Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-04 / 27. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. — Elitéit uzsorátok. A helybeli kir. törvényszék mostanában egymásután Ítéli el azon lelketlen uzsorátokat, kik em­bertársaik szorult helyzetét felhasználva, azoknak magas kamatláb ellenében kisebb- nagyobb összegeket adnak kölcsön. Különö­sen az Avasban vui> sok ilyen uzsorás, kik a tudatlun falusi, oláh népnek igazán a zsír­ját szedik lti s már nem egy embert tettek uzsoráskodásukkul teljesen tönkfe. A szat­mári kir. ügyészség uj vezetője Dr. Várady Sándor, dicséretet elismerő buzgalommal kutatja ki & törvényszék területén lévő uzsorásokat s a legnagyobb szigorral lép fel ellenük. Legutóbb is u kir. törvényszék Mandel Jakab avas-ujtalusi, és Fischer Mór kányaházi lakosok, mint uzsorások felett ült törvényt s a megtartott főtárgyalás után első rendű vádlottat 7 rendbeli uzsora vét­ségben találta bűnösnek s mint ilyest egy havi fogház büntetésre ítélte, u másodrendű vádlottat • pedig egy rendbeli uzsora vét­ségéért 70‘ bor. pénz és 3 napi fogházi bün­tetésre ítélte el, melyben úgy a vádlottak, mint a közvádló Leitner Emil kir. alügyész is megnyugodtak s igy az Ítélet nyomban jogerőssé vált. — A Kioszk bérbeadása. A vá­rosi tanács a Kossuth-kerti kioszkot hat egymásután terjedő évre, évi 1500 kor. ösz- szegért özv. Derakő Jánosodnak, a Társas­kör jelenlegi bérlőjének adta ki. — Házvétel. Fink Ferencz jelenleg halmii vendéglős, ki S.zatmáron több mint két évtizeden át lukott, Közelebb megvásá­rolta Zeke Vincze vöiösmarti-uiczai házas- telkét 7100 koronáért. A városunkban is jól ismert vendéglős visszatér Szntmárra és borozót nyit. — Kifogott holttest. Lapnnk előző számában megírtuk, hogy Jefcsák László debreczeni születésű 22 éves kocsigyártó segéd, u múlt hó 22-én a Szamos folyóba ment /fürödni és odaveszett. Holttestét a viz nem vitte messze, mert pénteken délben a deszka raktál ak közelében levő csatorna gátjainál u homok szállító emberek meglel­ték a vizbefuJt ember holttestét, mely már foszlásnak indult. Temetése szombaton dél­után ment végbe. ú — Véres verekedés. Az udvari ut. lejárójánál levő korcsma helyiségben véres verekedést rendezett e1 hó 2-án délután né­hány sánnunkás cigány, kik többet vettek be a jóból s amúgy cigány módra elpáhol­ták egymást. Dulányi László nevű cigány volt a verekedés hőse, ki Varga Gáspár cimboráját alaposun helyben hagyta, sőt a másik két Varga testvérnek, Lászlónak és Mihálynak is adott egy hatalmas ütést a nálla levő bottal. A verekedésnek, mely már kezdett igen véres jellegűvé fajulni, az elő­hívott csendőrök vetettek véget., — Megszűnt a sertés véss. A meny­nyiben a törvényhatósági állatorvos a múlt héten hivatalosan megállapította, miszerint a sertésvész városunk bel- és külterületén megszűnt, a polgármester ennél fogva a ser­tés zárlatot junius 29. napjától feloldotta. Remélhetőleg most már csak le fog szállani a sertés bus ára is, mert mészárosaink, kik tudvalevőleg az irgalmas szamaritánusok egyletének nem tagjai, reudeseu azzal érvel­tek a magas húsáraknak, hogy sertés vész van. Most az megszűnt, meglátjuk lejebb megy-e a sertés hús ára ? — Aratás előtt. A kereskedelmi miniszter körrendeietileg hívja fel a ható­ságok utján a gazdákat, hogy a buzakeresz- teket saját érdekükben a vasúti pályatest­től 95 méter távolságra rakják; a vasút mentén 2—3 biztonsági barázdát húzássá- uuk, mert a ki ezeket a rendelkezéseket meg nem tartja, annak a vasút' által oko­zott kárát meg nem fizeti a vasút. Aki a rendelkezést nem tudja betartani, azt . ter­ményeinek azonnal való elhordására * kö­telezik. — Megvadult bika. Marosán Ist­ván 76 éves, községi csordás Kapnikbányán, a napokban hivatásának áldozata lön. A községi csorda bikája ugyunis, mikor Maro­sán István az istállóban bekötni akarta, va­dul feldöfte és irgalmatlanul összetiporta az öreg csordást, aki a rajtaesett sérülések kö­vetkeztében agyrázkódásban meghalt junius 28-án. A vérengző bikát átadták levágás végett a mészárosnak. — Millió ember foglalkozik azon gondolattal, hogy egy módot találjon- arra, hogy a család minden részének szórakozást nyújtson. Ezen relytélynek mondható eszmét a „Tolnai Yilág Lapja“ megoldotta. A csa­lád minden egyes tagja1 talál szórakozást ezeo igazán páratlannak mondható képes újságban, mely hetenkint 60, sőt 70 , oldal terjedelemben is megjelenik, s potom 2 frt 48 kr.-ba kerül egy félévi előfizetési ára 4 frt helyett. AjÓNluk ezen lapot szives figyel­mébe olvasóinknak. Egy mutatványt kész­séggel küld a kiadóhivatal, csak tessék a .Magyar Kereskedelmi Közlöny“ kiadóhiva- lához Budapest, VII., Károly-körut 9 fordulni. — Országot vásárok a környé­ken. Szatmáron julius 4— 5-én; Magyar­láposon julius 10-én; Hakniban julius 10-—11-én Felsőbányán julius 10—11-én; Zsibón julius 10—11-én. KrászDabélteken ju­lius 11-én; Királydarócon jul. 13 án; Sár­közön julius 17—18-án Csengerben jú­lius 21-én. — Az anjouk kora. A magyar lo- I vagkor. a melynek éposiát későn, de színét I nem vesztve Arany János 'irta meg a Toldi szerelmében, az Anjouk liliomos lovagvirága címeres zászlói lobognak Magyarországon a XIV. században. E zászló árnyékában ha­talmas dolgok történnek, az egész Európa első nagyhatalmává lesz, kifelé hódit, karja elér Lengyelország határáig és Nápolyig, megreszkettette a cseh trónt, idehaza kia­lakult a rendi alkotmány, felépült az uj ki­rályi székhely a Vértes olaszos vidékén, a gyönyörű Visegrád s aztán egy fuvallat — özvegy királynénkra marad az ország s mint Magyarországon u ragyogó korszakok után mindig, mert a nagyság nem jegecesedett meg intézményekben, hanem személyhez, fű­ződött, — egy halállal meghalt az ország nagysága is. Nagy Lajos után egy szomorú kor következett. Zsigmond kora, a mikor kifelé még meg volt a Lajos szerezte régi tekintélye a magyar királynak, de bent a nyomor, gyász, szegénység sorvasztotta a nemzetet, a melyet nem lehetett eltitkolni a sárkányrendek alapításával és aszal as ünnepélyességgel, a melyei Zsignrondot fo­gadták a konstunzi zsinaton. Nem feledtette el az ország sülyedését a római királyi ko­rona sem, a mely a Zsigmond fejét érintette. A fény és gyásznak e korszakait tárgyalja a Nagy Képes Világtörténet, a melyet a ki­váló tudós, dr Csudái Jenő irt, A 12 köte­tes nagy munka szerkesztője Marcali Heo- rik, egyetemi tanár. Egy-egy gazdagén il­lusztrált kötet ára díszes félbőrkötésben 16 korona; füzetenként is kapható 60 fillérjével. — A osendősóg fizetésemelés«. A belügyminiszter már régebben tervbe vette ,a csendőrség fizetésének felemelését, melyet most meg is valósított. A csendőrség mos­tani törzsfizetése sokkal uagyobb, mint ed­di« volt. Az. egyes rendfokozatként osztá­lyozva a miniszter megállapítása szerint a járásőrmester törzsfizetése ex idő szerint 1400, az őrmesteré 1200, az őrsvezetőé 1000 és> a közcsendőré 800 korona. Énen kívül van a rendes fizetési pótlék, mely mindegyik rend­fokozatnál 15 ér alatt fokozatosan 400 ko­ronáig emelkedik. Így a járásőrmester fize­tése 15 év elteltével 1940, az őrmesteré 1600, az őrsvezetői 1400' és a közcsendőré 1200 korona. A kint teljesített járőri szol­gálat alkalmával élelmezési pótlék napi egy korona. Vannak aztán még ezenfelül külön­féle pótlékok, melyek összegezve igen te­kintélyes összeget képeznek. Engedélyezve van a nősülés. A nős, családos emberek kö­zül, akik nem laknak a laktanyában, 350 korona lakbért kapnak. Ruházati átalányok; a gyalogcsendőrségnél 90, a lovascsendőr- ségnél 140 korona. — Kivándorlóink és • kanadai kormány. Londonból azt a feltűnő birt közük, bogy a kanadai kormány szerződést kötött az észak-atlanti bajöetársasággal a kivánorlás irányítására és hathatós előmoz­dítására. A szerződés szerint nevezett társa­ságnak minden kivándorlóért egy font ster­linget fizet a kanadai konmány. Megállapí­tották azon országokat amelyeknek kiván­dorlói „Kívánatos elemek“ Tehetnek, Ezek közé sorozták Magyarországot is annál in­kább, mert a hajóstáraaság csak földmive- sek után kapja meg jutalékát. A hamburgi és brémai ügynökségeknek tehát újabb ösz­tönző erő találkozik, meg vagyunk azonban győződve, hogy közigazgatási hatóságaink fokozott éberséggel fognak őrködni s eleve lehetetlenné teszik a kivándorlás mesterségen megnövesztését. — Ingük József elsőrangú polgári papi és egyenruházati üzlete Szatmár vá­rosház épület. E megbízható eéget ajánl­juk a nagyérdemű közönség becses pártfo­gásában, bol mindennemű polgári öltönyök, paplrevereiidák, katonai egyenruhák s teljen katonai felszerelések a legelegánsabb kivi­telben beszerezhetők, bármely csapattesthez tartozó egyéves Önkéntesek jutányos árban fölszereltetnek. Felelős szerkesztő: Dr. Fejse István. Főmunkatárs: Dr. Tanódy Endre. Laptulajdonos és kiadó: Morvtl János. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom