Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-10 / 41. szám

Huszonkettedik évfolyam. 41-ik szám. Szatmár, 1905. október 10. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. = AZ ELŐ FIZETÉS ÁRA: = Egész évre . . . 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 fill. Fél évre .... 3 . | Egyes szám ára 16 * Községek, községi jegyzők éa néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ES KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők : = Morvái János könyvnyomdája Eötvijs-utcza 6-ik sz. alatt. = TELEFOÍÍ-SZÁM: 73. A Szerkesztő lakása: Eötvős-utcza 19-ik szám. HIRDETÉSEK a lap kiadéhivatalában a legolcsóbb árak mellett fölvétetnek. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Hirdetések díjjal előre fizetendők. Városi közgyűlés. Először ä rendkívüli közgyűlés volt soron, most harmad Ízben, miután két­szer a határozatképes szám nem gyűlt meg, a mely aztán egyhangúlag elfo­gadta a tisza-ujlaki Rákóczi-emlékhez szükséges földterületre nézve beterjesz­tett adásvételi szerződést, mire polgár- mester berekesztette s nyomban meg­nyitotta a rendes közgyűlést. Választás lévén, a t. városatyák szép számban összegyűltek, s miután nagy volt a beszélési kedv, bár a tárgy- sorozat nem sok pontot tartalmazott, olyan hosszú viták keletkeztek, hogy 7 óra volt az idő, mikorra a közgyűlés befejeződött. A polgármesteri jelentést, mely főleg a kolera és tífusz elleni óvintéz­kedésekről referált, dr. Tanódy Már­ton felszólalása után közgyűlés tudo­másul vette. Egyhangúlag hozzájárult közgyű­lés az ellenállást szervező bizottság ne­vében dr. Farkas Antal által tett és megokolt indítványhoz, hogy ne vegye tudomásul a belügyminiszter leiratát, mellyel az adóbeszállitást és ujoncálli- tást megtagadó közgyűlési határozatot megsemmisítette, s tartsa fen továbbra is azon határozatot. Az indítványozó­nak a tisztikar ellen tett kifogásait a polgármester erélyesen lecáfolta, s tény­leg kár is volt azokkal a különben ha­zafias hévvel tartott beszéd hatását csökkenteni. A másod osztályú számtiszti ál­lásra jelölt három pályázó közül 27 TÁHCZA. Úti jegyzetek. Irta: Tanódy Endre. III. A „Corda Fratres“ congressusa. (Folytatás.) „Egy kora reggeli vonattal mentünk át Kölnből Liégbe. Négy órai ut, beleszá- mitva azt az egy órát, a melyjyel a nyu­gat európai idő a határiól kezdve hát­rább van. Az óra — egy órával hátra, az em berek — egy évszázaddal előre. Jó üzlet. Liégben három belga diák fogadott bennünket. Ez volt az a népes küldöttség, a melyről a magyar lapok Írtak. Miért a holtak szobrait leplezik le — és miért nem az élők szédelgéseit? Ez a „Corda Fratres“ is olyasmi, a miről sen.ii sem tudja, hogy micsoda. Nagv városi emberek ismerik a ki­fogástalan jour és bálalakot, a kivel min­den ünnepélyes alkalommal találkoznak, a kivel mindnyájan tegeződnek, a ki együtt ébred az esteli villanyfénnyel és eltűnik, mihelyt a nap főikéi és az emberek napi munkája kezdetét veszi. Hol hál ? Hol eszik? Miből él? Mi az állása? Kinek a szavazattal Kiss József dijnok. válasz­tatott meg, migPapp Ottó 16 és Schnel­ler Jenő 14 szavazatot kaptak. Tudomásul vette közgyűlés, hogy Rooz Mihálylyal a plébánia épületben lévő boltra nézve a szerződés 3 évre méghosszabbittatott. Az 1906. évi költségelőirányzat a villamvilágitásra és a különböző ala pokra nézve is a főszámvevő előter­jesztése alapján elfogadtatott. E szerint a közpénztár évi bevétele 860531 K 19 f, mig a kiadás 1.048131 K 19 f, a hiány tehát 187600 K, mely 268000 K egyenes adóalap után 70°/0 házi adó kivetéssel nyer fedezetet. Ezen 70°/0 kivetésből 2°/0 ipar és kereske­delmi iskolai kiadások fedezetére, 68°/0 pedig házi adóra esik. A villamvilági- tás 17620 K 24 f többlettel zárul, a mely összeg a tartalék alap javára esik. Nagy vitát idézett elő a tűzoltó­ság újjászervezése tárgyában beterjesz­tett szabályrendelet, a mely szerint a tűzoltóság költségei külön adóképen vol­nának szabályozva. Két pártra oszol­tak a. vélemények^. Az egyik rész: Ba­logh József, dr. Fárkas Antal, dr. Nagy Barna és Kovács Leo amellett érveltek, hogy külön adóra szükség nincs, ha­nem fedeztessék a kiadás a pótadóból, mig Gsomay Imre, dr. Tanódy Már­ton, Tankóczy Gyula és á polgármes­ter azt hangoztatták, hogy a szabály- rendelet szerint igy olyanok Is hozzá fognak járulni a kiadásokhoz, a kik pótadót nem fizetnek. Dr. Törzsök Ká­roly, mint többnyire, most is külön ál­láspontot foglalt el, se egyiket, se má­rokona? Kicsoda lulajdonképen ? — Senki sem tudja. A „Corda Fratres“ is csak diszma- gyarban és frakkban látható. Hat-hét év­vel ezelőtt alapította'Giglio -^Tos akkori­ban olasz egyetemi magántanár, a ki az­óta tisztán ennek a révén nagy politikai carriére-t futott még és ma az olasz irre­denta egyik vezéralakja. Az anyaország példájára a többi or­szágokban is — amelyekben tudnak a „Corda Fratres“ ről (mert pl. Németország­ban és Angliában tiz ember sem tudja, hogy „Corda Fratres“ fs van a világon) egy pár politikai embrió élősködik ezen a testnélküli intézményen. Nincs olyan szükséglet, a mely ettől a szövetkezettől várna kielégítést — és nem fakasztott az emberek, életében semmi uj szükségletet, a mely elterjedésével irányszerü törekvés alakjában nyilvánult volna meg a társadalmi fejlődés folyamában. Egy élettelen lárva az egész; a mely körül hangzatos beszédeknek és az önér­vényesítés tömjén illatának mámorában lejt halotti táncot egy pár terméketlen alak meg az irreálitások nagy pátrónusa — a sajtó. Miután igy nézetem szerint az egész egy nagy semmi, tisztán a szórakoztató külsőségek feljegyzésére szorítkozom — „különös tekintettel“ a magyarság sze­repére. Az „Uj Idők“ legutóbbi számában sikat nem akarván. A vita azzal vég­ződött, hogy a közgyűlés a szabály­rendeletet némi módosítással elfogadta. A statusquo ante izr. hitközség a lelkész részére 1200 K személyi pót­lékot és tűzifa illetőséget kért, hivat­kozva arra, hogy a többi lelkészek is hasonló javadalmazásban részesülnek. A közgyűlés élénk vita után a hitköz­ség részére már megszavazott segélyt 1200 K-val felemelte úgy azonban, hogy azon esetre, ha a másik árnya­lata az izraelitáknak szintén segélyért folyamodnék, az arra eső részt tartozik az egyház átbocsájtani. A tűzifa iránti kérelmet közgyűlés teljesíthetőnek nem találta. A városi cselédek bérét felemelte, s a napidijasok részére 1000 K drága- sági pótlékot szavazott meg a bekö­vetkező téli időre. Tajbert József villamvilágitási üzem­vezetőfizetés emelés iránti kérelmét szin­tén teljesítette, s fizetését évi 400 K-val felemelte. Lengyel István nyug. számtiszt­nek tekintettel agg korára és 40 évet meghaladó szolgálati idejére évi 200 K kegydijat szavazott meg. Jékei Károly népszerű alkapitá- nyunk nyugdíjazási kérelmét elfogadta, s részére 35 évi szolgálata után, de 1906. január 1 - tői kezdődőleg évi 1800 K nyugdijat állapított meg. Bartha Kálmán kérelmét azonban, hogy jog­gyakornoki szolgálati ideje nyugdíjjogo­sultságába beszámíttassák, közgyűlés nem találta teljesíthetőnek, s e tekin­le van folOgrafálva hat férfiú. A congres- sus magyar csoportjának vezetősége. Kit vezettek ? Engem. Kivülök én voltam, az egyedüli magyar kiküldött. Ha október elején felmentem volna Budapestre a cso­port felvételhez, engem se vezettek volna, mert akkor én is vezető lettem volna. Tisz­tán ezen múlt, mert kételkedőknek a ma­gyar kormánynak a brüsszeli nagy követ­séghez intézett hivatalos átiratával igazol­hatom, hogy mint az „Ügyvédjelöltek or­szágos egyesületének alelnöke“ és mint a kormány hivatalos kiküldötte a követség védelme alá helyeztettem. A követség vé­delmére azonban nem volt szükségünk, mert a kutya se Rántott bennünket. Volt ott két romániai oláh, de azok olyan jám­bor, békés hajlamú kedves emberek vol­tak, hogy lelkiismeretünk nagy mérvű le- birásával tudtuk csak a lapokba kiírni, hogy ez a kétszál ijedt oláh a magyar ál­la megység veszélyes ellensége, hogy ez a két barátságos ur ama bizonyos „felhő, a mely a magyar faj hegemóniájának egén tornyosul.“ De azért már csak kiirtuk, ha kifáradtunk oda. Mert különben hol maradt volna a dicsőség és a siker, ha nem lelt volna egy békés ellenség, a ki ellen a hazát meg- védtük volna? Egy angol humorista müveiben ol- va.stam egy tiszteletreméltó öreg hölgyről, a kinek valami bibi volt a múltjában s tetben hozzájárult a nyugdijválasztmány javaslatához. Gyurkán Ignác szolga nyugdiját 21 és fél évi szolgálat után évi 315 K-ban állapította meg. Végül Pozsony átiratára a cselédek illetősége tárgyá­ban kimondta, hogy hasonló értelem­ben fog felírni, mire polgármester a közgyűlést berekesztette, s a mindvé­gig hűségesen kitartó kis számú vá­rosatya haza ballagott. Ratkovszky Pál jubileuma. E hó 7-én, szombaton ment végbe a helybeli kir. kath. főgymnásium érdemes igazgatójának, Ratkovszky Pálnak huszon­ötéves tanári jubileuma, amely méreteiben messze túl emelkedett a hétköznapiság ke­retén, mivel az egy század óta fennálló hír­neves tanintézetnek jelenlegi igazgatóját a közbecsülés és szeretet úgy tanítványai, mint a tanári kar és városunk társadal­mától annyira körül veszi, hogy a jelen jubileumi ünnepség nagy arányú méretei senkit sem lephetnek meg. Huszonötév az emberi életben szá­mottevő, különösen a tanári pályán, hol a kötelességtudás, a szeretet és a lelkiisme­rét annyira igénybe vétetik. Mindeme vonások Ratkovszky Pál lelkében kezdet­től fogva megvoltak és ő haladt azon az utón s egy pillanatra sem fáradt el ne­mes munkájában. Nem csoda tehát, ha nemcsak maga a főgymnásium ünnepelt e napon, hanem városunk társadalma is sietett az ünnep­lők sorába állani és leróni az elismerés babérját a jeles tanférfiu iránt, ki hu­szonöt év óta annyi sok ifjút nevelt fel a tudományok csarnokában az Iyten és haza dicsőségére! A lélekemelő jubiláns ünnepélyről a következőkben számolunk be : ezt azzal akarta levezekelni, hogy hitetle­nek megtérítésével foglalkozott. Tekinté­lyes jövedelmeit olyan istentagadók szer­ződtetésére fordította — a kik hajlandók voltak megtérni. Ilyen volt a mi politikánk is; ilyen az egéaz mai magyar politika. Kell min­den piaci politikusnak egy papondekli el­lenség, a melyiken kigyőzze magát. Nálunk naponta lefejezik a lapok az uralkodót, szétugrasztják a kamarillát, legyőzik Auszt­riát — s ugyanez történik minden ország­gyűlési beszédben, beszámolóban és Prog­ramm kifejtésben. Hanem mint régen — ha a bűnöst nem tudták kézre keríteni — a képmását húzták az akasztófára — ná­lunk is csak az állítólagos ellenzék felfújt karikatúráját gyilkolja a politikai legény­ség életlen békanyüzója. A tettesek pedig vidáman vacsoráinak családjuk körében — s ha megtudnák valahonnan, hogy a képmásukat akasztófára cimerezték ki, még vidámabban vacsorájának. Tudom, az a két oláh fiatalember sem kacagott olyan jóizüt életében, mint mi­kor valahonnan megtudták, hogy ők el­lenség voltak, ők „tekintélyes szám“ — voltak, ők harcoltak és legyűzették. ... Szomorú, hogy rajtunk kacagtak. A tanácskozásokon arról vitáztunk, hogy miként történjen a szavazás, szava­zásra azonban nem került a sor. Talán majd Bukarestben ... j Róth Fülöp kárlsbádi czipöraktárát H ajánljuk a t. vevő közönségnek Mint a "HU Közvetlen a PumOBÍft 1 legolcsóbb beváaárUai fcrtiii S ^ geállnJiL mellett! W ÜF* ® Szatmár és vidéke legnagyobb czipéraktára. K£€r£RK£ZTEK!ü az őszi és téli idényre megrendelt valódi box és chevraux bőrből készült férfi, női és gyermek lábbelik. M ft 1L 11 m tv i­tw fo­ok, les [yW. ha.

Next

/
Oldalképek
Tartalom