Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1905-10-10 / 41. szám
Huszonkettedik évfolyam. 41-ik szám. Szatmár, 1905. október 10. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. = AZ ELŐ FIZETÉS ÁRA: = Egész évre . . . 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 fill. Fél évre .... 3 . | Egyes szám ára 16 * Községek, községi jegyzők éa néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ES KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők : = Morvái János könyvnyomdája Eötvijs-utcza 6-ik sz. alatt. = TELEFOÍÍ-SZÁM: 73. A Szerkesztő lakása: Eötvős-utcza 19-ik szám. HIRDETÉSEK a lap kiadéhivatalában a legolcsóbb árak mellett fölvétetnek. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Hirdetések díjjal előre fizetendők. Városi közgyűlés. Először ä rendkívüli közgyűlés volt soron, most harmad Ízben, miután kétszer a határozatképes szám nem gyűlt meg, a mely aztán egyhangúlag elfogadta a tisza-ujlaki Rákóczi-emlékhez szükséges földterületre nézve beterjesztett adásvételi szerződést, mire polgár- mester berekesztette s nyomban megnyitotta a rendes közgyűlést. Választás lévén, a t. városatyák szép számban összegyűltek, s miután nagy volt a beszélési kedv, bár a tárgy- sorozat nem sok pontot tartalmazott, olyan hosszú viták keletkeztek, hogy 7 óra volt az idő, mikorra a közgyűlés befejeződött. A polgármesteri jelentést, mely főleg a kolera és tífusz elleni óvintézkedésekről referált, dr. Tanódy Márton felszólalása után közgyűlés tudomásul vette. Egyhangúlag hozzájárult közgyűlés az ellenállást szervező bizottság nevében dr. Farkas Antal által tett és megokolt indítványhoz, hogy ne vegye tudomásul a belügyminiszter leiratát, mellyel az adóbeszállitást és ujoncálli- tást megtagadó közgyűlési határozatot megsemmisítette, s tartsa fen továbbra is azon határozatot. Az indítványozónak a tisztikar ellen tett kifogásait a polgármester erélyesen lecáfolta, s tényleg kár is volt azokkal a különben hazafias hévvel tartott beszéd hatását csökkenteni. A másod osztályú számtiszti állásra jelölt három pályázó közül 27 TÁHCZA. Úti jegyzetek. Irta: Tanódy Endre. III. A „Corda Fratres“ congressusa. (Folytatás.) „Egy kora reggeli vonattal mentünk át Kölnből Liégbe. Négy órai ut, beleszá- mitva azt az egy órát, a melyjyel a nyugat európai idő a határiól kezdve hátrább van. Az óra — egy órával hátra, az em berek — egy évszázaddal előre. Jó üzlet. Liégben három belga diák fogadott bennünket. Ez volt az a népes küldöttség, a melyről a magyar lapok Írtak. Miért a holtak szobrait leplezik le — és miért nem az élők szédelgéseit? Ez a „Corda Fratres“ is olyasmi, a miről sen.ii sem tudja, hogy micsoda. Nagv városi emberek ismerik a kifogástalan jour és bálalakot, a kivel minden ünnepélyes alkalommal találkoznak, a kivel mindnyájan tegeződnek, a ki együtt ébred az esteli villanyfénnyel és eltűnik, mihelyt a nap főikéi és az emberek napi munkája kezdetét veszi. Hol hál ? Hol eszik? Miből él? Mi az állása? Kinek a szavazattal Kiss József dijnok. választatott meg, migPapp Ottó 16 és Schneller Jenő 14 szavazatot kaptak. Tudomásul vette közgyűlés, hogy Rooz Mihálylyal a plébánia épületben lévő boltra nézve a szerződés 3 évre méghosszabbittatott. Az 1906. évi költségelőirányzat a villamvilágitásra és a különböző ala pokra nézve is a főszámvevő előterjesztése alapján elfogadtatott. E szerint a közpénztár évi bevétele 860531 K 19 f, mig a kiadás 1.048131 K 19 f, a hiány tehát 187600 K, mely 268000 K egyenes adóalap után 70°/0 házi adó kivetéssel nyer fedezetet. Ezen 70°/0 kivetésből 2°/0 ipar és kereskedelmi iskolai kiadások fedezetére, 68°/0 pedig házi adóra esik. A villamvilági- tás 17620 K 24 f többlettel zárul, a mely összeg a tartalék alap javára esik. Nagy vitát idézett elő a tűzoltóság újjászervezése tárgyában beterjesztett szabályrendelet, a mely szerint a tűzoltóság költségei külön adóképen volnának szabályozva. Két pártra oszoltak a. vélemények^. Az egyik rész: Balogh József, dr. Fárkas Antal, dr. Nagy Barna és Kovács Leo amellett érveltek, hogy külön adóra szükség nincs, hanem fedeztessék a kiadás a pótadóból, mig Gsomay Imre, dr. Tanódy Márton, Tankóczy Gyula és á polgármester azt hangoztatták, hogy a szabály- rendelet szerint igy olyanok Is hozzá fognak járulni a kiadásokhoz, a kik pótadót nem fizetnek. Dr. Törzsök Károly, mint többnyire, most is külön álláspontot foglalt el, se egyiket, se márokona? Kicsoda lulajdonképen ? — Senki sem tudja. A „Corda Fratres“ is csak diszma- gyarban és frakkban látható. Hat-hét évvel ezelőtt alapította'Giglio -^Tos akkoriban olasz egyetemi magántanár, a ki azóta tisztán ennek a révén nagy politikai carriére-t futott még és ma az olasz irredenta egyik vezéralakja. Az anyaország példájára a többi országokban is — amelyekben tudnak a „Corda Fratres“ ről (mert pl. Németországban és Angliában tiz ember sem tudja, hogy „Corda Fratres“ fs van a világon) egy pár politikai embrió élősködik ezen a testnélküli intézményen. Nincs olyan szükséglet, a mely ettől a szövetkezettől várna kielégítést — és nem fakasztott az emberek, életében semmi uj szükségletet, a mely elterjedésével irányszerü törekvés alakjában nyilvánult volna meg a társadalmi fejlődés folyamában. Egy élettelen lárva az egész; a mely körül hangzatos beszédeknek és az önérvényesítés tömjén illatának mámorában lejt halotti táncot egy pár terméketlen alak meg az irreálitások nagy pátrónusa — a sajtó. Miután igy nézetem szerint az egész egy nagy semmi, tisztán a szórakoztató külsőségek feljegyzésére szorítkozom — „különös tekintettel“ a magyarság szerepére. Az „Uj Idők“ legutóbbi számában sikat nem akarván. A vita azzal végződött, hogy a közgyűlés a szabályrendeletet némi módosítással elfogadta. A statusquo ante izr. hitközség a lelkész részére 1200 K személyi pótlékot és tűzifa illetőséget kért, hivatkozva arra, hogy a többi lelkészek is hasonló javadalmazásban részesülnek. A közgyűlés élénk vita után a hitközség részére már megszavazott segélyt 1200 K-val felemelte úgy azonban, hogy azon esetre, ha a másik árnyalata az izraelitáknak szintén segélyért folyamodnék, az arra eső részt tartozik az egyház átbocsájtani. A tűzifa iránti kérelmet közgyűlés teljesíthetőnek nem találta. A városi cselédek bérét felemelte, s a napidijasok részére 1000 K drága- sági pótlékot szavazott meg a bekövetkező téli időre. Tajbert József villamvilágitási üzemvezetőfizetés emelés iránti kérelmét szintén teljesítette, s fizetését évi 400 K-val felemelte. Lengyel István nyug. számtisztnek tekintettel agg korára és 40 évet meghaladó szolgálati idejére évi 200 K kegydijat szavazott meg. Jékei Károly népszerű alkapitá- nyunk nyugdíjazási kérelmét elfogadta, s részére 35 évi szolgálata után, de 1906. január 1 - tői kezdődőleg évi 1800 K nyugdijat állapított meg. Bartha Kálmán kérelmét azonban, hogy joggyakornoki szolgálati ideje nyugdíjjogosultságába beszámíttassák, közgyűlés nem találta teljesíthetőnek, s e tekinle van folOgrafálva hat férfiú. A congres- sus magyar csoportjának vezetősége. Kit vezettek ? Engem. Kivülök én voltam, az egyedüli magyar kiküldött. Ha október elején felmentem volna Budapestre a csoport felvételhez, engem se vezettek volna, mert akkor én is vezető lettem volna. Tisztán ezen múlt, mert kételkedőknek a magyar kormánynak a brüsszeli nagy követséghez intézett hivatalos átiratával igazolhatom, hogy mint az „Ügyvédjelöltek országos egyesületének alelnöke“ és mint a kormány hivatalos kiküldötte a követség védelme alá helyeztettem. A követség védelmére azonban nem volt szükségünk, mert a kutya se Rántott bennünket. Volt ott két romániai oláh, de azok olyan jámbor, békés hajlamú kedves emberek voltak, hogy lelkiismeretünk nagy mérvű le- birásával tudtuk csak a lapokba kiírni, hogy ez a kétszál ijedt oláh a magyar álla megység veszélyes ellensége, hogy ez a két barátságos ur ama bizonyos „felhő, a mely a magyar faj hegemóniájának egén tornyosul.“ De azért már csak kiirtuk, ha kifáradtunk oda. Mert különben hol maradt volna a dicsőség és a siker, ha nem lelt volna egy békés ellenség, a ki ellen a hazát meg- védtük volna? Egy angol humorista müveiben ol- va.stam egy tiszteletreméltó öreg hölgyről, a kinek valami bibi volt a múltjában s tetben hozzájárult a nyugdijválasztmány javaslatához. Gyurkán Ignác szolga nyugdiját 21 és fél évi szolgálat után évi 315 K-ban állapította meg. Végül Pozsony átiratára a cselédek illetősége tárgyában kimondta, hogy hasonló értelemben fog felírni, mire polgármester a közgyűlést berekesztette, s a mindvégig hűségesen kitartó kis számú városatya haza ballagott. Ratkovszky Pál jubileuma. E hó 7-én, szombaton ment végbe a helybeli kir. kath. főgymnásium érdemes igazgatójának, Ratkovszky Pálnak huszonötéves tanári jubileuma, amely méreteiben messze túl emelkedett a hétköznapiság keretén, mivel az egy század óta fennálló hírneves tanintézetnek jelenlegi igazgatóját a közbecsülés és szeretet úgy tanítványai, mint a tanári kar és városunk társadalmától annyira körül veszi, hogy a jelen jubileumi ünnepség nagy arányú méretei senkit sem lephetnek meg. Huszonötév az emberi életben számottevő, különösen a tanári pályán, hol a kötelességtudás, a szeretet és a lelkiismerét annyira igénybe vétetik. Mindeme vonások Ratkovszky Pál lelkében kezdettől fogva megvoltak és ő haladt azon az utón s egy pillanatra sem fáradt el nemes munkájában. Nem csoda tehát, ha nemcsak maga a főgymnásium ünnepelt e napon, hanem városunk társadalma is sietett az ünneplők sorába állani és leróni az elismerés babérját a jeles tanférfiu iránt, ki huszonöt év óta annyi sok ifjút nevelt fel a tudományok csarnokában az Iyten és haza dicsőségére! A lélekemelő jubiláns ünnepélyről a következőkben számolunk be : ezt azzal akarta levezekelni, hogy hitetlenek megtérítésével foglalkozott. Tekintélyes jövedelmeit olyan istentagadók szerződtetésére fordította — a kik hajlandók voltak megtérni. Ilyen volt a mi politikánk is; ilyen az egéaz mai magyar politika. Kell minden piaci politikusnak egy papondekli ellenség, a melyiken kigyőzze magát. Nálunk naponta lefejezik a lapok az uralkodót, szétugrasztják a kamarillát, legyőzik Ausztriát — s ugyanez történik minden országgyűlési beszédben, beszámolóban és Programm kifejtésben. Hanem mint régen — ha a bűnöst nem tudták kézre keríteni — a képmását húzták az akasztófára — nálunk is csak az állítólagos ellenzék felfújt karikatúráját gyilkolja a politikai legénység életlen békanyüzója. A tettesek pedig vidáman vacsoráinak családjuk körében — s ha megtudnák valahonnan, hogy a képmásukat akasztófára cimerezték ki, még vidámabban vacsorájának. Tudom, az a két oláh fiatalember sem kacagott olyan jóizüt életében, mint mikor valahonnan megtudták, hogy ők ellenség voltak, ők „tekintélyes szám“ — voltak, ők harcoltak és legyűzették. ... Szomorú, hogy rajtunk kacagtak. A tanácskozásokon arról vitáztunk, hogy miként történjen a szavazás, szavazásra azonban nem került a sor. Talán majd Bukarestben ... j Róth Fülöp kárlsbádi czipöraktárát H ajánljuk a t. vevő közönségnek Mint a "HU Közvetlen a PumOBÍft 1 legolcsóbb beváaárUai fcrtiii S ^ geállnJiL mellett! W ÜF* ® Szatmár és vidéke legnagyobb czipéraktára. K£€r£RK£ZTEK!ü az őszi és téli idényre megrendelt valódi box és chevraux bőrből készült férfi, női és gyermek lábbelik. M ft 1L 11 m tv itw fook, les [yW. ha.
