet, holott kevesebbet evett mint a másik. A vitát úgy oldották meg, hogy a szomszéd asztalnál ülő ur azt aján­lotta, hogy hozza el a pincér a halat is s akkor az is teljes ebédet evett s ugyan­annyit fizet mint' a másik. Ebbe aztári belenyugodtak. Arra is vigyázni kell, hogy a rendes m i elismerő nyilatkozat fényesen bizonyltja a „György életbalzsam“ nagy gyógy&ikárét, mely számtalan esetben kiváló gyógyereje által biztos gyógyulást szerzett különféle betegeknek. Száintahw beteg -kapta vissza egészségét a .György életbalzsam“ által, melynek gyógy katitsa cso­dálatos, kiválóképpen : gyomorbaj, bélbaj, étvágytalanság, influenza, kolika, láz, csúz, köszvény, fej- és fogfájásban szenvedőknél. 84.711 elismerölevól bizonyítja ezt. *— 12 kis vagy 6 nagy dupla üveget 4 K 50 fill, bérmentve. Minden ily rendeléshez 1 üveg ingyen lesz mellékelve pontos használati utasítással. Szétküld! az egyedüli készítő: Városi gyógyszert. Temesvár, Szt-GyÖrgy-tér 603. György lovag védjegy I. 1-4 Ezen háziszer ne hiányozzon egy családnál sem. György lovag védjegy

Next

/
Oldalképek
Tartalom