Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-25 / 30. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. — Biinügyi főtárgyaiéi a zilahi kaiizafurók ügyében. A zilahi és nagy­károlyi kasszafurók ügyében a vizsgálat kö­zeledik a befejezéshez s már annyira előre haladt, hogy ez év őszén, a bűnügyi főtár­gyalás megtartható lesz. A betörő bunda tagjai', számszerűit kilencnen a zilahi kir, ügyészség fogházában ülnek, és nem igen érzik jól magukat, a mennyiben mindig be-, tegeskednek. — Megizurkált bíró. Kazinczy Já­nos mátészalkai községi albirót a múlt héten nehány részeg legény összeszurkálta. A bi ■ rót súlyos sebével Budapestre, a Rókus- kórházba vitték fel, a hol mir nap múlva belehalt sebeibe. A kir. ügyészség az ügy­ben a vizsgálatot megindította. — Gyilkol oigány. £ hó 20-án délután nagy verekedést rendeztek a hiripi muzsikus cigányok. Valami felett hajba kap­tak és egymást kölcsönösen elpáholták, ké­sőbb egy Pethő Antal nevű cigány pedig" karót ragadott és azzal leütötte Krisán Jó­zsef nagybőgőst, ki alig pár percnyi kinos vergődés után meghalt. A gyilkos cigány erre megugrott s most a csendőrség minden­fele keresi. — As ivái áldozata. Egy barlafa- lusi (Szatmármegye) sváb, a múlt héten fe­leségével együtt Nagybányára ment. Ott régi szokás szerint felöntött a garadru és berúgott. Hazafelé jövet annyira dolgozott benne a szeszes ital, hogy a lovat sem tudta hajtani, hanem szegény feleségének kellett a gyeplőt részeg férje kezéből ki­kapni. Feleségétől pénzt követelt, hogy újra megkóstolja a szeszt, de ez nem adott neki. Erre ledobta az asszonyt u szekérről ő ma­ga pedig nagy büszkén a lovak közé cser- ditett — és belehajtott a Szamosba, ahol nyomtalanul eltűnt a hullámok között. A lovuk a szekérrel partra vergődtek. — Ballerinából apáoa. A varsói bulletkur egyik csillugu, Taucerka kisasszony néhány hónappul ezelőtt eltűnt a városból. Senkisem tudta, hogy hova lett. Most kide­rült, hogy a ballerina visszavonult a novo- saszi kolostorba. és apáca szándékozik lenni. — A Stshmidt-cirkusz városunk­ban. Mint a múlt esztendőben, úgy most is ellátogat hozzánk rendes kőrútjában, az azóta, első magyar vasredőnyü lovardává lejlődött Schmidt-cirkusz. Csütörtök este Óta folynak benne Árpád-utcán, a Promonád mellett, a mindig uj műsorból álló előadások, a közön­ség élénk érdeklődése mellett. A szereplők mind elsőrendű bel- és külföldi művészek és művésznők, akik közül különösen kieme­lendők: Schtnidt R. igazgatóné kitünően ido- mitoft Norma telivér kancájával, amely rend­kívül ügyes és érdekes mutatványokkal gyö­nyörködteti a közönséget-; a The Gradles csoport, vagy az úgynevezett csoda család, merész mutatványaikkal a lengő nyújtón; Miss Paula Pique, salon kézantipotista hölgy, Pitrusinsky orosz jokey, Mister Z. Mák el­sőrendű alquilibrista a magasprimudon; The Harisons eredeti magyar zenekomikusok és macskautánzók. A cirkusz vizmeutes pony­vával teljesen be van fedve, úgy, hogy az előadások ennélfogva kedvezőtlen idő esetén is megtarthatók és 1200 személy befogadá­sára, a mai kor igényeinek megfelelőleg, ké­nyelmesen vau berendezve. Ajánljuk a cir­kusznak minél nagyobb számban való láto­gatását a nagyérdemű közönség becses párt­fogásába. — A könyvkötészet remeke. Szerkesztőségünknek bemutattuk 10 kötet müvet diszkötésben, melynek a kötése igazán a párisi világkiállitásón is helyet foglalha­tott volna. A kötés 14 színben van előál­lítva, dús arany nyomással, s keret gyanánt Iköröskörül elragadóan bájos virág gürland vonul végig. Az ember önkéntelenül meg­takarja fogni a kötésen lévő diszeket, oly mesterien vannak azok előállítva. Ilyen 10 kötet műhöz, melynek bolti ára 30 korona, ingyen juthat bárki, csupán a bekötési táb­lára való beillesztésért fizet darabonkint 12 krt, vagyis a 10 kötetnél 1 írt 20 krt, ha ■előfizeti a„Tolnai Világ Lapjá“l, félévre 4 fit. helyeit 2 írt 48 krral. Előfizetések a .„Magyar Kereskedelmi Közlöny“-höz kül­dendők, Budapest, VII., Károlyrkörut 9. Őszintén ajánljuk nb. előfizetőinknek, ezen rendkívül érdekes lup megrendelését annál is inkább mert egy pompás kis házi könyv- tár birtokába juthat alig számba véhető ösz- szegért, melyben a magyar irodalom szine- jjava, képviselve van ezen müvekben. — Fontol cséplőgép tulajdonolok rémére! A 7359/1903. magy. kir. belügymi- nisteriumi rendelet értelmében minden oséplő- góptulajdonos köteles az ^Első segélynyújtás“ - hoz szükséges kötszerekkel felszererelt mentő­szekrényt készletben tartani. Keleti J. orvos­sebészeti mű-és kötszergyáros Budapest, IV., Koronaherceeg-uicza 17. ajánlja a 288. se. Cséplőgép-Mentőseehrény elnevezés alatt a fenti min. rendeletnek minden tekintetben megfelelő keményfa-seéhrényben elhelyezett berendezést. Ára csomagolással együtt K 29. Legelőnyösebb bevásárlási forrás viszont­eladóknak. Saját haeai gyártmány. (9—?) — Kerek a föld. Ezt bizonyítja a hi res, nevezetes cigányprímás Rigó Jancsi esete, aki hosszas viszontagságos, kalandos távoliét utár. visszatér oda, ahonnan évek előtt nagyvilági útjára indult. Rigó Jancsi a cmduszép, milliomos Simay hercegné el- bolouditóju visszatér a magyar fővárosba, hogy hegedűjével itt rikassa meg az embe­reket, • meg hogy egy kis apró pénzt is ke­ressen vele. Á sok kalandot átélt cigány primást „Ös-Budavár“ élelmes igazgatósága szerződtette vissza s ott a sok csodabogár között bizonyára nem utolsó helyet fóg elfoglalni. — Tolvaj lás. Kovács Gusztáv vá­rosi adóvégrehajtó lakásáról e hó 23-áp dél­után, az ágyból egy párnát paplant és töb féle ágyneműt loptak el. Á káros jelentést tett a csendőrségnél, a mely kinyomozta a tettest egy volt pincér személyében, azon­ban a tettes neszét véve a dolognak, meg­szökött a városból. Most körözik. Folytatás a mellékleten. — Nagyobb irodalmi müveket valamint tejjes könyvtárakat készpénzért, legmagasabb áron vásárol Huszár Aladár, könyvkereskedése Szatmár. (24—) — Düsseldorfi olaj- és viz-festó- kek, ecsetek és az összes hozzávalók leg- julányosabb árban kaphatók : Huszár Aladár könyv és papirkereskedésében, Szatmár-Németi. Augusztus hó 1-ére Rét tanutót keresek úri- és női- divat­üzletem részére 3f£artman SKenriü. A M. Á. V. menetrendje. Érvényes 1905. május hó 1-tAI. H • to Gyorsvonat! Személyvonatok Debreezen 2« 6« |F*j ü 260 708 1 Királyháza 2°4 goi m gf N-Bánya 6 06 723 Kinden szerdán | F.-Gyarmat 10»o 7SÖ| V.v. 2U .1' to • to Gyorsvonat Személyvonatok Debreezen 203 |8«| 0 83« 7Q7 |1238 Királyháza I33 m H |1032 N.-Bánya gso |638j minden szerdán F.-Gyarmat 749 \¥*\ V.v. |5sa| Állandó, észszerű és ügyes reklámozás minden gyári, kereskedelmi, ipari vállalat­nak, üzletnek a Telke, rugója, az éltető eleme. Hogyan, hol és mikor hirdethető a leg­sikeresebben, legjobban és legolcsóbban, meg­tudható az általános lTudósító hirdetési osztályánál tulajdonos LEOPOLD GTULA szerkesztő BUDAPEST, VII., Erzsébet-körut 54. ahol kiváló szakértelemmel, odaadó lelki­ismeretességgel, pontossággal és olcsón esz­közölnek hirdetéseket és reklámokat az összes budapesti, és vidéki és külföldi la pókban és naptárakban. Költiégvetéiek éi tervezetek ingyen! „SZATMÁR ES VIDÉKÉ kiadóhivatala Az éjjeli idő, esti 60® órától reggeli 560 perczig, -a számjegyek berekesztésével van kitüntetve. A szatmármegyei avas kies ölében fekszik, eddig kevéssé ösmert, de csodás szépségű és jó- hatásn „MÁRIA-VÖLGYI FÜRDŐ“, a hol a már megvolt Mária, Mártha s Gábor forráso­kon kívül 1904 évi januárban, egy uj, mindezeket felülmúló forrás fakadt föl. Az ősei szereplése által, a Rákóczi szabadságharcz iránt lelkesedő Vay Gábor gróf tulajdonos, ezen forrást csodá­latos ereje miatt „KURUCZ“ forrásnak nevezte el, s bár a hírneves Dr. H a n k ő tanár által 1904 február 29-én eszközölt vegyelemzése szerint, még a Gleichenbergi világhírű Constantin forrást is túlszárnyalja, még sem volt ellene senkinek ki­fogása ; most azonban midőn a Máriavölgyl I Kutkezelöség buzgalma folytán már szép fel- [ virágzásnak örvend, jónak látta egy hazai kut- vállalat a tetszetős „Kurucz“ elnevezést 1904 ok­tóber 17-én, tehát utólag, az iparkamaránál be­jegyeztetni s ff Máriavölgyi fürdő ellen fellépni, hogy a veszedelmes Concurrentia elé akadályt gördíthessen. — Vasúti állomás: Szlnér-Vár alja. Az ásványvízre nézve megrendelés: Kutkezelöség, Máriavölgy, p. Vámfalu (2—3) (Szatmár m.) teendő. Főraktárak Szatmáron: Sohwarcz Albert és Fia, és Reiter Béla urak üzleteiben. A fürdőre vonatkozólag az urad. intézőség (Gábor- szállás) u. p. Vámfalu ad felvilágosítást. (17—23) 4868—1905. tkvsz. I VESZ FÖL 11 1KDETÉ SEK El. Hirdetmény. Az erdődi kir. járásbíróság, mint te­lekkönyvi hatóság 1905. évi julius hó 9-én 4868. sz. a. kelt végzésével kiküldött bi­zottság ezennel közhirré teszi, hogy Ki­rály-Daróci községre vonatkozólag az 1886: XXIX , 1.889: XXXVIII. és az 1891: XVI. t-czikkek értelmében szer­kesztendő telekkönyvi betétek készítésének munkálata folyamatba tétetvén, a nevezett községben a helyszíni eljárás és pedig az 1891: XVI t-cz. 9. §. értelmében első sorban az azonosítás 1905. évi juliui hó 31-ikén és ennek befejeztével a további bizottsági eljárás fog kezdődni. Ennélfogva felszólittatnak x) mindazok, a kik a tjkönyvben előforduló bejegyzésekre nézve oUadölt elő­terjesztést kívánnak tenni, hogy *a bizott­ság előtt, a kitűzött határnapon megkez­dendő eljárás alatt jelenjenek meg és elő­terjesztéseiket igazoló okirataikat mutas­sák fel; 2) mindazok, a kik valemely ingat­lanhoz tulajdonjogot tartanak, hogy a tu­lajdonjog tkvi bekebelezését .a kitűzött határidőig a telekkönyvi hatósághoz inté­zendő szabályszerű beadvány utján kiesz­közöljék, vagy a telekkön) vi bekebele­zésre alkalmas okiratok alapján a telek könyvi bejegyzés iránti kérelmeik előter­jesztése végett a bizottság előtt jelenjenek meg, ha pedig telekkönyvi bekebele­zésre alkalmas okirataik nincsenek az át­írásra az 1886. XXIX. t.-cz. 15 —18 §-ai és az 1889. XXXVIII. t.-cz. 5., 6., 7. és 9. §-ai értelmében szükséges adatokat meg­szerezni iparkodjanak, hogy az átruházó te­lekkönyvi tulajdonos, az átruházás létre­jöttét a bizottság előtt szóval elismerje, és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ez utón nem érvényesíthetik és a bélyeg- és \ illeték-elengedési kedvezményétől is el­esnek ; és 3) azok, a kiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zá logjog, vagy megszűnt egyéb jog van nyilvánkönyvileg bejegyezve, úgyszintén az ilyen bejegyzésekkel terhelt ingatla­nok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jog­nak törlését kérelmezzék, -i-illetve, hogy törlési engedély nyilvánitása végett a ki­küldött bizottság előtt megjelenjenek, mert ellenesetben a bélyegmentesség kedvezmé­nyétől elesnek. Kelt Erdődön, 1905. julius hó 9-én. A betétszerkesztő bizottság: Pennyigey Sándor, Klaudner, betétszerkesztö, tkvezető. kir. albiró. 2—3 4794—1905. t. k. sz. Hirdetmény. Oláh-Hodos, Oláh-Meddos, Oláh- Gyttrüi, Felső-Homoród, Közép-Ho- moród és Szoldobégy községnek telek­könyvi betétei az 1886 : XXIX., az 1879: XXXVIII. és az 1891: XVI. t.-czikk ér­telmében elkészíttetvén és a nyilvános­ságnak átadatván, ez azzal a felszólítással tétetik közzé: 1., hogy mindazok, kik az 1886: XXIX- t.-czikk 15. és 17. §-ai alapján — ideértve e §-oknak az 1889: XXXVIII. t.-czikk 5. és 6. §-aiban és az 1891 : XVI. t.-czikk 15. §. a) pontjában foglalt ki­egészítéseit is — valamint az 1889; XXXVIII. t.-czikk 7. §-a és az 1891 : XVI. t.-czikk 15. §. b) pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét ki­mutathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, akik valamely tehertétel átvi­telének az 1886: XXIX. t.-czikk 22. §-a, illetve az 1889: XXXVIII. t.-czikk i5. §-a alapján való mellőzését megtámadni kivánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vugyis az 1906. évi január hó 31-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után inditott törélsi kereset annak a har­madik személynek, a ki időközben nyil- vánkönyvi jogot szerzett hátrányára nem szolgálhat; 2., hogy mindazok, akik az 1886: XXIX. t.-czikk 16. és 18. §-ainak esetei­ben — ideértve az utóbbi 8-nak az 1889: XXXVIII. t. ez. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is — a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében el­lentmondással élni kivánnak, Írásbeli el­lentmondásukat hat hónap alatt, vagyis ' 1906. évi január hó 31-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz be­nyújtsák, mert ezen meg nem hosszabbít­ható záros határidő letelte után el­lentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog. 3., hogy mindazok, akik az 1. és 2. pontban körülirt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyil- vánkönyvi jogaikat bármily irányban sértve vélik, — ide értve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889. XXXVIII. t.-czikk 16. §-a alapján tör­tént bejegyzését sérelmesnek találják, e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kér­vényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hó­nap alatt, vagyis 1906. évi január hó 31-ik napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hoszszabbitható zá­ros határidő elmúlta után a betétek tar­talmát csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sé­relme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szerkesztésére ki­küldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy amenyiben azokhoz egy­szersmind egyszerű másolatokat is csa­toltak, vagy ilyeneket pótlólag benyúj­tanak, az eredetieket a telekkönyvi ható­ságnál átvehetik. Az erdődi kir. járásbíróság, mint te­lekkönyvi hatóság 1905. junius hó 3o án. Dániel Sándor, 2—3 kir. járásbiró. Amatőr gMK ........ figyelmébe: ■■■■■ Fo kozható művészi hutás tekinte­téből korszakos jelentőségűek a Máyering Károly által feltalált opfUalocüromet = ■ folyadéülencséü A 14 államban szab., nagyjelentő­ségű magyar találmány fényorÖ8- ségben felülmúlja az eddig használt tömör üveglencséket. Rendkívül olcsó objectivjttink használhatósá­gáért és tartósságáért teljes fe- 000 lelösséget vállalunk, o o o Képes magyarázó árjegyzéket bérmentve küld. MAyering és Társai Optikai-foly adéklenese és műszergyára = BUDAPEST, = VII., Kerepesi-ut 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom